Az Eurázsia Központ 2024/41. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
ASEAN csúcsértekezlet Laoszban – nemzetközi reakciók az eurázsiai sajtó tükrében
Október 6-11 között a laoszi elnökségnek köszönhetően az ország fővárosa Vientiane adott otthont a 45. és 46 ASEAN csúcsértekezletnek, amely nem csupán a délkelet-ázsiai országok vezetőinek tanácskozási fóruma, hiszen a hagyományoknak megfelelően ilyenkor az ASEAN a nagyhatalmakkal is közvetlen tárgyalásokat folytat, miközben a 16 országot tömörítő Kelet-Ázsia csúcs is összehívásra került.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően tekintve a világban tapasztalható geopolitikai feszültségeket a régió egységes válaszának megteremtése nagy jelentőséggel bírt. Számos kérdésben azonban eltérőek az egyes országok álláspontjai például a mianmari polgárháborúval és a dél-kínai-tengeri vitával kapcsolatban, ennek ellenére arra lehetett számítani, hogy a vezetők közösen fognak kidolgozni olyan stratégiákat és vészhelyzeti terveket, amelyek a közel-keleti katonai konfliktus kiéleződése esetén léphetnek életbe. Természetesen a régió biztonsága volt a legfontosabb napirend ezen túlmenően pedig a konszenzus kialakítása a prosperáló régió szilárd békéjének és stabilitásának fenntartása érdekében.
Érdekes, hogy Indonézia – mint a legnagyobb és legnépesebb ASEAN állam – elnöke Joko Widodo nem vett részt a tanácskozásokon, mondván az új elnök október 20-i beiktatása és a hatalomátadás teljesen leköti, így maga helyett Ma’ruf Amin alelnököt küldte Laoszba. Thaiföld új miniszterelnöke Paetongtarn Shinawatra pedig első ASEAN csúcsértekezletére készülhetett Vientiane-ban.
A tanácskozások során a mianmari polgárháború jelentős figyelmet kapott. Ennek során a délkelet-ázsiai vezetők ismét felszólították a mianmari katonai juntát és ellenfeleit, hogy tegyenek „konkrét lépéseket” az országot a 2021. februári puccs óta felemésztő konfliktus megoldására. Követelték az úgynevezett ötpontos konszenzus végrehajtását, amely egy olyan béketerv, amelyet 2021-ben a blokk valamennyi vezetője és a háborús felek is elfogadtak.
A dél-kínai-tengeri konfliktus szintén a tanácskozások középpontjában állt, a nézetkülönbségek pedig hamar felszínre kerültek. Ifjabb Ferdinand Marcos fülöp-szigeteki elnök az ASEAN-Kína csúcs során kihangsúlyozta, hogy az elmúlt 2 évben a Fülöp-szigeteki hajók „zaklatásnak és megfélemlítésnek voltak kitéve” a kínai parti őrség részéről, ezért érdemi előrelépésre van szükség, és hogy minden félnek nyitottnak kell lennie a nézeteltérések kezelésére. „Véleményünk szerint az ASEAN-Kína magatartási kódexről szóló tárgyalások ütemét fel kellene gyorsítani” – fogalmazott Marcos a találkozón. „Sajnálatos, hogy a dél-kínai-tengeri helyzet összességében továbbra is feszült és változatlan”.
Li Qiang kínai miniszterelnök később az ASEAN+ 3 találkozón – az indiai és a japán vezetők társaságában a Dél-kínai-tengert „közös otthonnak” nevezte, és kiemelte, hogy Kínának kötelessége megvédeni szuverenitását. A 12. ASEAN-US csúcs alkalmával Anthony Blinken amerikai külügyminiszter kritizálta Kína asszertív lépéseit a Dél-kínai-tengeren. „Továbbra is aggódunk Kína egyre veszélyesebb és törvénytelenebb akciói miatt a Dél- és Kelet-kínai-tengeren, amelyek embereket sebesítettek meg, ASEAN-országok hajóit rongálták meg, és ellentmondanak a viták békés rendezése iránti kötelezettségvállalásoknak” – fejtette ki álláspontját Blinken a délkelet-ázsiai vezetőknek. Kína véleménye ezzel szemben az, hogy pont az Egyesült Államok beavatkozása borítja fel a Kína-ASEAN kapcsolatok egyensúlyát és kelt nyugtalanságot a régióban.
