Site icon Eurasia Center

Eurázsiai Hírszemle 2022/23. hét

Az Eurázsia Központ 2022/23. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.

Shangri-La dialógus 2022-ben: ellentétes nézetek a szabályokon alapuló nemzetközi rendről

Két éves szünet után 2022. június 10-12. között Szingapúrban ismét megrendezésre került Ázsia első számú biztonsági értekezlete, amelyet 2002 óta rendez meg a brit Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete a szingapúri kormány támogatásával. Idén 40 országból 575 küldött vett részt a háromnapos rendezvényen, beleértve politikusokat, diplomatákat, a védelmi szektorban dolgozó tisztviselőket és a hadiipar képviselőit.

Amint arra az előzményekből számítani lehetett, a konferencia legfőbb témáit az amerikai–kínai kapcsolatok romlása, valamint az orosz-ukrán háború fejleményei szolgáltatták, annak ellenére, hogy a nem hagyományos biztonsági kihívások, a mianmari politikai helyzet és a fenntarthatóság is napirenden szerepelt.

A konferencia pénteken Kishida Fumio japán miniszterelnök vitaindító előadásával kezdődött, amelyben felvázolta kormánya stratégiai elképzeléseit a régióval kapcsolatban. A kormányfő arra figyelmeztetett, hogy fel kell készülni egy olyan állam megjelenésére Kelet-Ázsiában, „amely erőszakkal vagy fenyegetéssel, a szabályok tiszteletben tartása nélkül lábbal tiporja más országok békéjét és biztonságát,” egyúttal a szabályokon alapuló nemzetközi rend tiszteletben tartását szorgalmazta. „A ma Ukrajnája lehet holnap Kelet-Ázsia” – fogalmazott Kishida, ezért Japán növelni fogja védelmi kiadásait, nagy hangsúlyt fektet az „ellencsapás képességének” megteremtésére is, valamint szövetségeseivel is együttműködik a status quo fenntartása érdekében.

Lloyd Austin amerikai és Wei Fenghe kínai védelmi miniszterek a nap folyamán bilaterális tárgyalásokat folytattak egymással, amelynek valódi jelentősége az volt, hogy hosszú idő után az érintett országok védelmi tárcáinak vezetőit sikerült végre asztalhoz ültetni, remélve, hogy ez lehetőséget teremt a feszültségek eszkalálódásának elkerülésére. A találkozón mindkét fél a kapcsolatok stabilizálása mellett tett hitet, ennek érdekében új kommunikációs csatornákról is megállapodtak. Wei szerint azonban a kapcsolatok fejlődésének feltétele, hogy az Egyesült Államok „nem rágalmazhatja Kínát, nem korlátozhatja és nem nyomhatja el Kínát”, továbbá „nem avatkozhat bele Kína belügyeibe, és nem sértheti Kína érdekeit”. Tajvan kérdése szintén főszerephez jutott, amivel kapcsolatban a miniszter kijelentette, hogy országa „határozottan szétzúz minden tajvani függetlenségi összeesküvést, és határozottan megvédi az anyaország újraegyesítését”. A Tajvanra irányuló amerikai fegyverszállítások[1] pedig „súlyosan sértik Kína szuverenitását és biztonsági érdekeit”. Austin a maga részéről kifejtette, hogy az USA továbbra is elkötelezett a régóta fennálló „egy Kína-elv” tiszteletben tartása mellett, ami azonban Tajvan fegyverekkel való támogatását is magába foglalja.

Szombati előadásában Lloyd Austin keményen kritizálta Kína „agresszív és felelőtlen” lépéseit, mondván „Az indo-csendes-óceáni országoknak nem szabadna politikai megfélemlítéssel, gazdasági kényszerrel vagy tengeri milíciák általi zaklatással szembenézniük… A Kínai Népköztársaság lépései azzal fenyegetnek, hogy aláássák a biztonságot, a stabilitást és a jólétet az Indo-csendes-óceáni térségben”. Emellett szerinte Kína illegális halászati műveleteket is folytat, amelyek „kifosztják a régió készleteit”, miközben harci repülőgépeivel igyekszik megfélemlíteni szomszédjait. Tajvannal kapcsolatban az amerikai politikus megjegyezte, hogy miközben az USA tiszteletben tartja az „egy Kína-elvet” azt tapasztalja, hogy a Tajvan közelében folyó provokatív és destabilizáló katonai tevékenység Kína részéről folyamatosan erősödik. Az USA kerüli a konfrontációt és nem szeretne háborút, miközben „azt látjuk, hogy (kínai) hajók fosztogatják a régió készleteit, és illegálisan tevékenykednek más indo-csendes-óceáni országok felségvizein. Tőlünk nyugatabbra pedig… Peking tovább szilárdítja pozícióit az Indiával közös határ mentén”.

Wei Fenghe előadásában leszögezte, hogy Tajvan Kína része, az ország belügye, így nem lehet kompromisszum abban a kérdésben, hogy Tajvan egy napon „újraegyesül-e” az anyaországgal. „Ha bárki el meri választani Tajvant Kínától, nem fogunk habozni, hogy harcoljunk.” – jelentette ki a tábornok. Ugyanakkor azt is világossá tette, hogy „Kína soha nem fog hegemóniára törekedni, katonai terjeszkedésbe vagy fegyverkezési versenybe bocsátkozni. Nem terrorizálunk másokat, de nem fogjuk hagyni, hogy mások terrorizáljanak minket” utalva arra, hogy az USA hatalmi politikát folytat, amelyet Kína határozottan elutasít. A kínai politikus szerint „senki és egyetlen ország sem kényszerítheti rá akaratát másokra, vagy zsarnokoskodhat másokkal a multilateralizmus álcája alatt.” Szerinte Kína fejlődése megállíthatatlan, de ez nem jelent veszélyt másokra nézve, hiszen Peking elkötelezett a békés fejlődés és a defenzív védelempolitika mellett.

Az ukrajnai események a konferencián többször is említésre kerültek, hiszen Amerika és szövetségesei (Japán, Ausztrália, Egyesült Királyság) Oroszország és Kína ambíciói között igyekeztek párhuzamot vonni, miközben Kínát Oroszország támogatásával vádolták. Szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tartotta meg virtuális előadását, melynek során úgy fogalmazott, hogy „ha nem lett volna nemzetközi jog, és a nagy hal megette volna a kis halat, a kis hal pedig a garnélát… nem léteznénk.” Beszédében Lee Kuan Yew szingapúri miniszterelnököt idézte, aki annak idején Szingapúr esetében azt hangsúlyozta, hogy a kis nemzeteknek milyen fontos az önvédelmi képesség megteremtése és a szövetség a nagyobb országokkal. Kína véleménye szerint viszont Ukrajna fegyverekkel való támogatása és a hidegháborús retorika nem segíti elő a rendezést, az USA pedig hibás stratégiát követ.

Az USA-Kína feszültség éleződése közepette a délkelet-ázsiai országok az óvatos egyensúlyozásban látják a jövőjüket. Prabowo Subianto indonéz védelmi miniszter a hatalmi politika alternatívájaként – egyfajta kompromisszumként – a Kína számára is rokonszenves „ázsiai útról” beszélt, de a koncepció, amely Ázsia megosztottságára épül és a békés konzultációt helyezi előtérbe, részletei meglehetősen kidolgozatlanok. A délkelet-ázsiai és a csendes-óceáni államok számára viszont nem csupán a geopolitikai rivalizálás jelent veszélyt. Az éghajlatváltozás, az élelmiszerbiztonsági problémák és a társadalmi-gazdasági feszültségek legalább akkora súllyal esnek latba.

A koronavírus járvány miatt két alkalommal is elmaradó nagy presztízzsel bíró konferencia idén újra megrendezésre került, ahol Oroszország kivételével a nagyhatalmak képviseltették magukat, megteremtve a lehetőségét az aktuális biztonságpolitikai kockázatok és kihívások megvitatásának. A kínai és az amerikai védelmi miniszterek részvétele egyben a két ország közötti romló bilaterális kapcsolatok rendezéséhez is alapot szolgáltathatott volna. A várakozások ellenére azonban kevés előrelépésnek lehettünk tanúi. Amerika és szövetségeseinek álláspontja a jogszabályokon alapuló nemzetközi rendszerről teljes mértékben eltér Kínáétól, így a kompromisszumra kevés az esély. Lényegében mindkét fél megismételte a korábbi érvelését, a kompromisszumokra pedig továbbra sem mutattak hajlandóságot. A délkelet-ázsiai országok szeretnék elkerülni, hogy térfelet kelljen választaniuk, de ez egyre nehezebbnek tűnik, miközben komoly társadalmi-gazdasági problémákkal is meg kell küzdeniük, amelyek a klímaváltozás, a globális járvány utóhatásai, a száguldó infláció, a fenyegető élelmiszerválság és a már bekövetett energiakrízis számlájára írhatók.

Az elemzést készítette: Klemensits Péter


[1] Az USA napokkal korábban hagyta jóvá 120 millió dollár értékű felszerelés eladását Tajpejnek, a tajvani haditengerészet megerősítése érdekében.

Exit mobile version