Site icon Eurasia Center

Eurázsiai Hírszemle 2022/8. hét

Az Eurázsia Központ 2022/8. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.

Gazdasági szankciók lehetséges hatásai Oroszországra

A nyugati országok a 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háborúra az Oroszországa kivetett gazdasági szankciók bevezetésével is reagáltak. Az intézkedések szigorúsága tükrözte, hogy a második világháború óta nem volt még államok közötti háborúra példa Európában. A jugoszláv háború polgárháborúként kezdődött a volt Jugoszlávián belül és végül elvezetett az ország felbomlásához. Alábbi elemzés a gazdasági szankciók lehetséges hatásaira fókuszál.

Az orosz rubel 27 százalékot gyengült a háború kitörése és a rákövetkező hétfő között (2022. február 24-28.), ennek hatására az orosz jegybank 9,5 százalékról 20 százalékra emelte az irányadó kamatot február utolsó napján.  Az orosz nemzeti bank elnöke, Elvira Nabiullina hangsúlyozta a sajtónak, hogy pánikra nincs ok, mivel Oroszország SWIFT rendszerből való kizárása ellenére minden gördülékenyen fog működni a továbbiakban, hiszen az országnak van saját fizetési rendszere (SPFS) – és az képes pótolni a SWIFT-et.

Egy másik intézkedéssorozat az orosz jegybanki tartalékokat érinti, amelyet a gazdasági szankciók hatására zároltak az USA-ban és Európában. A háború előtt Oroszország hozzávetőlegesen 630 milliárd dollárnyi tartalékot halmozott fel. Nem lehet pontosan tudni, hogy ennek mekkora részét érinti az intézkedés. A Peach at Capital Economics becslése szerint a jegybanki tartalékok körülbelül feléhez nem fér hozzá jelenleg az orosz jegybank. Nem zárható ki az sem, hogy bankcsődök fognak bekövetkezni, ha azok nem képesek kielégíteni a külföldi fizetőeszközök iránt megnőtt keresletet.

Oroszország a háború előtti években szisztematikusan készült újabb, gazdasági szankciókra, ugyanakkor a piac reakcióira nehéz felkészülni. A gazdasági válság egyik áldozata vélhetően a Sberbank lesz, amelynek Londonban jegyzett részvényeinek értéke 70 százalékkal esett, magyarországi leányvállalata is végelszámolás alatt áll mostanra. Hasonlóképpen jártak más orosz vállalatok is, így pl. a Gazprom, itt az esés 37 százalék volt, az internet szolgáltató Yandex, amelynek értékpapírjaival való kereskedést felfüggesztették a Nasdaq-on hétfőn, mint ahogy ez hét mások orosz cég esetében is megtörtént.  A másik oldalon viszont látható az is, hogy megnőtt a kriptovaluták iránti kereslet, hiszen azok részleges alternatívát kínálnak a SWIFT rendszer használata helyett. Az orosz tőzsde hétfő óta nem nyitott ki, és nyitás esetén a nem-rezidensek eladási tranzakcióit a tőzsdei kereskedő cégeknek vissza kell utasítania. A lakosság reakcióit indirekt módon tükrözi az a rendelet is, amely szerint 10.000 dollárnál nagyobb készpénz összeggel nem lehet elhagyni az országot.

A SWIFT rendszerrel kapcsolatos intézkedések nagy sajtóvisszhangot kaptak, ennek tükrében érdemes néhány szót szólni arról, hogy a SWIFT miért ilyen fontos a nemzetközi pénzügyi rendszer működésében. A SWIFT rendszer (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunications) tulajdonképpen egy olyan banki, nemzetközi üzenőrendszer, amely lehetőséget, vagy talán helyesebben, infrastruktúrát kínál a résztvevő bankok számára, hogy működőképes globális bankrendszert hozzanak létre. Az 1977-ben létrehozott rendszernek nincs globális szintű alternatívája, de nem azért, mert technikailag nem lenne lehetséges, hanem azért, mert erre eddig nem igazán volt szükség. Iránt kivéve, amikor is 2012-ben az ország kereskedelmének 30 százalékát érintette megszorító intézkedés, az amerikaiak által dominált rendszert nem használták még gazdasági szankciókra. Különösen nem került erre sor egy ilyen nagy gazdaság esetében, ahol a nemzetközi kereskedelem megroppanása globális szinten is éreztetheti a hatását. 

Annak hírére, hogy az orosz bankokat leválasztják a SWIFT-ről annak – ha nem is globális szinten – alternatívaként szolgáló kínai rendszerhez (China-initiated Cross-border Interbank Payment System – CIPS) kapcsolható részvények és a kínai digitális jüan iránti kereslet megugrott hétfőn (2022. febr. 28.) Hasonlóképpen nőtt a kínai-orosz kereskedelemhez kapcsolható részvények értéke ugyanezen a napon. Ezt a piaci trendet nyilván erősítette az is, hogy hétfőn a Kínai Külügyminisztérium bejelentette, hogy ellenzi az Oroszország ellen hozott döntéseket.

A gazdasági szankciók hatása általában a kezdeti időszakban a legnagyobb, azt követően megkezdődik az alkalmazkodási folyamat és az alternatívák keresése. Nyilvánvaló, hogy a fent említett példák közép- és hosszú távon felgyorsíthatják a nemzetközi kereskedelemben, de különösen a kínai-orosz kereskedelmi kapcsolatokban a dollár felváltásának folyamatát is. A SWIFT elsődlegesen dollár fizetések kezelésére jött létre, ezért a SWIFT alternatívák keresése egyúttal dollár alternatívák keresését is jelenti majd. Ezért nincs minden szakértő meggyőződve arról, hogy a SWIFT-ből való kizárás valóban hatékony eszköz Oroszország büntetésére és inkább jelzésértékű. Egyes elemzések szerint a kezdeti időszakban Oroszország kimenő és beérkező fizetéseinek hozzávetőlegesen 70 százalékát érinti az intézkedés, de az átmenetiség mellett még érdemes megemlíteni, hogy a korlátozás komoly problémát a kisösszegű be- és kifizetéseknél jelent, de pl. az orosz gáz- vagy kőolaj export után járó összegek esetében a fizetések kezelése csak kisebb technikai probléma. Nyilván egy ilyen intézkedésnek visszaütő hatása is van: az orosz gáztól 40 százalékban függő EU-t is érintik a szankciók, kérdések merülhetnek fel a gázexportért való fizetés mikéntjével kapcsolatban, bár ez könnyebben megoldható problémának tűnik. Nagyobb probléma az erős orosz piaci kitettséggel rendelkező nemzetközi vállalatok számára az orosz piac megroppanása.

Összeségében azt lehet látni, hogy a gazdasági intézkedések nagyon erőteljesen fogják érinteni az orosz gazdaságot – ugyanakkor várhatóan az európai gazdaságot is –, ugyanakkor ez önmagában nem vezet el az orosz külpolitika megváltozásához, illetve csak megerősíti azt a gazdasági fordulatot Kelet felé, amely már korábban megkezdődött, és amelyet Oroszország tudatosan támogatott. (Adókedvezmények rubelben elszámoló exportcégek számára; egyezmények Kínával, Indiával és más közép-ázsiai országgal, amelyek révén az adott országok elszámolási rendszerei összekötődnek.) Az továbbra is nyitott kérdés, hogy hogyan reagál a többi ország és milyen alternatív megoldások után néznek majd.

Az elemzést készítette: Moldicz Csaba

Exit mobile version