Az Eurázsia Központ 2023/17. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Xi Jinping telefonon konzultált Volodimir Zelenszkijjel
Az elmúlt néhány hónapban számos jelentés érkezett arról, hogy Xi Jinping kínai elnök beszélni fog Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az európai vezetők már meglehetősen türelmetlenek voltak ezzel kapcsolatban és sürgették a kínai elnököt, hogy itt lenne az ideje felvenni a kapcsolatot az ukrán elnökkel, hiszen mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát Xi Jinping nem beszélt Volodimir Zelenszkijjel. Felmerül a kérdés, hogy vajon miért pont most döntött úgy Kína, hogy felveszi a kapcsolatot az ukrán vezetéssel és vajon ennek milyen hatása lesz az események alakulására?
Április 26-án megtörtént az, amit már oly sok vezető várt: Xi Jinping felkereste telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. A két fél eszmecserét folytatott a kínai-ukrán kapcsolatokról és az ukrajnai válságról, sőt kínai források szerint Peking hamarosan elküldi eurázsiai ügyekkel foglalkozó különleges képviselőjét „Ukrajnába és más országokba, hogy mélyreható kommunikációt folytasson minden féllel a válság politikai rendezéséről”.
Vajon miért pont most került sor a kapcsolatfelvételre?
- A különböző uniós vezetők Kínában tett látogatásai, különösen Macron és von der Leyen közelmúltbeli látogatásait követően Xi úgy véli, hogy fontos megmutatni az EU-nak, hogy Kína arra törekszik, hogy ne csak Oroszország, hanem Ukrajna szempontjait is figyelembe vegye, illetve, hogy erőfeszítéseket tegyen annak érdekében, hogy tompítsa a Kínával szembeni keményebb hangokat az EU-n belül1.
- Xi szeretné táplálni a világban azt a képzetet, hogy Kína „béketeremtőként” van jelen, ellentétben az Egyesült Államokkal, amely Kína szerint csak olajat önt a tűzre, és profitál a válságból;
- annak az esélyét sem szabad kizárni, hogy Xi esetleg aggódik, hogy nukleáris háború törhet ki2. Ebben a tekintetben különösen szimbolikus a telefonbeszélgetés időpontjának kiválasztása, április 26-án emlékeznek ugyanis a csernobili katasztrófa áldozataira.
Xi Jinping a telefonbeszélgetés során rámutatott, hogy a kínai-ukrán kapcsolatok 31 év alatt nagy fejlődésen mentek keresztül, és elérték a stratégiai partnerség szintjét, amely lendületet adott a két ország fejlődésének és újjáéledésének. Xi elmondta, hogy nagyra értékeli Zelenszkij elnök többszöri említését a Kína és Ukrajna közötti kapcsolatok és Kínával való együttműködés fejlesztésének fontosságáról, és megköszönte az ukrán félnek, hogy tavaly nagy segítséget nyújtott a kínai állampolgárok evakuálásához. Majd hozzátette, hogy a szuverenitás és a területi integritás kölcsönös tisztelete a Kína-Ukrajna kapcsolatok politikai alapja. A két félnek a jövőre kell összpontosítania, kitartva a kétoldalú kapcsolatok hosszú távra szóló tervezése mellett, miközben folytatni kell a két fél közötti kölcsönös tisztelet és őszinte bánásmód hagyományát, elősegítve a Kína-Ukrajna stratégiai partnerség kialakulását. Xi elmondta, hogy Kína hajlandósága a kínai-ukrán kapcsolatok fejlesztésére következetes és egyértelmű. Bárhogy is változik a nemzetközi helyzet, Kína hajlandó együttműködni Ukrajnával a két ország kölcsönösen előnyös együttműködésének előmozdításában.
Xi Jinping továbbá rámutatott, hogy az ukrajnai háború alakulása nagy hatással van a nemzetközi helyzetre. Elmondta, hogy az ukrán válság kérdésében Kína mindig is a béke pártján állt, és alapvető álláspontja a béke megszületése és a tárgyalások elősegítése. Ennek alapján Kína kiadta a „Kína álláspontja az ukrán válság politikai rendezéséről” című dokumentumot is. Kína több tételben nyújtott humanitárius segítséget Ukrajnának, és továbbra is hajlandó segítséget nyújtani a lehetőségein belül.
Kína ezzel igyekszik megnyugtatni a Nyugatot, főként az EU-t, hogy nem Oroszország mellett áll a háború kérdésében és figyelembe veszi az ukrán álláspontot is, illetve a nemzetközi közösség előtt pedig igyekszik felelős nagyhatalomként viselkedni, amelynek a legfőbb célja a béke megteremtése.
A békében Ukrajna is érdekelt, de saját elképzelése van róla. Az említett „kínai béketerv” viszont nem tükrözi az ukrán álláspontot, amely szerint a béke kizárólag Ukrajna feltételei szerint és az 1991-es határok visszaállításával történhet, mivel a kínai javaslat nem említi az orosz csapatok kivonulását, ráadásul az ukrán sajtóban egyéb kritikát3 is megfogalmaztak Kína hozzáállásával kapcsolatban. Mindemellett a kínai kapcsolatok Kijev számára stratégiai értékűek, hiszen a háború kitöréséig Kína volt az ország első számú kereskedelmi partnere. Ennek fényében az ukrán fél által közzétett közleményben Zelenszkij elnök produktívnak és tartalmasnak nevezte a közel egy órás beszélgetést, amelyben hangsúlyozta, hogy bízik abban, hogy Peking nem nyújt semmilyen támogatást Moszkvának, utóbbi ugyanis a legkisebb támogatást is a háború meghosszabbításába konvertálhatja, utalva ezzel az orosz-kínai együttműködés megerősödésére. A beszélgetés fogadtatását Ukrajnában kettősség jellemzi: hivatali szinten a pozitívumokat emelik ki a két ország gazdasági együttműködésének fontosságára helyezve a hangsúlyt és kiemelve az új nagykövet delegálását Pekingbe (Ukrajnának 2021-óta nem volt nagykövete Kínában); a sajtóban viszont a pozitívumok mellett jelentős a szkepszis. A Kína által javasolt eurázsiai ügyekkel foglalkozó különleges képviselő személye gyanakvást kelt az ukrán szakértők körében, mivel előbbi kínai nagykövet volt Oroszországban és még állami kitüntetést kapott Vlagyimir Putyin elnöktől, mások magát az Eurázsiai ügyekkel foglalkozó képviselő megfogalmazást kifogásolják, arra utalva, hogy Kína nem értette meg, hogy Ukrajna melyik integráció mellett foglalt állást. Sérelmezik Ukrajnában Lu Shaye Kína franciaországi nagykövetének kijelentését is, amelyben megkérdőjelezte Ukrajna szuverenitását, valamint azt, hogy Peking nem vállalt egyértelmű oroszellenes álláspontot, mi több Xi Jinping Moszkvába is ellátogatott.
Kijev helyzete mindemellett nem egyszerű, hiszen gazdasága számára kritikusan fontos az együttműködés Kínával, ugyanakkor az utóbbival rivalizáló Egyesült Államokkal fennálló viszonyára is különös figyelmet kell fordítania, ami megmagyarázhatja a sajtóban megfigyelhető kettősséget. A beszélgetés Kína számára is fontos, hiszen az iráni-szaúdi „békítés” után újabb béketeremtő sikert könyvelhet el a kínai diplomácia, a készülő ukrán ellentámadásra számítva pedig ez kiemelten fontos. Pontosan ez helyezi Kijevet is dilemma elé, hiszen ha elutasítja a Kínai javaslatokat és ellentámadásba lendül, úgy elveszítheti annak lehetőségét, hogy Peking hatást gyakoroljon Moszkvára, amennyiben pedig elfogadja, úgy tárgyalásokba kell kezdenie a Kremllel ami viszont a nyugati végeken vezethet feszültségekhez. Egyelőre azonban a felek a számukra sikerekként bemutatható eredményeket kommunikálják, ebből igyekezve országaik számára a legtöbb pozitívumra szert tenni.
A gyorselemzést készítette: Seremet Sándor és Zoltai Alexandra