Az Eurázsia Központ 2024/14. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Kazahsztán és Üzbegisztán megerősíti stratégiai partnerségét
2024. április 5-én Shavkat Mirzijojev üzbég és Kasszim-Zsomart Tokajev kazah államfő találkozott az Üzbegisztánban található Khíva városában, hogy megerősítsék a kazah-üzbég stratégiai partnerséget és megvitassák a két szomszédos közép-ázsiai ország szövetséges kapcsolatainak további kérdéseit. A két elnök a találkozó során megvitatta az Üzbegisztán és Kazahsztán közötti együttműködések bővítésének lehetőségeit az energetika, a közlekedés, logisztika, mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és az információtechnológa területén.
A kazah elnök üzbegisztáni látogatása korántsem volt véletlen. Asztana és Taskent esetében megjegyzendő, hogy az ilyen formátumú, minden év eleji találkozók már a két ország közötti kapcsolatok bevett gyakorlatává váltak.
Kasszim-Zsomart Tokajev Kazahsztán elnöke például 2022. december 21-22. között is hivatalos látogatást tett Üzbegisztánban, ahol a Shavkat Mirzijojevvel történő találkozó keretében bizonyos szempontból történelmi eseményen a Kazahsztán és Üzbegisztán közötti vitás határszakaszok pontos kijelölésével egy új, történelmi korszak vette kezdetét azáltal, hogy az öt közép-ázsiai ország – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán – közül elsőként oldották meg az államhatáraik végleges rögzítését. A lépéssel kapcsolatban azonban voltak/vannak akik úgy vélekednek, hogy a két ország közötti határkérdések rendezésével Kazahsztán és Üzbegisztán a fenntartható gazdasági és biztonságpolitikai kapcsolatok reményében egy regionális unió alapjait kívánta lefektetni.
A Kazahsztán és Üzbegisztán közötti diplomáciai kapcsolatok kezdete
Azt követően, hogy Kazahsztán és Üzbegisztán függetlenné vált a Szovjetuniótól (1991) a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele már 1992. november 23-án megkezdődött. Függetlenségük elnyerését követően Kazahsztán és Üzbegisztán akkori elnökei, Nurszultan Nazarbajev és Iszlam Karimov a két ország közötti gazdasági kapcsolatok elmélyítése, valamint a Kazahsztán és Üzbegisztán közötti határkérdések rendezése miatt több kétoldalú találkozót is tartott.
Az első diplomáciai találkozókat követően, 1998. október 31-én a két közép-ázsiai ország aláírta a Kazahsztán és Üzbegisztán közötti örök barátságról szóló szerződést, mely megerősítése volt a hat évvel korábban aláírt kazah-üzbég diplomáciai alapszerződésnek. Másfél évtizedet követően pedig ez a szerződés lett a premisszája a 2013. június 14-én a két ország akkori elnökei által aláírt stratégiai partnerségről szóló szerződésnek is.
2016 decemberében Iszlam Karimov elnök halálát követően Shavkat Mirzijojev lett Üzbegisztán új elnöke. 2017 márciusában első hivatalos külföldi útja Kazahsztánba vezetett, ahol a Nurszultan Nazarbajev kazah elnökkel folytatott kétoldalú találkozó keretében több egyezményt is aláírt a kétoldalú stratégiai partnerség elmélyítéséről és a jószomszédi viszony megerősítéséről, valamint a kazah–üzbég katonai együttműködésekről.
Az új üzbég elnök első hivatalos külföldi látogatása és Nazarbajev, kazah elnök Üzbegisztánba tett látogatása között csupán néhány hónap telt el, mind ez jól jelezte, a két ország közötti gazdasági és jószomszédi viszony regionális szintű stratégiai átgondoltságát, annak ellenére, hogy a két ország Közép-Ázsián belül hagyományosan egyszerre riválisai és szövetségesei is egymásnak.
2019. márciusában Kasszim-Zsomart Tokajev lett Kazahsztán új elnöke, aki Üzbegisztánban tett látogatása alkalmával a két ország közötti új gazdasági, kereskedelmi és diplomáciai korszak szimbólumaként Taskentben személyesen nyitotta meg a Kazah Kultúra Évét.
Vitás határkérdések
Közép-Ázsiában a Szovjetunió szétesését követően az újonnan létrejött országok közötti határvonalak nem mindenhol[1] lettek jogilag meghatározva[2]. 2001-2002 között Kazahsztán és Üzbegisztán között első alkalommal került sor az országok közötti vitatott határszakaszok közös meghatározására, amelyet etnikai alapú területcsere is kísért. Ezen határegyeztetések következtében Asztana (korábban Nur-Szultán) megkapta Bagys települést és az Arnasai víztározó főként kazahok lakta területét, Taskent pedig a túlnyomóan üzbég lakosságú dél-kazahsztáni és Kyzylorda régiók területének egy részét. Ennek köszönhetően a 21. század elejére az Üzbegisztán és Kazahsztán közötti 2440 km hosszú nemzetközi államhatárszakasz 96%-ával kapcsolatban már sikerült megegyezésre jutniuk.
A történelmi jelentőségű egyezmény aláírása
2022 végén került sor egy nagyon fontos kétnapos találkozóra Kazahsztán és Üzbegisztán vezetői között. Kasszim-Zsomart Tokajev, Kazahsztán elnöke 2022. december 21-22 között hivatalos látogatást tett Üzbegisztán fővárosában, Taskentben, ahol Shavkat Mirzijojev, üzbég elnökkel folytatott tárgyalásokat. A két államfő találkozóján szóba kerültek olyan kérdések, mint a Kazahsztán és Üzbegisztán közötti kétoldalú és regionális egyezmények megvitatása, egy új gazdasági megállapodáscsomag aláírása, és több közös kazah-üzbég beruházási projekt elindításának lehetősége is. Ezek közül azonban a legfontosabb – valamint a két közép-ázsiai ország szempontjából történelmi jelentőségű – az a dokumentum, amelyben a két ország vezetője aláírta az Üzbegisztán és Kazahsztán közötti határszakasz elfogadásáról szóló egyezményt.
Ahogy a kazah elnök is jellemezte, történelmi egyezmény született, hiszen a közép-ázsiai régió országai közül elsőként Kazahsztánnak és Üzbegisztánnak sikerült végleg megoldania az államhatárok közös kijelöléséről szóló vitás kérdéseket. Szakértők úgy vélik a Kazahsztán és Üzbegisztán között aláírt dokumentum azonban nem csupán egy egyezmény a határok deklarálásáról, hanem egy regionális unió[3] létrehozásának is a kezdete a két állam között.
Jóllehet, ha alaposabban megvizsgáljuk a közép-ázsiai regionális unió kérdéskörét egy sokkal árnyaltabb képet kapunk. Igaz, hogy a határkérdés rendezésére szolgáló egyezmény új lehetőségeket nyit a Kazahsztán és Üzbegisztán közötti kapcsolatok rendszerében, ettől azonban nem feltétlenül kell a két ország közötti kereskedelem növekedését – ami 2022-ben meghaladta a 4 milliárd dollárt – vagy egyéb integrációhoz vezető lépéseket várni. Ugyanis a következő öt évben a két államfő előző találkozóján – amelyre 2022 október 27-én Asztanában a Közép-Ázsia-Európai Unió csúcstalálkozón került sor – aláírt megállapodások alapján, a tervek szerint a kétoldalú kereskedelmi forgalom 10 milliárd dollárra fog bővülni.
A Mirzijojev üzbég és Tokajev kazah elnökök közötti egyezmények és a két ország közötti határkérdések deklarálásának célja valószínűleg az ukrán–orosz háború gazdasági hatásai, a régió két „nagyhatalmának” gazdaságára nehezedő nyomásának enyhítése, azáltal, hogy a határmenti beruházások elősegítésével újabb közös projekteket indítanak. Ezeknek viszont elengedhetetlen feltétele volt a két ország határvonalainak ratifikálása.
Már a decemberi ülést követően szó esett arról, hogy Kazahsztán és Üzbegisztán létrehozzák a „Turan” különleges gazdasági övezetet a két ország határvidékén, valamint a „Közép-Ázsia” nemzetközi kereskedelmi és gazdasági együttműködési központot, amely mezőgazdasági termékek feldolgozására, fafeldolgozásra, gépgyártásra, textil- és építőanyag-gyártásra specializálódhat.
Ezenfelül a Kazahsztán és Üzbegisztán közötti kapcsolatok képe bár egyszerűnek tűnik, mégis bonyolult. Egyrészt a régióban mindig van implicit versenytényező a két legnagyobb ország között, amely a külföldi befektetőkért küzd. Ebben a tekintetben Kazahsztán érezhetően szomszédja előtt áll a külkereskedelem és a beruházások mennyisége tekintetében. Üzbegisztán csak 2016-ban csatlakozott ehhez a régiós „versenyhez”. Shavkat Mirzijojev megválasztását követően Üzbegisztán olyan ambiciózus célokat vázolt fel, mint a megújuló energiaforrások politikája vagy a stabil gazdasági növekedés és a gazdaság belső fejlődése.
