Site icon Eurasia Center

Eurázsiai Hírszemle 29. hét

Az Eurázsia Központ 2022/29. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.

Felsőházi választások Japánban: módosulhat az alkotmány?

2022. július 8-án Abe Shinzo volt japán miniszterelnök merénylet áldozata lett Narában, ahol a felső házi választások előtt két nappal éppen kampánybeszédet tartott a Liberális Demokrata Párt – LDP színeiben. A merénylet nem csak a japán politikai életet, hanem egész Japánt megrázta, ugyanis Abe Japán leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke és egyben az utóbbi idők legkarizmatikusabb és legbefolyásosabb politikusa volt az országnak. 2012-től egészen 2020-ig töltötte be a miniszterelnöki posztot, amikor is krónikus betegségének kiújulása miatt lemondott tisztségéről. Ezt követően sem tűnt el teljesen a nyilvánosság elől, sőt továbbra is fontos szereplője maradt a politikai életnek, és az LDP legnagyobb frakciójának is aktív tagja maradt egészen haláláig.

A merénylet miatt a különböző pártok rövid időre felfüggesztették a választási kampányt, amely szombaton fokozott biztonsági intézkedésekkel folytatódott, mivel Fumio Kishida miniszterelnök a felsőházi választások megtartása mellett döntött a merénylet ellenére is, amelyre így július 10-én került sor. A TV Tokyo vasárnap esti közvélemény-kutatása szerint a tévénézők 13%-a mondta azt, hogy a merénylet után más pártra szavazott, mint azt eredetileg tervezte. Az előzetes felmérések LDP győzelmet jósoltak. Japánban háromévente tartanak felsőházi választásokat, ahol újraválasztják a mandátumok felét. Ezúttal 125 mandátum volt kiírva, 75-öt választókerületekből, a maradék 50-et pedig arányos képviseleti rendszerben választották meg. Az alsóháznál kevesebb hatalommal rendelkező szenátus tagjainak választását jellemzően a hivatalban lévő kormány népszerűsége alakítja. Kishida pártjának erősödése megszilárdíthatja a kormánykoalíció hatalmát és nagyobb teret adhat annak az elképzelésnek a megvalósítására, hogy Japán növelje a katonai kiadásokat és megváltoztassák az ország hagyományosan pacifista alkotmányát. Az LDP eredményváróján egyperces néma csenddel emlékeztek a tragikus körülmények között elhunyt Abe Shinzo volt miniszterelnökre.

A japán kormánypárt végül elsöprő győzelmet aratott a választáson, valamint az alkotmánymódosítást célzó pártok a legfelsőbb törvény felülvizsgálatához szükséges kétharmados többség birtokába jutottak, ami a volt vezető, Abe beteljesületlen vágya volt. Fumio Kishida miniszterelnök Liberális Demokrata Pártja 63 mandátumot szerzett, vagyis a meghirdetett 125 mandátum több mint felét, ez a közbizalmat demonstrálja a kilenc hónapos kormányzás iránt, annak ellenére, hogy az ország folyamatosan emelkedő árakkal és a gyengülő jen problémájával küszködik az orosz-ukrán háború jelentette biztonsági fenyegetések miatt. Az LDP és koalíciós partnere, a Komeito összesen 76 mandátumot szerzett, kényelmesen megtartva a többséget a parlament 248 tagú felsőházában. Egyes megfigyelők szerint Abe megölése szimpátiaszavazatokat generálhatott, a részvételi arány körülbelül 52% volt, ami három ponttal magasabb a 2019-es 48,8%-hoz képest.

Rekordszámú nő szerzett mandátumot a választásokon, a szavazáson induló 181 női jelölt közül mintegy 35-öt beválasztottak a felsőházba. A választások után az LDP-Komeito koalícióból, két ellenzéki pártból és függetlenekből álló alkotmánymódosító tábor 179 helyet birtokol így a felső kamarában. Ezzel pedig átlépte az 1947-es alkotmány felülvizsgálatához szükséges 166 képviselői küszöböt a reformerek aránya. A japán alkotmány 96. cikkelye megköveteli, hogy a japán parlament legalább kétharmados többsége indítványozhat módosító javaslatokat a közvélemény számára, akik ezután nemzeti népszavazáson dönthetnek, hogy jóváhagyják-e azokat. Az LDP alkotmány reformjavaslatai között szerepel a háborút megtagadó 9. cikkely módosítása. Az 1947-ben elfogadott alkotmány ugyanis lemond „a háborúról, mint a nemzet szuverén jogáról”, és Abe régóta törekedett ennek a rendelkezésnek a módosítására, rámutatva az általa „súlyosnak” ítélt biztonsági környezetre, beleértve Kína növekvő befolyását, valamint Észak-Korea nukleáris és rakétaprogramját. Fumio Kishida miniszterelnök, aki Abe pártfogoltja volt az eredmények után ki is jelentette, hogy előmozdítja az alkotmány módosításának terveit, amelyet az Egyesült Államok a második világháború után kényszerített Japánra. Sőt a megszerzett mandátumok azt is lehetővé teszik számára, hogy folytassa a vagyon újraelosztását célzó ún. „új kapitalizmus” gazdaságpolitikát, mely megvalósítására egészen 2025-ig lesz biztosan ideje, hiszen addig nem várható országos választás.

