Türkmenisztán fővárosában, Asgabatban került megrendezésre a FÁK (Független Államok Közössége) kormányfői tanácsának ülése, amelyen számos dokumentumot fogadtak el. Az asgabati megbeszélésen jelen voltak Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Oroszország miniszterelnökei, valamint Örményország is képviseltette magát, akik többek között aláírták és jóváhagyták a szervezet 2035-ig tartó időszakra szóló energiaszektorban történő együttműködési koncepciót, a vegyipari együttműködés továbbfejlesztésének koncepcióját, a veszélyes hulladékok kezelése és a felhalmozott környezeti ártalmak felszámolása terén folytatott együttműködés koncepcióját, valamint az ezek megvalósítására vonatkozó kiemelt intézkedési terveket. Ezen kívül arról is döntöttek, hogy Ashgabatot a FÁK sportfővárosává nyilvánították. A találkozón résztvevő országok kormányfői egy 2035-ig tartó időszakra szóló akciótervet is aláírták az infrastruktúra optimalizálására és a FÁK-tagországok területein áthaladó nemzetközi közlekedési folyosók fejlesztésére vonatkozóan.
A szervezet
A Független Államok Közössége (FÁK) egy regionális kormányközi szervezet. A Szovjetunió 1991-es felbomlását követően alakult meg. Területe 20 368 759 km2 (7 864 422 négyzetmérföld), lakossága pedig 239 796 010 fő. A FÁK ösztönzi az együttműködést a gazdasági, politikai és katonai ügyekben, és rendelkezik hatáskörökkel a tagországok körében a kereskedelem, a pénzügyek, a jogalkotás és a biztonsági kérdések koordinálásával kapcsolatban, beleértve a határokon átnyúló bűnmegelőzési tevékenységeket.
Fókuszban az energetika és a logisztika
A Független Államok Közösségének (FÁK) tagországainak asgabati találkozója során több fontos megállapodás is született, melyek az energetika, a vegyipar és a környezetvédelem területét érintették. Az Ashgabatban tartott ülésen a tagok elfogadták ehhez a célkitűzésekhez tartozó koncepciókat és cselekvési terveket. Az elfogadott dokumentumokat annak figyelembevételével dolgozták ki, hogy magasabb szintű együttműködésre van szükség a FÁK-on belüli államközi energiapolitikai együttműködés fejlesztéséről és elmélyítéséről, egyesítve az ágazat egyensúlyának fenntartására irányuló erőfeszítéseket a gyorsan változó globális kihívások mellett.
A technológiai fejlődés és az innovációk bevezetése az energiaszektorban és az iparban egyre fontosabb tényezővé válik a FÁK-tagországok üzemanyag- és energiamixének versenyképességének megőrzésében a globális energiapiacon a növekvő globális energetikai átalakulás közepette. Így az asgabati energetikai koncepció előírja, a FÁK-országok számára, hogy további erőfeszítéseket tegyenek a fenntartható fejlődés és saját energetikai potenciáljuk hatékony felhasználásának biztosítására és a strukturális diverzifikációra. A FÁK tagországainak asgabati ülésen a közös energetikai szektorral kapcsolatban aláírt dokumentumok a következő pontokra összpontosítottak:
- az üzemanyag- és energiaipar tudományos és technológiai fejlesztése;
- digitális átalakulás és technológiai fejlődés az energetika területén;
- korszerű módszerek bevezetése és az energiarendszerek irányítási modelljeinek fejlesztése;
- együttműködés az energetikai szektorban foglalkoztatott személyzet képzése terén;
- az energiatermelés környezeti hatásainak minimalizálása.
1. táblázat: Export és import éves átlagos növekedése a FÁK országokban 2014 és 2023 között
Forrás: Saját gyűjtés
Cél a nemzetközi közlekedési folyosók optimalizálása és fejlesztése
Az energetikával kapcsolatos állásfoglalás mellet a 2024. május 24-i ülésen az egyik legfontosabb aláírt dokumentum az infrastruktúra és a nemzetközi közlekedési folyosók fejlesztésével kapcsolatos döntés volt, hiszen az elmúlt évek – nemcsak regionális gyakorlata szerint – a logisztika vált az erős és stabil gazdaságok egyik sarokkövévé. Ezzel összhangban az asgabati ülésen a szervezet tagjai elfogadtak egy 2035-ig tartó időszakra szóló akciótervet is a FÁK-tagországok területein áthaladó infrastruktúra optimalizálására és nemzetközi közlekedési folyosók fejlesztésére.
E dokumentum célja az volt, hogy a FÁK-országok közlekedési minisztériumai és osztályai, a nemzeti közlekedési igazgatási szervek, a nemzetközi közlekedési folyosók fejlesztésében érdekelt osztályok és vállalkozások közötti együttműködések bővüljenek és leegyszerűsödjenek. A találkozó során a nemzetközi közlekedési folyosók optimalizálása és fejlesztése terén elfogadott FÁK cselekvési terv a következőkre összpontosít:
- a szükséges feltételek megteremtése a regionális és nemzetközi közlekedési elérhetőségének biztosításához a FÁK nemzetközi közlekedési folyosójának fejlesztése során;
- a FÁK nemzetközi közlekedési folyosóinak fejlesztése a legnagyobb és legstabilabb áruforgalmi területeken;
- az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérése a közlekedés területén.
Az akcióterv egyik alapeleme a különböző közlekedési módok (vasúti, vízi és közúti) infrastruktúrájának fejlesztésének és használatának szinkronizálása a FÁK-on belül, amely megvalósítása biztosítja a FÁK nemzetközi közlekedési folyosói képességeinek leghatékonyabb kihasználását, valamint hozzájárulhat a FÁK-országok szállítási és tranzitpotenciáljának kiaknázásához.
Miért is volt fontos az asgabati találkozó?
A találkozón elfogadott dokumentumok legfőbb célja, hogy akadálytalan hozzáférést biztosítson a közösség tagországai számára a szervezeten belüli, illetve a regionális piacokhoz, úgy, hogy megkönnyíti a kapcsolatok kiépítését más eurázsiai intézményekkel, mint az Eurázsiai Gazdasági Unióval, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével, a Sanghaji Együttműködési Szervezettel vagy az Ázsia-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Fórummal és más országokkal.
A FÁK tagországok kapcsolatainak bővítése más eurázsiai integrációs szervezetekkel egyrészt logikus, hiszen egyes országok nagyobb gazdasági és katonai-politikai közös szerveződésre törekednek, azonban ezek a törekvések a Független Államok Közösségének formáját tekintve nem mindig lehetségesek.
Ugyanakkor a FÁK működésével kapcsolatban az is kirajzolódik, hogy sok olyan funkció, amelyet eredetileg a FÁK-nak szántak, átkerült más szervezetekhez (Eurázsiai Gazdasági Unió, CSTO (Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete), amelyek hatékonyabban képesek eljárni bizonyos kérdésekben a gazdasági megoldásoktól kezdve a katona és védelmi politikai problémákig.
A szakértők ugyanakkor stratégiai szempontból pozitívan értékelik a FÁK munkáját. A szervezetet érő időszakos kritikák ellenére továbbra is kulcsfontosságú a posztszovjet térben mind a résztvevők számát, mind a végrehajtandó közös döntések minőségét tekintve.
Az asgabati kormányfői találkozó bár jelentős mérföldkövet nem jelent a FÁK-on belüli regionális együttműködés előmozdításában azonban mégis egy lépés ezen törekvések irányába. A csúcstalálkozó eredményei, a kereskedelmi integrációval kapcsolatos gazdasági megállapodások előkészíthetik az utat a nagyobb regionális gazdasági integráció felé. A jövőre nézve azonban döntő fontosságú, hogy a kormányfők fenntartsák a csúcstalálkozó során elért eredményeket. A szervezeten belüli ellentétek (örmény-orosz) ellenére a FÁK kormányfőinek éves asgabati csúcstalálkozója jelzés abba az irányba, hogy a regionális együttműködés előmozdítása nem szűnt meg a háborús geopolitikai folyamatok ellenére sem. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy továbbra is ezek az elsősorban Moszkva által vezérelt törekvések nagyon ingatagok, amelyek egy szorosabb – nem tisztán csak gazdasági realitáson alapuló együttműködést – regionális együttműködést vizionálnak.
Az elemzést készítette: Veres Szabolcs