A svájci Bürgenstockban került megrendezésre az ukrán békecsúcs amely egy olyan béketervet volt hivatott kialakítani és elfogadni amely véget vethetne a több mint két éve tartó vérontásnak Ukrajnában. A fórumra több mint 160 országot és nemzetközi szervezetet hívtak meg, de azok közül épp, hogy százan vettek részt ténylegesen. A résztvevő országok különböző szinten képviseltették magukat, az ukrán diplomaták valóban aktív munkája és jelentős erőfeszítései ellenére a békefolyamat szempontjából fontos államok nem a legmagasabb szinten képviseltették magukat. Kína elutasította a részvételt, ami tovább csökkentette a részvételt és a képviselet szintjét.
A június 15-16-ai békecsúcs egy hosszabb folyamat eredménye, amely még tavaly vette kezdetét. Az ukrán vezetés, Zelenszkij elnök békeformulájának megvitatása és finomhangolása céljából több fórumot is rendezett Dániában, Szaúd-Arábiában, Máltán és Svájban, a WEF margóján. Ezeken biztonsági tanácsadók, diplomaták vettek részt azzal a céllal, hogy az ott elért eredményeket végül a világ vezetői vitassák meg és fogadják el egy nemzetközi békecsúcson. Ez lett volna a terv a hétvégén.
Az ukrán békeformula tulajdonképpen egy 10 pontból/feltételből álló jegyzék, amelyet Volodimir Zelenszkij 2022 októberében mutatott be a G20 vezetőinek, mára több mint 80 ország támogatja.
A tervezet az alábbi pontokat foglalja magába:
- Nukleáris biztonság. Oroszország hagyja el a Zaporizsjei atomerőművet, azt vonja felügyelete alá az IAEA és az ukrán szakemberek térjenek vissza az erőműbe.
- Élelmiszerbiztonság. A korábban megállapított gabona megállapodás korlátlan időre szóljon és további ukrán kikötőkre is kiterjedjen
- Energetikai biztonság. Az ukrajnai energetikai rendszer kárainak felmérése az ENSZ missziója által
- Foglyok és deportáltak kiszabadítása a „mindenkit mindenkire” fogolycsere minta alapján.
- Az ENSZ Alapokmányában teljesítése és Ukrajna területi integritásának visszaállítása. Ezt Oroszországnak is alá kell támasztania
- Az orosz csapatok kivonása az ország teljes területéről és harcok beszüntetése.
- Az igazság visszaállítása. Nemzetközileg elismert ítélőbíróság felállítása az orosz bűntettek kapcsán, valamint nemzetközi mechanizmus kidolgozása az okozott károk kompenzálására, a kártérítés a befagyasztott orosz pénzeszközök által valósul meg.
- Az ökocídium meggátlása. Szakemberek és technika átadása az aknamentesítéshez, technikai és pénzügyi támogatás a tisztító berendezések kialakításához
- Az eszkaláció meggátlása. A Kijev által javasolt Kyiv Security Compact aláírása a partnerek által
- A háború lezárásának rögzítése. A felek dokumentum aláírásával rögzítik a háború végét.
A javasolt formula ambíciózus feltételeket szabott a háború lezárásához, és az eredeti elképzelés szerint, amelytől a jelenlegi kommunikációból kiindulva jelenleg sem álltak el, a béketervezetet Ukrajna a nemzetközi partnerekkel kell, hogy megvitassa, és Oroszországnak pedig majd a végleges változatot kellene elfogadnia. Az alapot a 2022 nyarán aláírt gabonamegállapodás adta, amely hasonló formátumban lett rögzítve – egyrészt Ukrajna, Törökország és az ENSZ megállapodott a feltételekről, majd másrészről ugyanúgy Törökország, az ENSZ és Oroszország. A továbbiakban a béketerv pontjait nemzetközi szinten tervezték finomhangolni.
Ukrajnában felismerték, hogy a háború jelenlegi állása szerint, valamint Oroszország nemzetközi elszigetelésének felemás eredményei igen nehéz helyzetbe hozzák a jelenleg semlegesebb álláspontot képviselő országokat, akik számára egy olyan zárónyilatkozat aláírása amely követeli az orosz csapatok kivonását Ukrajna 1991-es határvonalai mögé, kártérítést és nemzetközi hadbíróság előtti felelősségre vonást követel nem tűnik reális opciónak. Ezért az a döntés született, hogy Svájcban csak három fő pontot vitatnak majd meg: a nukleáris biztonságot, az élelmiszer ellátási biztonságot és a humanitárius kérdéseket (fogolycsere stb.). A pontokat azért választották ki így, hogy a résztvevő országok között a legmagasabb szintű konszenzust lehessen elérni.
A módosítások és erőfeszítések eredményeit azonban nehéz átütő sikerként elkönyvelni. A konferencián, amely eredetileg a semlegesebb országokat elsősorban a BRICS tagállamokat volt hivatott a maga oldalára állítani, a „célországok” többsége nem vezetői szinten képviseltette magát, ezt inkább a nyugati országok tették, amelyek támogatása egyébként is nyilvánvaló. Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Japán, Lengyelország, Argentína, Ecuador, Kenya és Szomália elnöki és miniszterelnöki szinten képviseltette magát az Egyesült Államok részéről pedig Kamala Harris alelnök vett részt. India, Mexikó, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, Thaiföld és az Egyesült Arab Emírségek – amelyeket külügyminiszterek vagy alacsonyabb szintű küldöttek képviseltek – azon országok közé tartozott, amelyek nem írták alá a zárónyilatkozatot (ezt összesen 78-an írtak alá), amely a nukleáris biztonság, az élelmezésbiztonság és a fogolycsere kérdéseire összpontosított.
Annak ellenére, hogy az orosz felet nem hívták meg a békecsúcsra Vlagyimir Putyin elnök a csúcs indulása előtt ismét előállt saját békejavaslatával amely szerint hajlandó lenne tárgyalni és fegyverszünetet kötni, ha Ukrajna kivonja katonáit a négy annektált megye területéről, blokkon kívüli státuszt vállal, demilitarizált és „nácitlanított” állapotba kerül valamint kötelezettségeit dokumentumokban is rögzíti. Javaslatait a békecsúcson nem tárgyalták meg ugyan, de egyre több olyan hang szólalt meg, amelyek szerint a rendezéshez Oroszországot is be kell vonni.
Ilyen körülmények között Kijevnek egyre nehezebb dolga lesz abban, hogy saját érdekeit érvényesítse és továbbra is azon állásponton maradjon, hogy egyedül ő jogosult megállapítani, milyen is az igazságos béke számára. Ezt tovább nehezíti az a tény is, hogy Kína, amely részvételéhez a békefolyamatban Kijev komoly reményeket fűzött kihátrált belőle, de ezen kívül Brazíliával közösen saját békekonferenciát javasol amelyen mind Ukrajna mind Oroszország részt kell, hogy vegyen.
A békefolyamatok elrétegeződése valamint az olyan hangok megjelenése nyugaton, amelyek szerint az orosz részvételre a rendezésben szükség lesz a jövőben ha nem is törést, de bizonyos váltásokat jelez a partnerek attitűdjében. Ukrajna anyagi támogatása ettől függetlenül továbbra is jelentős marad az Ukrajna katonai győzelmébe vetett hit azonban fokozatosan olvadni látszik. A svájci csúcs nem tudott előrelépést hozni a konfliktus lezárásában, valószínű, hogy az ilyen jellegű rendezvényekre a jövőben is sor kerül, de úgy tűnik, hogy Oroszország részvétele nélkül a konfliktus lezárását ebben a formátumban nem sikerül elérni.
A gyorselemzést készítette: Seremet Sándor