Site icon Eurasia Center

A világ Oroszország ellen?

2022. február 24-én bekövetkezett az, amit kevesen gondoltak: azzal, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, Európában ismét háború kezdődött két szuverén ország között, először a második világháború után. A Nyugat eddig még nem látott mértékű gazdasági szankciók bevezetésével reagált. Azonban valóban ennyire egységes lenne az egyetértés a szankciókat illetően? Ehhez érdemes megvizsgálni, hogy mely országok álltak a szankciók mögé és mekkora erőt képviselnek a világ GDP-jét, gazdaságát, illetve népességét tekintve.

Az orosz invázió és az ezzel kapcsolatos szankciók gyakorlatilag két részre osztotta a nemzetközi közösséget. A nyugati/angolszász országok vezetésével több nemzet is úgy döntött, hogy szankciókat vezet be Oroszország ellen. Ezzel szemben viszont több ország is úgy gondolta, hogy nem áll be ezek mögé a szankciók mögé és habár nem ért feltétlenül egyet az orosz invázióval, inkább a semlegességet választja. Az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésén a 193 tagállamból 141 megszavazta a határozatot, amely elítéli az orosz agressziót, 35 ország tartózkodott, öten pedig nemmel szavaztak. A szankciókat illetően mégsem ennyire egységes a kép és az egyes országok álláspontja nem minden esetben egyértelmű, így az Oroszország elleni szankciókhoz való hozzáállás szerint három csoportba sorolhatók az egyes nemzetállamok:

A szankciókat támogató országok

Az Egyesült Királyság, az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Tajvan, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Korea, Szingapúr és Svájc is úgy döntött, hogy különböző szankciókkal sújtja az orosz gazdaságot.

Az Egyesült Királyság több pénzügyi szankciót is kivetett Oroszországra, például több orosz bank esetében is teljes vagyon-befagyasztást rendeltek el, valamint 50 000 angol fontos limitet szabtak meg az orosz állampolgárok által az Egyesült Királyságban vezetett bankszámlákra. Emellett blokkolták az orosz nemzeti légitársaság, az Aeroflot működését az Egyesült Királyságban, és számos, védelemmel és technológiával foglalkozó orosz vállalatot gazdasági szankciókkal sújtottak. A legnagyobb oroszországi United Shipbuilding Corporation hajóépítő vállalatot is szankcionálták, az orosz hajókat pedig kitiltották a brit kikötőkből. Továbbá összesen több mint 500 orosz magánszemély, szervezet és leányvállalataik szerepelnek az Egyesült Királyság szankciós listáján.

Az Európai Unió több orosz vállalatot és bankot is szankcionált. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok mellett az Európai Bizottság is ígéretet tett arra, hogy kizárja Oroszországot a SWIFT rendszerből. Az EU továbbá megtiltotta az orosz légitársaságok számára az EU légterén való be- és átrepülést, valamint egyedi szankciókat vezetett be Putyin, Szergej Lavrov és az orosz Állami Duma képviselői ellen, továbbá visszafogta az Orosz Központi Bankkal folytatott tranzakciókat.

Az Egyesült Államokban befagyasztották az orosz központi bank vagyonát, valamint megtiltották az amerikai állampolgároknak, hogy bármilyen üzletet kössenek az intézménnyel. Az ország az Oroszországba való technológia exportot is blokkolta, áll a Fehér Ház közleményében. Szankciókat, illetve vízumtilalmat rendeltek el több orosz oligarcha ellen.

Ausztrália célzott pénzügyi szankciókkal sújtotta az orosz Biztonsági Tanácsának nyolc tagját, és beutazási tilalmat rendelt el velük szemben. Új-Zéland miniszterelnöke is különböző szankciókat jelentett be, amelyek lehetőséget adnak az országnak az új-zélandi orosz vagyonok befagyasztására, valamint megakadályozzák, hogy orosz állampolgárok és vállalatok vagyonukat az országba menekítsék, valamint kitiltották az orosz hajókat és repülőket Új-Zéland vizeiből vagy légteréből.

Japánban Fumio Kishida miniszterelnök, a G7-hez igazodva kijelentette, hogy Japán korlátozni fogja az orosz központi bankkal folytatott tranzakciókat, és támogatja Oroszország kitiltását a SWIFT rendszerből. A tajvani külügyminisztérium is megerősítette, hogy más országokkal együtt csatlakozik az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók bevezetéséhez. Dél-Korea is bejelentette, hogy megtiltja a stratégiai cikkek exportját Oroszországba és más országokhoz csatlakozva blokkolja az egyes orosz bankokat a SWIFT rendszerben, és fokozza az Ukrajnának nyújtott segélyeket. Szingapúr kijelentette, hogy szankciókat és korlátozásokat vezet be Oroszország ellen. Így az ázsiai pénzügyi központ is követi az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait.

A tradicionálisan semleges Svájc is csatlakozott ehhez a nemzetközi erőfeszítéshez, hogy gazdasági szankciókkal bojkottálja Oroszországot. Az ország azonnali hatállyal befagyasztotta Putyin, Mihail Misusztin orosz miniszterelnök és Szergej Lavrov külügyminiszter vagyonát.

A legtöbb szankció tehát pénzügyi jellegű, amely komoly csapást jelent az orosz gazdaságra nézve. Emellett pedig a világ legnagyobb vállalatai is rendkívüli intézkedéseket hoztak a helyzet kapcsán, pl. számos ruházati és luxusdivat cég jelentette be, hogy felfüggeszti az összes értékesítést Oroszországban, az IKEA bezárta oroszországi üzleteit, a Google felfüggesztette hirdetési tevékenységét, a Microsoft, a Dell és az Adobe pedig termékeinek és szolgáltatásainak új értékesítését, a FIFA eltiltotta az orosz válogatottakat a nemzetközi versenyektől, legutóbb pedig a McDonald’s és a Starbucks jelentette be, hogy bezárja oroszországi éttermeit.

Főbb országok, melyek a semlegességet választották

A szankciók mögé be nem álló országok között nincs  egyetértés az orosz agressziót illetően, van olyan nemzetállam, amely ugyan elítéli azt (pl. Brazília) és igennel szavazott az ENSZ rendkívüli ülésén szankciókat azonban mégsem kíván bevezetni, és vannak, akik a teljes semlegességet választották (pl. India, Kína).

A kínai bankfelügyelet vezetője közölte, hogy Kína nem csatlakozik a nyugati szankciókhoz, és továbbra sem vezet be saját szankciókat, és ellenzi az Oroszországot sújtó büntetéseket. Ugyan két közepes méretű kínai bank felfüggesztette a rubel-jüan és a rubel-dollár kereskedését a kockázatok ellenőrzése érdekében, a Peoples’s Bank of China több milliárd dolláros devizacsere ügyletet kötött az orosz központi bankkal, ami lehetővé teszi a két ország számára, hogy likviditást biztosítson a vállalkozások számára a kereskedés folytatásához. Az orosz bankok pedig, amelyek a Visa és a MasterCard fizető rendszerét alkalmazták eddig, egyes vélemények szerint a kínai UnionPay-re térhetnek majd át.

Kínával együtt India is tartózkodott a szavazástól az ENSZ ülésén és nem tartja megfelelő válasznak az Oroszország elleni szankciókat. Az Egyesült Arab Emirátusok is tartózkodtak a szavazástól és az ország vezetői óvatos nyilatkozatokat tettek, amelyek nem bírálták közvetlenül a Kremlt, és azon az állásponton vannak, hogy valamelyik oldalra való állás csak további erőszakhoz vezethet.

Az izraeli vezetők sem tettek Oroszország ellen irányuló lépéseket mint, amelyeket nyugati szövetségesei tettek, azonban továbbra is kifogásolják a Kreml azon döntését, hogy megtámadta Ukrajnát. Jair Lapid izraeli külügyminiszter “a nemzetközi rend súlyos megsértésének” minősítette az eseményt, Izrael azonban az elmúlt hetekben elutasította Ukrajna fegyverküldésére és hírszerzési információk megosztására irányuló kérését, és nem vezetett be saját szankciókat Oroszország ellen.

Andres Manuel Lopez Obrador mexikói elnök is kijelentette, hogy országa nem alkalmaz gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben Ukrajna inváziója miatt, a stabil nemzetközi kapcsolatok fenntartására hivatkozva. Szerbia is tartózkodik attól, hogy szankciókat hozzon Oroszország ellen, még annak ellenére is, hogy az ország az elkövetkező években csatlakozik az Európai Unióhoz. Továbbá Törökország sem tervezi szankciók bevezetését Oroszország ellen.

Összegzés

Az Oroszország elleni szankciók tehát gyakorlatilag két részre osztották a nemzetközi közösséget. Azonban beszédes adat, hogy a szankciókat bevezető országok adják a világ GDP-jének az 59,5 százalékát és a világ kereskedelmének 58,5 százalékát adják, viszont ezek az országok a világ népességének mindössze a 14,6 százalékát teszik ki.

 Szankciókat támogató országokSzankciókat be nem vezető, semleges országok[1]
GDP59,9 %38,8%
Kereskedelem58,5%39,9%
Népesség14,6%82,9%

Forrás: a szerző saját készítése, melyek megközelítő adatokat tartalmaznak az IMF és a WTO adatai alapján

A világ gazdaságának több mint a felét kitevő országok tehát beálltak az Oroszország elleni szankciók mögé, ezzel pedig komoly nyomást helyezve az orosz gazdaságra. Ezt pedig csak tetézi a legnagyobb világmárkák kivonulása az országból, a teljes Nyugattól való elszigetelődéssel pedig az orosz társadalmi nyomást szeretnék erősíteni a háború ellen. A szankciókat be nem vezető országok alapvetően saját érdekeik miatt az egyensúlyozás politikáját folytatják, hiszen érdekeik úgy kívánják, hogy Oroszországgal és a Nyugattal is jó kapcsolatban maradjanak, valamint nagyrészben hiányzik az alulról jövő társadalmi nyomás is a döntéshozók irányába. Az Egyesült Államok vezette nyugati csoport viszont nem nézi jó szemmel ezt a semlegességet és megpróbál minél nagyobb nyomást helyezni ezekre az országokra – főként a szövetségeseire  –, hogy álljanak be a szankciók mögé.

Az elemzést készítette: Zoltai Alexandra


[1] Oroszország, Belorusszia, Eritrea, Szíria és Észak-Korea nélkül

Exit mobile version