Egyértelművé vált, hogy India érdekelt az ASEAN-nal való kapcsolatok szorosabbá fűzésében. Modi miniszterelnök az ASEAN-nak 2023-ban tett 12 pontos javaslatára építve 10 pontos javaslatot tett az India és az ASEAN közötti átfogó stratégiai partnerség megerősítésére. Rövid nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az ázsiai évszázad Indiáé és az ASEAN-é, ennek kihasználása érdekében pedig szilárd partnerséget ajánlott a délkelet-ázsiai államoknak. Nem meglepő módon India a dél-kínai-tengeri ügyekben is határozottan kiállt ASEAN partnerei mellet.
Japán új miniszterelnöke, Shigeru Ishiba nagy tervekkel érkezett a laoszi fővárosba mondván „egy ázsiai NATO létrehozása elengedhetetlen ahhoz, hogy a nyugati szövetségesek elrettentsék Kínát”. Az ötlet azonban nem nyerte el a délkelet-ázsiai országok – nem is beszélve a többiekről – támogatását, így egyhamar nem tűnik megvalósíthatónak.
A regionális biztonsági kérdésektől eltekintve az ASEAN és Kína gazdasági kapcsolatait sikerült megerősíteni, mivel a felek elkötelezték magukat a szabadkereskedelmi megállapodásuk korszerűsítése mellett. Jövőre várhatóan lezárják az ASEAN-Kína szabadkereskedelmi övezetről (ACFTA) szóló tárgyalásokat.
A csúcsértekezlet mellett számos bilaterális tárgyalásra is sor került melyek során pl. Laosz és Dél-Korea 3 fontos megállapodást is aláírt, a klímaváltozás elleni és a pénzügyi együttműködés jegyében. Ausztrália számára pedig nagy előrelépés, hogy Kína újra lehetővé tette a homárok exportját helyreállítva a korábbi kereskedelmi kapcsolatokat.
A találkozó után kiadott közös nyilatkozat szerint a résztvevők támogatásukról biztosították a laoszi elnökséget, miközben az elfogadott dokumentumok között szerepelt az ASEAN-vezetők nyilatkozata az ellátási láncok összekapcsolhatóságának megerősítéséről, az ASEAN-nyilatkozat a fenntartható mezőgazdaság előmozdításáról, valamint a regionális biológiai biztonság és biológiai védelem megerősítéséről szóló nyilatkozat.
Emellett a vezetők jóváhagyták az ASEAN Közösség 2045-ös jövőképének végrehajtására vonatkozó stratégiai terveket, amelyek az ASEAN hosszú távú céljait irányítják egy rugalmas, innovatív és emberközpontú közösség érdekében.
Az ASEAN megerősítette kapcsolatait partnereivel is, aminek eredményeképpen számos megállapodás született, köztük az ASEAN-Kína közös nyilatkozat a távközlési csalás elleni küzdelemről, az intelligens mezőgazdaság előmozdításáról és a digitális ökoszisztémák terén folytatott együttműködés megkönnyítéséről, valamint az ASEAN-Kína 3.0 szabadkereskedelmi övezet korszerűsítéséről.
Az ASEAN-Koreai Köztársaság csúcs a kétoldalú kapcsolatokat átfogó stratégiai partnerséggé emelte, míg az ASEAN-Kanada csúcs közös nyilatkozatot fogadott el, amelynek középpontjában az összekapcsolhatóság és az ellenálló képesség fokozása állt.
A találkozó végén Laosz miniszterelnöke Sonexay Siphandone szimbolikusan átadta az elnökséget maláj kollégájának Anwar ibrahimnak, hiszen jövőre Malajzia fogja betölteni a szervezet soros elnökségét.
