Hírszemle 2022/1. hét

Az Eurázsia Központ 2022/1. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.

Vezető nélküli tüntetések

A kazah események háttere

Kazahsztánban a 2022-es év erőszakos tüntetésekkel kezdődtek, melyeknek mára több halottja és sérültje is van. A CSTO (Kollektív Biztonság Szerződés Szervet) békefenntartóinak érkezésével azonban jelenleg úgy látszik, hogy a helyzet némileg stabilizálódott, ugyanakkor ez még messze nem tekinthető a konfliktus megoldásának. A kazahsztáni eseményeknek látszólag nincsen előzményük, ám ha alaposabban megfigyeljük Kazahsztán elmúlt évtizedét, akkor már egy másik kép tárul elénk, hiszen a közép-ázsiai posztszovjet térségben a kazahsztáni eseményekhez hasonló zavargások egyáltalán nem ismeretlenek (2020-as kirgiz forradalom, 2019 kazahsztáni zavargások).  A kialakult helyzet nem magyarázható csak gazdasági vagy politikai okokkal. Kazahsztán gazdasági, politikai és társadalmi helyzete ennél sokkal összetettebb.

A kazahok és a kazah kormány számára a tüntetések, zavargások nem újak (2011, 2015, 2016). Legutóbb, a 2019-es választást követően több ezren vonultak az utcákra Nur-Szultánban és más kazah városokban, hogy nemtetszésüket fejezzék ki a hatalomváltással kapcsolatban. A korábbi megmozdulások nemzetközi mércével nézve nem vonzottak nagy tömegeket (tízezer körüli létszámú) és el is kerülték a világsajtó figyelmét, azonban a jelenleg kialakult helyzet különbözik az eddigiektől.

A zavargások hirtelensége és terjedésének gyorsasága

A tiltakozások valójában már 2021. december közepén megkezdődtek, ám komolyabb jelleget csupán a január 2-án Kazahsztán nyugati részén elhelyezkedő Mangisztau régióban kezdődött demonstrációk képében öltöttek. A nyugati hírek arról szóltak, hogy a demonstrációkat kiváltó ok gazdasági volt. A cseppfolyós gáz (LNG) – mellyel az autók 90-95%-át üzemeltetik – ára hirtelen duplájára emelkedett. A leegyszerűsítő hírekkel ellentétben az árakat nem a kormány emelte meg. A kormány számára csupán egy piaci alapú mechanizmus bevezetése volt a cél, melytől azt várták, hogy az egyre gyakrabban előforduló üzemanyaghiány csökkenjen. Ugyanis a kiskereskedelmi értékesítési ár alacsonyabb volt, mint a kitermelés költsége, így a termelők nem voltak érdekeltek a kitermelés fokozásában. A cseppfolyós gáz ára így 60 tengéről (45 forint) hirtelen 120 tengére (90 forint) emelkedett (Viszonyításképp a Kazah Köztársaságban hivatalosan 2022. január 1-től a minimálbér 42 500 tenge – azaz 32 000 Ft.).

A hírekkel ellentétben mára az is kiderült, hogy a Mangisztau régióban található szénhidrogén kitermelőhelyek dolgozói voltak a tiltakozások résztvevői. Ez a régió tekinthető az ország gazdasági húzó erejének is. Másnap, január 3-án is csak Mangisztau régióból érkeztek hírek a megmozdulásokkal kapcsolatban. Január 4-én estére már az ország több városában tüntetések kezdődtek, így a tiltakozás hamar országos szintűvé vált. A tüntetők követeléseinek megfelelően a kormány visszakozott és eltávolította posztjából a korábbi elnököt, Nazarbajevet, s a cseppfolyós földgáz árát pedig kezdetben 80 majd újra 60 tengében állapította meg.

A kialakult helyzet elemzését az sem könnyíti meg, hogy január 4-től kezdve Kazahsztánban az internet szolgáltatás leállt, illetve akadozott. Ennek köszönhetően pedig a hírek ritkábban és gyakran nagyon ellentmondásos módon jelentek meg.

A megmozdulások előfeltételei

Kazahsztán habár a térség legjobban teljesítő országa, az elmúlt 20 évben a GDP növekedésének üteme folyamatosan csökkent, 2020-ban pedig a koronavírus hatására 2,9 százalékos csökkenést produkált (lásd 1. ábra). Az ország elsősorban az olajtermelés és a bányaipar által megalapozott gazdasági sikerre épít. Ám a most történt események mégsem ezt a képet erősítik meg.

