Az Eurázsia Központ 14. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
A 14. hét eseményeinek rövid összefoglalása
Az elmúlt hetekben elmérgesedett az USA-Kína és az EU-Kína viszony, ugyanis az USA és az EU is kínai politikusokat szankcionált az emberi jogok megsértésére hivatkozva, a hongkongi és ujgur ügyek kapcsán, amire Kína válaszlépésben szintén szankciókat vetett ki amerikai és EU-s képviselőkre. Ez a 2020 decemberében, Németország EU Tanácsában betöltött fél évre szóló soros elnökségének utolsó napján megkötésre került EU-Kína befektetési megállapodásra is negatív hatással lehet.
Azonban április 7-én, szerdán Xi Jinping kínai államfő Angela Merkel német kancellárral egyeztetett telefonon a német- kínai és az EU-Kína kapcsolatokról. Xi Jinping államfő jelezte, hogy a német-kínai kapcsolatok igen jól alakultak az elmúlt években, ugyanis Kína volt Németország legnagyobb kereskedelmi partnere az elmúlt 5 évben. Továbbá a kínai államfő jelezte, hogy Kína határozottan támogatja Európa egységes önfejlesztését és stratégiai autonómiáját. Merkel elmondta, hogy sok kihívással néz szembe a világ, ezért még inkább szükséges a német-kínai és az EU-Kína közötti együttműködés, amely nem csak a két fél, de a világ érdekeit is szolgálja. Németország nagy lehetőségeket lát a kínai 14. ötéves tervben a kétoldalú kapcsolatok vonatkozásában is.
Április 9-én Vang Ji kínai külügyminiszter a francia elnök vezető diplomáciai tanácsadójával, Emmanuel Bonne-nal tárgyalt telefonon. A francia fél jelezte, hogy Macron elnök támogatja a francia-kínai kapcsolatok elmélyítését, továbbá, hogy a francia-kínai és EU-Kína kapcsolatoknak a kölcsönös bizalmon kell alapulnia.
Az EU-s szankciókat követően tehát Németország és Franciaország magas szintű tárgyalásokat folytatott és az EU-Kína kapcsolatok erősítését szorgalmazta, mindeközben az Egyesült Államok szenátusának külkapcsolati bizottsága bemutatta a „2021-es Stratégiai Versenytörvény” című, a kínai gazdasági nyomulást visszaszorító törvénytervezetet. Ez több olyan részt is tartalmaz, ami a „szövetséges országok megregulázásáról szól, ha azok Kína felé közelednek”, de arra is van utalás a szövegben, hogy „pénzügyi támogatásokkal is el kellene csábítani az európai és ázsiai országokat Peking bűvköréből”. Április 14-én fognak kétpárti egyeztetést tartani a törvénytervezetről.
Április 6-án kedden Újdelhiben találkozott Lavrov orosz és Jaishankar indiai külügyminiszter, ahol az orosz külügyminiszter megnyugtatta indiai partnerét, hogy Kína és Oroszország között nem alakult ki katonai szövetség. Valamint annak ellenére, hogy az Egyesült Államok továbbra is akadályozza India fegyverbeszerzéseit Oroszországból, India és Oroszország megerősítette elkötelezettségét a katonai technológia területén való együttműködésben, és kijelentették, hogy tárgyalások zajlanak további kiegészítő jellegű hadfelszerelés gyártásáról a Make in India kezdeményezés keretein belül. Mivel a Biden-kormány szankciókkal fenyegeti Indiát az S 400-as légvédelmi rendszer Oroszországtól történő megvásárlása esetére, így ez a kérdés jelenleg stagnáló állapotban van, és Lavrov elmondása szerint erről nem tárgyaltak a külügyminiszteri találkozón sem.
Három nappal később az amerikai haditengerészet hadihajója Indiától kapott előzetes hozzájárulás kérése nélkül belépett India kizárólagos gazdasági övezetébe hadgyakorlat végrehajtása céljából.
Más régiókban is történt katonai erőfitogtatás vagy a jövőben történni fog. Éleződik az orosz-ukrán viszály, 40 ezer orosz katona vonult fel az ukrán határ közelében és további 40 ezer orosz katona pedig a Krímben. Török közlések szerint április 14-én és 15-én amerikai hadihajók fognak érkezni a Fekete-tengerre.
Kína hadihajói, többek között Kína első repülőgép-hordozója, a Liaoning Tajvan sziget környékén, azaz kínai vizeken gyakorlatozott. A kínai hajótól pár kilométerre – de az USA-tól 10 ezer kilométerre – az Egyesült Államok hadihajója, a USS Mutin is feltűnt, amelyről képet is közzé tett az USA, egyes újságok szerint ezzel üzenve Kínának, hogy „Amerika figyeli a kínai hajókat és nem fél tőlük”.
A koronavírus kapcsán a kínai külügyminiszter sajtótájékoztatója a hét elején jelent meg a kínai külügyminisztérium honlapján, amelyben többek között a „vakcina-diplomáciáról” is kérdezték. A külügyminiszter válaszában elmondta, hogy a fejlett országoknál a „vakcina-nacionalizmus” figyelhető meg, ugyanis a világ népességének 16%-át kitevő gazdag országok birtokolják a világ koronavírus elleni oltóanyag-állományának 60%-át. Egyes fejlett országok az összlakosságuk 2-3-szorosára elegendő mennyiségű vakcinát szereztek be, ennek következtében pedig a szegényebb országok oltóanyag hiányban szenvednek.
Kína több mint 80 országnak és 3 nemzetközi szervezetnek adományozott vakcinát, továbbá 40 országba exportál oltóanyagot és több mint 10 országgal folytat együttműködést vakcina-fejlesztés kapcsán. A kínai külügyminiszter megjegyezte, hogy ez nem „vakcina-diplomácia”, hanem egy nagyhatalom felelősségteljes cselekedete.
Magyar vonatkozásban, a múlt heti miniszterelnöki üzbég látogatást és a Türk Tanács online ülését követően Szijjártó Péter külgazdasági és Külügyminiszter további hivatalos látogatást tett Közép-Ázsiába: Kazahsztánban megnyitották az Eximbank külképviseletét és elindították a magyar nyelvoktatást az Eurázsiai Nemzeti Egyetemen, Tádzsikisztán fővárosában magyar külképviseletet nyitottak, majd a kirgiz külügyminiszterrel 5 milliárd forintos alapról állapodtak meg és a magyar technológiával készült víztisztító berendezést adtak át a kirgiz hadsereg mobilkórházának.