Hírszemle 34. hét

Az Eurázsia Központ 34. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.

A hét eseményeinek rövid összefoglalása

Magyar szempontból jelentős esemény, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Budapesten tárgyalt, ahol kijelentette, hogy Moszkva nagyra értékeli azt a pragmatikus álláspontot, amelyet Budapest számos kérdésben elfoglal és megerősítette, hogy a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokban komoly lehetőségeket lát és kivételesnek nevezte a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatoknak a fejlődését a logisztika területén.

A héten a nemzetközi politikát továbbra is az afganisztáni események uralták. A tálibok kijelentették, hogy nem járulnak hozzá a Hamid Karzai nemzetközi repülőtérről való evakuálás augusztus 31-i küszöbön álló határidejének meghosszabbításához. Miközben Joe Biden és a Pentagon is kitart a határidő mellett, Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint nincs határidő az amerikaiak és afgánok evakuálására és nem feledkeznek meg azokról az amerikaiakról és afgánokról, akik ezt követően akarnak majd távozni.

A külföldiek kimenekítése időközben folyamatos, India a „Devi Shakti” hadművelet keretében augusztus 16-a után több mint 800 embert evakuált Kabulból. India szintén evakuálta a kabuli nagykövetség alkalmazottait, akik a továbbiakban a pakisztáni Islamabad-ból folytatják a tevékenységüket, miközben Retno Marsudi külügyminiszter egy afgánok által vezetett, inkluzív politikai folyamatot követelt, amely békét és stabilitást hoz az országban.

Kína továbbra is fenntartja a diplomáciai kapcsolatokat Afganisztánnal. Wang Wenbin külügyi szóvivő szerint „mindig tiszteletben tartjuk Afganisztán szuverenitását, függetlenségét és területi integritását, követjük az Afganisztán belügyeibe való be nem avatkozás elvét, és ragaszkodunk a barátságos politikához”. Ha a táliboknak sikerül stabilitást vinni az országba, akkor várhatóan az eddig késedelmet szenvedett BRI részét képező projektek is megkezdődhetnek, ráadásul ez a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó sikere szempontjából is előfeltétel. Ezért az Egyesült Államok azzal vádolja Kínát, hogy saját rendszerének exportálására törekszik, miközben – ahogy arra a kínai tisztviselők és tudósok rámutattak – az USA az, aki rendszeresen beleavatkozik más országok belügyeibe, fenyegeti őket, szankciókat szab ki, stb.  Afganisztán pedig egy újabb példának tekinthető, amely az USA demokrácia exportjának kudarcát és annak rendkívül káros következményeit bizonyítja.

A térség biztonsága szempontjából India is megkerülhetetlen, ezt támasztja alá, hogy Tom Tugendhat az Egyesült Királyság parlamenti külügyi bizottságának elnöke kérte, hogy vonják be Indiát az összes Afganisztánról szóló G7-tárgyalásba, hogy közösen „felkészüljenek a tálibok okozta regionális és globális hatásra”.

Az afganisztáni kaotikus helyzetet tovább fokozza, hogy csütörtökön este a kabuli repülőtér közelében robbanás történt. Tálib források szerint a két robbantás áldozatainak száma meghaladja a 100-at és 150-en megsebesültek. Amerikai tisztviselők megerősítették, hogy az áldozatok között 13 amerikai katona volt.

Egyes országok, mint pl. Törökország számára a tálibokkal való együttműködés reális alternatíva lehet. Miután a tálibok technikai segítséget kértek Törökországtól a kabuli repülőtér üzemeltetéséhez a külföldi erők távozása után, a két fél Kabulban megtartotta első tárgyalásait, hiszen Erdogan elnök szerint Ankara nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a régió instabilitását látva tétlenül álljon.

