2024. augusztus 29-én a közép-ázsiai államfők VI. Konzultatív Találkozójának Asztana adott otthont. A várakozásoknak megfelelően a találkozó fő kérdése a regionális gazdasági integráció volt. Ez a kérdés nem először merül felt a közép-ázsiai ötök – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán – kapcsolatrendszerében. Ugyanakkor egyhangú döntés a regionális gazdasági integráció kérdésében még nem lépett túl a nyilatkozatokon. De kérdés, hogy az asztanai csúcsot követően tapasztalható e valamilyen előrelépés a közép-ászai gazdasági integráció terén?
Fókuszban Közép-Ázsia?
2023-ban Közép-Ázsia minden korábbinál jobban a diplomáciai tevékenységek középpontjában került. Kína, az Egyesült Államok és Németország is csúcstalálkozót tartott a közép-ázsiai országok vezetőivel. Miközben Oroszország egyre jobban belemerült az ukrajnai háborúba Kína, Törökország és a nyugati országok igyekeznek egyre jobban erősíteni jelenlétüket a térségben. Ez a figyelem pedig 2024 elején sem csökkent. 2024 januárjában az Európai Unió és az Egyesült Királyság is átfogalmazta és külpolitikai prioritásként nevezte meg a régió országaival folytatott együttműködések bővítését. Az egyre fokozódó figyelem, melyet jelenleg a régió kap az a gazdasági, földrajzi, és geostratégiai prioritások mellett a közép-ázsiai országok külső tényezőkkel szembeni egységes fellépését is tükrözi. Az ilyen típusú regionális egységnek a megteremtéséhez mind az öt közép-ázsiai ország részéről komoly szakmai munka és pragmatizmus társul.
A legutóbbi konzultációs ülésen a közép-ázsiai vezetők közös nyilatkozatot tettek, és a regionális együttműködés fejlesztésére vonatkozó koncepciót Közép-Ázsia – 2040, a regionális együttműködés fejlesztésének ütemtervét a 2025-2027-es időszakra, valamint egy cselekvési tervet írták alá A regionális ipari együttműködés fejlesztése a közép-ázsiai országok között 2025-2027 között címen.
Az asztanai találkozóról
Mindeközben a regionális kapcsolatok elmélyítésére tett kísérletek pozitív eredményeket mutatnak. Például a közép-ázsiai országok közötti kereskedelmi forgalom 2018 óta növekszik, és az elmúlt hat évben megduplázódott, 5,7 milliárd dollárról csaknem 11 milliárd dollárra. A régió országai arra törekednek, hogy összekapcsolják közlekedési potenciáljukat és fejlesztik az energiainfrastruktúrát. Ez megnyilvánult a közép-ázsiai energiaügyi miniszterek első találkozóján, illetve a közép-ázsiai közlekedési miniszterek második ülésén 2024. augusztus 6. illetve 8. között, a hatodik konzultatív csúcstalálkozó előtt. A találkozók eredményeként közös közlemény született az első közép-ázsiai energiaügyi miniszterek találkozójának eredményeiről, egyetértési nyilatkozat a közép-ázsiai országok közlekedési és logisztikai központjainak fejlesztéséről, valamint a második közép-ázsiai közlekedési miniszterek asztanai közleménye. találkozó. Az utolsó két dokumentum a 2023-ban, a dusanbei csúcson aláírt, a közép-ázsiai szárazföldi szállítási kapcsolatok megerősítéséről szóló megállapodás logikus folytatásának tekinthető.
Közép-Ázsia gazdasági integrációjának fokozásának gondolata nem véletlenül merült fel, és közvetlenül kapcsolódik az ukrajnai és a közel-keleti katonai-politikai feszültségek növekedéséhez. Ezek a motívumok a legvilágosabban Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök beszédében hangzottak el, aki az asztanai találkozó során kiemelte, hogy Közép-Ázsia geopolitikai helyzetéből adódóan teljes mértékben átéli a globális bizalomválság és a konfliktusok eszkalációjának minden negatív következményét. Szerinte az ukrajnai és a közel-keleti katonai konfliktusok, valamint a szankciók miatti nyomás a hagyományos kereskedelmi és közlekedési kapcsolatok megszakadásához, új kereskedelmi akadályok kialakulásához vezettek, ami közvetlenül érinti a szélesebb körben (a kaukázusi országokkal kiegészítve értendő) vett közép-ázsiai térség fejlődését. Ugyanakkor Üzbegisztán elnöke azt is kiemelte, hogy a közép-ázsiai regionális integrációnak ezeket a negatív tendenciákat kell legyőznie, hogy ha életképes modell szeretne lenni.
Míg a szélesebb körű multilaterális kötelezettségvállalások általában megragadják a címlapokat, a közép-ázsiai kétoldalú kapcsolatok bizonyulnak a régió fejlődésének valódi motorjának. A kétoldalú szerződések szövedékén keresztül Kazahsztán nemcsak elmélyíti kapcsolatait a szomszédos államokkal, hanem egy összetartóbb regionális integráció alapjait is lefekteti. Szövetséges kapcsolatokat építettek ki Kirgizisztánnal, Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal, miközben a stratégiai partnerségek Türkmenisztánnal tovább bővülnek.
Végszó
Az asztanai találkozó során Közép-Ázsia államfői kiemelt feladatként nevezték meg a regionális kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlesztését, amivel kapcsolatban mintegy mellékszálként felvettették a regionális együttműködések és befektetések során történő nemzeti valuták részarányának fokozatos növelését a régió államai közötti elszámolásokban. Ezen kívül javaslatot tettek a térségbe érkező külföldi kereskedelmi célú beruházások kedvező feltételeinek megteremtésére.
2024-re a világban, valamint a Közép-Ázsiát körülvevő térségben a politikai, gazdasági és biztonságpolitikai légkör alakulása azt jelezte a régió vezetői számára, hogy a regionális kapcsolatok szorosabbra fűzésének, a közép-ázsiai országok között egyre fontosabb jelentősége van, ha a jövőben a közvetlen szomszédok (Kína, Oroszország) közötti kapcsolatok és a régióban érdekelt hatalmakkal szemben egy erős és határozott regionális fellépés sokkal meghatározóbb és kikerülhetetlen szereplőként tüntetheti fel Közép-Ázsiát.
A mai fegyveres konfliktusok és feszültségek sújtotta világban a nemzetközi rendszer stabilizáló mechanizmusainak leértékelődése közepette Közép-Ázsia elsősorban a saját érdekei alapján a pragmatikus politikára törekszik, melynek hangsúlyát egy közép-ázsiai integráció csak megerősíti. Bár a közép-ázsiai regionalizmus többnyire a nem annyira érzékeny politikai törésvonalak mentén fejlődik, tehát a gazdasági, infrastrukturális, kulturális és humanitárius együttműködés elmélyítése a prioritás, azonban a politikailag kínos kérdéseket, például a rendezetlen határviták kérdését bilaterális szint mellett ezeken az eseményeken is megtárgyalják.
Közép-Ázsia országainak hatalmas előnye, hogy képesek belső erőforrásokat mozgósítani nemcsak a szélsőségesség és szeparatizmus különböző megnyilvánulásaival szemben, hanem a külső aktorok ellen, melyhez az egységes diplomáciai és külpolitikai fellépést alkalmazzák, kibővítve ezeket az úgynevezett C5+[1] (Central Asia +, Közép-Ázsia +) fellépésekkel, ahol az öt közép-ázsiai ország szintén egy közös álláspontot elfoglalva határozza meg magát más, régiós külső szereplőkkel szemben, mint például Kína, Oroszország, Egyesült Államok. Emellett a dusanbei találkozó arra is rávilágított, hogy a közép-ázsiai regionális egység a közép-ázsiai országok közötti együttműködés erősödése és a politikai és gazdasági bizalom fokozás a belső viszályok és ellentétek mellett is egy függetlenebb, kiszámíthatóbb és fenntarthatóbb régióvá teszi Közép-Ázsiát.
A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs
[1] A C5+ vagy angolul Central Asia + – a közép-ázsiai országok diplomáciai platformja, ahol közösen lépnek fel és tárgyalnak a régiót érintő meghatározó kérdésekről. A közép-ázsiai országok leginkább ezt a platformot a nagyhatalmakkal folytatott egyeztetések céljából használják. C5+ formátumban létezik platform a közép-ázsiai országok és az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Európai Unió, Japán, Dél-Korea és India között is.