Oroszország
Az orosz sajtóban bár szó esett az ASEAN csúcsról, de arról leginkább leíró jellegű tudósítások születtek, amelyek kevés állásfoglalást tartalmaznak. A téma feldolgozásának fő csapásvonalát az adta, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter látogatott Laoszba, hogy részt vegyen az ASEAN és East Asia Summit (EAS) csúcstalálkozóján. A megjelent cikkek leginkább azt hangsúlyozzák, hogy fórumon az ázsiai-csendes-óceáni térség kulcsfontosságú biztonsági kérdéseit vitatják meg ahol Lavrov elmondta, hogy Oroszországot aggasztja a térség NATO által történő militarizálása. Sokkal több figyelmet kapott, hogy az orosz külügyminiszter Laosz és Vietnám külügyminiszterével is találkozott. A találkozók középpontjában a humanitárius együttműködés, valamint a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővítése állt. Szóba került a térség természeti katasztrófáira való reagálás kérdése is. Oroszország folytatja a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését egyes ASEAN-országokkal, így Vietnámmal, Malajziával, Indonéziával és Mianmarral is szoros kapcsolatokat ápol. Az orosz álláspont szerint az élelmezés- és energiabiztonságról szóló viták hátterében továbbra is az ukrajnai konfliktus áll, de ezt a témát nyíltan kerülik, és az ASEAN nem foglal hivatalos álláspontot, utóbbi zavaró Moszkva számára. Ugyanakkor az orosz sajtóban kiemelik, hogy a blokk országainak egyes képviselői informális találkozókon támogatásukat fejezik ki Oroszország mellett, amely a Moszkvához való közeledésről tanúskodik a szakértők véleménye szerint.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki nem érdemben nem foglalkozott a 2024. október 6 és 11 között megrendezésre került ASEAN csúcstalálkozóval. A hírek között ugyan szerepet kapott a történés, mint a globális politikai egyik fontos eseménye, azonban ezek az angolszász (elsősorban az amerikai) vagy orosz nyelvű sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései voltak.
Ugyanakkor például a Laoszban megrendezett csúcstalálkozóval ellentétben például a kazah média figyelme az országban az október elején megrendezett atomerőmű építéssel kapcsolatos referendumból kifolyólag az atomerőmű építéssel kapcsolatos pályázatokkal sokkal jobban foglalkozott. referendummal az ország mintegy hét régióját sújtó hatalmas árvizek miatti kitelepítésekkel kapcsolatos események és intézkedések foglalkoztatták. Az üzbég média figyelme inkább az üzbég gazdasággal és közelgő választásokkal kapcsolatos kérdésekkel volt elfoglalva.
Összességében elmondható, hogy a közép-ázsiai média az ASEAN találkozót regionális eseményként kezelte, amely a közép-ázsiai országokkal kapcsolatban nem eredményezett meghatározó dolgokat. Az elmúlt héten a regionális nyomtatott és online közép-ázsiai sajtó sokkal jobban fókuszált azokra a regionális eseményekre, ülésekre belpolitikai eseményekre és katasztrófákra, melyek a régió rövid és hosszútávú jövőjét szorosan érintik.
Közel-Kelet
Az arab sajtó figyelme az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) körüli bonyodalmak helyett nagyrészt a saját régiójukban zajló konfliktusokra összpontosul. A Közel-Keleten zajló háborúk, politikai instabilitás és a humanitárius válságok sokkal inkább uralják a híradásokat. Az olyan krízisek, mint a jemeni háború, a Hamász-izraeli konfliktus, valamint Szíria és Irak helyzete sokkal közelebb állnak a régió érdeklődéséhez, mint az ASEAN-nal kapcsolatos hírek. Ezért ez utóbbi csúcstalálkozói és azok következményei általában kevésbé kapnak figyelmet a helyi médiában. Ennek ellenére néhány közel-keleti sajtóorgánum mégis foglalkozott az ASEAN-nal, főként geopolitikai és biztonsági kérdések kapcsán.
A katari Al Jazeera egyik cikke Mianmar helyzetére és a Dél-kínai-tenger körüli feszültségekre fókuszál. A cikk kifejti, hogy az ASEAN-tagállamok közötti ellentétek jelentős akadályt jelentenek a regionális stabilitás előmozdításában. Mianmar, amely a katonai rezsim irányítása alatt áll, és súlyos emberi jogi visszaélésekkel vádolják, továbbra is mély megosztottságot okoz az ASEAN-on belül. A cikk arra is rámutat, hogy a Dél-kínai-tenger területi vitái, különösen Kína agresszív fellépései miatt, az ASEAN nem tud egységes választ adni, ami aláássa a szervezet hitelességét és szerepét a régió biztonsági kérdéseiben.
Az Al Jazeera egy másik cikke kiemeli az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálást a térségben. A cikk szerint a csúcstalálkozón részt vevő országok elsősorban a geopolitikai stratégiák kidolgozására összpontosítottak, mivel mind az Egyesült Államok, mind Kína fontos szerepet játszik az ASEAN régiójában. Ez utóbbi azonban nehéz helyzetben van, mivel tagállamai különböző érdekeket képviselnek, így nem tud hatékonyan fellépni a nagyhatalmi verseny közepette. A cikk arra is rávilágít, hogy az ASEAN megpróbál egyensúlyozni a gazdasági kapcsolatok fenntartása és a biztonsági fenyegetések kezelése között.
A kuvaiti Kuna hírügynökség cikke az ASEAN-csúcstalálkozót a regionális stabilitás és a gazdasági együttműködés szemszögéből tárgyalja. Kiemeli, hogy az ASEAN folyamatosan próbálja előmozdítani a tagállamok közötti gazdasági integrációt és az együttműködést, annak ellenére, hogy számos belső és külső kihívással kell szembenézniük. A cikk megjegyzi, hogy az ASEAN fontos szereplő a globális gazdasági rendszerben, és nagy hangsúlyt fektet a kereskedelmi kapcsolatok erősítésére, különösen az USA-val és Kínával. Azonban a politikai kihívások, mint a Mianmar-krízis és a Dél-kínai-tengeri viták, továbbra is akadályozzák a szervezet fejlődését.
Az Aletihad cikke az ASEAN geostratégiai jelentőségét emeli ki, és hangsúlyozza a szervezet szerepét a regionális biztonság és stabilitás előmozdításában. A cikk szerint az ASEAN a legfontosabb ázsiai együttműködési fórumok közé tartozik, amely igyekszik egyensúlyozni a tagországok különböző érdekei között, miközben a globális nagyhatalmak versengése egyre nagyobb kihívást jelent. Leírják, hogy az ASEAN-csúcstalálkozó központi témái között szerepelt a Dél-kínai-tengeri feszültségek, továbbá kifejtették, hogy a szervezet próbálta erősíteni politikai egységét és koherenciáját, hogy hatékonyabb válaszokat adhasson a biztonsági kihívásokra.
Kelet-Ázsia
Kína
2023. október 10-én Vientiane-ban, Laoszban sikeresen megrendezték a 27. Kína-ASEAN csúcstalálkozót és a 27. ASEAN Plusz Három csúcstalálkozót. A találkozók pozitív légkörben zajlottak, ahol a vezetők mélyrehatóan megvitatták Kelet-Ázsia békéjének és stabilitásának megőrzését, valamint a gyors növekedés fenntartását a világ bizonytalanságai közepette. Egyetértettek abban, hogy közösen kell fellépni a globális kihívásokkal szemben, támogatni kell a szabadkereskedelmi rendszert, javítani az ipari és ellátási láncok összekapcsolhatóságát, és elő kell mozdítani a magas szintű regionális gazdasági integrációt.
A Kína-ASEAN csúcstalálkozón Li Qiang kínai miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a Kína és ASEAN közötti viszony már túlnőtt a kétoldalú kapcsolatokon, és globális jelentőséggel bírnak. A felek bejelentették a Kína-ASEAN szabadkereskedelmi megállapodás 3.0 verziójának tárgyalásainak sikeres lezárását, amely először tartalmaz fejezeteket a digitális gazdaság, a zöld gazdaság és az ellátási láncok összekapcsolásáról. Ez az együttműködés új szintjére emeli a felek közötti gazdasági kapcsolatokat.
Az ASEAN Plusz Három csúcstalálkozón Li Qiang kijelentette, hogy amikor Ázsia jól teljesít, az egész világ profitál. A résztvevő országok vezetői hangsúlyozták a szolidaritás, a multilateralizmus és a regionális gazdasági integráció fontosságát. Kiemelt eredményként a felek közös nyilatkozatot adtak ki az ellátási láncok regionális összekapcsolásának erősítéséről, amely pozitív üzenetet küld a szabadkereskedelmi rendszer támogatásáról és hozzájárul a régió gazdasági fellendüléséhez.
