Üzbegisztánban 2024. október 27-én került megrendezésre az a parlamenti választás, ami egy meghatározó eseménynek ígérkezett az ország politikafejlődési pályájának életében. Lakosságát tekintve Közép-Ázsia legnagyobb országában ugyanis még 2016-ban a Shavkat Mirziyoyev – jelenlegi elnök – vezetésével Üzbegisztán elindult a politikai és gazdasági rendszer liberalizációja és modernizációja útján. Az októberi választás pedig ezen reformoknak a legitimitása és egyben próbája, miközben a választások másodlagos célja, hogy átformálják az üzbég politikai frakciók közötti hatalmi dinamikát.
A választás előtti kilátások
2024. október 27-én az üzbég választópolgárok a 150 tagú törvényhozó kamarára, az Olej Mazhlis alsóházára szavaznak majd. Emellett képviselőket választanak a 12 regionális tanácsba, a taskenti városi tanácsba és 208 kerületi tanácsba is. Ezenkívül a karakalpaksztáni autonóm régió polgárai is 65 képviselőt választanak majd a Legfelsőbb Tanácsba.
A várakozások a 2024-es üzbég választásokra úgy tekintenek, mint az az esemény, amely eldönti a közép-ázsiai ország jövőképének irányvonalát. A nemzetközi közösség is nagy figyelemmel kíséri a folyamatot, és a nemzetközi – köztük magyar – megfigyelők jelenléte hangsúlyozza, hogy ezek a választások nemcsak Üzbegisztán számára fontosak. Ugyanakkor a választások sikeres lebonyolítása és eredménye tovább legitimálhatják a reformokat és megszilárdíthatják az ország külpolitikáját a korábban megkezdett nyitás felé. A 2024. október 27-i üzbég választással kapcsolatos egyik legjelentősebb kihívás vélhetően az lesz, hogy az ellenzéki pártok képesek lesznek-e hatékonyan szerveződni és érvényesíteni befolyásukat az üzbég politikai színtéren. Bár mindegyik párt támogatja a Mirziyoyev elnök által megkezdett reformfolyamatokat, továbbra is jelentős értelmezésbéli különbségek vannak abban, hogy miként képzelik el annak végrehajtását. Ezek az eltérő perspektívák fogják alakítani Üzbegisztán jövőbeli politikai és gazdasági helyzetét. Ugyanakkor az október 27-i parlamenti választások kulcsfontosságú pillanatot jelentenek Üzbegisztán számára, és döntő lépést jelentenek a Mirziyoyev elnök által kezdeményezett reformfolyamatban. Ezenkívül nemzetközi szinten a választások egyben az üzbég politikai rendszer demokratikus érettségét is próbára teszik majd.
Aláírásgyűjtés
Az üzbég választási törvény 68. cikke szerint egy politikai párt akkor állíthat képviselőjelöltet, ha legalább 40 000 képviselői aláírást gyűjtött össze, amely támogatja a választásokon való részvételét. Az üzbég Központi Választási Bizottság 2024. július 26-i 1354. számú határozatával jóváhagyottak alapján a politikai pártoknak 2024. augusztus 17-ig kellett benyújtaniuk a megfelelő dokumentumokat.
Az üzbég választásokra történő aláírásgyűjtésben öt párt: az Üzbegisztáni Liberális Demokrata Párt, a Milli Tiklani Demokratikus Párt, az Üzbegisztáni Népi Demokratikus Párt, az Adolat Szociáldemokrata Párt és az Ökológiai Párt vett részt.
A választási rendszer
Az idei volt Üzbegisztánban az első parlamenti választás, melyet vegyes rendszerben, többségi (egyéni választókerületek) és arányos (pártlisták alapján) rendszer alapján rendeztek meg. Mindkét rendszerben 75 képviselőt, az az összesen 150-et választottak meg öt évre. Az üzbég választási rendszerrel kapcsolatban érdekesség volt még, hogy a pártok által javasolt listákon legalább 40%-ban nőknek kell szerepelniük. A választás érvényességéhez az érintett választókerületben a részvételi aránynak meg kell haladnia a választói névjegyzékben szereplők egyharmadát. 2009-ig Üzbegisztánban a parlament kizárólag függetlenekből állt, mivel a politikai pártok nem voltak megengedettek az országban.
Milyen politikai erők játszottak szerepet az üzbég választásokon?
Az üzbég Központi Választási Bizottság már a választások előtt több héttel megerősítette, hogy a közelgő választásokon öt politikai párt vesz részt. Bár ezen pártoknak az ideológiai szempontjai eltérőek, mégis rendelkeznek egy meghatározó és közös ponttal, mégpedig, hogy a pártok mindegyike elkötelezett a Mirziyoyev elnök által elindított reformok folytatása mellett, bár azt is érdemes hozzátenni, hogy eltérő prioritások mentén értelmezik azokat.
Fő politikai erők
Üzbegisztán Népi Demokratikus Pártja (O‘zbekiston Xalq Demokratik Partiyasi, O‘zXDP) – Az Üzbegisztán politikai életében történelmileg gyökerező PDPU-t gyakran a korábbi szovjet kommunista párt utódjának tekintik. A párt a szociális jólétre összpontosít, és az üzbég társadalom alsó rétegének az érdekeit képviseli. Hagyományos értékei ellenére a párt retorikáját a jelenlegi kormány által bevezetett gazdasági és szociális reformokhoz igazította.
Üzbég Liberális Demokrata Párt (Oʻzbekiston Liberal Demokratik Partiyasi, O’zLiDeP) – Üzbegisztánban a regnáló elnök, Shavkat Mirziyoyev vezette kormánypárt, az O’zLiDeP-t tekintik a domináns erőnek. A pártot alapvetően egy haladó szellemű reformer pártként tartják számon, aki a liberális gazdasági reformokat támogatja, a vállalkozói szellemet és a vállalkozás- és iparfejlesztést helyezi előtérbe, az ország gazdasági modernizációjának hajtóerejeként. Az O’zLiDeP választási programjában leginkább az üzbég társadalom középosztályát célozza meg.
Szociáldemokrata Párt, Adolat (Adolat – Sotsial-Demokratik Partiyasi) – Az Adolat a szociáldemokrata beállítottságú szavazókra fókuszál, és a nagyobb egyenlőség és a társadalmi igazságosság elvét hirdeti. A párt támogatja a jóléti állam megerősítését, valamint a munkavállalók és az üzbég társadalom marginalizált részének jogainak védelmét. Az Adolat a liberális gazdasági reformok és a társadalmi egyenlőtlenségeket kezelő és a demokratikus reformokat előmozdító politikák közötti egyensúlyra törekszik.
Nemzeti Újjászületés Demokratikus Pártja (Oʻzbekiston “Milliy Tiklanish” Demokratik Partiyasi, OʻzMTDP vagy Milliy Tiklanish) – A nemzeti konzervatív párt Üzbegisztán kulturális örökségének, hagyományainak és nemzeti identitásának megőrzésére összpontosít. A politikai és gazdasági reformok támogatása mellett a Milliy Tiklanish a hagyományos, nemzeti érzelmű szavazókra fókuszál, hangsúlyozva Üzbegisztán történelmi, kulturális és nemzeti értékeinek védelmét a modernizációval szemben.
Üzbég Ökológiai Párt (O‘zbekiston ekologik partiyasi, O’EP) – Az üzbég politikai színtéren újonnan megjelenő Ökológiai Párt programjának középpontjában azok a környezetvédelmi kérdések állnak, melyek egyre nagyobb aggodalomra adnak okot az éghajlatváltozás és a környezetkárosítással küzdő országban. A párt legnagyobb arányban a fiatal, városi szavazók körében talál visszhangra, akik egyre inkább a fenntarthatóságra és a környezetvédelemre összpontosítanak.
Az alkotmányos reformok és a liberalizáció által fémjelzett választás
Mirziyoyev elnök 2016-os hatalomra kerülése óta eltelt idő alatt átfogó reformokat vezetett be, amelyek célja a gazdaság liberalizálása, a jogállamiság megerősítése és a politikai rendszer megnyitása. Ezeket az erőfeszítéseket felgyorsította az új alkotmány 2023-as elfogadása, amely kibővítette a parlamenti hatásköröket, és bevezette a többségi és arányos szavazást ötvöző vegyes választási rendszert.
Ezek a reformok azonban nem nélkülözik a kihívásokat. Miközben a kormány külföldi befektetések vonzására és a gazdasági növekedés ösztönzésére törekszik, a közvélemény mélyebb szociális reformokra vonatkozó követeléseivel egyaránt szembe kell néznie. Az Üzbegisztánban megkezdett reformfolyamatok bizonyos kihívásokat teremtettek, mint például az egyenlőség garantálásának és a célzott szociális programok megvalósításának szükségessége, a korrupció és az árnyékgazdaság elleni küzdelem.
Az eredmény
Az üzbég Központi Választási Bizottság előzetes adatai alapján a vasárnapi, 2024. október 27-i üzbegisztáni törvényhozói kamarai választásokon a kormányzó O’zLiDeP a 150 képviselői helyből 64-et, azaz 42,7%-t szerezte meg, míg a Milliy Tiklanish (OʻzMTDP) 29 helyet (19,3%), az Adolat 21 helyet (14%), az O‘zXDP 20 helyet (13 százalék), az Ökopárt (O’EP) pedig 16 helyet (10,7%) szerzett meg.
Az üzbég parlamenti választások során több mint 19,944 millió regisztrált választópolgár vehetett részt, melynek 74,72%-a, azaz 15 027 527 (1 015 948 előrehozott) járult az urnákhoz. Külföldön összesen 140 388 üzbég állampolgár élt szavazati jogával (132.667-en előrehozottan).
A további előzetes adatokból az is kiderült, hogy az O’zLiDeP-ből 26 képviselő került be a törvényhozásba pártlisták alapján (5 194 041, azaz a leadott szavazatok 34,75%-a). A Milliy Tiklani 14 mandátumot szerzett (2 812 493, 18,82%), a Népi Demokratikus Párt 13 mandátumot (2 558 016, 17,11%), az Adolat 12 mandátumot (2 420 857, 16,2%) és az Ökológiai Párt 10 mandátumot (1 960 764, 13,12%).
Az egyéni választókerületekben az UzLiDep 38, a Milliy Tiklanish 15, az Adolat 9, a PDPU 7, az Ökológiai Párt 6 képviselőt választott.
Összehasonlításképpen az előző választások során a mondátumopt szerzett helyek arány a következőképp oszlott meg: O’zLiDeP – 43, Milliy Tiklanish – 35, Adolat – 21, O‘zXDP – 18 és Ökopárt (O’EP) – 11 mandátum.
1. táblázat: A mandátumok megoszlása a 2024. október 27-i üzbegisztáni parlamenti választások során
Forrás: Oʻzbekiston Respublikasi Markaziy Saylov Komissiyasi, Központi Választási Bizottság Üzbég Köztársaság
Érdekességek a választás kapcsán
Az üzbég Központi Választási Bizottság adatai szerint a korábbi választásokhoz képest a jelöltek jelentősen megfiatalodtak. A potenciális törvényhozói kamarai képviselők átlagéletkora 47,2 év, míg a többi szinten a képviselői helyekre pályázók átlagéletkora 44,4 év. A jelöltek 90,3%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ezen belül is a pedagógusok alkotják a jelöltek legnagyobb csoportját, a parlamenti mandátumra pályázók mintegy 27,9%-t. Ugyanakkor a jelöltek csaknem fele a nő (42,5%).
Üzbegisztánban 2024. október 27-i parlamenti választásokra a folyamatban lévő reformok, köztük az alkotmánymódosítások közepette került sor. Az eredmények nem hoztak meglepetést, hiszem a regnáló elnök, Shavkat Mirziyoyev pártja fölénye győzelmet aratott és megerősítette pozícióját. Összehasonlításképpen az előző választások során az O’zLiDeP által mandátumot szerzett helyek száma 43, míg most 64 volt.
A választáson résztvevő EBESZ megfigyelői ugyanakkor megjegyezték, hogy miközben az üzbég választásokkal kapcsolatos törvények fokozatosan fejlődtek, és a választásokat technikailag jól előkészítették, a nemzetközi normáknak való megfelelés terén továbbra is jelentős kihívások állnak fenn olyan területeken, mint a politikai pártok regisztrációja, a választójog, a kampányfinanszírozás átláthatósága, az állampolgári megfigyelés és a szavazóhelyiségek eredményeinek közzététele. Ugyanakkor a választási előkészületeket minden szinten hatékonyan irányították, az üzbég Központi Választási Bizottság pedig rendszeresen tartott élőben közvetített üléseket, és gyorsan közzétette döntéseit, ami hozzájárult az átláthatósághoz.
Az elemzést készítette: Veres Szabolcs