Az Eurázsia Központ 2024/46. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Nemzetközi sajtóreakciók az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) idei csúcsértekezletére
Az APEC 1989-es megalakulása óta elősegíti a többoldalú gazdasági és kereskedelmi megbeszéléseket, fokozza az együttműködést a szociális és fejlesztési területeken, és előmozdítja a jólétet, a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedést 21 tagállama között. Jelenleg a csoport tagországai a világ GDP-jének mintegy 62%-át és a világkereskedelem 48%-át képviselik. Az idén Limában megtartott éves csúcstalálkozó jelentős együttműködési fórumként szolgál, miközben ha az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezetről folytatott tárgyalások sikerrel zárulnak, az Együttműködés a világ legnagyobb gazdasági keretének kialakulásához vezethet.
Kelet-Ázsia
Kína
A kínai média figyelmét elsősorban a Xi Jinping – Joe Biden találkozó ragadta meg, melynek során Xi elmondta Bidennek, hogy az elmúlt négy évben a kínai-amerikai kapcsolatok hullámvölgyeken mentek keresztül, de a két fél párbeszédet és együttműködést is folytatott, hozzátéve, hogy a kapcsolat összességében stabil maradt. A két elnök irányítása alatt a két csapat konzultációkon keresztül számos vezérelvet dolgozott ki a kínai-amerikai kapcsolatokra vonatkozóan, és a két elnök közösen visszavezette a kínai-amerikai párbeszédet és együttműködést a helyes útra – nyilatkozta Xi. Több mint 20 kommunikációs mechanizmust indítottak újra vagy hoztak létre, és pozitív eredményeket értek el olyan területeken, mint a diplomácia, a biztonság, a gazdaság, a kereskedelem, az adóügyek, a pénzügyek, a katonaság, a kábítószer-ellenes küzdelem, a bűnüldözés, a mezőgazdaság, az éghajlatváltozás és az emberek közötti csere. Xi azt is hangsúlyozta, hogy érdemes áttekinteni az elmúlt négy év tapasztalatait és inspirációt meríteni belőlük.
A két elnök megismételte a hét pontból álló közös megegyezést a kínai-amerikai kapcsolatok vezérelveiről, nevezetesen egymás tisztelete, a békés egymás mellett élés módjának megtalálása, a nyílt kommunikációs vonalak fenntartása, a konfliktusok megelőzése, az ENSZ Alapokmányának tiszteletben tartása, együttműködés a közös érdekű területeken, valamint a kapcsolat versengő aspektusainak felelősségteljes kezelése. A két fél készségét fejezte ki ezen elvek fenntartására, a kínai-amerikai kapcsolatok további stabilizálására és a kapcsolat zökkenőmentes átmenetének biztosítására. A két államfő egyetértett abban, hogy találkozójuk őszinte, mélyreható és konstruktív volt, és kifejezték készségüket a kapcsolattartásra.
A kínai elnök ugyanakkor azt is partnere tudomására hozta, hogy az Egyesült Államoknak nem szabadna belekeverednie a dél-kínai-tengeri szigetek körüli kétoldalú vitákba, és nem szabadna segítenie vagy elősegítenie a provokációkra irányuló impulzusokat. Kína határozottan kiáll a Dél-kínai-tengeren lévő területe, szuverenitása és tengeri jogai mellett – jelentette ki Xi, hozzátéve, hogy a nézeteltérések kezelésének legjobb módja mindig a párbeszéd és az érintett államok közötti konzultáció. A kínai államfő arról is beszélt, hogy a tajvani kérdés, a demokrácia és az emberi jogok, Kína útja és rendszere, valamint Kína fejlődési joga négy vörös vonal Kína számára, amelyeket nem szabad megkérdőjelezni vagy átlépni.
Az APEC vezetői előtt megtartott beszédében a kínai elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy egy nyitott és összekapcsolt paradigmát kell kialakítani az ázsiai-csendes-óceáni együttműködéshez. Másodszor, a zöld innovációt az ázsiai-csendes-óceáni térség katalizátorává kell tenni. Határozottan meg kell ragadni a tudományos-technológiai forradalom és az ipari átalakulás új fordulója által kínált lehetőségeket, és meg kell erősíteni a cseréket és az együttműködést a mesterséges intelligencia (AI), a kvantuminformáció, az élet és az egészségügy, valamint más határterületeken. Emellett az ázsiai-csendes-óceáni térség fejlődésére vonatkozó, egyetemesen előnyös és inkluzív jövőképet kell fenntartani és kihasználni az APEC platformot a gazdasági és műszaki együttműködés megerősítésére.
Japán
Az APEC csúcson számos vezető aggodalmának adott hangot a növekvő protekcionizmussal kapcsolatban, tekintettel Donald Trump megválasztott amerikai elnök 2025 januárjában esedékes hivatalba lépésére. Xi Jinping kínai elnök szerint az APEC „olyan kihívásokkal néz szembe, mint a geopolitika, az egyoldalúság és a protekcionizmus növekvő tendenciái”. A vezetők nyilatkozata ezért azt emelte ki, hogy a példátlan és gyors változásokra való reagáláshoz többoldalú együttműködésre van szükség. Hangsúlyozza továbbá a szabad, nyitott és kiszámítható kereskedelmi és befektetési környezet biztosításának fontosságát.
Japánban a kormányfőt elsősorban azért érte kritika, mivel a fotók tanulsága szerint nem mutatott elég tiszteletteljes magatartást a többi ország vezetői felé. A The Japan News értékelése szerint Shigeru Ishiba miniszterelnökről elmondható, hogy a világ nagyhatalmainak vezetőivel való találkozóit gond nélkül lebonyolította. Azonban, egyelőre bizonytalan, hogy Ishiba, képes lesz-e továbbra is ellátni a csúcstalálkozó diplomácia nehéz feladatait a gyorsan változó nemzetközi helyzetben. Peruban első csúcstalálkozóján Xi Jinping elnökkel megállapodtak abban, hogy előmozdítják a „közös stratégiai érdekeken alapuló, kölcsönösen előnyös kapcsolatot”, amelyen keresztül mind Japán, mind Kína érdekeit követik.
Ishiba komoly aggodalmának adott hangot a kínai hadsereg tevékenysége miatt. A Kínában történt, japán állampolgárok halálát vagy sérülését okozó incidensek sorozatának fényében a miniszterelnök sürgette Xi-t, hogy gondoskodjon a Kínában élő japánok biztonságáról. Kérte továbbá egy kétoldalú megállapodás mielőbbi végrehajtását, amely a japán tengeri termékek behozatalának újraindítását ígéri. Az APEC-találkozón tartott beszédében Ishiba elítélte Oroszországot az Ukrajna elleni agresszió miatt, és felszólított minden érintett felet, hogy tanúsítson önmérsékletet a közel-keleti helyzetet illetően. Fontos, hogy Japán kezdeményező szerepet vállaljon a béke helyreállításában.
Dél-Korea
A dél-koreai média jelentős figyelmet szentelt az eseménynek, hiszen 2025-ben az ázsiai ország ad otthont az évente megrendezésre kerülő globális eseménynek. Yoon Suk Yeol elnök kiemelte Dél-Korea elkötelezettségét, hogy a jövő évi APEC csúcstalálkozó elnökeként vezető szerepet vállal a mesterséges intelligencia szabályozásával, az élelmezésbiztonsággal és a tiszta energiára való átállással kapcsolatos globális együttműködésben. A jövő évi APEC-csúcstalálkozót a történelmi és kulturális örökségéről híres dél-koreai Gyeongju városában, Dél-Gyeongsang tartományban tartják.
Miután átvette az elnöki tisztséget, Yoon bemutatta a következő APEC-csúcstalálkozó témáját, a fenntartható jövő közös építését, külön hangsúlyozva, hogy az országoknak együtt kell működniük a tiszta energiára való áttérés és az élelmezésbiztonság megvalósítása érdekében. Yoon elismerését fejezte ki Perunak az idei hatékony vezetésért, amely sikeresen irányította a taggazdaságokat az inkluzív gazdasági növekedés elérését célzó kulcsfontosságú ütemtervek elfogadásában.
A koreai elnök konkrétan a stabil ellátási lánc biztosításának fontosságát hangsúlyozta, tekintettel az APEC-tagországok nagyfokú gazdasági egymásrautaltságára. Megemlítette, hogy az Indo-Pacific Economic Framework Supply Chain Crisis Response Network, amelynek Korea az idei év óta az elnöke, innovatív globális együttműködési platformként szolgál, és hozzátette, hogy reméli, hogy az APEC az ázsiai-csendes-óceáni térségben is aktívan hasznosítani fogja az ellátási láncok stabilizálásáról szóló megbeszéléseken. A dél-koreai elnök azt is hangsúlyozta, hogy az APEC-tagok közös jólétének biztosítása érdekében közösen kell kezelni az éghajlatváltozás és a tiszta energia kihívásait.
Az APEC-csúcstalálkozó keretein belül Dél-Korea, az Egyesült Államok és Japán vezetői pénteken Limában mintegy 40 percig találkoztak, és ismét megerősítették háromoldalú biztonsági partnerségüket. A találkozó során Yoon, Joe Biden amerikai elnök és Shigeru Ishiba japán miniszterelnök határozottan elítélte Észak-Korea csapatok Oroszországba telepítését és a konfliktusban való részvételét. A három ország vezetői megállapodtak a háromoldalú titkárság létrehozásáról is, igyekezve biztosítani az együttműködési keretet, hogy „még inkább összehangoljuk célkitűzéseinket és intézkedéseinket annak érdekében, hogy az Indo-csendes-óceáni térség virágzó, összekapcsolt, rugalmas, stabil és biztonságos régióvá váljon”.
Dél-Ázsia
India
Habár India nem tagja a szervezetnek, az indiai sajtóban alapvetően objektív beszámolók láttak napvilágot az APEC csúccsal kapcsolatban, melyek többnyire a nemzetközi hírügynökségektől átvett információkon alapultak. A Biden-Xi találkozó kapcsán a nézeteltérések mellett komoly figyelmet kapott, hogy a felek megállapodtak abban, hogy a nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatos döntéseknek emberi ellenőrzés alatt kell maradniuk. „A két vezető megerősítette annak szükségességét, hogy a nukleáris fegyverek bevetéséről szóló döntés felett meg kell őrizni az emberi ellenőrzést”. Hangsúlyozták továbbá a kockázatok kezelésének fontosságát és annak biztosítását, hogy a katonai szférában a mesterséges intelligencia (AI) technológiáját óvatosan és felelősségteljesen fejlesszék – jelentette a Reuters.
Bár a kínai külügyminisztérium nem kommentálta azonnal az ügyet, a bejelentés a két nemzet közötti konszenzus ritka pillanatát jelzi olyan témákban, ahol a fejlődés gyakran kihívást jelentett, mint a nukleáris fegyverkezés és mesterséges intelligencia. Értékelte a helyzetet a The Indian Express. Az indiai média szerint Biden és Xi találkozóján Tajvan központi kérdés volt, a tárgyalások pedig mélyreható következményekkel járnak Tajvan jövőjére nézve, mind nemzetközi státuszát, mind biztonságát illetően.
Délkelet-Ázsia
Az APEC Peru 2024 volt az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Fórum vezetőinek éves találkozója, amelyet 2024. november 15-16. között Limában tartottak. A délkelet-ázsiai államok részéről a tanácskozáson Prabowo Subianto indonéz államfő, Luong Cuong vietnámi elnök, Lawrence Wong szingapúri miniszterelnök és Paetongtarn Shinawatra thaiföldi miniszterelnök vett részt.
Prabowo Subianto indonéz elnök a csúcstalálkozón kijelentette, hogy az APEC-nek modellként kell szolgálnia a regionális szolidaritás és együttműködés megerősítéséhez. Az APEC-vezetők vendégekkel folytatott informális párbeszédének alkalmával Prabowo megerősítette, hogy az APEC-nek az egyre összetettebbé váló globális kihívások közepette hídként kell szolgálnia a mindenki számára inkluzív jövő felé. Az elnök ezután három stratégiát javasolt, amelyet az APEC-nek a cél elérése érdekében végre kellene hajtania, az első a tiszta energiára való áttérés és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló infrastruktúra fejlesztése terén folytatott együttműködés megerősítése. „Szembesülünk az éghajlatváltozással, és számos szigetünket fenyegeti a tengerszint emelkedése. Sok más országgal együttműködünk, és meghívtuk őket közös gazdasági tevékenységeinkre” – jegyezte meg Prabowo. Második stratégia célja, hogy az APEC „híd legyen az innováció felé” egy inkluzív digitális átalakulási programon keresztül, a technológiai szakadék kezelésével és az APEC-tagok közötti technológiaátadás ösztönzésével az innováció érdekében. „Hisszük, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térség vezető szerepet fog betölteni a digitális átalakulásban és a befogadásban” – hangsúlyozta. Prabowo azt is javasolta, hogy az APEC legyen „híd a nagyobb befogadás felé”, mivel minden egyénnek és csoportnak élveznie kell a globális fejlődés előnyeit. Indonézia ezért támogatni fogja a jobb kormányzás megvalósítására, valamint a szegénység és a korrupció felszámolására irányuló erőfeszítéseket. „Indonézia támogatja az APEC prioritásait e tekintetben” – jegyezte meg az elnök. Végezetül megismételte Indonézia elkötelezettségét a szabad kereskedelem, a folytonosság és a befogadás mellett. Megerősítette, hogy az APEC-ben való részvétel Indonézia hozzájárulását is tükrözi a mindenki számára inkluzív, innovatív és rugalmas jövő megvalósításához.
Vietnám továbbra is aktívan járul hozzá az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) együttműködési irányvonalainak kialakításához és hatékony végrehajtásához – erősítette meg Luong Cuong államelnök, amikor felszólalt a csúcstalálkozón. A geopolitikai konfliktusok, a kereskedelmi súrlódások és a makroszintű instabilitás csökkentette a globális növekedési kilátásokat. Az ázsiai-csendes-óceáni gazdaságok mégis képesek voltak stabil növekedési pályán maradni, és továbbra is a globális növekedés motorjai és mozgatórugói maradnak – fejtette ki. A vezető a továbbiakban elmondta, hogy a protekcionizmus, az ellátási láncok megszakadása és a polarizáció erősödése ellenére is nagy igény van a megerősített nemzetközi gazdasági együttműködésre és integrációra. A vietnámi elnök szerint a fejlődés és a digitális szakadékok, valamint a globális környezetvédelmi kérdések továbbra is a legnagyobb kihívások közé tartoznak. Az átalakító technológiák fejlődése, az egyre mélyebb és átfogóbb digitalizáció és a zöld átállás azonban új és innovatív megoldásokat és együttműködési lehetőségeket hoz.
Grace Fu Szingapúr kereskedelmi kapcsolatokért felelős minisztere a miniszteri találkozón a fenntartható és inkluzív kereskedelmi és befektetési környezetért szállt síkra. Fu felvázolta, hogy az APEC és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) hogyan járulhat hozzá az inkluzív, összekapcsolt és fenntartható növekedéshez. Azt is elmondta, hogy az Ázsiai-csendes-óceáni Szabadkereskedelmi Térség (FTAAP) napirendjének rugalmasnak kell lennie, hogy olyan kortárs és új generációs kérdéseket is magában foglaljon, mint a digitális kereskedelem, az éghajlatváltozás és a környezeti fenntarthatóság. Fu emellett hangsúlyozta a szingapúri kormány szerepét a hasonlóan gondolkodó partnerekkel és a magánszektorral való együttműködésben az élelmiszerveszteség és -pazarlás, valamint a tiszta energiára való áttérés kezelése érdekében. A találkozó alkalmával Fu chilei és új-zélandi kollégáival közösen elindította a kereskedelemmel és a zöld gazdasággal foglalkozó közös munkacsoportot.
Paetongarn Shinawatra thai miniszterelnök a csúcstalálkozón Thaiföld előrelépéseit emelte ki az e-kereskedelem, a mesterséges intelligencia és a fenntartható fejlődés terén, hogy az APEC vezetői és a tagországok betekintést nyerhessenek Thaiföld tapasztalataiba. A globális együttműködés előmozdítása érdekében három kulcsfontosságú stratégia megvalósítását javasolta a kormányfő: lehetőségteremtés, együttműködés és elmozdulás a zöld gazdaság felé. Paetongtarn miniszterelnök hangsúlyozta az APEC kulcsfontosságú szerepét a gazdasági potenciál együttműködésen keresztül történő felszabadításában. Javasolta a digitális összeköttetés és infrastruktúra javítását a kereskedelem, a beruházások és az emberek közötti cserekapcsolatok érdekében, különösen a digitális nomádok és az online vállalkozók számára. Thaiföld az APEC Üzleti Utazási Kártya programjának kiterjesztése mellett is kiállt, hogy megkönnyítse a tagországok közötti határokon átnyúló kereskedelmet és utazást.
Posztszovjet térség
Oroszország
Oroszország tagja az APEC-nek és a csúcson az orosz miniszterelnökhelyettes is részt vett. Ennek ellenére az orosz sajtóban kevés figyelmet kapott az esemény, néhány összefoglaló kivételével külön a csúcsnak dedikált elemzések nemigen születtek. Az általános összefoglalók szerint a limai APEC-csúcstalálkozó, amely általában a gazdasági együttműködésre összpontosít, elkerülte a túlzott politizálást. A zárónyilatkozatban viták nélkül állapodtak meg, ami Oroszországot elégedettséggel töltötte el, különösen a WTO szerepét és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó szankciók feloldását illetően. Az orosz sajtóban kiemelik, hogy Kína támogatta a szabad kereskedelem gondolatát, amit a Chancay csendes-óceáni kikötőbe történő beruházása is bizonyít, amely csökkenteni fogja a Peru és Kína közötti logisztikát. Ezzel együtt az Egyesült Államok kritikája sem maradt el, hiszen a szerzők szerint Washington és szövetségesei a politizálás elemeit is belevitték a rendezvénybe azáltal, hogy Észak-Korea részvétét firtatták az ukrajnai háborúban. Ezzel együtt az orosz miniszterelnök-helyettes Alekszej Overcsuk kijelentette, hogy összességében elégedett a csúccsal, valamint az elfogadott zárónyilatkozattal, amely koncenzuson alapul és összességében mentes a mesterségesen belefont politizálástól.
Dél-Kaukázus
A dél-kaukázusi sajtóban az APEC csúcs nem kapott figyelmet. Azerbajdzsánban a 46-ik héten a COP-29 jelenti a fő eseményt, ezért a sajtó legnagyobb mértékben a fórum eseményeit és Azerbajdzsán abban vállalt szerepét világítja meg. Ebben igen fontos szerepet kapnak a külföldi vezetők, akik kommentárjai uralják az azeri sajtót. Grúziában a parlamenti választások eredménye körüli vitákon van a hangsúly, ugyanis az október 26-án tartott választások eredményeit az ellenzék és több európai ország nem ismeri el. Azóta Tbilisziben rendszeresek a tüntetések, amelyek kisebb vagy nagyobb intenzitással a város különböző intézményei előtt zajlanak.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki érdemben nem foglalkozott a 2024. november 10 és 16 között megrendezésre került perui APEC csúcstalálkozóval. A hírek között ugyan szerepet kapott a történés, mint a globális politikai egyik fontos eseménye, azonban ezek az angolszász (elsősorban az amerikai) vagy orosz nyelvű sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései voltak.
Ugyanakkor például a Bakuban 2024. november 11 és november 22 között megrendezésre került COP 29 csúcstalálkozón a közép-ázsiai országokkal kapcsolatos eredményekre és hírekre sokkal jobban fókuszált. A Bakuban elhangzott olyan eredmények, lehetőségek, mint a Kazahsztán, Üzbegisztán és Azerbajdzsán között létrehozandó zöld energia folyosó terve sokkal nagyobb mértékben határozta meg a közép-ázsiai regionális médiában szereplő témákat.
Összességében elmondható, hogy a közép-ázsiai média az APEC találkozót inkább kezelte egyfajta „regionális” eseményként, amely a közép-ázsiai országokkal kapcsolatban nem eredményezett meghatározó történéseket. Az elmúlt héten a regionális nyomtatott és online közép-ázsiai sajtó sokkal jobban fókuszált azokra a regionális eseményekre, ülésekre belpolitikai eseményekre.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Seremet Sándor, Szakáli Máté és Veres Szabolcs