A közel-keleti kormányok pozitívan állnak a Kínával kötött partnerséghez, mert szerintük egyenlő félként kezelik őket, nem pedig gyarmati területként, és természetesen anyagi hasznuk is származik belőle. Emellett az arab államok nagyra értékelik Peking azon hozzáállását, hogy a távol-keleti ország határozottan elutasítja a más államok belügyeibe való beavatkozást.
Az sem elhanyagolható, hogy Kína számára is kiemelt jelentőséggel bír a közel-keleti régió, mivel többek között onnan kívánja biztosítani folyamatosan növekvő nyersanyagigényét, de más gazdasági szektorokban és kulturális téren is fokozódó együttműködés tapasztalható.
A szaúdi-kínai kapcsolatok
A Szaúd-Arábia és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok 80 évvel ezelőtt kezdődtek, és azóta is az együttműködés és fejlődés különböző aspektusait foglalják magukban. 1990-ben a két ország megállapodott abban, hogy teljes körű diplomáciai kapcsolatokat létesítenek, nagyköveteket cserélnek és találkozókat szerveznek politikai, gazdasági, kulturális és egyéb szinteken. 2016 januárjában Szaúd-Arábia és Kína 14 megállapodást írt alá, közöttük egy memorandumot a gazdasági kooperáció fokozásáról, a 21. századi Tengeri Selyemút kezdeményezésről, valamint a termelési kapacitással kapcsolatos együttműködésről.
Kína az elmúlt öt évben Szaúd-Arábia első számú kereskedelmi partnere volt, mivel a két ország közötti kereskedelem volumene 2021-ben elérte a 309 milliárd riált (82,5 milliárd dollár), ami 39%-os növekedést jelent 2020-hoz képest. Ezen felül a Kínába irányuló szaúdi export teljes volumene elérte a 192 milliárd riált (51 milliárd dollár), beleértve a 41 milliárd riál (11 milliárd dollár) értékű nem olajexportot is.
A szaúdi befektetések értéke Kínában 8,6 milliárd riál (2,3 milliárd dollár) volt, és a Királyság a 12. helyen állt a Kínában befektető országok rangsorában 2019 végéig, míg a Szaúd-Arábiában megvalósult kínai befektetések értéke 2021 végére 29 milliárd riált (7,7 milliárd dollár) tett ki.
A Yanbu Aramco Sinopec Refining Company (YASREF) Ltd. a Királyság és Kína közötti befektetési partnerségek modelljét képviseli, konkrétan a Saudi Aramco és a kínai Sinopec közös vállalkozásaként egy integrált átalakító finomítóval rendelkezik, amely napi 400 000 hordó nehéz nyersolajat dolgoz fel. Ez utóbbit a nemzetközi piacok által igényelt termékekké alakítják át.
Emellett fontos tudni, hogy 2012-ben a Királyság és Kína aláírt egy projektet a nukleáris együttműködés fokozására azzal a céllal, hogy megerősítsék a két ország közötti átfogó stratégiai partnerséget az atomenergia békés célú felhasználásának fejlesztése terén, megnyitva az utat a két ország közötti tudományos, technológiai és gazdasági együttműködés megerősítése előtt.
Mindezek miatt korántsem meglepő, hogy a kínai elnök, Xi Jinping háromnapos látogatáson vett részt Szaúd-Arábiában, amely során több mint 30 államfő és nemzetközi szervezet jelenlétében három csúcstalálkozót tartottak: a „Szaúdi-Kínait”, az „Öböl-Kínait” és az „Arab-Kínait”. Még a csúcstalálkozó előtt Szaúd-Arábia és Kína több mint 20 megállapodás aláírásáról egyezett meg 110 milliárd riál (29,3 milliárd dollár) értékben, a hivatalos szaúdi hírügynökség szerint. Emellett a bilaterális csúcstalálkozó alkalmával a két ország aláírt egy stratégiai partnerségi dokumentumot, valamint a Királyság 2030-ig tartó időszakra vonatkozó jövőképe és az „Övezet és Út” kezdeményezés közötti összehangolási tervet is. A Szaúdi-Kínai csúcstalálkozón a szaúd-arábiai király és a kínai elnök is részt vett, továbbá Mohammed bin Szalmán koronaherceg is tiszteletét tette az eseményen.
Fokozódik Kína és az Öböl-országainak kooperációja
Xi Jinping kínai elnök a találkozók során méltatta Szaúd-Arábia erőfeszítéseit az első Öböl-Kínai csúcstalálkozó megrendezésével kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy ezen országok és Kína megvalósíthatják a gazdasági és ipari integrációt, erősíthetik a partnerséget és előmozdíthatják a fejlődést. Elmondta, hogy Kína a kezdetek óta kommunikál az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal, és hozzátette a tanácsnak sikerült leküzdenie a globális kihívásokat. Kína továbbra is nagy mennyiségben importál olajat a régió államaiból – mondta, megjegyezve, hogy a tiszta energiába való befektetésben is együttműködik a régió országaival. Másrészt elárulta, hogy beruházási tanácsot kíván létrehozni az Öböl-menti országokkal. Kifejezte továbbá, hogy országa szívesen működik együtt a régió államaival a számítástechnika és a digitális gazdaság terén, és egy sor együttműködési projektet indít az űripar területén. A kínai elnök utalt arra is, hogy az olajmonarchiákkal való nyelvi és kulturális együttműködés új útjait tervezik, mondván, hogy több ezer kínai nyelvtanulási lehetőséget biztosítanak az arab országok számára, és kölcsönös együttműködés lesz az arab nyelv oktatását tekintve is.
Kína átvette az EU helyét
Az ÖET-országok és Kína erős gazdasági partnerséget ápolnak. Az idei év során Kína ÖET-nagykövetei felfedték a kereskedelmi forgalom volumenét, és kiderült, hogy Kína 2020 óta az Európai Uniót felváltva az ÖET legnagyobb kereskedelmi partnerévé lépett elő. Kína felismerte, hogy energiaforrás-igénye és a gazdaság mozgatása stabil biztonsági rendszert igényel, és ezt az Öbölben találta meg, amely térség a kínai olaj-, gáz- és petrolkémiai import oroszlánrészét teszi ki. Erre kiváló példa[1], hogy Szaúd-Arábia vezeti Kína kereskedelmi partnereinek listáját az arab országok között, míg az Egyesült Arab Emírségek és Kína közötti kétoldalú kereskedelem volumene meghaladta a 64 milliárd dollárt. A számadatok szerint az ÖET-országok és Kína közötti energiaügyi együttműködés egyenletes ütemben és folyamatosan fejlődik a kőolaj- és földgázkitermelés, valamint az olajfinomítás mélyebb és szélesebb körű tendenciája felé.
A kínai látogatás visszhangja
A találkozók kapcsán a szaúdi vezetés kiadott egy nyilatkozatot, amelyben az állt, hogy Szaúd-Arábia kitart az „egy Kína” elv mellett, kinyilvánítva, hogy Tajvan is Kína része, nem pedig egy különálló ország. Gesztus gyanánt a kínai fél is nyomatékosította, hogy visszautasít minden olyan kezdeményezést, amely a Szaúd-Arábia belügyeibe való beavatkozást vonná maga után.
A szaúdi koronaherceg „történelmi” áttörésnek minősítette az Öböl-Kínai csúcstalálkozót. Hangsúlyozta a Kínával kötött megállapodások jelentőségét, valamint annak fontosságát, hogy szembe kell nézni az emberiség előtt álló közös kihívásokkal. Azt is elmondta, hogy az ÖET-országok[2] továbbra is megbízható energiaforrásként szolgálnak a világ és Kína szükségleteinek kielégítésében. Xi Jinping kínai elnök a maga részéről kijelentette: „Nagyra értékeljük Szaúd-Arábia azon erőfeszítéseit, hogy otthont adott az első Öböl-Kínai csúcstalálkozónak.” „Az ÖET-nek sikerült leküzdenie a globális kihívásokat” – mondta Xi, megjegyezve, hogy az Öböl-menti országok és Kína megvalósíthatják a gazdasági és ipari integrációt.
Ami a kínai-arab kapcsolatokat illeti, az Öböl-menti országok jelentékeny partnerek Kína számára, és elemi szerepet játszanak a BRI sikeres végrehajtásában geostratégiai elhelyezkedésüknek, számottevő energiatartalékaiknak, valamint a regionális gazdaság gyors és stabil növekedésének jóvoltából, amihez hozzájárul a fogyasztási cikkek és az áruk piacának gyors bővülése is. Vitathatatlan, hogy Kína ezeknek a piacoknak a fő szállítója lehet, valamint a különböző energiaforrások fő felvásárlója.
Az elemzést készítette: Tárik Meszár
- Kínának az Ománi Szultánsággal folytatott kereskedelmi volumene elérte a 8,3 milliárd ománi riált.
- A Kuvait és Kína közötti kereskedelem szintje 2021 első 11 hónapjában elérte a 20,2 milliárd dollárt.
- Kína katari nagykövete megerősítette, hogy az országával folytatott kereskedelem értéke meghaladta a 18 milliárd dollárt.
- Bahrein és Kína közötti kereskedelem értéke meghaladta a kétmilliárd dollárt.
[2] Az Öböl-menti Együttműködési Tanács országai: Bahrein, Egyesült Arab Emirátusok, Katar, Kuvait, Omán és Szaúd-Arábia.