Január 6-án a brazil kormány bejelentette, hogy Indonéziát felvették a fejlődő gazdaságokat tömörítő BRICS-csoport teljes jogú tagjává. Brazília, amely idén a blokk soros elnökségét tölti be, közleményben tudatta, hogy a tagállamok konszenzussal hagyták jóvá Indonézia felvételét, így az első délkelet-ázsiai ország lett, amely csatlakozott a gazdasági csoportosuláshoz. „A brazil kormány üdvözli Indonézia csatlakozását a BRICS-országokhoz” – áll a közleményben. „Délkelet-Ázsia legnagyobb népességével és gazdaságával Indonézia osztozik a többi taggal a globális kormányzati intézmények reformja iránti elkötelezettségben, és pozitívan hozzájárul a Dél-Dél együttműködés elmélyítéséhez.” Indonézia külügyminisztériuma nyilatkozatban üdvözölte a brazil kormány bejelentését, és a BRICS-tagságot „a többi fejlődő országgal való együttműködés és partnerség fokozásának stratégiai módjaként” jellemezte.
Indonézia tagságra irányuló kérelmét 2023-ban hagyták jóvá, de Joko Widodo elnök (2014-2024) úgy döntött, hogy országa nem törekszik a tagságra, mondván, hogy mérlegelni akarja annak előnyeit és hátrányait. Ennek eredményeképpen Indonézia nem szerepelt a johannesburgi csúcstalálkozón bejelentett új tagok között. Tavaly októberben, a BRICS éves csúcstalálkozóján az oroszországi Kazanyban az új indonéz külügyminiszter, Sugiono jelentette be, hogy Jokowi utódja, Prabowo Subianto (2024-), akit csak néhány nappal korábban iktattak be hivatalába, úgy döntött, hogy Indonézia teljes jogú tagságra törekszik a csoportosulásban.
Külügyminiszterként először tartott éves beszédében Sugiono elmondta, hogy Indonézia BRICS-tagsága az ország szabad és aktív külpolitikáját tükrözi. Ezt nem egyik napról a másikra éri el az ország, hanem a diplomáciai rugalmasság és következetesség évtizedes munkájának gyümölcse. „BRICS-tagként Indonézia hídépítő akar lenni a fejlődő gazdaságok és az indo-csendes-óceáni országok érdekében. Továbbra is aktívak maradunk a geoökonómiai és geopolitikai rivalizálás további eszkalálódásának megakadályozásában”.
Indonézia csatlakozásának hatása a BRICS-re
A BRICS-országcsoport számára Indonézia taggá válása egyértelmű politikai és percepciós siker, amelynek révén a csoport újrakeretezés mellett erősítheti meg saját stratégiai pozícióját és identitását. A földrajzilag kiemelt stratégiai elhelyezkedésű, G20-tag Indonézia ugyanis a világ negyedik legnépesebb állama, illetve Délkelet-Ázsia legnagyobb gazdasága és a regionális kormányközi integráció (ASEAN) de facto vezetője. A BRICS-csoport alkalmasnak mutatkozik a tagok belföldi politikai prioritásai elérésének az elősegítésére az adott ország nemzetközi stratégiai mozgásterének, a fejlesztési lehetőségeinek és a tranzakciós képességeinek a bővítése révén. Indonézia a tagságát előreláthatólag alapvetően arra fogja felhasználni, hogy a tagság potenciális gazdasági és pénzügyi előnyeinek konkretizálását ösztönözze. A BRICS-tagság előnyeinek átláthatóbbá és bizonyosabbá válása pedig magának a csoportnak a belső célirányos hatékonyságát, valamint a külső megítélését, vonzerejét és befolyását is javíthatja, illetve erősítheti.
Indonézia csatlakozása, mint üzenet
Az Indonézia csatlakozását övező és követő gyors és nyilvános reakciók a korábbi BRICS-tagok részéről ennélfogva új üzenetértéket elsősorban a többi csatlakozni szándékozó államnak és a nemzetközi közösségnek hordoz. Az üzenet pedig az, hogy a bővítési folyamat aktív, folyamatos, eredményeket hozó, a BRICS geopolitikai programja pedig naprakész és legitim.
A BRICS-csatlakozás arra utal, hogy a tavaly októberben hivatalba lépő új indonéz elnök az ország „független és aktív” külpolitikai doktrínájának fenntartása mellett a korábbi el nem kötelezett álláspontról a többirányú elköteleződés felé mozdul el. A taktikaváltás célja az egyensúlyi partnerségek egyidejű kialakítása és stabil fenntartása párhuzamosan a fejlett és a feltörekvő gazdaságokkal. A többirányú elköteleződésre többek között az utal, hogy a BRICS-tagság ellenére Jakarta továbbra is folytatja a tavaly februárban megkezdett OECD-csatlakozási tárgyalásait is. A BRICS-taggá válással az indonéz kormány a hagyományos stratégiai kétértelműségének fenntartása mellett tehát egyszerre nyilvánította ki nyitottságát és szándékát a meglévő bilaterális kapcsolatai elmélyítésére, a multilateralizmus támogatására, saját regionális vezető szerepének fenntartására, illetve középhatalmi státuszának az eddigieknél kezdeményezőbb és érzékelhetőbb globális kivetítésére.
Indonézia, mint a „Globális Dél” érdekeinek képviselője
Indonézia számára a BRICS-tagság több tárgyalási és együttműködési lehetőséget biztosít, továbbá több hozzáférést irányoz elő a finanszírozáshoz, a technológiához és a kereskedelmi lehetőségekhez az élelmezésbiztonsággal, az energiafüggetlenséggel és a zöld átmenettel, a mélyszegénység felszámolásával, illetve a humántőke és a fizikai infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos kormányzati céljai megvalósításához. Indonézia ezen célok következetes kifejezése és képviselete révén a BRICS platformján is képes lehet felhívni a véleményformálók és döntéshozók figyelmét a közte és a Globális Dél többi országa, illetve a Globális Dél és a Globális Észak országai közötti érték- és érdekközösségek meglétének tényére és hasznosításuk előnyeire. Az indonéz kormány számára a BRICS különösen a tengeri biztonsággal, a gazdasági növekedéssel és globális kormányzással kapcsolatos érdekegyeztetések előmozdítására és a többi délkelet-ázsiai fejlődő ország álláspontjának a becsatornázására kínál platformot.
Indonézia előreláthatólag a nemzetállami kapacitásokat és a szuverenitást erősítő, a délkelet-ázsiai kulturális normákat tiszteletben tartó, informális, illetve lehetőleg személyes kormányközi munka- és döntéshozatali metodológiát hasznosítva fog törekedni az érdekvédelemre és az érdekérvényesítésre a BRICS-platformon is.
A BRICS további bővülése
Önmagában Indonézia taggá válása nem okoz vagy jelez előre változást a BRICS eddigi bővítési politikájának logikájában, irányában, kritériumaiban vagy azok intézményesültségében. Teljes jogú tagként azonban Indonéziának befolyása lesz a további csatlakozási tárgyalások napirendjének és menetének a meghatározására, ami a formális és informális indonéz prioritások legalábbis figyelembe vételét teszi majd szükségessé a taggá válásra törekvő államok saját csatlakozási stratégiáiban. Ez különösen a 2025. január 1-jétől a BRICS partnerországaivá váló államok külgazdaság és külpolitikájában mutatkozhat meg a multilaterális interakcióik során és a kétoldalú relációikban Indonéziával. Ezen országok: Bolívia, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kuba, Malajzia, Thaiföld, Uganda és Üzbegisztán.
Eurázsiai reakciók Indonézia BRICS tagságával kapcsolatban
Dél-Ázsia
Indiában a sajtó foglalkozott Indonézia BRICS-hez való csatlakozásával, valamint a lehetséges következményekkel is. A OneIndia cikkében úgy véli, hogy Indonézia belépése a BRICS-csoportba aláhúzza a blokk küldetését, hogy a dél-dél együttműködés előmozdítása és a meglévő globális hatalmi dinamika megkérdőjelezése legyen a cél. A felvétellel a csoport még szélesebb körű gazdasági és demográfiai sokszínűséget képvisel, ami megszilárdítja befolyását a világ színpadán. Mivel az Egyesült Államok nem tagja a BRICS-nek, ez még inkább kiemeli a csoport megkülönböztetett geopolitikai szerepét.