A következő hónapokban tehát felgyorsulhat az alkotmány felülvizsgálatáról szóló vita. Ez azonban nem lesz könnyű, mivel a „revíziópárti blokkban” többen nem értenek egyet a konzervatívokkal, akik felül akarják vizsgálni a 9. cikkelyt. Ráadásul az alkotmány-revízió kérdésében a közvélemény egyenlő arányban oszlik meg, 44,8% van mellette és 44,7%-a ellene. A lakosság közel háromnegyede, 72% azonban támogatja a módosítások részletes megvitatásának megkezdését, és ez jó kiindulópont Kishida számára a párt régóta fennálló ambícióinak előmozdításához. Bár Kishida szeretne ezzel a gesztussal Abe előtt tisztelegni, a miniszterelnököt a felülvizsgálattal kapcsolatban két tényező is óvatosságra inti. Először is, Kishida megjegyezte, bár ez a választási győzelem megteremti a kétharmados többség szükséges feltételét mindkét házban, ez továbbra sem elegendő a revízióhoz. Azoknak, akik nyitottak a japán alkotmány módosítására, meg kell állapodniuk arról, hogy pontosan mit és hogyan akarnak módosítani. Abe miniszterelnök idején az LDP több változtatást is javasolt. Az első és talán Abe szívéhez a legközelebb az volt, hogy módosításra kerüljön a 9. cikkely, és hogy egyértelműen kimondják a Japán Önvédelmi Erők elismerését. Második javaslat az oktatás állami finanszírozásának bővítése, a harmadik pedig a miniszterelnöki jogkörök nemzeti válságok idejére történő kibővítése. Ezt a javaslatot a 2011-es nagy Kelet-Japán földrengés óta vitatják. Jelenleg az országgyűlésnek kell üléseznie ahhoz, hogy a miniszterelnök kihirdethesse a nemzeti vészhelyzetet és cselekedhessen. A kívánt módosítás lehetővé tenné a végrehajtó hatalom számára, hogy hivatalos parlamenti jóváhagyás nélkül járjon el. A második figyelmeztető tényező a Kishida-kabinet számára az a jelenlegi összetett politikai környezet. A győzelem kihirdetése után Kishida hangsúlyozta, hogy elsősorban a japán gazdaságra fog összpontosítani. A közvélemény-kutatás szerint a japán szavazók többsége ugyanis úgy gondolja, hogy ennek kell lennie kormányuk prioritásának, főként annak fényében, hogy az orosz-ukrán háború következtében emelkedő élelmiszer- és energiaárak miatti aggodalmak erősek Japánban.

Mivel Japánban a következő három évben nem várható választás, így Kishidának van ideje politikai céljainak megvalósítására. Míg pártja a hasonló gondolkodású pártokkal megvizsgálhatja az alkotmányt, az viszont nagy kérdés, hogy konszenzus születhet-e a folyamat előmozdítása érdekében. Amennyiben mindezt a volt miniszterelnöknek, Abe Shinzonak szentelik, az valamelyest segíthet és így szimpátiát kaphat, de nem biztos, hogy elegendő meggyőzni a japán közvéleményt arról, hogy ez nemzeti prioritás. Valamint az is ronthat a helyzeten, hogy a volt miniszterelnök elleni merényletet elkövető Tetsuya Yamagami korábban a Tengerészeti Önvédelmi Erők tagja volt. Ha Kishida mindenképpen revíziót akar folytatni, akkor azt úgy kell tennie, hogy a japánok elfogadható erőfeszítésnek tekintsék a japán demokrácia javítására, mintsem annak aláásására. Kishida, aki sokkal kevésbé volt szószólója az alkotmánymódosításnak, mint Abe, talán nagyobb eséllyel viheti véghez, de csak akkor, ha a japánok kézzelfogható hasznát látják a változtatásnak és egyensúlyban tudja tartani politikai programjával, amely a japán gazdaság élénkítésére törekszik.

Az elemzést készítette: Zoltai Alexandra

Exit mobile version