A kínai gazdaság jövője szempontjából fontos hír, hogy a pénzügyi szakértők és a pekingi tisztviselők hétfőn arra ösztönözték a hongkongi kormányt, hogy segítsen felgyorsítani a renminbi nemzetközivé válását azáltal, hogy előmozdítja a kínai valuta használatát a város tőkepiacain. A kultúra területéről pedig érdekes adat, hogy egy a japán kormányhoz kapcsolódó intézet legfrissebb jelentése szerint Kína először előzte meg az Egyesült Államokat a 2017 és 2019 között készült kiváló minőségű tudományos dolgozatok átlagos számát tekintve.

Az USA délkelet-ázsiai befolyásának megerősítése érdekében Kamala Harris alelnök a héten Szingapúrba és Vietnamba is ellátogatott. A körút inkább csak szimbolikus jelentőséggel bír, ugyanakkor Szingapúrral a biztonsági együttműködés fontos részét képezte a tárgyalásoknak, míg Vietnamban a Covid-19 elleni közös küzdelemre koncentráltak a felek, ennek jegyében Harris 1 millió adag Pfizer vakcinát adományozott Hanoi számára.

Malajzia leghosszabb ideig kormányzó politikai pártja visszaszerezte a 2018-ban elvesztett kormányfői pozícióját, miután a király pénteken jelöltjét, Ismail Sabri Yaakobot nevezte meg az ország új vezetőjének.

A Fülöp-szigeteken eközben Rodrigo Duterte elnök elfogadta a kormányzó párt, a Partido Demokratiko Pilipino-Lakas ng Bayan (PDP-Laban) támogatását, hogy ő induljon alelnökként a 2022-es országos választásokon.

A Közel-Keleten Dubaj egy átfogó fejlesztési terv keretében számos projektet hagyott jóvá, melyek új turisztikai beruházásokhoz kapcsolódnak, amelyek több mint 100 millió dirham éves jövedelmet biztosítanak Hatta lakossága számára. Figyelemre méltó adat, hogy Dubajban a lakóingatlan-ügyletek 2013 óta a legmagasabb szintre ugrottak ez év első hat hónapjában.

A koronavírus elleni küzdelemben pozitív fejlemény, hogy az izraeli BriLife vakcina kísérleteinek legfrissebb eredményei azt mutatják, hogy hosszabb távú védelmet nyújthat, mint a Pfizer-BioNTech által kifejlesztett oltás, amelyet a legtöbb izraeli kapott.

Törökország eközben tovább szigorította a járványellenes intézkedéseket, melynek értelmében szeptember 6-tól megkövetelik a beoltatlan személyektől, hogy mutassanak be negatív PCR-teszteket, ha részt akarnak venni olyan társadalmi eseményeken, mint például a koncertek, vagy ha be akarnak lépni nyilvános helyszínekre, beleértve a mozikat és színházakat is.

Egyiptomban a szegénység csökkentéséhez komolyan hozzájárult, hogy a “Decent Life” kezdeményezés első szakaszában a 2019/2020-as pénzügyi évig összesen 2575 beruházást finanszíroztak Kena és Szohág kormányzóságában a különböző szolgáltatási ágazatokban, ami 206 000 közvetlen és közvetett munkalehetőség biztosításához járult hozzá.

Közép-Ázsiát illetően kiemelhető, hogy az EAEU-ban 2021 első felében pozitív tendencia figyelhető meg a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokban a harmadik (Eurázsiai Gazdasági Unión kívüli) országokkal folytatott kereskedelemben. Ez idő alatt az EAEU kereskedelmi volumene 25%-kal nőtt, ami több mint 370 milliárd dolláros kereskedelmi többletet jelent.

Jelentős esemény, hogy Üzbegisztán és Oroszország aláírták a logisztikai folyosók fejlesztésére és az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtésére szolgáló egyezményeket, az üzbég források szerint.

Gurbanguly Berdimuhamedov türkmén elnök három új földgázkút fúrására adott engedélyt a Galkynysh mezőn, szorosabbra fűzve az együttműködést Kínával. A munkát a CNPC kínai állami vállalat egyik részlege fogja kivitelezni, s így a Kínába irányuló gázszállítások is egyszerűbbe válnak majd.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: