Az Eurázsia Központ 17. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Az elmúlt héten a kínai gazdaságot érintően kedvező adatok láttak napvilágot: Az év első negyedévében Kína rekordmagas 18,3%-os GDP növekedést ért el, ami a legmagasabb adat a negyedéves GDP adatok közzététele óta (1992). Kína tengerparttól távolabb eső, középső régiói a COVID-19 járvány közepette is erőteljes fejlődésnek indultak. 2020-ban Jiangxi tartomány import és export mennyisége a BRI országokkal és régiókkal elérte a 26,05 milliárd dolláros értéket, ami a tartomány teljes külkereskedelmének 42,5 százalékát teszi ki. A korábbi várakozásokat felülmúlva, a jelenlegi előrejelzések szerint Kína már 2028-ban a világ legnagyobb gazdaságává válhat.
A kínai kormány intézkedései szintén a fejlődést segítik elő. A tervek szerint az elkövetkező öt évben Zhejiang tartományban bevezetik az okos szolgáltatásokat, amihez megteremtik a digitális platformot is azzal, hogy összekapcsolják a tartomány összes megyéjének és városának a nyilvántartását. Emellett a hatóságok 28 szakpolitikai intézkedést tettek közzé a szolgáltatások és az áruk kereskedelmének megkönnyítése és liberalizálása érdekében a hainani szabadkereskedelmi kikötőben.
Az Egyesült Államokban megrendezett klímacsúcson Xi Jinping kínai elnök is beszédet mondott. Kijelenthető, hogy Kína éghajlatváltozással kapcsolatos terve referencia lehet az egész világ számára. A legfrissebb adatok szerint Xinjiang tartomány úttörő szerepet játszik Kína fenntartható fejlődésében, mivel természeti adottságai révén nagy szerepet tud vállalni a zöldebb jövő érdekében.
A nagyhatalmak közötti kapcsolatokat tekintve Joe Biden amerikai elnök úgy nyilatkozott, hogy Xi Jinping „halálosan komolyan gondolja” azt, hogy Kína lesz a jövőben az egyik legjelentősebb és legbefolyásosabb nemzet. Miközben az amerikai és a kínai rivalizálás továbbra sem enyhül, a 6. kínai-német kormányzati tárgyaláson Li Keqiang kínai miniszterelnök elmondta, hogy a kínai-német gazdasági és kereskedelmi együttműködés tovább mélyült az utóbbi időszakban és a két ország közötti kereskedelmi forgalom továbbra is emelkedik. Mindeközben a japán parlament szerdán jóváhagyta az ország csatlakozását a Regionális Átfogó Gazdasági Megállapodáshoz, elhárítva minden akadályt a megállapodás megvalósításának útjából.
Joe Biden Afganisztánnal kapcsolatban bejelentette, hogy „Amerika képes véget vetni az örökké tartó afgán háborúnak”, ennek jegyében szeptember 11-ig kivonja Afganisztánból az amerikai csapatokat. Afganisztán újjáépítéséből Kína sem szeretne kimaradni, Wang Yu kínai követ kijelentette, hogy az „Övezet és Út” kezdeményezés keretén belüli együttműködés Afganisztán és Kína között mindkét ország lakosságának kedvezni fog.
Bidennek az örmény népirtással kapcsolatos kijelentése Törökországgal is kiélezte a viszonyt, mire Ankara behívatta az amerikai nagykövetet és határozottan elutasította az amerikai elnök álláspontját.
Indiában a koronavírus járvány egyre súlyosabb problémákat okoz a nemzetközi segítségnyújtás ellenére, de összességében a második hullám gazdasági hatása valószínűleg nem lesz olyan pusztító, mint tavaly. Az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) optimista az ázsiai országok gazdaságának helyzetével kapcsolatban. A nemzetközi szervezet előrejelzése szerint a régió fejlődő országai ebben az évben átlagosan 7,3% -os növekedést mutatnak.
A Szingapúri Monetáris Hatóság 2 éves makroökonómiai jelentése szerint a szingapúri gazdaság kilátásai javultak, ugyanakkor az egyes szektorokat tekintve jelentős eltérések fedezhetőek fel. A jelentés szerint az ország GDP növekedése 2021-ben megfogja haladni a hivatalos prognózisokban szereplő 6%-ot.
Szaúd-Arábiában a “2030-as jövőkép” keretein belül Mohammed bin Salman koronaherceg az országát szeretné fejleszteni azáltal, hogy csökkenti a gazdaság olajfüggőségét, valamint új megaiparokat és projekteket épít ki a magánszektorral együttműködve, és munkahelyek millióit biztosítja a most felnövekvő generációnak, egyúttal azt is bejelentette, hogy nem tervezi jövedelemadó bevezetését a Királyságban. Eközben az “Abu Dhabi Ports” vállalat, amely 11 kikötőt és terminált birtokol az Egyesült Arab Emirátusokban és Guineában, egymilliárd dolláros hitelt vett fel egy bankcsoporttól.
Egyértelmű, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) országai közötti gazdasági partnerség folyamatosan fejlődik. Legutóbb 66,8 milliárd jüan (kb. 10,2 milliárd dollár) értékben írtak alá megállapodást a tagállamok. Figyelemre méltó, hogy 2020 végén Kína és a többi ország közötti kereskedelem elérte a 245 milliárd dollárt. Oroszország a kisebb partnereivel is igyekszik elmélyíteni a kapcsolatait, ezt jelzi a Fehéroroszországgal folytatott sikeres gazdasági együttműködése és az Üzbegisztánnal kiépített katonai partnersége. Utóbbi állam Európa számára is egyre fontosabb: Az UzAuto Motors kibocsátotta első nemzetközi eurókötvényeit a londoni tőzsdén 1,4 milliárd dollár értékben, amelyeket az Egyesült Királyság, az USA és Németország közel 130 befektetője között osztották szét.
Magyarország vonatkozásában kiemelendő, hogy Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter pakisztáni látogatásán a magyar kormány 84 millió dolláros exkluzív hitelkeretet hirdetett meg a magyar vállalatok számára, hogy Pakisztánnal üzleteljenek, továbbá 50 millió dolláros hitelt nyújt halászati és élelmiszer-feldolgozási projektekhez. Libanoni tartózkodása során Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Libanonnak segítségre van szüksége a szankciók és fenyegetések helyett, és elmondta, hogy a közel-keleti biztonság nem valósulhat meg az ország stabilitása nélkül, hazánk pedig komoly hangsúlyt fektet a térségben élő keresztények támogatására.