A kínai médiumok a következő álláspontot fogalmazták meg: a nyugati média gyakran a nagyhatalmak versengésén keresztül értelmezi a nemzetközi eseményeket, így az ASEAN-csúcstalálkozót is az USA és Kína rivalizálásának keretében mutatták be. Azonban ez alkalommal nem az USA diplomáciai előnye, hanem annak nehézségei váltak láthatóvá. A Bloomberg cikke rámutatott, hogy bár az USA igyekezett hangsúlyozni a dél-kínai-tengeri konfliktust, Kína jelentős megállapodásokat kötött a térség országaival, mint például a kereskedelmi egyezmények bővítése és infrastrukturális projektek előmozdítása. Kína és az USA ASEAN-politikája eltérő: míg Kína a közös érdekekre épít, az USA inkább megpróbálja akadályozni Kína fejlődését. Például, bár az USA ösztönzi a Fülöp-szigeteket Kínával szembeni ellenállásra, kevés gyakorlati segítséget nyújt, amikor a szigetország problémákkal szembesül. Az ASEAN-tagállamok, mint Vietnám, Malajzia és Indonézia, továbbra is a békét és együttműködést keresik Kínával, és nem akarják, hogy a térség geopolitikai konfrontáció színterévé váljon. Az USA próbálkozásai ellenére az Övezet és Út továbbra is vonzó marad a régió számára. Az USA diplomáciai nehézségei abból fakadnak, hogy gyakran rejtett szándékokkal cselekszik, és megpróbálja felbomlasztani az ASEAN egységét, míg Kína valódi együttműködést kínál.
Japán
Shigeru Ishiba, Japán új miniszterelnöke, első diplomáciai útjára indult és részt vett az ASEAN Csúcstalálkozón Laoszban. A találkozón elmondta, hogy Japán együttműködést kíván előmozdítani a zöld és digitális átállás terén, hogy közösen teremtsenek egy élénk régiót. Hangsúlyozta, hogy Japán támogatja a dekarbonizációt a gazdasági növekedés és az energiabiztonság biztosítása mellett, valamint bejelentette, hogy konkrét együttműködési ütemtervet dolgoznak ki az AI emberi erőforrás fejlesztésére. Ishiba kifejezte együttérzését a Vietnámot és más Mekong-országokat sújtó Yagi tájfun áldozatai iránt, és biztosította a japán támogatás folytatását. Sonexay Siphandone, Laosz miniszterelnöke dicsérte az ASEAN-Japán partnerség gyümölcsöző együttműködését, amely kézzelfogható előnyöket hoz a régió lakóinak. Ishiba október 1-jén lett miniszterelnök, és a látogatása előtt feloszlatta a japán parlament alsóházát az október 27-i általános választásokra készülve. Korábbi védelmi miniszterként ismert biztonsági szakértő, és korábban javasolta egy NATO-stílusú kollektív biztonsági keretrendszer létrehozását Ázsiában, azonban indulása előtt leszögezte, hogy a koncepciót nem fogja felvetni és megvitatni a csúcstalálkozó alkalmával, hanem a gazdasági együttműködésekre fog koncentrálni. Laoszi tartózkodása alatt találkozott a kínai és dél-koreai vezetőkkel, és részt vett a Kelet-Ázsia Csúcstalálkozón is.