Másrészt egy közép-ázsiai regionális unió kialakítása szempontjából Kazahsztán és Üzbegisztán a régió két legnagyobb állama, amely hasonló, mégis teljesen eltérő külpolitikát és gazdasági modellt követ. Ugyanakkor fontos kereskedelmi partnerei egymásnak, de nem az elsőszámúak, beleértve a kölcsönös befektetéseket is. A két ország gazdasága kiegészítheti egymást, viszont nem olyan mértékben, hogy az olyan sokszoros hatást gyakorolna a régióra, mint például az Európában létrejött Szén- és Acélközösség a második világháborút követően[4].
Ugyanakkor erős a felek politikai akarata és eltökéltsége a kölcsönösen előnyös együttműködés visszafordíthatatlanná tételére, különösen azokon a területeken, amelyek a biztonság és a fenntartható fejlődés szempontjából stratégiai jelentőséggel bírnak – energetika, közlekedés, logisztika, gépészet, ipar, építőipar. Ezen kívül a Kazahsztán és Üzbegisztán közötti szerződés a két ország közötti együttműködések egy sor speciális területét is meghatározza, beleértve a kereskedelmet, a közös vízhasználatot, vagy a biztonságpolitikát.
Kereskedelmi kapcsolatok
A Kazahsztán és Üzbegisztán közötti gazdasági együttműködések kulcsfontosságú területei a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatoknak. A két közép-ázsiai ország közötti aktív kereskedelmi kapcsolatok kezdete 2016-ra tehető. Ebben az évben lett Shavkat Mirzijojev Üzbegisztán elnöke, aki elődjétől eltérően meghirdette az úgynevezett nyitás politikáját. Ez egyben azt is jelentette, hogy míg Üzbegisztán korábban „zárt” külpolitikát folytatott – nem engedte a külföldi befektetők jelenlétét az országban, valamint Taskent szinte minden szomszédjával elég rossz kapcsolatokat ápolt – addig Mirzijojev első lépése a szomszédos országokkal történő partneri viszony megalapozása és az üzbég piacok megnyitása a külföldi tőke előtt volt. Bár Kazahsztán és Üzbegisztán nem egymás legnagyobb kereskedelmi partnerei 2016 és 2019 között a kereskedelmi forgalom a két ország között így is jelentős volt.
A Kazahsztán és Üzbegisztán közötti kereskedelmi forgalom alakulása a 2014-től (milliárd dollárban)
| 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 (első 11. hónap) |
| 3,5 | 2,7 | 1,8 | 2,1 | 3 | 3,4 | 2,9 | 3,9 | 5 | 4.1 |
Forrás: Kazahsztáni Üzbég Nagykövetség, http://www.uzembassy.kz, és az Uzstat, saját gyűjtés.
Az Üzbég Beruházási és Külkereskedelmi Minisztérium szerint a Kazahsztánnal folytatott kereskedelem volumene 2019-ben 3,32 milliárd dollárt tett ki, ami az ország teljes külkereskedelmi forgalmának 8%-a.
2006 után nem csak a kereskedelemben, hanem a pénzügyi szektorban történő kazah-üzbég együttműködések is jelentős lendületet kaptak. 2005 és 2022 között az Üzbegisztánba irányuló kazah befektetések 560 millió dollárt tettek ki. Két nagy kazah pénzintézet a Tenge Bank és a KazakhExport exportbiztosító is képviseleti irodát nyitott Taskentben. Emellett Kazahsztán és Üzbegisztán között a gazdasági és pénzügyi szektoron kívül a közlekedési és turisztikai szektor is évről-évre aktívan fejlődik, aminek köszönhetően az Air Astana és a SCAT kazah és az Uzbekistan Airways légitársaságok növelni tudták a köztársaságok közötti járatok számát.
Bár a Kazahsztán és Üzbegisztán közötti kapcsolatok rendszerében Taskent passzívabbnak tűnhet, azonban üzbég befektetők a kazah gazdaságban nem olyan nagymértékben, de jelen vannak, melynek okai az üzbég külpolitika és gazdaság nem „csak” régiós (Közép-Ázsia) irányának a hangsúlya.
Ezen kívül a kazah és az üzbég üzleti és gazdasági élet szereplői folyamatosan növelik jelenlétüket a szomszédos ország piacain mind az export, mind pedig a vegyes vállalatok létrehozása révén. Kazah befektetők 2022-ig 13 új projekt 37,9 millió dollár értékű megvalósítását fejezték be. Jelenleg Üzbegisztánban 809 kazah tőke részvételével működő vállalkozás működik, olyanok mint a Kazakh BI Group, amely Taskentben és Észak Üzbegisztánban lakóépületek építését végzi.
A khívi találkozó
Az üzbég és a kazah elnök közötti kétoldalú találkozó tulajdonképpen a korábban megkezdett üzbég-kazah partnerségnek a folytatása, megerősítése volt egy informális megbeszélés révén.
A kazah-üzbég partnerségi portfólió jelenleg 60 együttműködési projektet tartalmaz, amelyek összértéke meghaladja a 2,5 milliárd dollárt, és több mint 13 ezer munkahelyet teremtenek. Emellett a két ország közötti Nemzetközi Ipari Együttműködési Központ építése terén is jól haladnak.
A találkozó további eredményeként mostantól az üzbég állampolgárok Kazahsztánban mentesülnek a hatóságoknál történő regisztráció kötelezettsége alól, ha tartózkodásuk a belépéstől számított 30 naptári napot nem haladja meg. Ha azonban a tartózkodási idő meghaladja a 30 napot, az állampolgároknak ideiglenes tartózkodási engedélyt kell kérniük a fogadó ország illetékes hatóságaitól.
Összegzés, végszó
A Kazahsztán és Üzbegisztán között 2022 végén aláírt egyezmény kétségtelenül tükrözi a két ország által már elért, elsősorban a nemzeti érdekek figyelembevételére épülő sokrétű kazah–üzbég gazdasági együttműködést. A khíai találkozó tulajdonképpen ennek a korábban megkezdett üzbég-kazah partnerségnek az informális megerősítése volt.
Üzbegisztán és Kazahsztán nyitott gazdaság és külpolitikájának köszönhetően a közép-ázsiai térségben elsőként hozta gazdasági kapcsolatait szinte „szövetségesi” szintre azáltal, hogy teljesen sikerült rendeznie a két ország közötti vitás határszakaszok kérdését, amely lépés a jövőben akár egész Közép-Ázsia fejlődésének fontos mérföldkövévé válhat. Ez egyrészt lehetővé teszi a két állam számára, hogy hatékonyabban alakítson ki gazdasági és kereskedelmi, valamint logisztikai központokat a Kelet-Nyugat irányú kereskedelemben. Másrészt a két ország példája Közép-Ázsiában mintaadó lehet a régió országainak a politikai, gazdasági és stratégiai kapcsolatok új szintre emelésében. A régió országai eddig elsősorban a kétoldalú baráti és stratégiai partnerségi szerződésekre szorítkoztak, ami a jövőben változhat. Ezen kívül a Kazahsztán és Üzbegisztán közötti szerződés aláírásával a regionális együttműködések új vektora jön létre, amely a közös érdekek mentén – politikai, gazdasági, diplomáciai – mozgásteret teremt mindkét ország további progresszív fejlődésére.
A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs
[1] Itt meg kell említeni, hogy az Üzbegisztán és Kazahsztán közötti kapcsolatok rendszerében más régiós, vagy szomszédos ország semmilyen közvetítői szerepet nem vállal. Ennek elsődleges oka a két ország közötti jó gazdasági kapcsolatok szerepe, illetve a térség országaira nem jellemző a közvetítői szerepvállalás. Kivételt képez ezek alól az éves szinten kiújuló fegyveres kirgiz-tádzsik határkonfliktus, ahol a béke reményében minden regionális szereplő igyekszik valamilyen közvetítői szerepet betölteni.
[2] A Szovjetunió felbomlását követően jellemző volt, hogy az utódállamok határvonalai nem lettek sem jogilag, sem földrajzilag meghatározva. Helyette a legtöbb utódállam a Szovjetunión belül korábban meghatározott tagköztársaságok határait elismerve vált függetlenné, amely mai napig tartó feszültségeket, fegyveres konfliktusokat, határvitákat okoz nemcsak Közép-Ázsiában (kirgiz-tádzsik határvita gyakori fegyveres összetűzésekkel), de a Kaukázusban és a mai Oroszország nyugati határán is.
[3] A regionális unió kifejezés elsősorban a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok további elmélyítésére értendő.
[4] Az Európai Unió elődje.