Az uniós intézmények és az EU 27 tagországának vezetői (kivéve az éppen Katarban tartózkodó francia elnököt), illetve a délkelet-ázsiai kormányközi együttműködésén alapuló regionális szervezet 10 tagállamának állam-és kormányfői (kivéve a mianmari katonai junta vezetőjét, aki nem kapott meghívást) közösen ünnepeltek a két integráció diplomáciai kapcsolatainak 45 éves fennállása alkalmából megrendezett kétoldalú csúcsértekezleten.
Az 1977-ben életre hívott EU–ASEAN Dialógus Partnerség mára 37 ország által képviselt több mint egymilliárd embert fog össze, a stratégiai jelentősége és a geopolitikai–geoökonómiai relevanciája mindkét fél számára folyamatosan felértékelődik. Az EU és az ASEAN, a világ két legfejlettebb regionális integrációs szervezeteként növekvő mértékben egymás legitimitására és gazdasági erejére szorul a globális kihívások együttes és sikeres kezeléséhez, Kína és az Egyesült Államok között zajló hegemón rivalizálás pozitív hatásainak maximalizálásához és a negatív externáliáinak minimalizálásához, továbbá a saját versenyképességük és növekedési kilátásaik javításához. Utóbbi tekintetében a találkozó atmoszféráját alapvetően határozta meg, hogy az ASEAN-nak a számos tagországában az elkövetkező évtizedben 4-5 százalékos éves gazdasági növekedést prognosztizáló nemzetközi szakpolitikai javaslatokhoz kell igazodnia, Európának pedig a recesszió és a stagfláció kockázatait kell kezelnie. A szabályokon alapuló nemzetközi rend, a területi integritás tiszteletben tartása, valamint a hatékony és fenntartható multilateralizmus iránti elkötelezettség, valamint a béke, a stabilitás és a jólét előmozdítására irányuló folyamatos törekvés olyan elvi alapú célközösséget és érdekazonosságot jelent Európa és Délkelet-Ázsia integrációi között, amely az akut kihívások, a külső és belső sokkhatások közepette is megalapozhatja a relációk dinamikus bővülését és eredményeinek kézzelfoghatóbbá válását.
Ezen év során a felek számos eseményt szerveztek a 45 évvel ezelőtti diplomáciai kapcsolatfelvétel megünneplésére, köztük az ASEAN–EU kulturális fesztivált és az EU–ASEAN fiatal vezetők fórumát. A december 14-i egynapos brüsszeli csúcsértekezlet pedig az első kétoldalú fórumnak számít az EU- és az ASEAN-tagországok vezetői között. Az erős jelzésértékéhez és a magas szintű döntéshozatal politikai–gazdasági potenciáljához képest a csúcs jóllehet relatíve kevés médiafigyelemben részesült, a híreket jobbára az uniós olajársapka, az Európai Parlament korrupciós botránya, illetve a délkelet-ázsiai belföldi fejlemények tematizálták. Meglehet a relációkban fordulatként értékelhető megállapodásokra vagy az előkészítő tárgyalásokhoz képest meglepetésszerű bejelentésekre nem került sor. A csúcstalálkozón az EU és az ASEAN vezetői megerősítették a stratégiai partnerségüket, és megvitatták annak számos területén elért eddigi eredményeket és a jövőbeni erőfeszítéseket. A napirenden szerepelt többek között a WTO-központú világgazdasági kormányzás, az ASEAN-centralitás, a COVID-19 világjárvány után célszerű gazdasági szakpolitikák témakörei, illetve az államközi és a régióközi szabadkereskedelmi és beruházási megállapodások tárgyalásai folytatásának lehetőségei.
A találkozó jelentősebb eredményei közé sorolható Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének bejelentése, miszerint az EU a Global Gateway stratégiája keretében 2027-ig egy 10 milliárd euró értékű finanszírozási csomagot terjeszt elő az ASEAN számára, amely a tagországok infrastrukturális beruházásait és zöld kezdeményezéseit támogatja, valamint a fenntartható összeköttetésekre összpontosít. „…beruházásaink megerősítik az ASEAN gazdaságát és gazdasági autonómiáját, munkahelyeket teremtenek, és katalizátorként szolgálnak az éghajlatváltozás elleni közös küzdelemben” – fogalmazott.
A Nemzetközi Partnerségi Csoport és – Von der Leyen elnök és Frans Timmermans ügyvezető alelnök az EU nevében – Igazságos Energiaátmenet Partnerséget (JETP) kötött Vietnámmal, amelynek keretében támogatni fogják a délkelet-ázsiai országot a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célja elérésében, az üvegházhatású gáz-kibocsátása tetőzésének mielőbbi elérése és a fosszilis tüzelőanyagokról a tiszta energiára való áttérése érdekében. A partnerség a következő három–öt évben 14,5 milliárd euró köz- és magánfinanszírozást fog mozgósítani Vietnám zöld átállásának támogatására.
Az Európai Bizottság és az ASEAN tagállamai megállapodtak továbbá az EU-ASEAN Energiaügyi Párbeszéd létrehozásáról, amely új platformot és keretet biztosít a két régió számára az energiabiztonságról, a megújuló energiáról, az energiahatékonyságról, a regionális energiapiaci integrációról folytatott rendszeres eszmecserére, valamint üzleti és ipari csereprogramok előmozdítására, és az információmegosztásra az energiaágazatbeli együttműködési programok vonatkozásában.
Von der Leyen elnök és Lee Hsien Loong szingapúri miniszterelnök bejelentették emellett, hogy az EU és Szingapúr 2023-ban digitális partnerséget köt, amely a digitális kérdések teljes skáláján – többek között a kereskedelem megkönnyítése, a megbízható adatáramlás és az adatinnováció, a digitális bizalom, a szabványok, a munkavállalók digitális készségei, valamint a vállalkozások és a közszolgáltatások digitális átalakítása terén – célozza előmozdítani az együttműködést. Az EU és Szingapúr megállapodott egy sor digitális kereskedelmi alapelvről is. A csúcstalálkozó alkalmával Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pedig kétoldalú partnerségi és együttműködési megállapodásokat írt alá Malajziával és Thaifölddel.
Az EU és az ASEAN vezetői ezenfelül megünnepelték az EU-ASEAN Átfogó Légiközlekedési Megállapodás (CATA) októberi aláírását is. Az egyezmény javítja a két régió közötti közvetlen forgalmi összeköttetést, miközben korszerűsíti az érintett járatokra vonatkozó szabályokat és szabványokat. A CATA mindemellett elősegítheti, hogy a délkelet-ázsiai és európai légitársaságok versenyképesebbé váljanak az ASEAN–EU piacon komoly részesedésre szert tevő, régión kívüli társaságokkal szemben.
A találkozó – az államok közötti élénk nézeteltérések miatt intenzív egyeztetések után kiadott – zárónyilatkozata alapján a csúcs során a két szervezet megerősítette elkötelezettségét a szabályokon alapuló nemzetközi rend mellett, ám a tajvani szituációval és az ukrajnai háborúval kapcsolatban nem születettek külön közös nyilatkozatok. „Megerősítjük, hogy tiszteletben kell tartani Ukrajna önállóságát, politikai függetlenségét és területi egységét” – fogalmaz a dokumentum. A csúcstalálkozó zárónyilatkozata a béke fontosságát hangsúlyozta a Dél-kínai-tenger vonatkozásában is, az államok egyúttal mély aggodalmuknak adtak hangot a tavaly februári mianmari katonai puccs, az afganisztáni humanitárius válság, valamint a Koreai-félsziget instabilitása miatt.
Az uniós tagállamok és a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége tagállami vezetőinek csúcstalálkozója keretében kétoldalú egyeztetésekre is alkalom nyílt. Orbán Viktor miniszterelnök Prayut Chan-o-cha thai miniszterelnökkel folytatott tárgyalást. A megbeszélés fő témája a gazdasági együttműködés erősítése volt, melynek kedvez a magyar és a thaiföldi gazdaságszerkezetek egymást kiegészítő jellege. Ez a körülmény a jövőben sokkal intenzívebb együttműködést tehet letővé a beruházások és a kereskedelemfejlesztés területén is, állapították meg a partnerek. A két kormányfő kölcsönösen hivatalos látogatásra hívta meg egymást.
A magyar miniszterelnök egyúttal megbeszélést folytatott Phankham Viphavanh-nal, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökével is. A tárgyaláson a felek megemlékeztek Laosz és Magyarország diplomáciai kapcsolatfelvételének 60. évfordulójáról, és megvitatták a további államközi együttműködés folytatásának lehetőségeit, különösen az oktatás területén. A további kooperációt elősegítheti, hogy Laosz már megnyitotta új nagykövetségét Budapesten, Magyarország pedig jövőre emeli nagykövetségi szintre diplomáciai képviseletét Vientiánban.
Az elemzést készítette: Szakáli Máté