Hagyomány a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (Association of Southeast Asian Nations, ASEAN) újonnan megválasztott vagy kinevezett tagállami vezetői számára, hogy első formális külföldi úticéljuk Indonézia legyen. A diplomáciai tradíció mellett azonban a kormányfő személyes preferenciáival is összhangban állt a látogatás, amint arra Dato’ Seri Anwar bin Ibrahim, a 2022. novemberében hivatalba lépett maláj miniszterelnök január 9-én a Joko Widodo (Jokowi) indonéz elnökkel a Jakartától délre fekvő Bogorban lévő elnöki palotában, a kétnapos látogatása másnapján megtartott közös sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet: „…megfelelőnek érzem, hogy Indonéziát választottam az első országnak, ahová ellátogatok.” „Ez nem egy szokásos diplomáciai kapcsolat, mert Indonézia különleges helyet foglal el a szívemben” – tette hozzá.
Az Anwar vezette és egyúttal a kormánykoalíció részét képező Pakatan Harapan (a Remény Szövetsége) pártkoalíció célul tűzte ki, hogy „Malajziát olyan középhatalomként pozícionálja, amely nagyobb szerepet játszhat a regionális és globális geopolitikai tájkép alakításában”. A hivatalos látogatás keretében lefolytatott személyes megbeszélések és intézményközi tárgyalások, illetve azok eredményei ennélfogva első bepillantást engednek az új maláj vezetőnek a bilaterális és a regionális diplomáciával kapcsolatos személyes nézeteibe, továbbá a maláj kormány külpolitikai ambíciói megvalósításának kezdeti folyamatába is.
A felek politikai céljainak és prioritásainak megfelelően a maláj kormányfő és az indonéz elnök, illetve a miniszteri és cégvezetői szintű küldöttségeik közötti megbeszélések elsősorban a kétoldalú gazdasági együttműködés, valamint a két muszlim többségű országot érintő regionális és globális biztonsági kérdések köré szerveződtek. A vizit legjelentősebb eredményei közé sorolható, hogy Anwar és Jokowi jelenlétében mintegy 263 millió dollár értékűre becsült gazdasági együttműködési megállapodások és nyolc szándéknyilatkozat került aláírásra, amelyek Kuala Lumpur és Jakarta reményei szerint elmélyítik és bővítik a határokon átnyúló kereskedelem és befektetések mértékét. A felek tárgyaltak továbbá többek között az államközi szárazföldi és tengeri határaik kijelöléséről és véglegesítéséről, a Malajziában foglalkoztatott indonéz vendégmunkások jólétének és jogvédelmének javításáról, továbbá a világ két legnagyobb pálmaolajtermelőjeként a pálmaolajexportjuk kezelését célzó, az Európai Unió által bevezetett importkorlátozó intézkedések és negatív kampány elleni közös erőfeszítéseik megerősítéséről. Annak érdekében, hogy elősegíthesse Malajzia gazdasági bővülésének felgyorsítását Anwar jelezte szeretne többet megtudni Jokowi gazdaságpolitikai döntéshozatalának részleteiről a downstreaming – lényegében a feldolgozatlan ásványi nyersanyagok exportjának tilalma a hazai feldolgozóipar hozzáadott értékének és termelékenységének növelését célozva –, valamint a digitalizációs törekvések tekintetében.
Az üzletemberekkel tartott megbeszélésen a miniszterelnök biztosította az indonéz befektetőket a Malajziában végbemenő gazdaságirányítási változtatásokról, többek között a beruházási környezet javítását célzó jogi és adminisztratív reformokról. Maláj és indonéz vállalkozások a vizit keretében külön-külön egyetértési nyilatkozatokat írtak alá a hajózás, az export- és importfinanszírozás, a zöld energia és az akkumulátorfejlesztés ágazataiban lehetséges partnerségekről. További 11 vállalati szándéknyilatkozatot is aláírásra került az elektronika, az egészségügy, a hulladékgazdálkodás, az építőipar és az ingatlanszektor tárgyköreiben. Utóbbi dokumentumok 10 maláj cég érdeklődését fejezik ki a Nusantara, Indonézia Borneó szigetén (Kalimantan), 2024 augusztusában átadni tervezett új fővárosának fejlesztésében való részvétel iránt. „Ez [az új indonéz főváros építése] egy nagy kezdeményezés… ahhoz képest, amit Sabahért és Sarawakért én tenni tudok” – nyilatkozta Anwar újságíróknak, utalva Malajzia két keleti, Borneón fekvő államára. „Pozitív megközelítést alkalmazva keressük a módját annak, hogy a szigetország fővárosának növekedése a Sarawakot és Sabahot magában foglaló régiónak is a hasznára váljon.” – tette hozzá.
A délkelet-ázsiai regionális kérdések tekintetében Malajzia teljes támogatásáról biztosította Indonézia idei, „Az ASEAN számít: a növekedés epicentruma” mottójú ASEAN-elnökségének programját. Ennek jegyében Anwar és Jokowi egyhangúlag megállapodtak, hogy fokozni fogják a mianmari katonai kormányra nehezedő nyomást, az ASEAN-nak az erőszak azonnali beszüntetését, valamint a hadsereg és az ellenzéki mozgalom közötti párbeszédet szorgalmazó ötpontos konszenzusának tényleges végrehajtása érdekében. A Min Aung Hlaing tábornok vezette junta a konszenzust 2021 áprilisa óta többnyire figyelmen kívül hagyta. Mint azon délkelet-ázsiai országok, amelyek a 2021. februári puccs óta a legnyíltabb hangadói voltak a mianmari helyzetnek a térségen belüli elítélését és politikai megoldását szorgalmazóknak Malajzia és Indonézia egyetértése azt sugallja, hogy a blokk 2023-ban határozottabb álláspontot fog képviselni a Tatmadawval szemben.
A Szövetséget és a régió országait érő, rendszerszintű külső geopolitikai és geoökonómiai kihívások vonatkozásában, különösen az Egyesült Államok és Kína közötti hegemón hatalmi rivalizálásban Malajzia Indonéziához hasonlóan egy kvázi semleges álláspontot képvisel. Ezzel összefüggésben Anwar a következőképpen fogalmazott „az USA gazdasága már nem olyan egészséges, mint korábban. Kína fejlődik, bár számos kihívással kell szembenéznie. Tény, kis országként biztosítanunk kell, hogy az Indo-ASEAN kapcsolataink erősek és kompaktak legyenek, de a Nyugattal és Kínával is jónak kell lennie [a relációinknak].” A maláj kormányfő hozzátette, az árfolyampolitikát illetően egyetért Kína véleményével, miszerint egy nemzetgazdaságnak nem szabad kizárólagosan az amerikai dollártól függenie.
A beszámolók szerint a két vezető közötti találkozót összességében olyan a protokollt meghaladó szívélyesség jellemezte, amely az Anwar politikai karrierje és Indonézia politikai pályája közötti szoros párhuzamból fakadt. 1998 szeptemberében, miután Mahathir Mohamad korábbi miniszterelnök elbocsátotta miniszterelnök-helyettesi tisztségéből, Anwar lett a Malajzia demokratizálására törekvő Reformasi mozgalom vezetője, amikor Indonéziában hasonló – szintén Reformasi néven ismert – demokratizálódási mozgalom zajlott. Anwar ellenzéki politikusként sok időt töltött Indonéziában. Ennek következtében tette a Jokowival való találkozót követő közös sajtótájékoztatón a bevezetőben idézett megjegyzését. Malajziai újságíróknak pedig, miután nyilvános előadást tartott „Malajzia–Indonézia stratégiai kapcsolatok: Kihívások és remények” címmel a CTCorp vezetői fórumán, a következőképpen fogalmazott: „Alhamdulillah, az indonéz elnök meghívására Indonéziában tett hivatalos látogatás elérte eredeti szándékát és célját”.
A megbeszélések konkrét eredményeket ígérő kimenetele és az erős személyes kapcsolat a maláj kormányfő és az indonéz elnök között valóban megelőlegeznek egy szorosabb, stabilabb, harmonikusabb, a két ország önálló külpolitikai törekvéseinek is kedvező kétoldalú kapcsolatot. Amennyiben pedig Kuala Lumpur és Jakarta előrelépést érne el a régóta fennálló nézeteltéréseik (a határviták, valamint az indonéz vendégmunkások védelme) feloldásában, az a regionális integritás szempontjából is előnyös fejlemény lenne.
Az elemzést készítette: Szakáli Máté