2024. március 11 és 12 között Kazahsztán elnöke, Kasszim-Zsomart Tokajev hivatalos látogatásra Azerbajdzsánba érkezett, amelynek során megbeszéléseket folytatott Ilham Alijev azeri elnökkel a két ország közötti együttműködések jövőjéről, valamint részt vett a kazah-azeri legfelsőbb államközi tanács ülésén is. Ezen kívül az azeri s a kazah elnök közötti találkozó során szó esett még a két ország vállalkozói szövetségei közötti megállapodás aláírásáról, az Azeri-Kazah Üzleti Tanács bővítéséről, valamint a Középső folyosó teherforgalmának növelésére irányuló tervekről és ezzel párhuzamosan pedig a SOCAR és a KazMunaiGas a Baku-Supsa útvonalon történő kőolajtranzit bővítésére, valamint a zöldenergia és a geológiai kutatási szektorban történő közös projektek megvalósítására vonatkozó javaslatokról is.
Diplomáciai kapcsolatok kezdete
A Kazahsztán és Azerbajdzsán közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének kezdete 1992. augusztus 27-re tehető. Asztana hivatalosan 1994. december 16. óta működtet nagykövetséget a kaukázusi országban. Azerbajdzsán kazahsztáni nagykövetségét pedig egy évtizeddel később 2004 márciusában nyitotta meg. 2022 augusztusában az azeri-kazah diplomáciai kapcsolatok 30. évfordulójának tiszteletére a két ország vezetése kibővített találkozót tartott Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök és Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök között, amely során több kormányközi együttműködésről szóló dokumentumokat is aláírtak, mely megerősítése volt az Azerbajdzsán és Kazahsztán között létrejött stratégiai partnerségről és szövetséges kapcsolatokról szóló kezdeményezésnek. Ezen kívül mindkét ország tagja az ENSZ-nek, az EBESZ-nek, az Iszlám Együttműködési Szervezetnek, a CICA-nak (Conference on Interaction and Confidence Building Measures in Asia), a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának és a FÁK-nak is.
Politikai együttműködés
Asztana és Baku kiterjedt jogi keretrendszerrel rendelkezik, amely több mint 100 dokumentumot tartalmaz, beleértve államközi szerződéseket, kormányközi megállapodásokat, egyezményeket, jegyzőkönyveket, memorandumokat és tárcaközi dokumentumokat. Az Asztana és Baku közötti kétoldalú kapcsolatok a két ország közötti 2005-ös szerződéssel és a stratégiai kapcsolatok megerősítéséről és a szövetségi együttműködés elmélyítéséről szóló 2022-es nyilatkozattal összhangban fejlődnek.
Gazdasági kapcsolatok
A két ország gazdasági szerkezete hasonló. Azerbajdzsán és Kazahsztán egyaránt gazdag természeti erőforrásokkal rendelkező, energiatermelő ország. Mindkét ország költségvetése nagyrészét az eladott nyersanyagokból származó bevételek alapozzák meg. Kaszpi-tengeri szomszédok, ugyanakkor kihasználva meglévő földrajzi és erőforrásokban gazdag előnyeiket jelentős erőfeszítéseket tesznek gazdaságuk diverzifikálására, egyúttal lépést tartva a megújuló energia terén megkövetelt fejlesztésekkel, hogy gazdaságuk energiaszükségletét minhamarabb és minél nagyobb százalékban a megújuló energiaforrásokból (szél-, nap-, vízenergia) legyenek képesek fedezni.
Az Azerbajdzsán és Kazahsztán közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok szilárdak. A két ország történelméhez és hagyományaihoz fűződően jó, és a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok alakulhatnak ki Asztana és Baku között. Jelenleg a két országnak több közös kezdeményezése van, amelyek célja a kulturális kapcsolatok erősítése és a két ország közötti turizmus növelése. Ezen kívül természetesen jelen vannak a gazdasági és a logisztika fejlesztését célzó kezdeményezések és projektek is. Ezek egyike például a Transz-Kaszpi-tengeri nemzetközi szállítási útvonal vagy másnéven Middle Corridor kapacitásbővítése, vagy a száloptikai kommunikációs kábel (FOCL) és energiakábel lefektetése a Kaszpi-tenger fenekén, vagy a kőolaj- és uránexport.
Kazahsztán ma Azerbajdzsán második legnagyobb kereskedelmi partnere Közép-Ázsiában Türkmenisztán után, Azerbajdzsán pedig a legfontosabb stratégiai partner Asztana számára a Dél-Kaukázusban. 2022-ben az előző két évhez viszonyítva közel ötszörösére, 109-ről 529 millió dollárra nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom, amelyet a jövőben mind a két fél mintegy egy milliárd dollárra szeretne bővíteni.
A teherszállítás a Kazahsztán és Azerbajdzsán közötti kapcsolatok egyik kiemelt pontja. Mindkét ország a Középső folyosó egyik kulcsországa, amely útvonalon az elmúlt három évben ötszörösére nőtt anemzetközi közúti árufuvarozási engedélyek száma. A két ország gazdasági együttműködésének másik fontos pontja a kőolaj. Azerbajdzsán alternatív útvonalat kínál Kazahsztánnak, hogya kazah fosszilis tüzelőanyagokat Baku-Tbiliszi-Ceyhanon keresztül szállítsa a világpiacokra. Az azerbajdzsáni területeken átszállított kazah olaj mennyisége évről évre növekszik. Aktau kikötőjéből 2023-ban összesen 1 millió 057 ezer tonna olajat szállítottak Azerbajdzsánba. A felek elhatározták, hogy ezt évi 2,2 millió tonnára emelik. Az azerbajdzsáni olajóriás, a SOCAR és a kazah KazMunayGaz pedig már korábban aláírt egy megállapodást erről.
Mitől volt különleges a találkozó?
Mindenekelőtt fontos szem előtt tartanunk azt, hogy Azerbajdzsán és Kazahsztán nemcsak a Kaszpi-tenger miatt szomszédos ország. A földrajzi determináltság mellett a két országot szorosan összeköti a nyelv, a kultúra, a történelem, valamint a mindkét országon áthaladó Kelet-Nyugat irányú gazdasági folyosók, amelyek Asztana és Baku számára is a jövőbeli gazdasági fejlődés terén meghatározó elemek. Továbbá mindkét ország célja, hogy régiójában – Közép-Ázsiában és a Dél-Kaukázusban – egyfajta regionális vezető szerepet töltsön be, valamint Asztana és Baku regionális célja saját függetlenségük megerősítése és a békés regionális és nagyhatalmi konfliktusoktól mentes fejlődés. Ugyanakkor a jelenlegi történelmi stádiumban Kazahsztán és Azerbajdzsán ezen céljait elsősorban a kiegyensúlyozott, többvektoros vagy másnéven multivektoros politikát folytatva igyekszik saját gazdaságának a megszilárdítására a fenntartható fejlődés dinamikája mellett.
Emellett Tokajev elnök bakui látogatása Azerbajdzsán számára azért is kifejezetten fontos, mert azt követőn, hogy 2024. február 7-én rendkívüli elnökválasztást tartottak Azerbajdzsánban, amelyen Ilham Alijevet ismét újraválasztották a dél-kaukázusi ország elnökévé Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök volt az első külföldi vezető, aki az azeri választást követően hivatalos látogatást tett Bakuban.
A Tokajev és Alijev elnök közötti bakui találkozó meghatározó eseménye volt még az a döntés, amely értelmében Azerbajdzsán és Kazahsztán közös befektetési alapot hozott létre a kazah kőolaj BTC-n (Baku–Tbiliszi–Ceyhan kőolajvezeték) keresztül történő kőolajexport ösztönzésére. A mintegy 300 millió dollár értékű tőkével rendelkező alap a tervek szerint meghatározó projekteket fog finanszírozni.
Emellett a találkozóból az is kiderült, hogy a tengeri útvonalakhoz való hozzáférés diverzifikálása érdekében Kazahsztán prioritásként kezeli egy észak-déli közlekedési folyosó fejlesztését, amely hozzáférést biztosít a Perzsa-öbölhöz és az Indiai-óceánhoz. A tervek szerint megkezdik a Bolashak-Cseljabinszk vasútvonal kazah szakaszának korszerűsítését, megnyitva az utat a kazah gazdasági kapcsolatok és a kereskedelmi lehetőségek bővítése előtt.
A Kasszim-Zsomart Tokajev és Ilham Alijev közötti találkozót követően az is világossá vált, hogy a mostani bakui találkozó Kazahsztán és Azerbajdzsán stratégiai összehangolásának a jele. A két ország közötti szorosabb partnerség létrejötte pedig tovább erősíti az Asztana és Baku közötti regionális együttműködéseket a gazdasági fejlődés és a geopolitikai folyamatok területén.
A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs