Hírszemle 33. hét

Az Eurázsia Központ 33. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.

A hét eseményeinek rövid összefoglalása

Az elmúlt héten a nemzetközi hírek továbbra is az afganisztáni eseményekkel kapcsolatosak:

Kína, mint Afganisztán egyik szomszédos országa, kijelentette, hogy tiszteletben tartják az afgán nép választását, a nagykövetségüket nem zárják be, mint a nyugati országok, és az újjáépítés támogatásáról biztosították Afganisztánt. A kínai külügyi szóvivő az afgán helyzet kapcsán azt is hangsúlyozta, hogy „az USA által definiált demokráciát nem lehet rákényszeríteni különböző kultúrájú országokra. A kínaiak gyomra nem bírja a hideg tejet, az amerikaiak nem szokták meg a pálcikával való evést, nem csak a késsel villával való étkezést hívják étkezésnek. A demokrácia nem olyan mint a Coca Cola, Amerikában legyártják és a világon mindenhol ugyanolyan ízű.” Vang Ji kínai külügyminiszter az afgán helyzet kapcsán telefonon egyeztetést folytatott több ország külügyminiszterével, többek között az amerikai, pakisztáni, török, olasz, angol kollégáival.

Kína örömmel venné, ha Afganisztánt az „Övezet és Út” kezdeményezésbe is be tudná vonni, ezzel is továbbfejlesztve az eurázsiai selyemút kialakítását.

Oroszország sem zárja be kabuli nagykövetségét és egyeztetést folytat a tálibokkal. Az orosz elnök afganisztáni különmegbízottja, Zami Kabulov kijelentette, hogy Moszkva sem számított arra, hogy a tálibok ilyen gyorsan elfoglalják az afgán fővárost, „de úgy  tűnik, túlságosan optimisták voltunk az amerikaiak és a NATO által kiképzett fegyveres erők minőségének megítélésében. Mindannyian megadták magukat az első lövésnél”.

A Dél-Ázsiával kapcsolatos hírek többsége is Afganisztánról szólt. A tálibok társalapítója és katari irodájuk vezetője, Mullah Abdul Ghani Baradar hétfőn, Kabul elfoglalása után videóüzenetben úgy fogalmazott, hogy Afganisztán szolgálatának valódi próbatétele csak most kezdődik. A tálibok továbbra is azt hangsúlyozzák, hogy egy inkluzív kormány felállítását tervezik, amelyet mindenki elfogad és amely a társadalmat is a jólét felé vezeti. A jelenleg az Egyesült Arab Emirátusokban tartózkodó Ashrag Ghani volt afgán elnök pedig úgy nyilatkozott, hogy nem szökött el Afganisztánból, nem is adta el az országot, és vissza fog térni. A külföldi szereplők igyekeznek alkalmazkodni a változásokhoz és elősegíteni az újjáépítést: Zhao Lijian a kínai külügyminisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján kijelentette, „Kína mindig fenntartja a barátságos politikát az egész afgán néppel, és ez soha nem fog változni”. Recep Tayyip Erdoğan török és Arif Alvi, pakisztáni elnök megbeszélése során elhangzott, hogy Törökország minden erőfeszítést megtesz Afganisztán és a térség stabilitásának biztosítása érdekében. Az afgán lakosság korántsem ért egyet mindenben a tálibok intézkedéseivel, ezt bizonyítja, hogy az afgán nemzeti zászló használatáért több helyen tüntetések bontakoztak ki.

Az afgán helyzet kezelése mellett az eurázsiai országok között további együttműködések alakultak ki, amelyek fejlődési lehetőséget biztosít más országoknak is a régióban:

A jövőre nézve komoly jelentőséggel bír, hogy Peking nemrégiben végrehajtási tervezetet adott ki, hogy a világ élvonalbeli technológiáira és a jövőbeli stratégiai követelményekre összpontosítva előmozdítsa a digitális technológia és a reálgazdaság mély integrációját.

Xi Jinping kínai elnök gratuláló levelet küldött az ötödik Kína – Arab Államok Expo kiállítás szervezőinek, hangsúlyozva, hogy Kína hajlandó közösen fejleszteni az „Övezet és Út” együttműködéseket az arab államokkal.

Délkelet-Ázsia és Kína kapcsolatának megerősítését fogja eredményezni, hogy Sonexay Siphandone laoszi tervezési és befektetési miniszter szerint, a kínai határon fekvő Boten és a főváros Vientiane közötti vasútvonal – ami az Övezet és Út kezdeményezés része – több mint 90%-os készültséget ért el, így a Laosz-Kína vasútvonal novemberre elkészül és decemberben már meg is kezdődhet a forgalom.

A Kína és Oroszország közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködésben a Heilongjiang híd építése is komoly jelentőséggel bír. A tudósítások szerint a héten befejeződtek a sínek lefektetésének munkálatai a kínai Heilongjiang tartományt és az orosz Nyizsneleninszkoje falut összekötő a vasúti hídon.

Narendra Modi miniszterelnök India függetlenségének évfordulóján elmondott beszédében bejelentette, hogy az ország nagyszabású infrastrukturális tervet indít a gazdaság támogatására. India célja, hogy 100 billió rúpiát (1,35 billió dollárt) fektessen az infrastruktúrába a gazdasági növekedés fellendítése és a munkahelyteremtés érdekében.

Indonézia függetlenségének 76. évfordulója alkalmából tartott beszédében Joko Widodo államfő azt hangsúlyozta, hogy a strukturális reformokat folytatni kell, az innováció elősegítése pedig a Covid-19 után a korábbiaknál is nagyobb jelentőséggel bír. A minőségi humántőke megteremtése és az infrastrukturális fejlesztések továbbra is prioritást élveznek.

A Fitch Ratings 6,3-ról 7,9 százalékra emelte Törökország idei gazdasági növekedési ütemére vonatkozó előrejelzését, amelyből az is kiderül, hogy Törökországban 2021 végén várhatóan 16,9 százalékra csökken az infláció. Az Isztambuli Nemzetközi Védelmi Ipari Vásár “IDEF” nyitóbeszédében, a török államfő kiemelte, hogy Törökország globális pozíciót tölt be a védelmi ipar tekintetében, és forradalmasította ezt a területet az elmúlt két évtizedben.

Közép-Ázsia hírei közül kiemelhető, hogy Szöulban Dél-Korea és Kazahsztán találkozót tartott Moon Jae In dél-koreai és Kaszim Zsomart Tokajev kazah elnökök részvételével, melynek során Moon Jae In emlékeztetett arra, hogy Kazahsztán Dél-Korea fő partnere az “új északi politika” végrehajtásában, és reményét fejezte ki, hogy a két ország további erőfeszítéseket tesz a Koreai-félsziget és Eurázsia közös jólétének elérése érdekében.

Oroszország és Kazahsztán kapcsolatai is fejlődnek, erről Askar Mamin kazah miniszterelnök, beszélt amikor találkozott orosz kollégájával, Mihail Mishustinnal. A legfrissebb adatok szerint idén a január-június közötti időszakban a két ország közötti kereskedelem már 27%-os növekedést mutatott. Az sem mellékes, hogy Oroszország az elmúlt évtizedben mintegy 12,6 milliárd dollárt fektetett be a kazah gazdaságba.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: