Az Eurázsia Központ 2025/8. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Az orosz-ukrán háború harmadik éve és az amerikai-orosz tárgyalások
Három éve tart a nyílt orosz-ukrán háború. A háború teljesen felforgatta az addigi rendet: megszakadtak, vagy átirányultak az ellátási útvonalak, felborult az energia piac, az Oroszországra kivetett szankciók nem érték el a rövid távú hatásukat, viszont jelentős károkat okoztak az európai iparnak. Az orosz és az ukrán hadsereg sebesültjeinek, halottjainak a száma több százezerre rúg már, egyes becslések szerint az egy milliót közelíti. Oroszország Ukrajna területének közel 20%-át tartja megszállás alatt, ami közel 112 ezer négyzetkilométer jelent. Ennek több mint a felét 2022. február 24. óta. Ukrajna hatalmas károkat szenvedett: energetikai infrastruktúráját, iparát nagy rombolás érte, az ország területét több mint hét millió ember hagyta el, és visszatérésük bizonytalan. Ha 2022-ben Ukrajnának sikerült az orosz csapatok által megszállt területekből 42 ezer négyzetkilométert visszaszerezni, 2023 és 2024 a pozíciós hadviselésről és az ukrán haderő fokozatos, de folyamatos visszaszorulásával telt. A 2024-es év rámutatott az ukrán haderő ráutaltságára a nyugati szállítmányokra és támogatásokra, amelyek ingadozásai egyenes arányosan mutatkoztak meg a fronton. Fárad az ukrán társadalom is, amely a korábbi katonai sikereknek köszönhetően pozitív elvárásokkal állt a folyamatokhoz, a frontról érkező jó hírek hiányával azonban egyre nagyobb mértékben nő azok aránya, akik minél előbb lezárnák a háborút, akár területi veszteségek által is. 2024-re ezek aránya a megkérdezettek több mint felére nőtt, amire eddig nem volt példa. Ennek aránya egyébként csökkenő tendenciát mutatott az ukrán csapatok kurszki betörése során, azonban jelenleg az ukrán csapatok ott is jelentős veszteségeket szenvedtek.
Donald Trump hivatalba lépésével jelentős változások történtek az orosz-ukrán háború kapcsán. Az új elnök ugyanis a háború lezárására építette fel a kampányának egy részét, és ennek megfelelően több lépést is tett a háború lezárása érdekében. Február 12-én például telefonon kereste Putyin elnököt, február 18-án pedig a két ország külügyminisztere találkozott Rijádban.
Ez volt az első alkalom, hogy a két ország magas rangú delegációi találkoztak a háború kitörése óta. Az elhangzottak alapján egyértelmű, hogy a találkozó legfőbb eredménye az, hogy maga a találkozó megtörtént. Célja elsősorban Moszkva és Washington kapcsolatainak normalizálása. Bár csodákat nem kell várni ettől, mindenképpen vannak pozitív jelek, hiszen a felek nemcsak meghallgatták egymást, hanem meg is hallgatták egymást – mondta Szegej Lavrov. Steve Witkoff, Donald Trump közel-keleti különmegbízottja viszont hozzátette, hogy ennél jobb eredményre nem is számíthattak, míg Marco Rubio külügyminiszter szerint a találkozó csak az első lépés volt egy hosszú és nehéz úton.
Az orosz követelések egyelőre változatlanok maradtak: ne legyenek NATO-csapatok Ukrajnában, Oroszország nem mond le semmilyen területi szerzeményéről és hosszú távú és fenntartható megoldást szeretnének, amely „a probléma gyökerét szünteti meg és megteremti az erős és hosszú távú béke feltételeit, garantálja a biztonságot figyelembe véve a térség minden országának jogos érdekeit”. Természetesen a kölcsönös udvariasság legfontosabb lépései megtörténtek. Először is a felek megállapodtak abban, hogy mind a washingtoni, mind a moszkvai nagykövetségeik személyzetét visszaállítják, dolgoznak a gazdasági együttműködés helyreállításán, és ami a legfontosabb, hogy magas szintű munkacsoportot állítanak fel az ukrajnai válság megoldására. A felek hajlandóságot mutattak a Putyin-Trump csúcstalálkozó előkészítésére, amelynek időpontjáról még nem született megállapodás.
Annak ellenére, hogy Rubio azt állította, hogy az ukrajnai háború megoldásának mind Ukrajna, mind az EU számára elfogadhatónak kell lennie, egyikük képviselője sem volt jelen Rijádban, ami érthető módon kritikák hullámát váltotta ki az EU-ból és Kijevből. Zelenszkij elnök kijelentette, hogy nem fogadja el az orosz-amerikai tárgyalások semmilyen eredményét, mivel nem tudott arról, hogy a találkozó meg fog történni, és azt Ukrajna nélkül tartották meg.
Az amerikai-orosz rijádi találkozó nem hozza el azonnal az ukrán válság megoldását, és naivitás lenne azt hinni, hogy ez volt az egyetlen célja. Azonban szükséges és nagyon is időszerű lépés volt az amerikai és az orosz vezetés részéről, hogy legalább egy pillantást vethessenek a megoldandó ügyek állásáról. Az, hogy a találkozóra sor került, a nemzetközi kapcsolatok általános rendszerének javulását jelzi.
Miként jelent meg az ázsiai sajtóban az orosz-ukrán háború kitörésének harmadik évfordulója és az amerikai-orosz tárgyalások?
Kelet-Ázsia
Kína
A kínai tudósítások hangsúlyozták Peking konzisztens álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban, miszerint politikai rendezésre és mihamarabbi béketárgyalásokra van szükség, emiatt üdvözölték a szaúd-arábiai tárgyalásokat. Ezt erősítette meg a kínai külügyminisztérium szóvivője, Guo Jiakun nyilatkozata is egy sajtótájékoztatón, aki elmondta, hogy Kína mindig is a párbeszédet és a tárgyalást látta egyetlen megoldásnak a krízis kezelésére. A kínai sajtócikkek, elemzések a tárgyalások tágabb, Ukrajna kérdésén túlmutató geopolitikai kontextusára is kitérnek, miszerint az amerikai-orosz „kiegyezés” az amerikai erőforrások és figyelem újrafókuszálását szolgálják, mégpedig Kína irányába. A Global Times cikke az Európa kihagyásával történő amerikai-orosz tárgyalásokkal kapcsolatban a transzatlanti kapcsolatok lehetséges megromlását is említi – Pekingnek pedig érdeke lenne, ha az Európai Unió leválasztaná Kína-politikáját az USA-éról és gazdasági érdekei mentén működne együtt Kínával.
Dél-Korea
A szaúd-arábiai tárgyalásokat Dél-Koreában is figyelemmel követték, számos cikk látott napvilágot a sajtóban, amelyek a megbeszélések részletes menetéről, a felek álláspontjairól és a lehetséges rendezésről tudósítottak. A dél-koreai minisztérium is kiadott egy sajtóközleményt, miszerint Szöul szoros figyelemmel kíséri a szaúd-arábiai fejleményeket és támogatja a háború mielőbbi lezárását, illetve Ukrajna újjáépítését. Az Ukrajna rekonstrukciójában való részvétel konkrétumokban is manifesztálódni fog: korábban is lehetett olvasni arról, hogy a dél-koreai vállalatok nagy lehetőséget látnak az ország újjáépítésében, és aktív szerepevállalásukat készítik elő. Az érdeklődés nagy részben az észak-koreai katonák háborúban való részvételének is köszönhető, számos tudósítás ezért az amerikai-orosz tárgyalások Észak-Koreát érintő aspektusait emeli ki. A dél-koreai sajtócikkekből is leszűrhető, hogy Szöul érzékeli a szaúd-arábiai tárgyalások, és általánosságban az ukrajnai háború lezárásának jelentőségét a világrendre és saját magára nézve, hiszen értelmezésében az meghatározza majd a hatalmi egyensúlyt az indo-pacifikus térségben, Észak-Korea helyzetét, illetve Dél-Korea kapcsolatait Moszkvával.
Japán
Az amerikai-orosz tárgyalások a japán médiában is kiemelt figyelmet kaptak, számos tudósítás jelent meg az eseményről, amelyek részletesen ismertették a folyamatok alakulását és lehetséges kimeneteleit, de Szaúd-Arábia mint mediátor szerepét is érdeklődés övezte. Az ukrajnai háború lezárásának kérdésköre rendkívüli jelentőségű Japán számára többek között amiatt, hogy Oroszországgal egyrészt területi vitái vannak (és formálisan sosem kötöttek békeszerződést a második világháború után), másrészt a tajvani kérdés miatt. Az ukrajnai eseményeket ezért az indo-csendes-óceáni régió biztonsági architektúrájára gyakorolt hatások, változások szemüvegén keresztül szemléli.
Dél-Ázsia
India
Az indiai sajtó aktívan beszámolt a harmadik éve tartó orosz-ukrán háború fejleményeiről, hangsúlyozva annak súlyos humanitárius és geopolitikai következményeit, miközben az indiai kormány következetes álláspontját is hangsúlyozza, vagyis hogy csupán tárgyalások útján lehet véget vetni a konfliktusnak. A tudósítások aláhúzták, hogy Oroszország továbbra is ellenőrzése alatt tartja Ukrajna területének jelentős részét, és elemezték, hogy a háború hogyan alakította át a nemzetközi szövetségeket, különösen az energiabiztonság és az élelmiszer-ellátási láncok tekintetében. A közelmúlt fejleményei közé tartozik az Egyesült Államok és Oroszország között Rijádban megkezdett tárgyalások, amelyek célja a konfliktus megoldása és a diplomáciai kapcsolatok erősítése. Ez jelentős változást jelent, mivel az ilyen diplomáciai kötelezettségvállalások ritkák voltak a folyamatban lévő ellenségeskedések során. A megbeszélések a háborúval kapcsolatos kritikus kérdésekre összpontosítanak, beleértve a területi vitákat és a humanitárius aggodalmakat, és mindkét ország számára kulcsfontosságú pillanatnak számítanak a háború hatásaiból eredő fokozódó nyomás közepette. Az indiai média kiemeli, hogy Szaúd-Arábia egyre inkább semleges helyszínt biztosít ezeknek a kulcsfontosságú megbeszéléseknek, ami tükrözi Szaúd-Arábia növekvő befolyását a globális diplomáciában. Összességében a tudósítások egyet értenek abban, hogy ezek a tárgyalások tűzszünethez és végül békemegállapodáshoz vezethetnek, ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy a különböző politikai nézőpontok szkeptikusak a megoldás sürgősségét illetően. Az indiai média emellett kiemelte a fenntartható diplomáciai megoldás elérésének fontosságát a regionális stabilitás biztosítása és a jelenlegi humanitárius válság kezelése érdekében.
Pakisztán
A pakisztáni sajtó szintén komoly teret szentelt a már három éve tartó orosz-ukrán háborúnak, kiemelve a konfliktus megoldására irányuló legújabb diplomáciai erőfeszítéseket. Önálló értékelést azonban keveset olvashattunk, többnyire a külföldi hírügynökségek tudósításait vették át. Több cikk is megjelent arról, hogy Rijádban magas szintű tárgyalásokra került sor az amerikai és orosz tisztviselők között, ami jelentős diplomáciai kötelezettségvállalást jelentett a háború humanitárius válságának és geopolitikai következményeinek kezelésére. Ezt a találkozót kulcsfontosságú pillanatnak tekintik, amely kiemeli a párbeszéd fontosságát a lehetséges de-eszkaláció és megoldás szempontjából. A jelentések a tárgyalások összetettségével kapcsolatos aggodalmakat tükrözik, különösen Ukrajna kizárása a tárgyalásokból, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy képes-e olyan megoldást létrehozni, amely tiszteletben tartja az érdekeit. A pakisztáni média továbbá kiemeli a konfliktusnak a globális stabilitásra, az élelmezésbiztonságra és az energiapiacokra gyakorolt tágabb értelemben vett hatásait, ugyanakkor megjegyzi, hogy egyre sürgetőbb a hatékony megoldás, mivel milliók szenvednek a folyamatos erőszak miatt. A pakisztáni vezetés szorosan figyelemmel kíséri ezeket a fejleményeket, remélve, hogy a rijádi tárgyalások érdemi előrelépéshez vezetnek az ellenségeskedések befejezése és a stabilitás helyreállítása terén.
Délkelet-Ázsia
Amerikai és orosz diplomaták február 18-án a szaúd-arábiai Rijádban találkoztak, hogy megvitassák a kétoldalú kapcsolataik javítását és az ukrajnai háború befejezését célzó tárgyalások előkészítését – számoltak be a délkelet-ázsiai sajtótermékek, jellemzően a nemzetközi hírügynökségek tudósításait és beszámolóit átvéve. Az orosz-amerikai kapcsolatok jelentős változásokon mennek keresztül, amely fordulópontot jelent a 2022 februárjában kezdődött ukrajnai konfliktusban, és jelzi, hogy új szakasz kezdődik a két világhatalom kapcsolatában. Ez a fejlemény mélyreható hatással lesz a nemzetközi politikai és biztonsági helyzetre – állapítja meg például a Voice of Vietnam cikke.
A rijádi találkozón Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter hangsúlyozták, hogy a nemzeti érdekek összeegyeztethetetlensége esetén párbeszédre van szükség, ahelyett, hogy hagynák a nézeteltérések elszabadulását és konfrontációvá válását. Rubio szerint a bizalom a legfontosabb, és úgy vélte, hogy mind az Egyesült Államok, mind Oroszország komolyan gondolja, hogy kapcsolatuk új szakaszának előmozdítása a cél.
A találkozó konkrét eredményeket hozott. Az USA és Oroszország megállapodott abban, hogy hamarosan új nagyköveteket neveznek ki egymás országába, és a sokéves diplomáciai megtorlás után újra nagyszabású diplomáciai képviseleteket állítanak fel. Megállapodtak abban is, hogy tárgyalócsoportokat állítanak fel az ukrajnai konfliktus megoldására. Megvitatták a gazdasági együttműködést, beleértve az északi-sarkvidéki energiaprojekteket, valamint a geopolitikát, különösen az USA és Oroszország fő partnerei közötti kapcsolatokat. Rubio elmondta, hogy amint a jelenlegi nézeteltérések rendeződnek, a két országnak lehetősége lesz a többoldalú együttműködésre.
Donald Trump elnök kormányát már a tárgyalások előtt azzal vádolták egyes európai politikusok, hogy ingyenes engedményeket tett Moszkvának azzal, hogy kizárta Ukrajna NATO-tagságát, és illúziónak minősítette, hogy Kijev azt hiszi, vissza tudja szerezni a területének jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló 20%-át. Mike Waltz, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója Rijádban újságíróknak azt mondta, hogy a háborúnak végleg véget kell vetni, és ez magában foglalja a területekről folytatott tárgyalásokat. „A gyakorlati realitás az, hogy lesz némi vita a területről és lesz vita a biztonsági garanciákról” – mondta a szingapúri Straits Times tudósítása szerint.
A tény, hogy a találkozóra a szaúdi fővárosban kerül sor, jelentős diplomáciai győzelem a rijádi királyság számára. Szaúd-Arábia ma a nemzetközi konfliktusok legnagyobb közvetítőjeként pozícionálja magát, és megerősíti globális diplomáciai hatalmát. A 4,5 órás találkozón, amely az első magas szintű hivatalos washingtoni-moszkvai megbeszélés volt Ukrajna 2022-es inváziója óta, ugyanakkor nem derült ki konkrétum Donald Trump és Vlagyimir Putyin elnökök esetleges találkozójáról – jegyzi meg az indonéz Jakarta Post. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezzel együtt bejelentette, hogy a február 19-re tervezett szaúd-arábiai látogatását márciusra halasztja, és hogy nem lehet Ukrajna háta mögött tárgyalásokat folytatni az Oroszországgal folytatott háború befejezéséről.
A mindössze hat nappal a találkozó előtti Putyin-Trump telefonbeszélgetéssel kezdődő, gyors ütemű diplomácia azonban riadalmat keltett Kijev mellett az európai fővárosokban is, hogy a két vezető olyan gyors alkut köthet, amely figyelmen kívül hagyja biztonsági érdekeiket, megjutalmazza Moszkvát az invázióért, és Putyin szabadon fenyegetheti Ukrajnát vagy más országokat a jövőben – fejti ki a szingapúri Straits Times cikke. A délkelet-ázsiai sajtótermékek szintén kiemelték, hogy pontosan három évvel az orosz-ukrán háború után Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt számos európai vezető látogatta meg Kijevben. A magas rangú amerikai tisztviselők távolmaradása a találkozóról jóllehet további kérdéseket vetett fel Washington új politikájával kapcsolatban.
Közel-Kelet
Az amerikai–orosz tárgyalások során egy jövőbeni ukrajnai béke lehetőségeiről és gazdasági kapcsolataiknak javításáról beszéltek a felek Rijádban, Szaúd-Arábia fővárosában. Az Al Arabiya beszámolt arról, hogy Donald Trump amerikai elnök köszönetet mondott Szaúd-Arábiának, amiért otthont adott Washington és Moszkva múlt heti tárgyalásainak, és a Királyságot „különleges helynek, különleges vezetőkkel” nevezte. Trump megduplázta a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel szembeni közelmúltbeli bírálatát, amely szerint „szereti” Ukrajnát, de lesújtotta Zelenszkij, mert „szörnyű munkát végzett” az országával. „Az országa összetört, és emberek milliói haltak meg szükségtelenül.” Trump azt mondta, reméli, hogy hamarosan tűzszünet lesz az orosz-ukrán háború lezárása érdekében. Az iráni Tehran Times kiemelte, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem látta okát annak, hogy az európai vezetők is részt vegyenek az ukrajnai háború befejezéséről szóló tárgyalásokon, és Brüsszelt azzal vádolta, hogy meg akarja hosszabbítani a konfliktust. A török Anadolu Ajansi ismertette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonbeszélgetést folytatott Mohammed bin Szalmán szaúd-arábiai koronaherceggel, hogy kifejezze köszönetét az Oroszország és az Egyesült Államok közötti rijádi tárgyalások megkönnyítéséért. Megköszönte azt is, hogy a szaúdiak támogató környezetet teremtettek a február 18-i rijádi orosz-amerikai tárgyalásokhoz, ami lehetővé tette a két delegáció számára, hogy „konstruktív és produktív” munkát végezzenek. Mindkét vezető megerősítette elkötelezettségét az orosz-szaúd-arábiai együttműködés fejlesztése mellett, különösen a kereskedelem, a befektetések és az energia szektorban. A Kreml megjegyezte, hogy Moszkva és Rijád továbbra is szorosan együttműködik az OPEC+ keretein belül a globális olajpiac stabilitásának megőrzése érdekében. A Middle East Eye kiemelte az orosz külügyminiszter szavait, miszerint „a tárgyaló felek nem csak hallották, hanem meg is hallgatták egymást.” S hogy „erős érdeklődés mutatkozott a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés fejlődése előtti mesterséges akadályok felszámolása iránt.” A tárgyalásokat Szaúd-Arábia is lehetőségnek tekintette arra, hogy helyreállítsa kapcsolatát az Egyesült Államokkal, amelyet súlyosan érintett Izrael gázai háborújának amerikai támogatása. Husszein Ibish, a washingtoni Arab Öböl-államok Intézetének vezető rezidens tudósa a Middle East Eye-nek azt mondta, hogy a megbeszélések Szaúd-Arábia számára teret jelentenek, hogy túllépjen egyszerűen regionális hatalom szerepén. „Az orosz háborúval kapcsolatos tárgyalások összehívásával Szaúd-Arábia megerősítheti a kívánt státuszt, mint felemelkedő regionális hatalom, nemzetközi és globális szerepekkel” – mondta. „Ugyanabban a ligában akar szerepelni, mint Dél-Afrika, Brazília, India és így tovább – talán nem olyan erős, mint ők, de a Közel-Keleten túl is befolyásos.”
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtójóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki érdemben nem nagyon foglalkozott az orosz-ukrán háború kitörésének harmadik évfordulójával, valamint a háború lezárásával kapcsolatos amerikai-orosz béketárgyalásokkal. A hírek között röviden ugyan szerepet kapott, a Szaúdi Arábiában megrendezett béketárgyalás, mint a globális politikai egyik fontos eseménye, azonban ezek az angolszász (elsősorban az amerikai) vagy orosz nyelvű sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései voltak.
Ennek az orosz-ukrán háborús eseményektől történő „távolmaradásnak” az oka, hogy a közép-ázsiai országok nagyon ügyelnek arra, hogy elsősorban az Oroszországgal ápolt hagyományosan jó és meghatározó gazdasági, politikai, katonai és egyéb kapcsolatok miatt, valamint a földrajzi determináltság révén (Oroszország Közép-Ázsia közvetlen szomszédja), illetve a reálpolitikai megfontoltság alapján a régió országai nem foglalnak állást az ukrajnai események kapcsán, csupán a mihamarabbi békére hívják fel a figyelmet.
Összességében elmondható, hogy a közép-ázsiai média az orosz-ukrán háború kitörésének harmadik évfordulójával, valamint a háború lezárásával kapcsolatos amerikai-orosz béketárgyalásokkal érdemben nem nagyon foglalkozott. Az elmúlt héten a regionális nyomtatott és online közép-ázsiai sajtó sokkal jobban fókuszált azokra a regionális eseményekre, ülésekre belpolitikai eseményekre helyezték a hangsúlyt, amely a régió rövid és hosszútávú jövőjét szorosan érinti.
A gyorselemzést készítette: Seremet Sándor, Klemensits Péter, Nagy Angelina,
Sárkány László, Szakáli Máté, Veres Szabolcs