Hírszemle 26. hét

Az Eurázsia Központ 26. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.

A hét eseményeinek rövid összefoglalása

A hét legfontosabb nemzetközi eseményei közé tartozik, hogy Oroszország és Kína meghosszabbította a jó szomszédságról, barátságról és együttműködésről szóló kétoldalú szerződést. A két fél vállalta, hogy közösen támogatják a valódi multilateralizmust, és biztosítják a globális stratégiai biztonságot és stabilitást.

Wang Yi kínai külügyminiszter részt vett a G20-ak külügyminisztereinek 29. online tartott ülésén, ahol elmondta, hogy a G20 tagjainak vezető szerepet kell játszaniuk a Covid-19 elleni küzdelemben. Peking eddig több mint 450 millió oltóanyagot adott közel 100 országnak.

India és Kína között fokozódott az ellentét, miután India 50000 katonát vezényelt a kínai határnak arra a szakaszára, ahol tavaly júniusban fegyveres összecsapásra került sor a két ország között. Az indiai kormány vadászgépeket is a térségbe irányított.

Afganisztánt is jelentős figyelem övezi, miután az USA kivonulását megelőzően az európai szövetségesek már hónapokkal ezelőtt elhagyták az országot. Június 29-én Németország bejelentette, hogy Afganisztán kormányának mintegy 182,6 millió euró összeget biztosít kétoldalú együttműködésre. Kabul gazdasági értelemben vonzó célpont: az állam ebben az évben eddig 450 millió dollár értékű árut exportált, enyhe növekedést mutatva az előző évhez képest. Imran Khan pakisztáni miniszterelnök szerint a biztonsági helyzet továbbra is bizonytalan és nagy hiba volt, hogy az USA katonai megoldással próbálta rendezni a konfliktust.

Figyelemre méltó, hogy az ENSZ jelentése szerint a nemzetközi turizmus ebben az évben stagnálni fog, ami akár 2,4 billió dollár veszteséget is okozhat hozzátéve, hogy az ágazat fellendülése 2023 előtt nem várható.

Kína vonatkozásában a legfőbb történés, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) július 1-én ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját, melynek alkalmából fényes ünnepséget szerveztek, ahol Xi Jinping elnök is beszédet mondott. Xi kiemelte, hogy Kínában az egyetlen erő a KKP, amely képes volt az eredményes modernizációra, miközben nem csupán a feudalizmussal, de a külföldi imperializmussal is meg kellett küzdenie. Azt is bejelentette, hogy Kína sikeresen teljesítette azt a célkitűzést, hogy az ország a közepesen fejlett társadalmak sorába kerüljön.

Jelentős lépés lehet a fejlődés útján, hogy a Huawei erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy saját, kínai chip-ipart hozzon létre, ezért a cég megalapítja első chipgyártó üzemét Wuhanban. Szakértők szerint a mesterséges intelligencián alapuló technológiák alkalmazása is előtérbe került, ennek érdekében Tianjin-ban „A mesterséges intelligencia jövője a feldolgozóiparban” címen rendeztek webináriumot. A kínai jegybank pedig azt nyilatkozta, hogy Peking rugalmasan és precízen hajtja végre monetáris politikáját, és igyekszik egyensúlyt teremteni a gazdasági fellendülés és a kockázatmegelőzés között.

A Szingapúri Monetáris Hatóság június 30-án kiadott éves jelentésében a 2021-es év első felében 6%-ra becsülte a pénzügyi szektor bővülését. Eközben nyilvánosságra került, hogy a Sembcorp Marine összeolvad a Keppel Corporation leányvállalatával a Keppel Offshore & Marine-nel, melynek következtében konszolidálódhat a cég gazdasági és piaci helyzete.

A Fülöp-szigeteken a Kincstár adatai szerint a kormány 3 milliárd dollárt gyűjtött össze legújabb, két részletből álló globális kötvénykibocsátásával, bizonyítva, a nemzetközi befektetők egyre nagyobb bizalmát a Duterte kormányzat gazdasági intézkedési iránt.

A dél-koreai külügyminiszter Chung Eui-yong az elmúlt héten Indonéziában tárgyalt Retno Marsudi indonéz külügyminiszterrel és Joko Widodo elnökkel a két ország együttműködésének megerősítéséről, valamint konzultációt folytattak a két nemzet együttműködésének több fontos pontjáról, a gazdasági, egészségügyi és védelmi területeken.

Az Utazási és Turisztikai Világtanács adatai szerint Szaúd-Arábia a világ 185 országát tekintve az utazási és turisztikai gazdaság rangsorában a 2019-es 17. helyről a 16. helyre lépett előre 2020-ban. Jelentős esemény, az országgal kapcsolatban, hogy a szaúdi beruházási minisztérium és a Janssen partnerségi megállapodást írtak alá, melynek keretében stratégiai kezdeményezéseket dolgoznak ki az egészségügy és az „élettudományok” hatékonyságának növelése érdekében. A hivatalos adatokból pedig kiderül, hogy a királyságban a munkanélküliségi ráta az idei első negyedévben 11,7 százalékra csökkent.

Érdekes adat, hogy Dubaj átlagos napi élelmiszer- és italkereskedelme 2021 első negyedévében 7,7%-kal nőtt a tavalyi, 2020-as év azonos időszakban mértekhez képest. Amint azt az egyiptomi kormány közölte az Egyesült Arab Emírségek számít Egyiptom legnagyobb kereskedelmi partnerének a Közel-Keleten, két ország közötti kereskedelem volumene 2020-ban körülbelül 4,1 milliárd dollár volt.

A héten Recep Tayyip Erdoğan török elnök megnyitotta a 15 milliárd dolláros “Isztambul-csatorna” projektet, amelynek célja, hogy enyhítsék a zsúfolt Boszporusz-szorosra nehezedő nyomást. Időközben a török külügyminiszter Mevlüt Çavuşoğlu Rómába utazott, hogy részt vegyen az ISIS terrorszervezet elleni nemzetközi koalíció hétfői ülésén.

Az iraki Basra Gas Company kedden a Nemzetközi Pénzügyi Társasággal, a Világbank befektetési ágával 360 millió dollár összegű kölcsönszerződést írt alá gázprojektekbe történő befektetésre.

Üzbegisztánnal kapcsolatban számos hírt olvashattunk a héten. Fuat Oktay, a Török Köztársaság alelnöke munkalátogatást tett az országban és tárgyalt a kétoldalú török-üzbég kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Az üzbég statisztikai bizottság bejelentette, hogy 2021 január-májusában Üzbegisztán 444,7 ezer dollár értékben exportált autókat Azerbajdzsánba. Bizonyossá vált, hogy a politikáról és a biztonságról szóló “Európai Unió – Közép-Ázsia” párbeszéd következő ülését július 1-jén rendezik meg Taskentben, ahol a résztvevők megvitatják az EU és Közép-Ázsia közötti együttműködés állapotát és kilátásait, valamint a külpolitika és a biztonság terén felmerülő közös kihívásokat. Üzbegisztán ugyanakkor a kulturális örökség tárgyainak megőrzésére szolgáló alap létrehozására tett javaslatot a Türk Tanácsban és felhívta a figyelmet arra, hogy sürgős feladat a kulturális örökségi helyszínek helyreállítása és az ehhez kapcsolódó tudományos és gyakorlati kutatások támogatása. Ismertté vált, hogy Üzbegisztán számára az Eurázsiai Gazdasági Unióba (EAEU) való belépés jelentős befektetési hasznot eredményezhet, ugyanis az EAEU-be történő belépés 1 és 1,5 milliárd dollár közötti infrastrukturális beruházásokat vonzhat az országba.

Az EAEU-val kapcsolatban fontos fejlemény, hogy 2021. július 1-jén lép életbe az egységes “Munka határok nélkül” keresési rendszer, amely lehetővé teszi az álláskeresés megkönnyítését az Eurázsiai Gazdasági Unión (EAEU) belül.

Fontos magyar vonatkozású hír, hogy Muhammad Abdul Muhith Banglades osztrák, magyar és szlovén nagykövete és Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, a Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkár június 30-án egyetértési megállapodást írtak alá Budapesten, ami további 30 ösztöndíjat biztosít a nukleáris energetika hallgatói és szakemberei számára, kiegészítve a korábbi bangladesi hallgatóknak szóló, három éven át tartó, évi 100 ösztöndíjas helyet.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: