Az Eurázsia Központ 2023/46. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
APEC-csúcs: javulhatnak a kínai-amerikai kapcsolatok?
A 30. Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) találkozójára idén az amerikai San Fransiscoban került sor november 15. és 17. között. Az idei csúcson a legnagyobb figyelmet a kínai és az amerikai elnök találkozója kapta. De miért is érdemes nagyobb figyelmet szentelni az APEC csúcsnak? Az APEC kormányközi szervezet, 1989-ben alakult Ausztrália kezdeményezésére. A szervezet fő céljai: a térség gazdasági növekedésének segítése, az életszínvonal növelése, a nyitott multilaterális kereskedelmi rendszer erősítése. Az APEC 21 tagországa a globális GDP mintegy 62%-át és a globális kereskedelem csaknem felét adja. A fórum azonban korlátozott hatókörű, középpontjában a kereskedelem és a gazdaság áll, katonai eleme nincsen.
Idén mégsem a csúcstalálkozó számított a legfőbb eseménynek, hanem a kínai és az amerikai elnök találkozója. A két vezető nem beszélt személyesen, mióta tavaly novemberben találkoztak az indonéziai Balin a G20-as csúcson, azóta pedig sok minden történt, ami a szuperhatalmak közötti feszültséget szította (az állítólagos kínai kémballon lelövése, a chipek Kínába irányuló exportjának korlátozása, illetve az Egyesült Államok egyre inkább arra törekszik, hogy fejlesztési segélyeket nyújtson más nemzeteknek, hogy szembeszálljon Kína befolyásával).
Xi Jinping és Joe Biden amerikai elnök a csúcstalálkozón megállapodott a párbeszéd és az együttműködés fokozásáról különböző területeken, és mindkét fél vállalta, hogy kormányközi tárgyalásokat kezdeményez a mesterséges intelligenciáról, fokozza a kábítószer-ellenes együttműködést, és közösen kezeli az éghajlati válságot. A két elnök megegyezett abban, hogy az egyenlőség és a tisztelet jegyében folytatják a magas szintű katonai kommunikációt is. Ez magában foglalja a Kína-USA védelmi politikai koordinációs tárgyalásokat és a Kína-USA katonai tengerészeti konzultatív megállapodás találkozóit, valamint a katonai parancsnokok közötti telefonbeszélgetéseket. Abban is megállapodtak, hogy kötelezettséget vállalnak a menetrend szerinti utasszállító járatok jelentős növelésére a két ország között, valamint az oktatási, diák-, ifjúsági, kulturális, sport- és üzleti csereprogramok bővítésére is. Üdvözölték a közelmúltban zajló pozitív megbeszéléseket Peking és Washington különleges klímamegbízottjai között. A két elnök hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy mindkét ország tisztelettel bánjon egymással, és megtalálja a módját a békés egymás mellett élésnekHangsúlyozták továbbá a nyitott kommunikációs vonalak fenntartását, a konfliktusok megelőzését, az Egyesült Nemzetek Alapokmányának tiszteletben tartását, a közös érdekű területeken való együttműködést és a kapcsolat versenyképességi szempontjainak felelősségteljes kezelését.
Xi Egyesült Államokban tett látogatása során elmondta, hogy Kína és az Egyesült Államok két lehetőség közül választhat a globális átalakulás korszakában. A két fél vagy fokozhatja a szolidaritást és az együttműködést, és összefoghat a globális kihívások megválaszolása és a globális biztonság és jólét előmozdítása érdekében, vagy ragaszkodhat a nulla összegű mentalitáshoz, rivalizálást és konfrontációt válthat ki, és a világot zűrzavar és megosztottság felé terelheti. „Két nagy ország, például Kína és az Egyesült Államok számára nem lehetséges, hogy hátat fordítsanak egymásnak” – hangsúlyozta Xi. „A Föld elég nagy ahhoz, hogy a két ország sikeres legyen, és az egyik ország sikere lehetőséget jelent a másiknak” – mondta. Az elnök kijelentette, hogy Kína nem választja a gyarmatosítás és a kifosztás régi útját, sem a hegemóniára törekvő rossz utat, hozzátéve, hogy nem exportálja ideológiáját és nem vesz részt ideológiai konfrontációban. Hangsúlyozta, hogy Kína nem tervezi felülmúlni vagy legyőzni az Egyesült Államokat, és az Egyesült Államoknak sem kellene Kínát elnyomnia vagy visszaszorítania. Xi kiemelte, hogy Pekingnek és Washingtonnak új jövőképet kell felvállalnia, és ki kell építeniük a kínai-amerikai kapcsolatok öt pillérét. Az első pillér szerinte az egymás helyes felfogásának közös kialakítása. Másodszor, mindkét nemzetet felszólította, hogy hatékonyan kezeljék a nézeteltéréseiket, Pekingnek és Washingtonnak méltányolnia kell egymás alapelveit és határvonalait, és tartózkodniuk kell a provokációtól és a határok átlépésétől. Harmadszor, mindkét országnak együtt kell működnie a kölcsönösen előnyös együttműködés előmozdításában. Negyedszer, a kínai elnök felszólította mindkét felet, hogy nagy országokként közösen vállalják a felelősséget, hiszen példát kell mutatniuk, fokozniuk kell a koordinációt és az együttműködést a nemzetközi és regionális kérdésekben. Az ötödik pillérként szolgáló emberek közötti cserekapcsolatok megerősítését is kérte. Továbbá rámutatott, hogy az Egyesült Államok Kína elleni fellépése az exportellenőrzés, a befektetések átvilágítása és az egyoldalú szankciók tekintetében súlyosan sérti Kína jogos érdekeit. Kína technológiai fejlődésének elfojtása nem más, mint Kína magas színvonalú fejlődésének megfékezése és a kínai nép megfosztása a fejlődéshez való jogától – mondta. Fontos, hogy az Egyesült Államok komolyan vegye Kína aggályait, és kézzelfogható lépéseket tegyen az egyoldalú szankciók feloldása érdekében, hogy egyenlő, tisztességes és megkülönböztetéstől mentes környezetet biztosítson a kínai vállalkozások számára.
Biden a csúcstalálkozón elmondta, hogy Xi-vel folytatott találkozói mindig „őszinték, egyenesek és hasznosak voltak”. Továbbá Biden hozzátette, hogy mindig is úgy vélte, hogy az USA-Kína kapcsolat a legfontosabb kétoldalú kapcsolat a világon, és a két ország közötti konfliktust el lehet kerülni. A stabil és fejlődő Kína az Egyesült Államok és a világ érdeke, hiszen a kínai gazdasági növekedés előnyös a világnak és előnyös az Egyesült Államok számára is. A stabil amerikai-kínai kapcsolatok fenntartása, a konfliktusok megelőzése, a nézeteltérések kezelése és a mindkét fél érdekeit szolgáló területeken való együttműködés elősegíti, hogy a két ország jobban kezelje azokat a problémákat, amelyekkel egyénileg és közösen is szembesülnek. Biden megismételte az indonéziai találkozón tett ötpontos kötelezettségvállalást, nevezetesen: az Egyesült Államok nem törekszik új hidegháborúra, nem törekszik Kína rendszerének megváltoztatására, nem törekszik a Kína elleni szövetségek megerősítésére, nem támogatja Tajvan függetlenségét, és nem áll szándékában konfliktusba keveredni Kínával. Továbbá hozzátette, hogy az Egyesült Államok és Kína gazdasága kölcsönösen függ egymástól és az Egyesült Államok örömmel látja Kína fejlődését és felvirágzását, és nem törekszik Kína fejlődésének elnyomására vagy visszaszorítására, sem Kínától való elszakadásra. Az Egyesült Államok hajlandó folytatni a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését Kínával, valamint az együttműködés erősítésére egyéb fontos területeken.
Xi Jinping az idei APEC alkalmával találkozott a mexikói és a perui elnökkel is, akikkel kétoldalú megbeszéléseket tartott a jó kapcsolatok folytatása, illetve a további együttműködések előmozdítása érdekében. A legnagyobb figyelem azonban a Xi-Biden találkozó után a Xi Jinping és Fumio Kishida japán miniszterelnök találkozóját övezte. Egy év utáni első találkozójukon Japán és Kína vezetői megállapodtak abban, hogy megoldást találnak a Fukusima Daiichi atomerőmű szennyvízkibocsátásával kapcsolatos nézeteltéréseik megoldására. Xi sürgette Japánt, hogy felelős és konstruktív módon kezelje a mentesítést, mondván, hogy ez globális közérdek. „Szomszédokként és a régiót és a nemzetközi közösséget vezető nagy országokként Japánnak és Kínának felelőssége az együttélés és a virágzás, hozzájárulva a világ békéjéhez és jólétéhez” – mondta Kishida beszédében. A 65 perces találkozóra egy nappal azután került sor, hogy Xi négy órán át tárgyalt Joe Biden amerikai elnökkel. Xi elmondta, hogy örül, hogy találkozhat Kishidával, és hozzátette, hogy Kína és Japán népe számára a helyes irány a „békés együttélés, a nemzedékről nemzedékre való barátság, a kölcsönösen előnyös együttműködés és a közös fejlődés”. A két fél megállapodott abban, hogy a megfelelő időpontban újra összehívják a magas szintű gazdasági párbeszédet Japán és Kína között, konkrét eredményeket kívánva elérni az olyan területeken folytatott együttműködésben, mint a zöld gazdaság, az energiahatékonyság és az egészségügy. A kétoldalú csúcs alkalmával inkább Japán és Kína gazdasága került előtérbe, a két ország között húzódó politikai feszültség viszont érezhetően továbbra is fent áll.
Eközben Joe Biden tovább erősítette kapcsolatát Japán és Dél-Korea vezetőivel. Fumio Kishida japán miniszterelnökkel és Yoon Suk Yeol dél-koreai elnökkel háromoldalú megbeszélést tarott. A három vezető abban is konszenzusra jutott, hogy az élvonalbeli technológiai fejlődés kulcsfontosságú Kelet-Ázsia fokozott katonai biztonsági képességének szempontjából, és hogy ez az élvonalbeli technológia megosztható olyan partnerekkel, akik megbízhatnak egymásban a védelem, a politikai rendszer és az ideológia terén. Találkozásukra azután került sor, hogy Yoon megbeszéléseket folytatott Kishidával egy kétoldalú megbeszélésen, a két vezetőnek idén ez volt a hetedik találkozója. Yoon és Kishida elismerően nyilatkozott az emberek közötti csere világjárvány előtti szintre való helyreállításáról, valamint a Közel-Keletről történő evakuálási művelettel kapcsolatos kölcsönös együttműködésről. Yoon és Kishida abban is megállapodtak, hogy elmélyítik az együttműködést a globális déllel, illetve az olyan nagyhatalmakkal való kapcsolatuk is hasonló, mint például Kína és India. Yoon és Xi Jinping csak rövid üdvözletet váltott egymással az APEC csúcstalálkozóján.
Joe Biden amerikai elnök az APEC vezetők elé tárta Amerika álláspontját, miszerint az Egyesült Államok elkötelezett a magas szintű kereskedelem és olyan partnerségek mellett, amelyek a csendes-óceáni térség gazdaságai számára előnyösek. A Xi Jinping kínai elnökkel folytatott találkozója után Biden azt is elmondta az egyes vezetőknek, hogy az Egyesült Államok „kockázatmentesíti és diverzifikálja”, de nem „leválasztja a termelést”. Továbbá biztosította az APEC tagországok vezetőit, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a gazdasági kapcsolatok ápolása mellett az egész régióban. „Nem megyünk sehova” – mondta Biden. Emellett arra is törekedett, hogy kiemelje adminisztrációja azon erőfeszítéseit, hogy erősítse a kapcsolatokat a régióval. Az APEC-tagok 1,7 billió dollárt fektettek be az Egyesült Államok gazdaságába, ezzel mintegy 2,3 millió amerikai munkahelyet támogatva. Az amerikai vállalatok pedig mintegy 1400 milliárd dollárt fektettek be az APEC gazdaságaiba. Később, az APEC vezetőivel folytatott tárgyalások során Biden a fenntarthatóságra, az éghajlatváltozásra és a tiszta energiára való átállásra összpontosított.
A San Franciscó-i csúcs résztvevői kötelezettséget vállaltak arra is, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a tiszta és fenntartható energiára való átállás felgyorsításáért. Mind a 21 ország egyhangúlag elfogadta az APEC csúcstalálkozójának zárónyilatkozatát. A résztvevők a dokumentumban kifejezték elkötelezettségüket a nyitott piacok biztosítása és az ellátási láncok zavarainak megszüntetése mellett, jelezve, továbbra is azon dolgoznak, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak a kedvező kereskedelmi és befektetési környezet megteremtése érdekében. Az APEC-tagok továbbá kötelezettséget vállaltak arra is, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a tiszta és fenntartható energiára való átállás felgyorsításáért. A zárónyilatkozat geopolitikai témákat nem említ, így nincs benne szó az ukrajnai helyzetről és a izraeli-hamász konfliktusról sem. Ez nem meglepő hiszen az APEC tagországainak vezetői megosztottságot mutattak az ukrajnai és gázai háborúkkal kapcsolatban az APEC kétnapos csúcstalálkozóján.
Az APEC csúcs után minden jel arra mutat, hogy javulhatnak a kínai-amerikai kapcsolatok, legalábbis elméleti szinten mind a két ország vezetője elismerte ennek fontosságát, azonban ennek a gyakorlatba való átültetése már egy másik kérdés. Az APEC tagországainak vezetői között sok mindenben egyetértés van, azonban az ukrajnai és az izraeli-hamász konfliktus kapcsán hiányzik a közös állásfoglalás. Az idei APEC csúcson az Egyesült Államok egyértelműen jelezte, hogy még mindig szuperhatalomként van jelen a világban és a jövőben is maradni kíván mint globális vezető.
A gyorselemzést készítette: Zoltai Alexandra