Hírszemle 43. hét

Az Eurázsia Központ 43. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.

Régi-új elnök Üzbegisztán élén

2021. október 24-én Üzbegisztánban elnökválasztást rendeztek. Az országban ez volt a hatodik elnökválasztás azóta, hogy a mintegy 33 millió lakosú Üzbegisztán 1991-ben elnyerte a Szovjetuniótól való függetlenségét. Meglepő módon ez idő alatt az országnak mindössze két elnöke volt. A diktátori hatalmat gyakorló Islam Karimovot 2016-ban bekövetkezett halála után az elnöki székben Shavkat Mirziyoyev követte Mirziyoyev, aki a „reformátor” és „új, nyitott Üzbegisztán” támogató imázsának köszönhetően a 2016-os választáson a szavazatok 87,7%-t kapta.

A Covid-19 járvány okozta globális gazdasági problémák, az afganisztáni amerikai csapatkivonások miatt kialakult régiós biztonságpolitikai helyzet nem befolyásolta nagyon a „reformátor” elnök hatalmát, hiszen – bár a hivatalos bejelentésre október 31-ig várni kell – a 64 éves, Shavkat Mirziyoyevet a szavazatok 80,1 %-nak megszerzésével újraválasztották. Ez pedig azt jelenti, hogy Mirziyoyev már a második ötéves mandátumát fogja betölteni a közép-ázsiai ország élén.

Az üzbég lakosság szavazáson való országos részvételi aránya 80% körüli volt. A választópolgárok öt elnökjelölt közül választhattak. Az előző elnöki széket elfoglaló Shavkat Mirziyoyev (Üzbég Liberális Demokrata Párt, UzLiDep), Maksud Varisova (Üzbég Népi Demokrata Párt, PDPU), Bakhrom Abdukhalimov (Szociáldemokrata Párt, SDP Adolat), Alisher Kadyrov (Nemzeti Újjászületés Demokrata Párt, Milliy Tiklanish) és Narzullo Oblomurodov (Üzbég Öko Párt, OEP).

A többi jelöltre leadott szavazatok a következőképpen oszlottak meg:

  • Maksuda Varisova: 6,6%;
  • Alisher Kadirov: 5,5%;
  • Narzullo Oblomurodov: 4,1%;
  • Bahrom Abdukhalimov: 3,4%.

A választásokkal kapcsolatban érdekesség, hogy a most megrendezett elnökválasztáson induló öt párt közül Mirziyoev (UzLiDep) és a Nemzeti Újjászületés Demokrata Pártjának jelöltje, Alisher Kadirov volt a két legismertebb jelölt, meglepő módon mégis a Maksuda Vorisova, az Üzbegisztán Népi Demokrata Párt (a szovjet korszak kommunista pártja) képviselője végzett a második helyen a szavazatok 6,6%-val. Nem mellesleg ő volt az egyetlen női jelölt a választáson.

A nyugati hatalmak Üzbegisztánnal szembeni emberjogi és demokratikus hiányosságok iránti megkérdőjelezése mindig beszédtéma. Azonban a jelenlegi választásokon több mint 50 ország és egy tucat nemzetközi szervezet (FÁK, SCO, EBESZ) megfigyelői jelenléte már egy más Üzbegisztánról tanúskodik.

Zayniddin Nizamkhodjaev, az üzbég választási bizottság elnöke kijelentette, hogy a szavazás megfelelt a demokratikus normáknak. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői azonban azt mondták, hogy a politikai légkör nem eredményezett valóban pluralista környezetet. “Bár több jelölt is indult a választáson, nem volt érdemi kapcsolat sem egymással, sem a szavazókkal, és a jelöltek tartózkodtak attól, hogy kihívják vagy kritizálják a hivatalban lévő elnököt” – áll a megfigyelő misszió közleményében, amelyben az Európai Parlament képviselői is részt vettek, „jelentős eljárási szabálytalanságokat” is észlelt a választás napján.

Az üzbég választások demokratikus megrendezésével kapcsolatban az Egyesült Államok hivatalos álláspontja, hogy egyetértenek az üzbég választási bizottság álláspontjával és az EBESZ-ODIHR megfigyelő misszió észrevételével, miszerint a szavazás békés volt, és magas részvételi arány jellemezte, ugyanakkor osztja az EBESZ-misszió aggályait, hogy a választások túlságosan korlátozó politikai környezetben zajlottak. Az USA ennek ellenére a választásokat érvényesnek és annak eredményeit elismeri, hasonlóképpen Oroszország, Kína, India és a nagyhatalmak sem kérdőjelezik meg az eredményeket.

Mi várható?

Mirziyoyev győzelme lehetővé teszi számára, hogy elmélyítse a 2016-ban megkezdett reformjait. Az előválasztási kampánya során körbejárta az országot, hogy megígérje, támogatja a helyi közösségeket, és áthidalja a gazdagok és szegények közötti szakadékot. Ennek folytatásaként ígéretet tett arra is, hogy gyors gazdasági növekedéssel csökkeni fog a szegénység és fokozatosan decentralizálja a döntéshozatalt azáltal, hogy bizonyos hatásköröket a vilajeti (kerületi) tanácsokra ruház. Mirziyoev nem sokkal elnökké válása után azt mondta, hogy a gazdaság lesz az egyik prioritás. Ennek lényege a gyapottermelés minőségi és mennyiségi növelése a növekvő világpiaciár és kereslet miatt. Folytatja a 2016-ban megkezdett monetáris politikáját és támogatja az elsősorban külföldről érkező működőtőkének az építkezésekbe, infrastrukturális beruházásokba (tehervasút és teherforgalmi utak, gyapot gyárak építése, napelem- és szélparki beruházások, melyek fedezik az ország gazdasági szükségleteit) történő befektetését.

„Állam és vallás”

Az elkövetkező öt évben a régi-új elnök előtt álló legnagyobb belpolitikai kihívás, hogy egyensúlyt találjon a vallás és az állam között. Mirziyoyev bírálta Karimov múltbeli túlkapásait, amelyek miatt több ezer mélyen hívő muszlim került börtönbe. Sok esetben egyszerűen azért, mert „jámborságuk” felkeltette a hatóságok gyanúját. Ezzel szemben Mirziyoev elrendelte a Karimov alatt vallási okok miatt bebörtönzöttek szabadon bocsátását. Büntetlenséget ígért azoknak az „eltévelyedetteknek”, akik Üzbegisztánon kívüli szélsőséges csoportokhoz csatlakoztak. Új vallási toleranciájának jeleként Mirziyoyev feloldott néhány korlátozást a vallási gyakorlatokra vonatkozóan (a hidzsáb nyilvános viselésének tilalmát) és jó kapcsolatokat épített ki a konzervatív, befolyásos muszlim vezetőkkel, akik cserébe támogatásukról biztosították a most megválasztott elnököt. A támogatásnak azonban ára volt, hiszen a muszlim vezetők, támogatásukért cserébe kijelentették, hogy az iszlámnak nagyobb szerepet kell játszania Üzbegisztán kormányzásában. Ezen vallási vezetők közül legnagyobb befolyással Abror Abduazimov rendelkezik, aki Abror Mukhtor Ali néven konzervatív blogot is ír. Posztjaiban felhívja a figyelmet arra, hogy a nyugat kultúrája „idegen” az üzbégektől. Ez pedig Mirziyoyevi nyitás külpolitika számára problémákat okozhat mivel az ország számára a nyugati és keleti befektetések egyaránt fontosak.

Afganisztán

Miután a tálibok elfoglalták Afganisztánt, a migráció és a radikális iszlám megjelenése bel- és biztonságpolitikai kérdéseket vet fel Üzbegisztán számára és erőpróbája lehet a Mirzijojev és a befolyásos muszlimvezetők közötti kapcsolatnak.

Amellett, hogy Mirziyoyev belekezdett a hazai reformokba, szeretné fenntartani és megerősíteni az újjáépített kereskedelmi kapcsolatait Oroszországgal, Nyugattal és Kínával. Az ország külkereskedelmi nyitása és liberalizációja a külföldi működőtőkebefektetések területén nem jelent politikai átalakulást, a jelek szerint az elnök meg akarja tartani az ország erősen centralizált politikai rendszerét. Azt hogy mennyire is gondolja komolyan ezen gazdasági kapcsolatok megerősítését jól bizonyítja, hogy a választásokat követő néhány napban azonnal napvilágot láttak olyan hírek, miszerint az új elnöki ciklusa alatt Üzbegisztán az Eurázsiai Gazdasági Unió teljes jogú tagjává válhat.

Az Afganisztánnal határos Üzbegisztánt továbbra is régiós kulcsszereplőnek tartják, kiváltképp most, hogy a menekülthelyzet és a radikalizmus ismét teret nyerhet a térségben. A kulcsszerepet megerősíti Mirziyoyev elnök újbóli megválasztása. Reformjai és külpolitikája által, amelyek célja az ország gazdasági megnyitása és a külföldi tőke bevonzása az országba, Moszkva, Peking és az USA számára is a legfontosabb régiós szereplővé lépett elő. Üzbegisztán jó európai gazdasági kapcsolatai (Egyesült Királyság, Lengyelország, Magyarország, Dánia) és termékei több euróai uniós ország számára is kedvező kereskedelmi kapcsolatot jelent.

Az elemzést készítette: Veres Szabolcs

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: