Az Eurázsia Központ 2024/43. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
A BRICS csúcsértekezlettel kapcsolatos nemzetközi reakciók a sajtó tükrében
Oroszország
A BRICS Putyin elmondása szerint már tényleges szervezetté vált, nem pusztán egy baráti társaság, és az orosz sajtóban ennek megfelelő értékelések is születtek. Nem meglepő, hogy az orosz olvasatban a 2024-es Kazanyi BRICS csúcs egy sikeres rendezvény, amely bizonyította, hogy a Kreml nemzetközi elszigetelése kudarcot vallott, komoly hangsúlyt kapott az a tény, is, hogy a rendezvényen az ENSZ főtitkár is részt vett. Az orosz olvasatban a BRICS és a BRICS+ a világ lakosságának csaknem felének érdekeit képviseli, amely korlátozott hozzáféréssel rendelkezik a nyugati technológiákhoz és piacokhoz. Ezért mindenekelőtt a szervezetnek biztosítania kell a bankrendszer függetlenségét, fejlesztenie kell az alternatív pénznemek használatát a fizetésekhez, és létre kell hoznia a SWIFT analógját, vagy integrálnia kell a meglévő rendszereket. Fontos feladat a nemzeti fizetési rendszerek és az adatroaming kölcsönös elismerése is a pénzügyi tranzakciók és az online kereskedelem szabadságának biztosítása érdekében. Persze a BRICS csúcson az orosz érdekek nem érvényesültek teljesen, hiszen az olyan fontos kérdésekben mint a SWIFtet kiváltó rendszer létrehozása, a közös valuta, vagy az alternatív fizetőeszközök mint amilyen akár a BRICS Pay is lehetne, a csúcs nem hozott előrelépést. Ennek ellenére az orosz olvasatban a rendezvény igen komoly sikerként van számon tartva.
Dél-Kaukázus
Az azerbajdzsáni oroszul és angolul is elérhető sajtóban részletesen tudósítottak a kazanyi BRICS csúcsról. Kiemelt helyet kaptak az ország elnöke, Ilhan Aliyev részvételével kapcsolatos hírek. Átfogó elemzések azonban nem születtek. A csúcsot összességében pozitívnak értékelték, kihangsúlyozták, hogy kazanyi csúcs margóján Aliyev elnök Nikol Pasinyan örmény miniszterelnökkel is tárgyalt, ami pozitív dinamikát ad a két ország közötti viszony rendezésének. Azerbajdzsán számára az eredmények azonban felemásak. Annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin bakui látogatása során Aliyev jelezte csatlakozási szándékát a csoportosuláshoz, arra mégsem került sor: egyrészt elmaradt a szervezet big-bang szerű bővítése, másrészt pedig Azerbajdzsán azok között a 13 ország között sem szerepel, amelyek partneri státuszt kaptak.
Ennél szerényebben világította meg az eseményeket az örmény Armenpress hírügynökség, amely csak rövid összefoglalókat közölt a csúcsról, ehelyett inkább az Örményországot érintő eseményekre helyezte a hangsúlyt, mint például Pasinyán miniszterelnök nyilatkozata amelyben összefoglalta, hogy Jereván kiegyensúlyozott politikát igyekszik folytatni, és az olyan platformokon való részvétel mint a BRICS erre kiváló lehetőség, ezenkívül fontos fórum, amelyen a Crossroads of Peace programot is népszerűsíteni lehet. Pasinyán egy rövid beszélgetés erejéig Aljakszandr Lukasenka belorusz elnökkel is találkozott, amely részleteiről nem tudunk. Ezzel együtt jelzés értékű a találkozó, ugyanis Jereván és Minszk viszonya olyannyira fagyossá vált, hogy Pasinyan olyan kijelentéseket tett, hogy addig nem teszi a lábát Fehéroroszországba, amíg ott Lukasenka az államfő.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak mind a kormánypárti, mind pedig az ellenzéki, nyomtatott, valamint online formában megjelenő médiatermékei az oroszországi Kazany városában megrendezett BRICS találkozóval kapcsolatban érdemben is foglalkozott. Ennek a médiafigyelemnek az elsődleges oka, hogy a találkozó során két közép-ázsiai ország, Kazahsztán és Üzbegisztán elnyerte a BRICS-partnerországi státuszát. Emellett pedig a BRICS hivatalosan 13 új országot fogadott partnerországként a Kazanyban tartott csúcstalálkozón. Az újonnan csatlakozott partnerországok Üzbegisztán és Kazahsztán mellett Algéria, Fehéroroszország, Bolívia, Kuba, Indonézia, Malajzia, Nigéria, Thaiföld, Törökország, Uganda és Vietnám. A közép-ázsiai országok médiatermékeiben ez a bővítés egy lépést jelent a platform globális hatókörének és befolyásának növelése felé.
Ugyanakkor regionális szinten az, hogy a közép-ázsiai országok érdeklődésüket fejezték ki a BRICS partnerség iránt nem volt teljes mértékben meglepetés és az sem elképzelhetetlen, hogy középtávon közép-ázsiai országokat is fogunk látni a BRICS tagjai között.
Bár Kazahsztán kijelentette, hogy jelenleg nem tervezi a platformhoz történő csatlakozást, ez azonban mégis valószínű. Asztana BRICS-partnerországi tagságával kapcsolatban a közép-ázsiai média kiemelte azt is, hogy a következő két-három évben Kazahsztán belépése a BRICS-be több okból is valószínűnek tűnik. Először is, a BRICS tagság megerősítené Kazahsztán középhatalmi státuszát, növelné nemzetközi befolyását. Másodszor, mivel egyre több szankciót alkalmaznak olyan kulcsfontosságú kazah kereskedelmi partnerekkel szemben, mint Oroszország, Kína és Irán, Kazahsztán alaposan vizsgálja a BRICS-en belül javasolt alternatív fizetési rendszereknek a használatát, amelyek jelentős gazdasági előnyökkel járhatnak Asztana számára. Ugyanezen álláspont Üzbegisztán BRICS tagságával kapcsolatban szintén elmondható.
Összességében megállapítható, hogy a közép-ázsiai média alapvetően foglalkozott a kazanyi BRICS találkozón történtekkel, valamint a találkozó során történt partnerországi bővítésekkel, melyek között Kazahsztán és Üzbegisztán is elnyerte a BRICS-partnerországi státuszát. Az elmúlt héten a regionális nyomtatott és online közép-ázsiai sajtó sokkal jobban fókuszált erre a nemzetközi eseményre, mint bármely más történésre, mivel a kazanyi találkozó során elhangzott kijelentések, ha nem is egyenes módon, de alapvetően érintik a régió országainak jövőjét is, mivel Oroszország, Kína, India és Irán személyében a régió országai számára fontos kereskedelmi partnerekről van szó.
Közel-Kelet
A kazanyi BRICS-csúcstalálkozó fontos mérföldkő volt, mivel a blokk tagjai négy új országot vettek fel, köztük a Közel-Keletről is, ami miatt jelentős érdeklődés övezte az ezzel kapcsolatos eseményeket a régió médiájában. Az elemzések a BRICS globális befolyásának növekedésére, a gazdasági és geopolitikai kihívásokra, valamint az egyes tagállamok érdekeire összpontosítottak.
Az Al Jazeera kiemelte a BRICS-csúcstalálkozó főbb témáit, mint az energetikai együttműködéseket és a dollárdominancia csökkentésére irányuló kezdeményezéseket. Hangsúlyozta, hogy a csúcs során megjelent az „új multipoláris világrend” igénye, amely csökkentené a nyugati befolyást, és lehetőséget kínálna a fejlődő országoknak saját pénzügyi mechanizmusok kidolgozására.
Az Al Hurra Washington válaszára helyezte a hangsúlyt, amely hangsúlyozta a szuverenitás fontosságát a BRICS-ben résztvevő országok számára. Emellett kiemelte, hogy az Egyesült Államok továbbra is fenntartja a politikai rugalmasságot ezekkel az országokkal szemben.
A csúcstalálkozó kapcsán a France24 arab nyelvű oldala arra hívta fel a figyelmet, hogy a BRICS országok fokozottan szorgalmazzák a béketeremtést és a stabilitás helyreállítását a Közel-Keleten és Ukrajnában. Ez a platform a béketárgyalások melletti nyílt fellépést szorgalmazza, ami különösen jelentős szerephez jutott a közel-keleti békefolyamat szempontjából.
Az egyiptomi sajtó, köztük a Youm7, Abdel Fattah el-Sisi elnök aktív szerepét emelte ki, aki a fejlődő országok hangjaként lépett fel. Egyiptom törekvése a gazdasági együttműködés erősítésére összpontosított, amely elősegítené a fejlődő világ jobb képviseletét a globális döntéshozatalban.
Az Arabi21 hangsúlyozta, hogy az eseményre látogatók közül külön figyelmet kapott Vlagyimir Putyin és az új tagállamok vezetőinek találkozója. A médium szerint a BRICS célja nem csupán a gazdasági együttműködés, hanem egyfajta politikai szövetség kialakítása a Nyugattal szemben.
Az Anadolu Agency arra helyezte a hangsúlyt, hogy a BRICS egy új világrend alapjait próbálja megteremteni. A tagok arra törekednek, hogy a nyugati dominanciával szemben saját pénzügyi rendszert dolgozzanak ki, amely csökkentené az amerikai dollártól való függőséget.
A Hürriyet Daily News Putyin szerepét elemezte, aki a BRICS-en keresztül kíván nagyobb szerepet játszani a nemzetközi porondon, miközben alternatív gazdasági és politikai együttműködéseket keres.
Az iráni Tehran Times úgy értékelte, hogy a BRICS megerősödése és a tagállamok számbeli növekedése aggodalmat keltett a Nyugaton, hiszen a szervezet olyan alternatív gazdasági rendszert képviselhet, amely csökkenti a nyugati országok befolyását.
Az izraeli sajtó, nevezetesen a The Times of Israel elsősorban a Moszkva és Teherán közötti együttműködést emelte ki, amely a csúcstalálkozó egyik kiemelt eseménye volt. Ez az együttműködés növeli az Irán és Oroszország közötti kapcsolatokat, ami új kihívások elé állítja a Közel-Keletet.
A közel-keleti médiában a BRICS csúcstalálkozó az amerikai befolyás csökkentésének, egy multipoláris világrend felé tett lépésnek tekinthető. A BRICS új tagjai közötti kooperáció és a szervezet geopolitikai céljai egyaránt arra utalnak, hogy a világ többpólusú rendszere egyre inkább valósággá válik.
Dél-Ázsia
Indiában a sajtó komoly figyelmet tanúsított a BRICS csúcstalálkozónak, de elsősorban az olyan India számára fontos eseményekre koncentráltak, mint a Kínával megkötött határmegállapodás, vagy a Modi-Xi találkozó. Az India Today megjegyzi, hogy India és Kína a kétoldalú kereskedelemben növekvő tendenciát tapasztalt a kapcsolatokban tapasztalható feszültségek ellenére. 2015-ben, közvetlenül Modi miniszterelnök hatalomra kerülése után a két ország közötti kereskedelem 71,66 milliárd dollár volt, ami 2023-24-re 118,4 milliárd dollárra nőtt, és ezzel Kína India legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált, még az Egyesült Államokat is megelőzve. Ezért tehát a kapcsolatok rendezéséhez Kínával komoly gazdasági érdeke fűződik Indiának, ezzel szemben Pakisztánnal szemben ilyen sürgetés nem áll fenn, ezért India nem is kényszerül kompromisszumra.
India külpolitikai céljaival kapcsolatban az oroszországi Kazanyban tartott Brics ülésen S. Jaishankar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a viták rendezése érdekében párbeszédre van szükség. Hangsúlyozta, hogy az egyszer megkötött megállapodásokat szó szerint be kell tartani. „Modi miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ez nem a háború korszaka. A vitákat és nézeteltéréseket párbeszéddel és diplomáciával kell rendezni. – mondta Jaishankar. Modi miniszterelnök pedig szerdai beszéde során hangsúlyozta India elkötelezettségét a párbeszéd és a diplomácia mellett, és a folyamatban lévő orosz-ukrán konfliktus békés megoldását szorgalmazta.
Kiemelt számos sürgető globális kihívást, köztük a háborúkat, a gazdasági bizonytalanságot, az éghajlatváltozást és a terrorizmust, és kijelentette, hogy a BRICS-országok döntő szerepet játszhatnak a világ stabilitás felé való irányításában.
Modi miniszterelnök „céltudatos” összpontosításra és „szilárd támogatásra” szólított fel a terrorizmus elleni küzdelemben, hangsúlyozva, hogy a kérdés kezelése során nincs helye a „kettős mércének”. Sürgette a fiatalok radikalizálódásának megelőzését célzó proaktív intézkedések meghozatalát.
A BRICS csúcs alkalmával Modi külön megbeszélést is folytatott Vlagyimir Putyinnal orosz elnökkel, Maszúd Peszkian iráni elnökkel, Shavkat Mirziyoyev üzbég elnökkel és Mohamed bin Zayed Al Nahyan, az Egyesült Arab Emírségek elnökével is. A legnagyobb figyelem azonban a Xi Jinping kínai elnökkel való találkozójára összpontosult. A Modi-Xi találkozó mindenképpen pozitív fejlemény a két ország viszonyában és bizonyos értelemben áttörésnek is nevezhető, de ezek azonban csak óvatos első lépések, és még sok mindent kell tenni ahhoz, hogy a kétoldalú kapcsolatok visszatérjenek a 2020 előtti szakaszba. A két vezető találkozója most újra elindította az egyeztetéseket, amelyek szüneteltek az elmúlt években, így a jövőben a vitás kérdésekről párbeszéd fog megindulni a két állam között, ami szintén eredmény. Az hogy a felek megegyezésre jussanak viszont valószínűleg hosszú időt vesz igénybe, de a 2020-as katonai összecsapás előtti helyzet visszaállítása logikus célkitűzésnek tűnik.
Dél-Ázsia többi országaiban a sajtó szintén foglalkozott a BRICS csúccsal, ebből a szempontból pedig Pakisztán esetét érdemes közelebbről is megvizsgálni. A Pakistan Today szerint az afgán tálibok is jelezték, hogy részt vennének a tanácskozásokon, miközben kiemelt figyelmet kapott, hogy Oroszország támogatja Pakisztán csatlakozási szándékát. Ishaq Dar miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter kijelentette, hogy az orosz kollégájával folytatott megbeszélések középpontjában a Pakisztán és Oroszország közötti gazdasági kapcsolatok bővítése állt.
A kétoldalú kereskedelem tavaly elérte az 1 milliárd dollárt, és mindkét ország prioritásként kezeli a kereskedelmi kapcsolatok bővítését a logisztikai és kapcsolódó kérdések megoldásával. Dar hangsúlyozta az Oroszországgal való energetikai együttműködés lehetőségét, és kifejezte Pakisztán azon szándékát, hogy a két ország közötti és azon túli összekapcsolódási projekteket – beleértve a vasúti és közúti hálózatokat – fejlessze.
Szintén nagy jelentőséggel bír, hogy Mushahid Hussain Syed lett az első pakisztáni, aki felszólalt az Oroszország által rendezett hivatalos nemzetközi BRICS-fórumon. Előadásában reményét fejezte ki, hogy Pakisztán bekerülhet a BRICS-országok közé, és kijelentette: „Pakisztán a globális dél újonnan kialakuló rendjének részeként szeretne csatlakozni a BRICS-országokhoz”. Hozzátette: „Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként 2025-2026-ban Pakisztán a béke, az igazságosság és az elnyomottak erőteljes hangja lesz”.
Hussain bírálta a második világháború utáni, nyugati támogatású globális gazdasági és politikai rendet, kiemelve, hogy az felbomlóban van. Megjegyezte, hogy az olyan szervezetek, mint a BRICS és a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) lesznek ennek az új globális rendnek a pillérei, amely az ENSZ Alapokmányán, a nemzetközi jogon és a békés együttélés öt alapelvén fog alapulni, és elutasítja a hegemóniát, a katonai diktátumokat és a kettős mércét.
Kelet-Ázsia
Kína
A kínai médiában rengeteg pozitív hangvételű cikk és tudósítás született az esemény kapcsán, hiszen Kína mindig kiemelt szereplője a BRICS találkozóknak. A legtöbb figyelmet Xi Jinping, kínai elnök részvétele kapta a csúcstalálkozón, amelyben mindenhol kiemelik, hogy mennyire fontos beszédet mondott. Üdvözölte az új tagokat a BRICS családban, és kijelentette, hogy a BRICS kibővítése jelentős mérföldkő a szervezet történetében, valamint meghatározó esemény a nemzetközi helyzet alakulásában. Minél bizonytalanabb a világ, annál nagyobb szükség van arra, hogy a béke, a fejlődés, az együttműködés és a kölcsönös előnyök zászlaját magasra emeljük, a békét szorgalmazzuk, a közös fejlődést tartsuk szem előtt, és megerősítsük az együttműködés alapjait. A jövőbeli BRICS fejlődése érdekében Xi Jinping elnök javaslatot tett arra, hogy építsenek egy békére elkötelezett BRICS-et, amely a közös biztonság védelmezője, egy innovációra törekvő BRICS-et, amely élen jár a magas színvonalú fejlődésben, egy zöld fejlődés melletti elkötelezettségű BRICS-et, amely a fenntartható fejlődés támogatója, egy igazságosságra törekvő BRICS-et, amely úttörő szerepet tölti be a globális kormányzás reformjában, és egy emberek közötti kapcsolatokat szorosabbra fűző BRICS-et, amely a civilizációk közötti harmonikus együttélés híve. Kína a Globális Dél országaival együtt kezdeményezett egy „Barátok a Békéért” csoportot az ukrajnai válság kezelésére, és felszólította a Közel-Keleten is az összes felet az azonnali tűzszünetre és az öldöklés befejezésére. Kína bejelentette egy BRICS Nemzetközi Mélytengeri Erőforrások Kutatóközpont, valamint egy BRICS Digitális Ökoszisztéma Együttműködési Hálózat létrehozását, és elkötelezte magát a BRICS-országokkal való együttműködés bővítése mellett a zöld iparágak, a tiszta energia és a zöld bányászat terén. Kína szorgalmazta a BRICS-tagsági bővítési folyamat előmozdítását és egy partnerországi mechanizmus létrehozását, valamint vállalta egy BRICS digitális oktatási kapacitásbővítési program végrehajtását, és tíz oktatási központ megnyitását a BRICS országokban az elkövetkező öt évben. Ezek az új kezdeményezések és intézkedések választ adnak a világ igényeire, tükrözik a BRICS-országok elvárásait, és Kína szilárd elkötelezettségét és magabiztosságát demonstrálják a BRICS együttműködés előmozdítása iránt. Kína a BRICS fejlesztésének támogatója, de még fontosabb, hogy mélyíti és szilárdítja az együttműködést. Xi Jinping elnök találkozott Narendra Modi indiai miniszterelnökkel az oroszországi Kazanyban tartott BRICS-csúcstalálkozó alkalmával. Fontos megegyezésekre jutottak a Kína-India kapcsolatok javításával és fejlesztésével kapcsolatban, és irányt szabtak a kétoldalú kapcsolatok visszaterelésére a folyamatos fejlődés pályájára. Kína kész együttműködni Indiával, hogy stratégiai magasságból és hosszú távú perspektívából szemlélje és kezelje a kétoldalú kapcsolatokat, fokozza a kommunikációt és az együttműködést, erősítse a stratégiai kölcsönös bizalmat, megfelelően kezelje a nézeteltéréseket, és visszaállítsa a kétoldalú kapcsolatokat a folyamatos fejlődés pályájára a lehető leghamarabb, és hozzájáruljon a regionális és globális béke és jólét fenntartásához, valamint a világ multipolaritásának előmozdításához.
Dél-Korea
A koreai média is tudósított az eseményekről, azonban javarészt a kínai angol nyelvű médiumok cikkeit vette át. A legtöbb cikk pozitívan mutatta be az eseményeket és a legfontosabb történéseket emelte ki. A BRICS együttműködési mechanizmus megalakulása óta következetesen a nyitottság, a befogadás és a win-win együttműködés BRICS-szellemének megfelelően lépett fel, és a dél-dél együttműködés úttörőjévé vált. Ahogy a világ a turbulenciák és átalakulások új időszakába lépett, a különböző biztonsági fenyegetések összefonódnak, és a globális gazdasági fellendülést több tényező is befolyásolta. Ez komolyabb kihívások elé állította a fejlődő országokat. Tavaly a BRICS történelmi lépést tett tagságának bővítésében, tovább erősítve reprezentativitását és globális befolyását. Valamint kiemelték Xi Jinping kínai elnök szerepvállalását is. Annak ellenére, hogy nem tagja a BRICS-országoknak, Dél-Korea osztja a koalíció számos törekvését, különösen a gazdasági partnerségek diverzifikálása és a Nyugat-központú nemzetközi rendtől való függés csökkentése terén.
Japán
Japán is beszámolt az eseményekről, azonban sokkal inkább negatív színben és kritikusan állt hozzá a BRICS találkozóhoz. A tagok közötti feszültségeket és nézeteltéréseket emelte ki, illetve, hogy a tagok eltérő célokat fogalmaznak meg. A japán média úgy fogalmazott, hogy a BRICS azért ült össze, hogy újra együtt panaszkodjanak és kiéljék frusztrációjukat. Külön kiemelték, hogy a találkozó alkalmával Xi Jinping, kínai elnök és Narendra Modi, indiai miniszterelnök megbeszélést folytatott, amely rendkívül békülékeny volt és enyhültek a két ország között húzódó feszültségek. Ennek kapcsán úgy vélik, hogy Japánnak óvatosnak kell lennie, mivel az indiai határon kialakult béke felszabadíthatja Kínát, hogy keményebben lépjen fel olyan országokkal szemben, mint Japán és a Fülöp-szigetek. Kína megpróbálhatja tesztelni az új japán miniszterelnököt, Shigeru Ishibát is, hogy lássa, hogyan reagál a két ország közötti kapcsolatokra. Ugyanakkor India, Japán, az Egyesült Államok és Ausztrália tagja a Quadnak, amely számos területen figyelemreméltó előrehaladást ért el.
Az elemzést készítette: Klemensits Péter, Seremet Sándor, Tárik Meszár, Veres Szabolcs, Zoltai Alexandra