Az indiai sajtó azt is megemlítette, hogy az indonéz elnök január végén Indiába is ellátogat a Köztársaság napi ünnepségekre, így Narendra Modi miniszterelnökkel is lesz alkalma megbeszélést folytatni Indonézia BRICS-el kapcsolatos eléképzeléseiről. A látogatás jelentőségét növeli, hogy India és Indonézia idén ünnepli a két ország között fennálló diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulóját.
Az esemény Dél-Ázsia többi országában sem kerülte el a sajtó figyelmét, habár mélyebb elemzés kevés született ezzel kapcsolatban. A pakisztáni The Express Tribune arról ír, hogy Dr. Mehmoodul Hassan Khan regionális szakértő és a Dél-Ázsiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSAIS) iszlámábádi ügyvezető igazgatója kihangsúlyozta, hogy az Indonéz Köztársaság az egyetlen ország, amely 2025. január 1-jétől teljes jogú BRICS-tagsággal rendelkezik. Ez kiemeli stratégiai értékét a további gazdasági integráció, a terjeszkedés, a minőségi ipari együttműködés, a modernizáció és a digitalizáció szempontjából.
Indonézia tagságával a BRICS-nek mostantól fényesebbek a stratégiai terjeszkedés kilátásai az ASEAN térségében, amely a világ egyik legnagyobb kereskedelmi és gazdasági együttműködési partnersége. Ez a fejlődés tovább fogja növelni a BRICS-országok közötti kereskedelmi volument, a gazdasági és kereskedelmi tevékenységeket, a közös vállalkozásokat, a befektetéseket és a kapacitásépítést. „Becslések szerint Indonézia olyan területeken fog profitálni, mint a kék gazdaság fejlesztése, a fém- és bányászati együttműködés, a digitalizáció, a sütőolaj-export, a hibrid mezőgazdaság és az új főváros, Nusantara infrastrukturális fejlesztése” – jegyezte meg Khan.
Bangladesben a Dhaka Tribune cikke azt emelte ki, hogy a korábbi elnökkel Joko Widodo-val szemben Prabowo Subianto új külpolitikai irányvonalat igyekszik megvalósítani. Ennek lényege, hogy a nyugati vezetésű globális rendet politikailag megroppantnak tekintik, és a gazdasági zavarok, valamint az ukrajnai és közel-keleti háborúk miatt meggyengült, a globális dél országai egyre inkább hajlandóak közelebb kerülni Pekinghez és Moszkvához, kockáztatva ezzel Washington felbosszantását. Jelenleg több mint 30 ország, köztük olyan délkelet-ázsiai országok, mint Thaiföld, Malajzia és Vietnám, jelezték érdeklődésüket, vagy hivatalosan is kérelmezték a BRICS-tagságot. Ugyanakkor „Indonézia nem szándékozik sem lassan, sem azonnal elszakadni a Nyugattól” – vélekedett M. Habib Abiyan Dzakwan, az indonéziai Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) nemzetközi kapcsolatok tanszékének kutatója. „Ha Indonézia meg tudja őrizni el nem kötelezett pozícióját, és befolyásolni tudja a BRICS napirendjét azzal a befogadó szemlélettel, hogy nem zárja ki vagy negligálja a Nyugatot, akkor szerintem ennek [a tagságnak] nem lesz nagy hatása a Nyugattal való kapcsolatainkra” – fogalmazott a szakértő.
Közel-Kelet
A szaúdi állami tulajdonú nemzetközi arab hírcsatorna az Al Arabiyya, a térség médiakonszernjének zászlóshajója röviden beszámolt arról, hogy Indonézia teljes jogú tagként csatlakozik a nagy feltörekvő gazdaságok BRICS-csoportjához. A feltörekvő országok támogatására és az úgynevezett globális dél érdekeit szolgáló erőfeszítések részeként a világ negyedik legnépesebb országa, Indonézia korábban jelezte csatlakozási szándékát a csoporthoz.
A qatari tulajdonú Al Jazeera, mely a Közel-Kelet és Észak-Afrika legnagyobb hírhálózata, bővebben ismertette, hogy a „globális dél” országai közötti együttműködést és a multilaterális intézmények reformját a BRICS brazil elnöksége prioritásainak nyilvánította, amely hivatalosan január 1-jén kezdődött. A baloldali elnök, Luiz Inacio Lula da Silva kormánya szerint az egyik cél a „fizetőeszközök fejlesztése”, hogy megkönnyítsék a tagállamok közötti kereskedelmet. A legutóbbi BRICS-csúcson, novemberben, az oroszországi Kazanyban, a csoport országai felvetették annak lehetőségét, hogy a tőzsdékben elhagyják az amerikai dollárt, mint referenciavalutát. Donald Trump megválasztott amerikai elnök „100%-os vámokkal” fenyegette meg a csoportot, ha „új BRICS-valutát” hoznak létre a dollár helyett.
A Bahrain News Agency hozzátette, hogy a BRICS-országok a világ szárazföldi területének körülbelül egyharmadát teszik ki, a bolygó összlakosságának több mint 45%-a lakja őket, és az olajkészletek körülbelül 45%-át birtokolják. Továbbá, a világ GDP-jének körülbelül 30%-át állítják elő, és a világ aranytartalékának több mint 17%-át tartják bankjaikban.
Az Egyiptomi Arab Köztársaság Külügyminisztériuma üdvözölte a baráti Indonéz Köztársaság teljes jogú tagként történő csatlakozását a BRICS-csoporthoz. Ismertette, hogy várakozással tekint a csoport valamennyi munkaterületén való részvétele elé, hogy gazdagítsa és erősítse az együttműködést a közös érdekű területeken.
Al Mayadeen, a pánarab, Irán közeli média megemlítette még Alekszandr Pankin orosz külügyminiszter-helyettes felszólalását, melynek során kifejtette, hogy a kazanyi BRICS-csúcstalálkozó „bizonyította a globális többség azon vágyát, hogy igazságos világrendet hozzanak létre, amelynek középpontjában a nemzetközi intézmények reformja és az egyenlő gazdasági kapcsolatok megerősítése áll.” Pankin arra is rámutatott, hogy „az ázsiai-csendes-óceáni térség gazdaságainak részesedése Oroszország külkereskedelmében elérte a 70%-ot, miközben a kifizetések mintegy 90%-a nemzeti valutában történik”. Ezzel összefüggésben az orosz külügyminiszter-helyettes megerősítette, hogy országa továbbra is biztosítja az APEC-országok stabil energiaforrás-ellátását. Az iráni Mehr hírügynökség ismertette, hogy Maszúd Pezeskjan, az Iráni Iszlám Köztársaság elnöke is részt vett ezen a csúcson, ahol a találkozó szélén találkozott és tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A Sputnikra hivatkozva beszámolt arról, hogy idén Oroszország tölti be a BRICS-csoport elnöki tisztét, melynek során a fő prioritás a politika, a biztonság, valamint a gazdasági, pénzügyi, humanitárius és kulturális cserekapcsolatok terén folytatott együttműködés.
A regionális és a globális gazdaságra fókuszáló Asharq News megemlítette még a kínai külügyminiszter üdvözlő szavait, aki kijelentette: „Indonézia jelentős fejlődő országként és a globális déli térség fontos erejeként teljes mértékben megérti a BRICS szellemiségét. Eddig is aktívan részt vett a BRICS Plus együttműködésben, így formális belépése a csoportba a csoport és a globális dél közös érdekeit szolgálja, és hiszünk abban, hogy Indonézia aktívan hozzá fog járulni ” – tette hozzá. Az Asharq News mindezzel összefüggésben még megemlítette, hogy a BRIC kifejezést 2001-ben Jim O’Neill közgazdász, akkoriban a Goldman Sachsnál dolgozta ki, hogy felhívja a figyelmet Brazília, Oroszország, India és Kína erőteljes növekedési ütemére. A négy ország átvette az ötletet és elkezdte fejleszteni. Akkori gyors növekedésük is annak volt köszönhető, hogy közös érdekeik és kihívásaik voltak. Ezek az országok már korábban is együttműködtek olyan fórumokon, mint a Kereskedelmi Világszervezet, és úgy érezték, hogy befolyásuk az Egyesült Államok által uralt globális rendbe nagyobb lenne, ha egyesítenék hangjukat. A BRICS célja, hogy sikeresen átalakuljon olyan globális gazdasági hatalommá, amely képes felvenni a versenyt a G7-országokkal, amelyek a világ összvagyonának 60%-át adják, a blokk kiterjesztésével és országai gazdasági képességeinek ösztönzésével egy fiatal és igazságos gazdasági rendszer felépítésére.
Posztszovjet térség
Oroszország
Az orosz sajtóban igen visszafogottak voltak a reakciók Indonézia csatlakozásával kapcsolatban. Az orosz külügyminisztérium közleményben üdvözölte Indonézia csatlakozását a BRICS-hez. „Indonézia Délkelet-Ázsia legnagyobb gazdasága és legnépesebb országa. Osztja a BRICS értékeit, és támogatja a kölcsönös tisztelet, a nyitottság, a pragmatizmus, a szolidaritás és a konszenzus elvein alapuló többoldalú együttműködés előmozdítását. Indonézia BRICS-hez való csatlakozása hozzájárul a szövetség tekintélyének további erősítéséhez, valamint a globális Dél és Kelet következetes közeledéséhez egy igazságosabb és kiegyensúlyozottabb többpólusú világrend kialakítása érdekében.” – áll a közleményben. Az orosz szakértők úgy vélik, hogy Indonézia döntése, hogy csatlakozik a BRICS-hez, több tényezőhöz kapcsolódik, többek között Prabowo Subianto elnök személyes ambícióit is megnevezik, aki az ország nemzetközi színtéren betöltött szerepének megerősítésére törekszik, különösen a globális dél országaiban. A BRICS-ben való részvétel megnyithatja Indonézia számára a hozzáférést az új pénzintézetekhez, élénkítheti a kapcsolatait a szövetség tagjaival, és megerősítheti Jakarta pozícióit a Nyugattal folytatott párbeszédben úgy, hogy közben továbbra is fenntartja az együttműködést az Egyesült Államokkal.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtójóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki érdemben nem foglalkozott Indonéziának a teljes körű tagként történő csatlakozásával a BRICS-országcsoporthoz. Indonézia a világ negyedik legnépesebb államának a BRICS platformhoz történő csatlakozásának híre ugyan szerepet kapott, mint a globális politikai egyik fontos eseménye, azonban ezek az angolszász (elsősorban az amerikai) vagy orosz nyelvű sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései voltak.
Ugyanakkor például a kazah sajtó figyelme Indonézia hivatalos BRICS tagságával ellentétben sokkal inkább az országban a jövőben megépülő atomerőmű építésével kapcsolatos kérdésekre fókuszált. Az üzbég média figyelme inkább az üzbég gazdasággal kapcsolatos kérdésekkel volt elfoglalva.
Összességében elmondható, hogy a közép-ázsiai média az indonéz BRICS tagságot egyfajta regionális eseményként kezelte, amely a közép-ázsiai országokkal kapcsolatban nem eredményezett meghatározó dolgokat. Az elmúlt héten a regionális nyomtatott és online közép-ázsiai sajtó sokkal jobban fókuszált azokra a regionális eseményekre, ülésekre belpolitikai eseményekre és katasztrófákra, melyek a régió rövid és hosszútávú jövőjét szorosan érintik.
A gyorselemzés készítette: Szakáli Máté, Klemensits Péter, Sárkány László,
Seremet Sándor és Veres Szabolcs