Hírszemle 23. hét

Az Eurázsia Központ 23. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.

A hét eseményeinek rövid összefoglalása

Magyarország számára jelentős esemény, hogy június 7-én új tehervonat indulását jelentették be Kína-Európa viszonylatban, amely a kelet-kínai Zhejiang tartomány Jinhua városát fogja összekötni Budapesttel. A vonat mintegy 21 millió yuan (körülbelül 3,3 millió dollár) értékű árut szállít, beleértve autóalkatrészeket, elektronikai eszközöket és háztartási cikkeket. Hazánk számára Törökországgal is erősödött a gazdasági együttműködés. Amint Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter hangsúlyozta, a török “Şişecam” csoport a világ második legnagyobb üveggyártója és komoly eredmény, hogy 73 milliárd forint (kb. 257 millió dollár) értékben Kaposváron építik fel cégük első európai üvegcsomagolóanyag-üzemét.

A nemzetközi politika egyik meghatározó eseménye volt a héten a Chongqingban megtartott különleges külügyminiszteri találkozó Kína és az ASEAN államok között, ahol Wang Yi kínai külügyminiszter elmondta, hogy az elmúlt 30 évben a Kína és az ASEAN közötti kapcsolatok ugrásszerű fejlődést értek el, kereskedelmi volumenük a kevesebb mint 8 milliárd dollárról 684,6 milliárd dollárra ugrott. A koronavírus járvánnyal kapcsolatban a délkelet-ázsiai államok kiemelték, hogy igényt tartanak a kínai vakcinára és az egészségügyi támogatásra, miközben Mianmarban csupán nagyon lassú előrelépés tapasztalható a válság megoldása felé.

Kína nemzetközi pozícióit javítja a yuannak az elmúlt 12 hónapban elért 10,5%-os erősödése. Amíg a yuan jól teljesít és az előrejelzések szerint folyamatosan emelkedhet, addig a dollár továbbra is veszít értékéből. Kína viszonylatában a kereskedelmi adatok is optimizmusra adnak okot. Az év első 5 hónapjában az ország teljes behozatala és exportja 28,2 százalékkal bővült, elérve az 14,76 billió yuant (körülbelül 2,31 billió amerikai dollárt).

Kína azt is bejelentette, hogy arra törekszik, hogy az elkövetkező évtizedben tovább fokozza a blokklánc technológiai alkalmazását és ipari fejlődését, vagyis 2025-re az ország célja, hogy blokklánc-iparát a világ legfejlettebb ilyen típusú iparává tegye.

A BRI kezdeményezés sikerét jelzi, hogy a Fujian tartományban található Xiamen városából, elindult az ezredik BRI-s szállítmány.

Mirwais Nab afgán és Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter-helyettesek részvételével közel 30 év kihagyás után politikai konzultációt tartott a két állam. A megbeszélés fő témái között szerepelt az afgán békefolyamat is. Utóbbival a Muszlim Világliga is kiemelten foglalkozott, amely csütörtökön Mekkában tartja az iszlám konferenciát. A Szaúd-Arábia által rendezett eseményen összehívják az afganisztáni és pakisztáni idősebb tudósokat a harcban álló frakciók történelmi megbékítése érdekében.

Az indiai külügyminisztérium csütörtökön megkérte Kínát, hogy a Covid-19 ellenére engedélyezze az indiai állampolgárok Kínába utazását, különös tekintettel azokra, akik Kínában dolgoznak vagy tanulnak. A nepáli-indiai kapcsolatok esetében megfigyelhető, hogy a koronavírus járvány elleni közös védekezés javította a két ország viszonyát, a 2020-ban kirobbant határvitákat pedig diplomáciai csatornákon keresztül fogják rendezni. India számára a Közel-Kelet is fontos térség, Jaishankar, indiai külügyminiszter csütörtökön Kuvaitba érkezett, ahol megbeszélést folytatott Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Irán, Kuvait, Omán, Katar és Bahrein indiai nagyköveteivel.

Figyelemre méltó, hogy Pakisztánban Shaukat Tarin pénzügyminiszter csütörtökön bemutatta a 2020–2021. évekre vonatkozó gazdasági felmérést, és közölte, hogy Pakisztán GDP-növekedése 3,94 százalék volt a tervezett 2,1 százalékos céllal szemben, miközben az átutalások történelmi rekordot mutatnak, és az export 25 milliárd dollárt hozott az előző pénzügyi évben.

Szingapúrban Halimah Yacob elnök jóváhagyta azt a törvényt, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy hitelt vegyen fel jelentős hosszú távú infrastrukturális fejlesztésekre.

A legfrissebb adatok szerint Szaúd-Arábia uralta a Közel-Kelet 100 legerősebb vállalatainak listáját 2021-ben 37 céggel, amelyet az Egyesült Arab Emírségek követett a második helyen 20 vállalattal. Utóbbi ország esetében az ADL (Arthur D. Little) új tanulmányából az is kiderül, hogy az államnak minden esélye megvan arra, hogy digitális oktatási vezetővé váljon világviszonylatban, hiszen az online tanulástámogató platformok elérhetősége az Egyesült Arab Emírségekben már 70 százalékos. Bejelentésre került, hogy Abu Dhabi a következő öt évben 6 milliárd dollárt tervez befektetni a kulturális és kreatív iparágakba.

A Világbank közlése szerint a szaúdi gazdaság növekedési üteme a 2021-es évben 2,4 százalékra emelkedik továbbá a szaúdi nemzetgazdaság 2022-ben várhatóan 3,3 százalékkal növekszik a korábban prognosztizált 2,2 százalékkal szemben.

Törökországgal kapcsolatban a Wood Mackenzie jelentése arról számolt be, hogy az állam közelmúltbeli földgázfelfedezései elegendőek ahhoz, hogy 12 évig kielégítsék az ország energiaigényeit. Törökország Dánia számára is egyre fontosabb gazdasági partner, Anette Snedgaard Galskjot dán főkonzul szerint egyre több dán vállalat tekint központként az országra az ágazati termékek és eszközök beszerzésének és exportjának terén.

A Szentpétervári Gazdasági Fórumon bejelentették, hogy a közeljövőben az EAEU az Iránnal való állandó szabadkereskedelmi övezet létrehozását tervezi. Az Eurázsiai Gazdasági Bizottság igazgatóságának elnöke, Mihail Mjasznikovics pedig azt nyilatkozta, hogy 2025-ig el kell érni mindazokat a célokat, amelyeket a 2014. évi Eurázsiai Gazdasági Unióról szóló szerződés rögzít. Azer Talibov, a Roseximbank igazgatóságának elnöke Szentpéterváron arról beszélt, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) országain belüli elszámolások mintegy 74%-a ma már nemzeti pénznemben történik. Az eseményen Dr. Rania Al-Mashat, Egyiptom nemzetközi együttműködésért felelős minisztere megjegyezte, hogy az egyiptomi-orosz kapcsolatok stratégiailag rendkívüli fontosságúak. Az indonéz üzleti képviselők pedig abban bíznak, hogy a jövőben az Indonézia és az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) tagállamai közötti kereskedelmi és befektetési kapcsolatok is javulhatnak.

Eközben Sardor Umurzakov üzbég miniszterelnök-helyettes tárgyalásokat folytatott az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) első alelnökével, Jürgen Rigterinkkel, hogy megvizsgálja a kétoldalú együttműködés jelenlegi helyzetét és kilátásait. Ugyanakkor Üzbegisztán a kapcsolatai diverzifikálása jegyében kifejezte csatlakozási szándékát az Eurázsiai Fejlesztési Bankhoz (EDB). Az első üzbég-tadzsik interregionális befektetési fórumot követően pedig bejelentették, hogy Üzbegisztán és Tádzsikisztán létrehoz egy közös befektetési alapot, amelynek alaptőkéje 50 millió dollár. Nem mellékes, hogy Abdulaziz Kamilov üzbég külügyminiszter tárgyalásokat folytatott a katari Muhammad bin Abdulrahman bin Jasem Al Thani sejkkel, akivel aláírták a “A légi forgalomról” szóló megállapodást, mely szerint várhatóan közvetlen járatokat nyit meg a “Doha-Taskent-Doha” útvonalon. Üzbegisztán és Kazahsztán között mindeközben egyetértés alakult ki abban, hogy jóváhagyják az egységes vízum tervezetét, amely lehetővé teszi a turisták számára, hogy mindkét országot szabadon látogathassák.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: