2022. március 9-én sor került Dél-Koreában az elnökválasztásra, amely a dél-koreai szabad választások történelmében a legszorosabb eredményt hozta és nem mellesleg politikai botrányoktól sem volt mentes, éles szakadást eredményezve a dél-koreai társadalomban. Amikor Moon Jae-in a jelenleg leköszönő elnök 2017-ben – elődje, Park Geun-hye korrupciós botránya miatt lemondásra kényszerülő elnök asszony után – hivatalba lépett, szinte mindenki arra számított, hogy a Koreai Liberális Demokrata Párt uralni fogja a koreai politikát legalább egy teljes évtizeden keresztül és rendkívül nehéz lesz a konzervatív oldalnak a gyors visszatérés. 2022-ben azonban a konzervatívok egy ciklus – öt év – után visszaszerezték a hatalmat.
Yoon Suk-yeol, a konzervatív Néphatalom Párt elnökjelöltje nyerte meg a március 9-i elnökválasztást, mindössze 0,7 százalékponttal előzve meg a Demokrata Párti riválisát, Lee Jae-myungot. Ez a legszorosabb eredmény azóta, hogy az ország bevezette a közvetlen elnökválasztási rendszert 1987-ben. A helyi média által közölt választási végeredmények alapján Yoon a szavazatok 48,56 százalékát, míg Lee 47,83 százalékot szerzett, a harmadik jelölt, Sim Sang-jung, az Igazságosság Pártja pedig a szavazatok 2,37 százalékát kapta meg. A leköszönő elnök Moon Jae-in támogatottsága hiába magas jelenleg is, a Yoon Suk-yeol és a Néphatalom Párt győzelme az elmúlt öt év belpolitikai kudarcait tükrözi. Egyik magyarázat szerint a Demokrata Párt túlságosan is szilárdan hitt a hatalom megőrzésében, és nem vette figyelembe az emberek szükségleteit, különösen a lakhatással kapcsolatosakat.
Megosztottság
A választásokat megelőző kampány egyedülálló volt Dél-Korea történelmében, ugyanis a két legesélyesebb elnökjelölt a gender-politikát választotta kulcsfontosságú kampánystratégiájának. 2017-ben Moon Jae-in elnök azzal az ígéretével kampányolt, hogy „feminista elnökké” válik, elősegítve a nemek közötti egyenlőség politikáját. Ahogy a nők jogai egyre inkább pozitív irányba kezdtek változni Dél-Koreában, a feminizmus elleni visszhang is egyre erősödni kezdett. Yoon pedig köztudottan ennek a trendnek az élére állt, méghozzá fiatal férfiakra épülő szavazótömbbel a háta mögött. Yoon támogatói közül sokan azzal érvelnek, hogy a férfiak „fordított diszkriminációval” szembesülnek Dél-Koreában. Yoon kampányával szigorúbb szankciókat ígért a szexuális bűncselekményekkel kapcsolatos hamis panaszok ellen – bár ezek az esetek elenyésző hányadát teszik ki –, valamint biztosította szavazóit, hogy hatalomra kerülésével megszünteti a Nemek Közötti Egyenlőségi és Családügyi Minisztériumot[1]. Ezzel szemben a másik oldal, a Demokrata Párt sem volt éppen a feminizmus mellett. Lee Jae-myung, elnökjelöltje kezdetben megpróbálta megszólítani az „antifeminista” férfi választókat, többek között azzal, hogy elismerte a fordított diszkrimináció létezését és a Nemek Közötti Egyenlőségi és Családügyi Minisztérium átszervezésének szükségességét. Viszont amikor világossá vált számára, hogy Yoon élvezi az ezekkel a lépésekkel megcélzott szavazók fő támogatását, Lee politikai programja irányt váltott az utolsó pillanatban, hogy megnyerje a fiatal női szavazókat magának. Az exit poll-ok alapján a húszas éveiben járó szavazók különböző jelöltek felé hajlottak: a 20 év körüli férfi szavazók 58,7 százaléka Yoonra, míg a női szavazók 58,0 százaléka Lee-re szavazott, tehát a dél-koreai társadalom fiataljai között meglehetősen nagy feszültséget és szakadékot eredményezett a választási kampány.
Egy nappal a választások után a Néphatalom Párt egyes tisztségviselői bocsánatot kértek, amiért a választás ilyen társadalmi megosztottságot eredményezett. Yoon azonban tagadta, hogy ez lett volna a célja, hogy szakadékot teremtsen férfiak és nők között a kampány során. Várhatóan betartja a Nemek Közötti Egyenlőségi és Családügyi Minisztérium felszámolására tett ígéretét, mivel ez az elmúlt években nemcsak támogatói, hanem a dél-koreai társadalomban körében is gyakori téma volt. Egyes közvélemény-kutatások szerint a dél-koreaiak több mint fele támogatja a minisztérium felszámolását, ami átható nyilvános elégedetlenséget mutat a kormány nemek közötti egyenlőségre irányuló erőfeszítéseivel kapcsolatban.
Lakhatás
Az egekbe szökő lakásárak Szöulban és a környező térségekben szintén befolyásolták a választások eredményét. Moon 2017-es hivatalba lépése óta a lakásárak kérdése Szöulban és nagyobb térségeiben Moon Demokrata Pártjának sarkalatos pontja volt, ugyanis a lakásárak általában megduplázódtak – egyes területeken pedig háromszorosára emelkedtek – annak ellenére, hogy a Moon-kormány számos intézkedést és politikát fogadott el az árak stabilizálására. A lakhatási válság miatt végül a 2017-es elnökválasztáson a még Moonra szavazók negyede pártot váltott, és a 2022-es választáson nem Lee-re, hanem Yoonra adták le voksukat. Ez azt is eredményezte, hogy Yoon 5 százalékkal megelőzte Lee-t Szöulban, ami döntő jelentőségűnek bizonyult Yoon győzelmében. Mivel a teljes lakosság több mint fele Szöulban és a nagyobb szöuli térségekben – Kjongi tartományban és Incheoban– él, mindkét fél számára fontos volt, hogy a lehető legtöbb támogatást szerezzék ezeken a területeken.
Az új vezetés
Míg az elnökválasztásnál a Néphatalom párti jelölt nyert, a parlamenti mandátumok esetében a Demokrata Párt került ki győztesként. A Demokrata Párt 172 mandátummal rendelkezik a 300 fős egykamarás parlamentben, a Néphatalom Pártja pedig 110 mandátummal, nyilvánvalóan az előbbiek együttműködésére van szükség a kampányfogadalmak megvalósításához és egy új kabinet létrehozásához.
Gazdasági téren Yoon várhatóan lépéseket tesz majd a COVID-19 világjárvány hatásaival kapcsolatban, különösen a helyi piacokhoz kapcsolódó kisvállalkozások tekintetében, beleértve a nyitvatartási idő korlátozását és további elhúzódó érvényű vírusellenes intézkedéseket. Yoon ígérete szerint támogatást nyújt majd azoknak az önálló vállalkozóknak és mikrovállalkozásoknak, amelyek a legtöbbet szenvedtek ezek miatt az intézkedések miatt és megígérte, hogy megreformálja a szociális rendszert, lehetővé téve a megelőző lépések meghozatalát bármely járvány esetén. Új munkahelyek teremtése és a közepes jövedelműek rétegének bővítése érdekében a megválasztott elnök a piaci liberalizmus politikájához kíván nyúlni, mivel ellenzi a kormány gazdasági beavatkozását, ezzel pedig pozitív jelzést kíván küldeni a nagyvállalatok számára. Az egekbe szökő lakásárak ellen az ingatlanpiac deregulációjával, az ingatlantulajdoni adók csökkentésével és 2,5 millió ház építésével kíván küzdeni elnöksége alatt.
Egy rövid gratuláló telefonhívásban a leköszönő elnök Moon arra kérte Yoont, hogy folytassa az „egység” és a „harmónia” politikáját, hogy lezárja a nemzetben keletkezett szakadást. Yoon pedig erre úgy fogalmazott, hogy az államügyek tekintetében az emberek érdekeit igyekszik majd előtérbe helyezni. A Moonnal folytatott hívás után, Yoon beszélgetést folytatott Joe Biden amerikai elnökkel is. Biden gratulált győzelméhez, és kifejezte reményét a Yoon-kormányzattal való szoros együttműködés iránt. A két vezető megállapodott abban, hogy Yoon májusi hivatalba lépése után a lehető leggyorsabban megszerveznek egy személyes kétoldalú találkozót. Yoon azt is elmondta, hogy újjá fogja építeni a Dél-Korea-USA szövetséget, megjegyezve, hogy fejleszti a Dél-Korea-Kína közötti kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatokat és a jövőorientált Dél-Korea-Japán kapcsolatokat. A Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal (KNDK) fenntartott kapcsolatokat illetően Yoon azt mondta, hogy kormánya mindig nyitva hagy egy ajtót a Koreai-félsziget közötti párbeszédre, azonban Észak-Koreát Dél-Korea „fő ellenségeként” aposztrofálja, és ígéretet tett arra, hogy megerősíti Dél-Korea rakétavédelmét és biztosítja a megelőző csapásmérő képességet minden lehetséges támadás ellen.
Összegzés
A 2022-es dél-koreai elnökválasztás tehát sok tekintetben rendhagyónak számít, és jól mutatja a dél-koreai társadalom bizonytalanságát és megosztottságát. Egyfelől tehát az újonnan megválasztott elnöknek, Yoon Suk-yeolnak helyt kell állnia a belpolitikában és össze kell kovácsolni a társadalmat, amellett, hogy kezeli a legégetőbb problémákat, mint például a lakhatás kérdése. Másfelől a nemzetközi közösség részéről is nagy nyomás nehezedik az új vezetőre, hiszen mindenki az észak-koreai béketárgyalások folytatását reméli, emellett az Egyesült Államok a két ország szövetségének erősödését, viszont Japán és Kína is nagy reményekkel várta az elnökválasztás eredményét, hogy egy új elnök enyhülést hozzon az ellentétekben és jobb kapcsolat alakulhasson ki az országok között. Nincs tehát könnyű dolga az új vezetésnek arra, hogy öt év alatt mindennek eleget tudjanak tenni.
Az elemzést készítette: Zoltai Alexandra
[1] A 2001-ben alapított minisztérium különféle nőkkel kapcsolatos programokat támogat és finanszíroz: gyakran megbélyegzett egyedülálló anyákat, a szexuális bűncselekmények elszenvedőit, a női munkásokat és bevándorlókat.