Az Eurázsia Központ 2022/7. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Szíria súlyos gazdasági válságon megy keresztül
Annak ellenére, hogy a szíriai helyzetről ma már sokkal kevesebb tudósítás lát napvilágot, s nem szerepel a nemzetközi híroldalak vezető cikkeiben, az még nem jelenti azt, hogy a szíriai válság vagy a krízis helyzet megoldódott volna, ezért mostani elemzésünk áttekinti Szíria jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzetét. A szíriai polgárháború 2011-ben kezdődött a kormányellenes tüntetések brutális leverésével. Később az ország bonyolult csatatérré változott, ahol az ország hadereje külföldi hadseregekkel, helyi milíciákkal és idegen országok által finanszírozott harcosokkal csaptak össze, emberek százezreinek halálát okozva, valamint milliókat kényszerítve otthonaik elhagyására.
Szíria ebből kifolyólag súlyos gazdasági válságon megy keresztül napjainkban, és a több mint egy évtizede tartó humanitárius krízisre sem sikerült megoldást találnia. A legutóbbi északnyugat-szíriai népszámláláson 6 millió főre becsülték a belső menekültek[1] számát (Szíria népessége kb. 17,5 millió fő), akik közül több mint 1,5 millióan élnek a szabadban vagy mezőgazdasági területeken kialakított táborokban. A lassan 11 éve elhúzódó katonai konfliktus folyamatos humanitárius válságot eredményez, valamint továbbra sem sikerült a táborokban élő szíriaiak problémáira gyógyírt találni. Annak ellenére, hogy a szíriai konfliktusban részt vevő felek ellenőrzése alatt álló területek több mint két éve viszonylag stabilak, ez nem akadályozza meg a szíriai ellenzék által ellenőrzött területek lakott részeinek bombázását, Idlib és Aleppó térségét a szíriai rezsim erői és Oroszország is támadja, és időről időre civilek is áldozatul esnek az offenzíváknak.
2020 februárja óta nem történt változás a különböző katonai erők és egyéb szereplők territóriumait tekintve:
- Az ellenzéki csoportok Szíria területének 10,98%-át uralják. Megtalálhatók többek között Idlibben, Észak-Aleppóban, valamint a Rakkában és a Haszakában található Tal Abjad és Rász al-Ajn területeken, továbbá a délkelet-szíriai Zakf és at-Tanf területén.
- A szíriai rezsim az ország 63,38%-át ellenőrzi, és szinte teljes kontrollt gyakorol a part menti, Közép- és Dél-Szíria, valamint a keleti kormányzóságok és Aleppó kormányzóság egyes részei felett. A Dara feletti ellenőrzése teljessé vált, miután 2021 júliusában elindította a kormányzóság visszaszerzésére irányuló hadműveletet.
- A Szíriai Demokratikus Erők egy 2015-ben alakult hivatalos védelmi erő az Észak- és Kelet-Szíriai Autonóm Adminisztráció területén belül. Az ország területének 25,64%-át tartják ellenőrzésük alatt, ami 2019 novembere óta azonos százalékos arány. Territóriumuk magában foglalja Dejr ez-Zór kormányzóságot, Rakka, Haszaka nagy részét, valamint Aleppó kormányzóság egy részét.
A Szíriában zajló konfliktus szinte elképzelhetetlen mértékű pusztítást és veszteséget okozott a szíriai népnek és az ország gazdaságának egyaránt. Eddig több mint 350 000 igazolható haláleset tulajdonítható közvetlenül a háborúnak, de a halálos áldozatok száma szinte biztosan sokkal magasabb. A polgárháború negatív társadalmi és gazdasági következményei az idő előrehaladtával egyre inkább fokozódnak, ugyanis az egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz, lakhatáshoz és élelemhez való tartós hozzáférés hiánya súlyosbította a krízis hatásait és emberek millióit taszította munkanélküliségbe és szegénységbe. A tragikusan leromlott egészségügyi rendszer miatt a szíriaiak rendkívül érzékenyek a további sokkhatásokra, például a még mindig tartó COVID-19-járványra. Emellett a szomszédos Libanonban gazdasági és politikai válság bontakozott ki, ami tovább korlátozta Szíria külső gazdasági kapcsolatait. Mindezek üzemanyaghiányhoz, áremelkedésekhez és a helyi valuta gyors leértékelődéséhez vezettek.
A demonstrációk folyamatosak az országban. Néhány napja a délnyugat-szíriai drúzok lakta Sweidában vonultak tömegek az utcára, hogy elítéljék a korrupciót és az életszínvonal drasztikus romlását. A tüntetők azzal vádolták Bassár el-Aszad elnök kormányát, hogy nem képes kezelni a spirálisan terjedő gazdasági válságot. Az elégedetlenség legfőbb oka, hogy a pénzszűkében lévő kormány február eleji döntése értelmében több százezer embert vontak ki a nélkülözhetetlen termékek – köztük kenyér, gázolaj, főzőgáz és benzin – támogatási programjából. Egyes tüntetők a legfontosabb kormányszövetségesek, Oroszország, Irán és a libanoni síita mozgalom, a Hezbollah ellen is felszólaltak. A több éve tartó háború, a koronavírus-járvány és a szankciók továbbra is megtépázzák Szíria gazdaságát. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint az ország 90%-a szegénységben él, míg 60%-át fenyegeti az éhezés veszélye. A gazdasági nehézségek közepette el-Aszad kormánya továbbra is csökkenti költségvetését, ami a 2020-as 9 milliárd dollárról 2022-re 5,3 milliárd dollárra zsugorodott.
Egy további, az elemzést megnehezítő probléma Szíriával kapcsolatban, hogy a polgárháború kirobbanása óta nem közölnek naprakész adatokat gazdasági mutatókról. A polgárháború előtt a szíriai gazdaság két fő pillére a mezőgazdaság és az olaj voltak, és ezek együttesen a GDP mintegy felét tették ki. A mezőgazdaság például a GDP mintegy 26%-át adta és a teljes munkaerő 25%-át foglalkoztatta. Feltehetően a mezőgazdaság aránya növekedett, hiszen az olaj kitermelést és értékesítést nem könnyíti az ország és az infrastruktúra tagoltsága, valamint a továbbra is jellemző politikai bizonytalanság.
A szíriai polgárháború kitörése óta súlyos szankciók sújtják a közel-keleti államot (pl.: Cézár-törvény). 2013 végére az ENSZ 143 milliárd dollárra becsülte a szíriai polgárháború okozta teljes gazdasági kárt. Az ENSZ Nyugat-Ázsia Gazdasági és Szociális Bizottsága szerint a szíriai polgárháború teljes gazdasági vesztesége 2015 végére elérte a 237 milliárd dollárt.
2018-ban a Világbank becslése szerint Szíria lakásállományának körülbelül egyharmada, valamint egészségügyi és oktatási létesítményeinek fele semmisült meg a konfliktus következtében.
A szíriai gazdaság a folyamatos krízisekkel összefüggő hiperinflációtól is szenved. Tavaly év végén az importált alapvető élelmiszerek, például a cukor, a kávé, a liszt és a rizs ára megkétszereződött vagy megháromszorozódott. A szíriai éves inflációs ráta az egyik legmagasabb a világon (2020 augusztusában 263%, 2021 augusztusában 139%). A nemzeti valuta, a szíriai font az elmúlt években nagyot zuhant az amerikai dollárral szemben. 2011 előtt egy amerikai dollár 47 szíriai fontot ért, azonban napjainkban 2500-at.
A szíriai válság jelentősen hat a szomszédos országra, például Irakra, Libanonra, Jordániára, Törökországra stb. Tekintettel arra, hogy a háború elől menekülő szíriai állampolgárok milliói özönlöttek a régióba (csak Libanon lakossága 30%-kal nőtt), súlyosbodtak azok a kihívások, amelyek már eddig is problémát okoztak ezeknek az államoknak. Jordániában gyakorta panaszkodnak a túlterhelt infrastruktúrára és az újonnan betelepültek miatt kialakuló megnövekedett munkaerőpiaci versenyre. Libanon politikai instabilitása is tovább romlott, megerősödtek a terrorszervezetek, ami Irakban okozott súlyos gondokat, Törökországban pedig jelenleg 3,7 millió szíriai bevándorló tartózkodik, ami feszült helyzetet teremt szociális szinten.
Összességében véve Szíria a háború kezdete óta a legsúlyosabb gazdasági válsággal néz szembe, és a körülmények 2022-ben valószínűleg tovább fognak romlani. A kialakult helyzet egy komplex problémát ölel fel, de az leszögezhető, hogy amíg a polgárháború be nem fejeződik, addig érdemi javulás sem várható az ország helyzetében.
Az elemzést készítette: Tárik Meszár
[1] A belső menekültek nem hagyják el hazájukat, hanem az országon belül lelnek ideiglenesen új menedékre. Állampolgárságukat sem veszítik el, ami miatt beleszámítanak a hivatalos népszámlálási adatokba.