Dél-Korea
Yoon Suk-yeol dél-koreai elnök a Laoszban tartott ASEAN és ASEAN+3 csúcstalálkozók során elmélyítette a kapcsolatokat az ASEAN-országokkal. A találkozón bejelentették egy Átfogó Stratégiai Partnerség létrehozását, amely a kereskedelem, technológia és biztonság területein fogja erősíteni az együttműködést. Az új megállapodás különös figyelmet fordít az ellátási láncok megerősítésére, valamint a mesterséges intelligencia, okos városok és zöld energia terén való közös munkára. A közös nyilatkozatban mindkét fél megerősítette elkötelezettségét a dél-kínai-tengeri biztonság fenntartása mellett, az ENSZ Tengerjogi Egyezményére (UNCLOS) hivatkozva. Yoon megerősítette Dél-Korea elkötelezettségét a Koreai-félsziget békés nukleáris leszerelése mellett, és hangsúlyozta a gazdasági együttműködés fontosságát a közös kihívások, például a klímaváltozás és a regionális biztonsági fenyegetések kezelésében. Ez a partnerség Dél-Korea számára fontos lépés a gazdasági kapcsolatok biztosításában az ASEAN-nal, de a tengerjogi kérdésekben megosztottságot szülhet egyes ASEAN-országok között. Yoon aznap a csúcstalálkozón kétoldalú megbeszéléseket is folytatott Pham Minh Chinh vietnami miniszterelnökkel, Paetongtarn Shinawatra thaiföldi miniszterelnökkel és Shigeru Ishiba japán miniszterelnökkel.
Dél-Ázsia
Az indiai sajtó miközben részletesen beszámolt az ASEAN csúcsértekezletről, alapvetően Narendra Modi miniszterelnök Vientiane-i szereplésére koncentrált. A 19. Kelet-ázsiai csúcstalálkozón Modi megismételte, hogy a problémák megoldása a harctéren nem lehetséges. Egyúttal a béke és a stabilitás mielőbbi helyreállítására szólított fel Eurázsiában és Nyugat-Ázsiában megjegyezve, hogy a világ különböző részein zajló konfliktusok miatt a globális dél országai a leginkább érintettek.
Modi burkoltan utalt Kínára, amelynek a Dél-kínai-tengeren tanúsított magabiztossága geopolitikai feszültségeket váltott ki, és kijelentette: „A megközelítésünknek a fejlődésre kell összpontosítania, nem pedig az expanzióra. A szabad, nyitott, befogadó, virágzó és szabályokon alapuló Indo-csendes-óceáni térség létfontosságú az egész régió békéje és fejlődése szempontjából” – majd hozzátette: „A dél-kínai-tengeri béke, biztonság és stabilitás az egész Indo-csendes-óceáni térség érdeke”. A globális dél nemzeteire utalva kijelentette „Békeszerető nemzetek vagyunk, tiszteletben tartjuk egymás nemzeti integritását és szuverenitását, és elkötelezettek vagyunk a régió fiataljainak fényes jövője iránt.”
Modi azt is elmondta, hogy India következetesen támogatja az ASEAN egységét és központi szerepét, miközben elfogadja az ASEAN megközelítését a mianmari helyzettel kapcsolatban, és támogatta az ötpontos konszenzust.
Modi 10 pontos tervében az India és az ASEAN közötti gazdasági együttműködés megerősítése mellett kötelezte el magát. Megjegyezte, hogy az India és az ASEAN közötti kereskedelem az elmúlt évtizedben megduplázódott, és meghaladta a 130 milliárd dollárt. Új-Delhi szempontjából ennek egyik fő oka a kereskedelmi mérleg fokozatos eltolódása az ASEAN régió javára, a Kínából az ASEAN felé irányuló befektetések egyidejű növekedésével párosulva.
A bilaterális tárgyalásokat tekintve Modinak a laoszi miniszterelnökkel való megbeszéléséről is részletesen tudósítottak, amely a kétoldalú kapcsolatok megerősítéséről szólt. A két vezető többek között megjegyezte, hogy az UNESCO világörökségi helyszín, Vat Phou folyamatban lévő helyreállítása és konzerválása az Indiai Régészeti Intézet (ASI) támogatásával különleges dimenziót kölcsönöz a kétoldalú kapcsolatoknak.
Dél-Ázsia többi országában a média nem szentelt akkora figyelmet az eseménynek, mint Indiában, de tudósítások így is jelentek meg a témában. A Pakistan Today pl. kiemelte, hogy a csúcstalálkozók átfogó témája „Az összekapcsolhatóság és az ellenálló képesség fokozása” vagyis a cél az ASEAN mint összetartó és ellenálló közösség megerősítése. Az események elemzésénél pedig főként kínai szakértők véleményét idézi.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Seremet Sándor, Szakáli Máté, Tárik Meszár, Veres Szabolcs