1. ábra Kazahsztán GDP növekedése 2000-2020 között

Forrás: The World Bank Data – GDP growth (annual %) – Kazakhstan | Data (worldbank.org)

Ezen kívül számos belső konfliktus és ellentét adott volt egy ilyen vagy ehhez hasonló zavargás kitöréséhez: az ország gazdaságának a világjárvány utáni helyzete; a közép-ázsiai országokra jellemző helyi oligarchák és zsúzok (klánok) közötti küzdelem; az utóbbi két évben, de leginkább 2021-ben felerősödő kazah nacionalizmus[1]. Ezek mellett természetesen ott vannak a megoldatlan politikai viták is, amelyeket a volt és a jelenlegi elnökök, Nurszultán Nazarbajev és Kaszim-Zsomart Tokajev testesítettek meg.

Sokak szerint Tokajev szerepe csak ideiglenes. Az országot valójában ma is Nazarbajev irányítja, aki tulajdonképpen már a Tokajev utáni jövőt építi. A korábbi elnök lánya, Dariga Nazarbajev a kormányban kulcspozíciót tölt be, és ha szükséges akár már rá is átruházható a hatalom. Nazarbajev és lánya, valamint a körülöttük csoportosuló klánok tevékenységét több oligarcha és más zsúzok sem nézték, nézik jó szemmel. Annak ellenére sem, hogy maga Nazarbajev is nemzeti érzelmű.

A nacionalizmus Kazahsztánban egyfajta „oroszellenes vektort” is jelent. 2021-ben Kazahsztánban óriási ellentétek voltak azzal kapcsolatban, hogy az ország a cirill ábécéről áttérjen a latin ábécére. E kérdéskör csak még jobban felerősítette a kormányhatalommal szemben való ellenállást, ugyanis Tokajev és kormánya a cirill ábécé mellett érvelt. Ezenkívül az orosz puha hatalom eszközei, azaz a kazahsztáni orosz iskolák építése és az orosz nyelvtankönyvek kiadásai ráerősítettek az oroszellenességre. Az oroszellenesség és a nacionalizmus nagy népszerűségnek örvend a befolyásos zsúzok körében. Ebből következik az a népszerű álláspont, hogy szükség van egy „megújult” Kazahsztánra, amely szoros együttműködésre lép Törökországgal, ugyanis a Törökországgal való együttműködés a „Nagy Turán”, azaz a türk világ elképzelésen alapul. A kazahok körében (főként a zsúzok családjaiban) nagy népszerűségnek örvend az a Nagy Turán eszméje, melyet Törökország a Türk Államok Szervezetével szeretne betölteni Ázsiában.

Továbbá a kazah gazdaságban érvényesülnek olyan kínai érdekek is, melyeket a helyi klánok és oligarchák nem néznek jó szemmel. Ezen konfliktust egyes kutatók „anti-kínai vektornak” nevezik. A Kazahsztánban történtek negatív hatással vannak a kínai „Övezet és út” kezdeményezésre, amelynek Európa és Ázsia közötti egyik logisztikai köldökzsinórja Kazahsztán (Nyugat Európa-Nyugat-Kína teherforgalmi útvonal). A tiltakozások mértéke pedig a közép-ázsiai térség ellátási láncaiban is károkat okoztak. A kínai elnök kijelentette, hogy kész gazdasági segítséget nyújtani Kazahsztánnak miután stabilizálódott a helyzet. Itt meg kell jegyezni, hogy a tüntetések aktív szakasza azon a napon kezdődött, amikor Kína és Kazahsztán a diplomáciai kapcsolat felvétel 30. évfordulóját ünnepelte.

A Kazahsztánban történt események rávilágítanak az országban uralkodó társadalmi és politikai események komplexitására. A kialakult helyzet nem magyarázható csak gazdasági és politikai történésekkel vagy ezek együttesével, a válasz ennél sokkal összetettebb. A kialakult helyzetből megállapítható, hogy a klánokon (zsúzokon) alapuló rend, amit még a szovjeturalom sem volt képes háttérbe szorítani, végül felülkerekedett a kazah politikai rendszeren. Ezt bizonyítja a zavargások céltalansága, a vezető nélkülisége és fosztogató jellege (elektronikai és más boltok kifosztása).

Következmények

A kazah zavargásoknak miatt a rubel nagyon meggyengült. Az urán és az arany világpiaci ára jelentősen megemelkedett. A kazahsztáni instabilitás az Eurázsiai Gazdasági Unió, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a FÁK tagországai számára (az afganisztáni helyzet mellett) óriási gazdasági és biztonságpolitikai kérdést jelent, amely mindenekelőtt Kirgizisztánra és Üzbegisztánra terjedhet át.

A kazahsztáni események a térség nagyhatalmai számára sem kívánatosak. Kína és Oroszország is egy stabil, kiszámítható Kazahsztánban érdekelt. Kazahsztán az Oroszország által vezetett Eurázsiai Gazdasági Unió egyik legfontosabb tagja. Moszkva számára kulcsország gazdasági céljainak a megvalósításában, valamint az orosz űrprogramok végrehajtásában. (A Bajkonur orosz űrközpont Kazahsztánban van). A kínai „Övezet és Út” kezdeményezésben Kazahsztánnak hatalmas kereskedelmi elosztó szerepe van. Az ország nélkül az eurázsiai kereskedelem lényegesen lelassulhat, de nem szabad megfeledkezni az egyelőre érdekek nélkülinek tűnő, de stratégiáját illetően kiismerhetetlen Egyesült Államok közép-ázsiai jelenlétéről, valamint a türk világ eszméjét (Kazahsztánnal együtt) újra életre keltő Törökországról sem.

Bármilyen következmény ellenére a kazah vezetés számára a fő cél az ország stabilitásának a megteremtése és a tüntetőkkel való békés kiegyezés. Minden egyéb egyelőre másodlagos szempont a kazah kormány számára.

Az elemzést készítette: Veres Szabolcs


[1] Kazah nacionalizmus. A Szovjetunió összeomlása után felgyorsult a térségben függetlenné vált népek nemzeti öntudatra való ébredése. A Szovjetunió meghatározó politikai jelenlétének megszűnésével Kazahsztánban egy “megfeneklett diaszpóra” képződött. Egy oroszul beszélő népcsoport, mely elszigetelődött az orosz államtól. Ez a diaszpóra befolyásos tényezője lett a függetlenné vált országban fellépő konfliktusoknak. Egyrészt azért, mert igen nagy távolságra kerültek a fővárostól – az akkori Almatitól -, másrészt mert az orosz-kazah határ nem követte a nemzetiségek települési vonalát. Kazahsztánt két nagy népcsoport foglalja el. Kazah 69% és oroszok 18,5 %. Ezek egymástól földrajzilag elkülönülve élnek. Az oroszul beszélők az ország északi, a kazahok a déli részében helyezkednek el. Az oroszok inkább városlakók, a kazahok főleg vidékre települtek. Az elszigeteltség egyfajta etno-regionális alapú politizálás kifejlődéséhez és irredentizmushoz vezetett az északi és nyugati térségekben. Ennek következtében a kazah nemzeti egység létrehozásának folyamata nehéz feladatnak bizonyult. A szovjet rezsim idején a kazahok mezőgazdaságának “kollektivizálása” sok áldozatot követelt és ennek emlékei még ma is befolyásolják az ország belpolitikáját. Kazahsztán többnemzetiségű államot örökölt. A nemzetiségi ütközések elkerülése érdekében az állam vezetői úgy döntöttek, hogy az orosz többségű északi területre helyezik át az ország fővárosát (Almatiból Asztanába), amelyet a kazah társadalom nem fogadott örömmel. A főváros áthelyezésével azt a célt szerették volna elérni, hogy az új főváros segítse a kazah nép egységes nemzetté válását. Ám a két népcsoport földrajzi elkülönültsége nehezíti egymás meg- illetve elismerését. A főváros áthelyezése megosztotta a kazah oligarchákat és zsúzokat (klánokat), melyek hatalma befolyásolja a kormányzatot, és amelyek központja ma is Almatiban, a zavargások helyszínén található. Ezenkívül nem mehetünk el amellett sem, hogy a klán-szerkezet fontos szerepet tölt be a kazah politikában.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: