Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt pénteki találkozója az Ovális Irodában kiabálós vitába torkollott: az amerikai elnök azt mondta az ukrán vezetőnek, hogy „kössön alkut, vagy végeztünk”, miközben dühös szóváltás alakult ki az amerikai támogatás természetéről, és arról, hogy Zelenszkij elég hálát mutatott-e érte. Az Ovális Irodában folytatott vitát világszerte közvetítették. Az alábbiakban az eurázsiai sajtó reakcióit szemlézzük.
Kelet-Ázsia
Kína
A Trump-Zelenszkij csörte a kínai sajtóban is nagy figyelmet kapott, a legtöbb sajtóorgánum által „drámainak” titulált incidenst számos cikkben elemezték, részletesen kitérve az elhangzottakra és az európai vezetők reakcióira is. A megbeszélés elfajulását J.D. Vance közbeszólásához kötötték, aki számon kérte Zelenszkijt, amiért nem mondott köszönetet Amerika támogatásáért. A Global Times drámai kiabálásnak, a modern nemzetközi kapcsolatok történetében példátlannak nevezte Trump és Zelenszkij fehérházi szópárbaját. A kínai sajtó értelmezésében a vita rávilágított arra, hogy milyen nagy eltérések vannak az Egyesült Államok és Ukrajna között a háború lezárását illetően, amely nehezebbnek bizonyul, mint ahogy azt Trump eleinte gondolta, a szóváltás pedig azért fajult el ennyire, mert mindkét vezető erősnek és rendíthetetlennek igyekezett mutatkozni hazai közönsége előtt. Kínai szakértők a vitával kapcsolatban arra is felhívták a figyelmet, hogy Trump külpolitikája magas kockázattal járó hazárdírozás, és kérdéses, hogy kézzelfogható gazdasági előnyöket tud-e hozni az amerikai embereknek. Megjelentek olyan vélemények is, amelyek tanulságként hangsúlyozták: az USÁ-hoz ragaszkodni kockázatos és súlyos következményekkel járhat, a biztonságot csak önmaga erejéből garantálhatja egy állam, és utaltak Kínára, mint Washingtonhoz és Moszkvához képest kiegyensúlyozottabb, konstruktív szereplőre. A kínai állásponttal kapcsolatban érdemes még megemlíteni, hogy a fehérházi találkozóval kapcsolatban a kínai Külügyminisztérium szóvivője, Lin Jian újságírói kérdésre azt nyilatkozta, míg Kína nem részese az ukrajnai konfliktusnak, támogat minden konstruktív próbálkozást a tartós és igazságos béke megteremtésére, amely mindkét fél szempontjait figyelembe veszi. A téma a Weibo közösségi platformon is rendkívül felkapottá vált, kínai internethasználók ezrei pedig elárasztották Washingtont kritizáló kommentekkel az Egyesült Államok pekingi nagykövetségének posztját a fehérházi csörtéről.
Dél-Korea
A fehérházi események a dél-koreai médiát is leuralták, számtalan tudósítás jelent a veszekedésbe fulladt találkozóról, melyben elképedéssel számoltak be az indulatos jelenetekről. Jól kivehető, hogy a csörte növeli Dél-Korea aggodalmát a Washingtonnal való szövetséget, illetve a védelmi garanciát illetően. Bár Dél-Korea alapvetően érdekelt a háború befejezésében – hiszen Észak-Koreát az ukrajnai konfliktus értékelte fel Oroszország számára, Ukrajna újjáépítése pedig komoly gazdasági lehetőség a dél-koreai vállalatoknak, melyből mindenképpen ki szeretnék venni a részüket –, az, ahogyan Trump kezelte Ukrajnát, felvetette a kérdést, hogy Dél-Koreával vajon milyen módon járna el. A dél-koreai médiumokban jellemzően megjelenő legfontosabb következtetés, hogy Dél-Koreának fel kell készülnie arra, hogy fokozza védelmi kapacitásait – erre nyomás is irányul majd, de saját biztonságát is így tudja garantálni. Az az értékelés is megfigyelhető volt, hogy Zelenszkij ott hibázott, hogy nem vette figyelembe azt, hogy az új amerikai adminisztráció külpolitikai döntéshozatalát milyen célok vezérlik, Dél-Koreának pedig ezt figyelembe véve kellene jó üzletet ajánlania Washingtonnak.
Japán
Az indulatos Trump-Zelenszkij találkozónak Japánban is nagy visszhangja volt. Ami a hivatalos reakciókat illeti, Ishiba miniszterelnök a szóváltás után azt nyilatkozta, Japán nem kíván oldalakat választani a vitában – mutatva Tokió kényes helyzetét az USA régi szövetségeseként és Ukrajna aktív támogatójaként (a közösségi médiában is ennek megfelelően oszlanak meg a vélemények Trump-párti és Zelenszkij-párti vonalon). Ishiba kiemelte azt is, hogy fontosnak tartja, hogy a G7 egysége megmaradjon, és ne keletkezzenek törésvonalak az USA, Ukrajna és a G7 között. A South China Morning Post az eset után részletes cikket tett közzé a japán konzervatívok egyre negatívabbá forduló Trump percepciójáról, bemutatván, hogy Trump kereskedelem- és biztonságpolitikai intézkedései, valamint a ukrán elnökkel való szócsata után a Trumphoz eleinte támogatóan viszonyuló, konzervatív irányba hajló japánok aggodalma növekszik az amerikai elnök külpolitikájával kapcsolatban. A történtek mindenesetre növelték az aggodalmat és a bizonytalanságot a Washingtonnal való szövetséggel, illetve az amerikai védelmi garanciával kapcsolatban.
Dél-Ázsia
India
Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök washingtoni vitája széles körű visszhangot kapott az indiai médiában, kiemelve az amerikai-ukrán kapcsolatok diplomáciai feszültségeit és bonyolultságát. A tudósítások kiemelték J. D. Vance alelnöknek a Zelenszkijt ért bírálatát a vélt tiszteletlenség miatt, valamint az amerikai média kihasználását a kétoldalú kérdések nyilvános megvitatására. Indiai elemzők rámutattak, hogy ez a szóváltás jól szemléltette, hogy Zelenszkijnek milyen kihívásokkal kell szembenéznie, amikor Ukrajnának próbál támogatást szerezni, miközben a kritikus amerikai véleményeket kell kezelnie. A tudósítások megjegyezték, hogy a vita során heves szóváltások és kölcsönös vádaskodások hangzottak el, kiemelve a katonai támogatással, a kormányzással és a korrupcióval kapcsolatos eltérő megközelítéseket. Indiai elemzők megjegyezték, hogy Trump viselkedése és válaszai a vita során azt sugallták, hogy nem szolidáris Ukrajna helyzetével, ami azt a benyomást keltette, hogy Zelenszkij kudarcot vallott a nagyobb amerikai támogatás megszerzésére irányuló küldetésében. Az újságírók hangsúlyozták a globális geopolitikára gyakorolt szélesebb körű következményeket, beleértve az Egyesült Államok belpolitikája és a nemzetközi diplomácia közötti súrlódásokat. Az eseményt jelentősnek jellemezték, mivel az potenciális következményekkel járhat Ukrajna stratégiai helyzetére és az európai szövetségesekkel való kapcsolataira nézve. A tudósítások azt is felvetették, hogy a vita következményei megváltoztathatják a geopolitikai dinamikát, és hatással lehetnek az Ukrajnával kapcsolatos diplomáciai és katonai stratégiákra. Összességében az indiai média a vitát a kortárs politikai diskurzus kritikus pillanataként fogalmazta meg, amely a nemzetközi kapcsolatok kihívásait és a globális szövetségek összetettségét tükrözi.
Pakisztán
A Trump-Zelenszkij vita a pakisztáni médiában is komoly figyelmet kapott, leginkább annak geopolitikai következményeire összpontosítva. A tudósítások azonban – Dél-Ázsia kisebb országaihoz hasonlóan – Pakisztánban is többnyire a külföldi hírügynökségektől átvett anyagokat tartalmazták. Ennek során kiemelték Trump kitartását az amerikai érdekek mellett, különösen ami az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt és gazdasági támogatást illeti az Oroszországgal fennálló konfliktus közepette. Elemezték a találkozó jelentőségét, megjegyezve, hogy az nemcsak az amerikai-ukrán kapcsolatokat tükrözi, hanem a tágabb nemzetközi dinamikát is, különösen azt, hogy az amerikai külpolitika változása milyen hatással lehet a világra és miként látják ezt a folyamatot a külföldi vezetők. A megbeszéléseket a jövőbeli diplomáciai kötelezettségvállalások szempontjából kritikusnak ábrázolták, betekintést nyújtva abba, hogy ezek hogyan rezonálnak Pakisztán saját külpolitikai kontextusában, párhuzamba állítva Iszlámábád geopolitikai érdekeit Washington érdekeivel. Összességében a tudósítás tükrözte a globális diplomácia összetettségét és a nemzetközi kapcsolatok változó természetét, hangsúlyozva a szóban forgó kérdések sürgősségét és komolyságát.
Délkelet-Ázsia
A délkelet-ázsiai médiában korlátozott terjedelemben jelentek meg hírek Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2025. február 28-i, a Fehér Házban tartott találkozójáról. Nevezetesen, az olyan jelentős kiadványok, mint a The Straits Times (Szingapúr), a The Star (Malajzia), a Bangkok Post (Thaiföld), a The Jakarta Post (Indonézia) és a Philstar.com (Fülöp-szigetek) jobbára a nemzetközi hírügynökségek anyagait átvéve adtak hírt a fejleményekről, de nem közöltek saját tudósításokat az eseményről.
A Cebu Daily News, egy Fülöp-szigeteki kiadvány azonban beszámolója szerint a két vezető közötti várva várt találkozó utolsó perceiben kibontakozó kiabálós vita úgy tűnt egyelőre szertefoszlatta az ukránok reményét, hogy az Egyesült Államok megbízható partnerként segíthet Oroszország három éve tartó támadásának elhárításában és befejezésében. A szóváltás, amelynek során Trump és JD Vance alelnök egy frusztrált Zelenszkijt kioktatott a korábbi amerikai támogatásért érzett hálájának hiánya miatt, elragadtatta a moszkvai tisztviselőket, akik a Washington és az ukrán vezető közötti kapcsolatok végleges megromlását látták benne. Azonban pénteken úgy tűnt, jegyzi meg a cikk, hogy az ukránokat nem zavarta meg a Zelenszkij és Trump közötti kirohanás. Az ukrán közösségi médiát késő este elárasztották a Zelenszkijt dicsérő posztok, és országos, regionális és helyi szintű tisztségviselők is csatlakoztak, hogy kifejezzék támogatásukat a vezetőjük iránt.
A malajziai The Star cikke is kiemeli, hogy az ukránok kiálltak az elnökük mellett és Kijev utcáin gyülekeztek a dühös szóváltást követően. Zelenszkij a találkozón nyíltan kihívta Trumpot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szembeni hozzáállása miatt, és arra szólította fel, hogy „ne kössön kompromisszumokat egy gyilkossal”. Trump azzal vádolta Zelenszkijt, hogy a harmadik világháborút kockáztatja, és hogy hálátlan Washingtonnal szemben az Ukrajnának nyújtott katonai segítségért. „Trump végre megértette, hogy Zelenszkij olyan elnök, aki nem fogja csak úgy feladni” – mondta az egyik demonstráló Kijev központjában. „Nem Ukrajna az, aki a harmadik világháborúval játszik – sokkal valószínűbb, hogy minket használnak fel ebben a játékban alku tárgyaként” – jegyezte meg egy másik. Az emberek ugyanakkor aggódnak az amerikai támogatás bizonytalansága miatt. A washingtoni találkozó célja az volt, hogy elsimítsa Trump és Zelenszkij közötti megromlott személyes kapcsolatokat egy olyan megállapodás aláírásával, amely megosztotta volna az Egyesült Államokkal az Ukrajna kritikus nyersanyaglelőhelyeiből származó nyereséget. Ez azonban látványosan meghiúsult.
A szingapúri The Straits Times azt emelte ki, hogy a fehér házi összecsapás megosztotta az amerikai elnök republikánus párttársait, és elhomályosította annak kilátásait, hogy a kongresszus jóváhagyja a Kijevnek az Oroszországgal vívott háborúban nyújtott további támogatásokat. A republikánusok többsége Trump és Vance mögé állt, de néhányan csatlakoztak az Ukrajnát védő demokratákhoz. Kijev támogatói azt remélték, hogy az alku segíthet abban, hogy Trump republikánusai – akik szűk törvényhozási többséggel bírnak – nagyobb támogatást biztosítsanak a jövőbeni segélyezéshez. A Kongresszus 175 milliárd dollárnyi támogatást hagyott jóvá azóta, hogy Putyin három évvel ezelőtt megkezdte teljes körű invázióját, de az utolsó intézkedést tavaly áprilisban fogadták el, amikor a demokraták irányították a Szenátust, és a demokrata Joe Biden volt a Fehér Házban. Néhány republikánus, aki kiállt Ukrajna megsegítése mellett, azt mondta, reméli, hogy a kapcsolatokat újra lehet építeni. Michael McCaul képviselő, a képviselőház külügyi bizottságának tiszteletbeli elnöke azt mondta, hogy továbbra is reménykedik egy valódi és tartós békében, amely biztosítja, hogy Ukrajna mentesüljön a további orosz agressziótól.
Az indonéz Jakarta Post is a rendkívüli találkozó amerikai belföldi következményeire helyezte a hangsúlyt: az átvett híradás szerint a demokraták azzal vádolták Trumpot és Vance-t, hogy Vlagyimir Putyin orosz vezető „piszkos munkáját” végzik, miután a világsajtó előtt szidták Zelenszkijt. A republikánusok szerint azonban az amerikai vezetők joggal vádolták a nyugatbarát Zelenszkijt azzal, hogy nem volt hálás az amerikai támogatásért, amelyet Ukrajna védelmében nyújtottak az orosz invázióval szemben. A cikk válogatást közöl az amerikai politikusok reakcióiból. Az indonéz sajtó szintén kiemelte, hogy az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti, Ukrajna gazdag természeti erőforrásainak közös fejlesztéséről szóló megállapodástól Kijev és európai szövetségesei a kapcsolatok javulását remélték. Az egyezmény a vita után függőben maradt, de az európai vezetők Zelenszkij védelmére keltek.
Közel-Kelet
Donald Trump és Volodimir Zelenszkij feszült és idő előtt véget ért washingtoni találkozójának a közel-keleti sajtóban is nagy visszhangja volt. Az Al Khaleej szerint a Trump-adminisztráció Zelenszkij lemondását illetve távozását jelzi előre, s úgy tűnik, hogy a pénteki Fehér Házban tartott találkozó katasztrofális kudarca okozta düh még nem csillapodott. Az emirátusbeli híroldal idézte Mike Waltz, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadóját, aki elmondta, hogy „ha kiderül, hogy Zelenszkij elnök személyes vagy politikai okokból többé nem akarja befejezni a háborút országában, akkor azt hiszem, valódi problémánk lesz”. Mike Johnson, a republikánus képviselőház elnöke úgy véli, hogy „vagy észhez tér az ukrán elnök, és hálával ül a tárgyalóasztalhoz, vagy valaki másnak kell átvennie az elnöki posztot, hogy ezt megtegye helyette.”
Az Al Arabiyya arról számol be, hogy az ukrán elnök lát esélyt arra, hogy még megmentheti kapcsolatát az Egyesült Államokkal. Volodimir Zelenszkij vasárnap azt mondta, hogy meg tudja menteni kapcsolatát Donald Trump amerikai elnökkel az Ovális Irodában folytatott kirobbanó találkozójuk után, de a tárgyalásokat zárt ajtók mögött kell folytatni. A szaúdi lap beszámolójában Zelenszkij megismételte, hogy Ukrajna nem enged át egyetlen területet sem Oroszországnak a békemegállapodás részeként. Ugyanakkor kijelentette, hogy továbbra is hajlandó aláírni az Egyesült Államokkal az ásványi anyagokról szóló megállapodást, és kulcsfontosságú fejleménynek nevezte az európai vezetőkkel folytatott vasárnapi megbeszélést, amelynek célja egy új béketerv tervezetének elküldése az Egyesült Államoknak.
A Middle East Eye elemzésében felhívta a figyelmet arra, hogy a két elnök találkozója betekintést engedett abba, ahogyan az Egyesült Amerika az erő politáját gyakorolja. A mértékadó közel-keleti híroldal kihangsúlyozta azt a tényt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt egyszerűen kirúgták a Fehér Házból pénteken, miután Donald Trump amerikai elnökkel folytatott megbeszélése a világ előtt totálisan összeomlott. Amerika barátai, ellenségei és pártatlan nézők egyaránt példátlan képet kaptak arról, hogy Trump és JD Vance alelnök „kesztyűt levéve” konfrontálódik egy Oroszországgal háborúban álló európai ország elnökével.
A török Anadolu híroldalon Prof. Dr. Oktay F. Tanrısever a Trump-Zelenszkij feszültségben az ukrán ásványkincsek szerepét emelte ki, miszerint ez a kérdés nem vizsgálható a globális hatalmak kritikus ásványbiztonságától és diplomáciájától függetlenül. Bár Ukrajna olyan szénhidrogén-energiaforrásokban nem gazdag, mint az olaj és a földgáz, de igen gazdag kritikus ásványi anyagokban és ritkaföldfémekben, valamint szénkészletekben, amelyek jelenleg nagyrészt az orosz ellenőrzés alatt álló területen találhatók. Ismeretes, hogy Ukrajnában vannak olyan ásványok, mint a titán, cirkónium, nikkel, kobalt, lítium, grafit, berillium, gallium és urán, valamint néhány ritkaföldfém elem, amelyek nagyon fontosak a fejlett ipari termelési folyamatokban és az energiaszektorban. Valójában ezekből az ásványokból és elemekből Ukrajnában a készletek a legfontosabbak közé tartoznak Európában. Zelenszkijt aggasztja Trump kijelentése, miszerint az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott segélyei nem ingyenes támogatás, hanem adósság, amelyet vissza kell fizetni, és az a kijelentése, hogy őt tartja felelősnek a háborúért. Mivel a természeti erőforrásokat, ásványokat és elemeket a nemzeti szuverenitás elemének tekintik, akárcsak a földet, Ukrajnában egyre inkább úgy vélik, hogy Trump és Putyin politikáját hasonló geopolitikai és birodalmi ambíciók táplálják.
Az iráni Mehr News ismertette, hogy a perzsa állam külügyminisztériumának szóvivője a Donald Trump és Volodimir Zelenszkij közelmúltbeli szóbeli összecsapására reagálva azt hangsúlyozta, hogy a nemzeteknek nem szabad külső hatalmakra hagyatkozniuk a biztonság fenntartása érdekében. „Nyugat-Ázsiában, különösen a Perzsa-öbölben, az országoknak saját belső és regionális képességeikre kell támaszkodniuk a biztonság biztosítása érdekében. Ebben a tekintetben egyetlen harmadik félben sem lehet megbízni, és nem lehet rá számítani” – mondta az iráni szóvivő. „Mindig is hangsúlyoztuk, hogy a biztonság nem importáru” – tette hozzá. A közelmúlt eseményei figyelmeztető jelként szolgálnak. „Felvetnek egy alapvető kérdést: Tanúi vagyunk-e a visszatérésnek a 19. századba, amikor a hatalom, a megfélemlítés és a kényszerítés diktálta a nemzetközi interakciókat? – vonta le a következtetést.
Posztszovjet térség
Ukrajna
Az ukrán politikusok túlnyomó része csalódását és nemtetszését mutatta ki Trump és csapata viselkedésével kapcsolatban, a szakértők egy része pedig úgy véli, hogy az ukrán elnököt kelepcébe csalták, és az egész egy előre megtervezett akció volt, amelynek célja nem más volt, mint Zelenszkij elnök fontosságának devalválása, hiszen a Trump adminisztráció egyébként is hűvös hozzáállást tanúsított Kijev felé. Az egyik legmeghatározóbb, Trump-kritikus álláspont Ukrajnában az, hogy Kijevnek az Európai Unióval és Nagy Britanniával kell szorosabbra fűzni az együttműködését, mivel az Egyesült Államokkal való partnerség egyre nehezebben tartható fenn. A másik álláspont, amely az ukrán politikai térben megjelenik szintén katasztrofálisnak minősítette az ukrán elnök és az amerikai vezetés között kitört vitát, de ebben Zelenszkijt vádolja, mondván, hogy meggondolatlanul és felelőtlenül szállt vitába Ukrajna legnagyobb és legerősebb partnerországának az elnökével. Ellenszegülni és vitatkozni Trumppal Ukrajna érdekei védelme érdekében igenis szükséges a kritikusok szerint is, de ezt zárt ajtók mögött és nem kamerák előtt kellett volna megtenni.
Az ukrán lakosság harciasabb hazafias rétegei körében a szimpátia szintje megnőtt Zelenszkijjel szemben, ugyanis ezek úgy vélik, hogy Zelenszkijnek volt mersze kiállni nem csak Oroszországgal és Putyinnal szemben, de egy nála jóval erősebb figurával az Amerikai Egyesült Államok elnökével, Donald Trumppal szemben is, aki nála jóval erősebb pozíciókkal rendelkezik. Az ő olvasatukban Zelenszkij minden áron, még egy ilyen hatalmas partnerrel vállalt konfliktus árán is védi az ukrán érdekeket. Vannak azonban, akik úgy vélik, hogy Zelenszkij azt kockáztatja, hogy elveszíti az amerikai támogatást, amely kritikusan fontos Ukrajna számára. Szerintük Zelenszkij ezzel nem csak háború befejezésének a végét tolta messzebbre, de még az ország pozícióit is tovább ronthatja. Kritikusai ezzel együtt gyakran fejezik ki, hogy emberileg sajnálták az elnököt a kellemetlen vita miatt a Fehér Házban. Zelenszkij ugyanakkor igyekszik rendezni a csörtét, a kedden közzétett X bejegyzésében beismerte, hogy a találkozó nem a várakozások szerint történt és hogy csapatával kész Donald Trump erős vezetése alatt dolgozni a fenntartható erős békéért.
Oroszország
A Kreml szóvivője Dmitrij Peszkov visszafogottan reagált az amerikai és az ukrán elnök összeszólalkozására. Nyilatkozatában elmondta, hogy a háború lezárása nem lesz egyszerű, ugyanis ahhoz nem lesz pusztán Washington akarata és Moszkva hajlandósága rendezni a konfliktust. Ennek beigazolódása látszott szerinte a pénteki találkozón, amelyen az ukrán fél egyértelműen kifejezte ellenállását az ilyen folyamatokkal kapcsolatban. Peszkov kitért Zelenszkij londoni találkozójára is, amelyen az európai vezetők egy sora támogatásáról biztosította Kijevet. Ezeket Moszkva a „háború pártjához” sorolja, amelyek a háború rendezése helyett inkább annak folytatásában és Ukrajna további felfegyverzésében érdekeltek. Az orosz sajtóban összességében nem foglalkoztak sokat a vita értelmezésével, de közzétették a vita szövegét oroszul.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtójóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki érdemben nem foglalkozott a Donald Trump amerikai elnök és Volidimir Zelenszkij ukrán elnök közötti washingtoni találkozóval. A hír ugyan szerepet kapott, a közép-ázsiai médiában, mint a globális politikai jelenleg legmeghatározóbb eseménye, azonban ezek hírek az angolszász (elsősorban az amerikai és brit), német vagy orosz nyelvű sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései voltak.Ugyanakkor a találkozóról mindegyik közép-ázsiai ország sajtóterméke beszámolt diplomáciai skandallumként jellemezve az eseményt. Ugyanakkor a washingtoni találkozóval ellentétben a közép-ázsiai médiában a híreket az olyan belföldi események, mint például a tenge-dollár árfolyam lehetséges változásai, az üzbég gazdaság helyzetével kapcsolatos kérdések vagy az Üzbegisztán és Katar közötti partnerségi megállapodás létrejöttének lehetséges következményei tematizálták az elmúlt hetet.
Összességében elmondható, hogy a közép-ázsiai média a Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti washingtoni találkozóval érdemben nem foglalkozott. Az elmúlt héten a regionális nyomtatott és online közép-ázsiai sajtó sokkal jobban fókuszált azokra a regionális eseményekre, ülésekre belpolitikai eseményekre és katasztrófákra, melyek a régió rövid és hosszútávú jövőjét szorosan érintik.
A gyorselemzést készítették: Klemensits Péter, Nagy Angelina, Sárkány László,
Seremet Sándor, Szakáli Máté, Veres Szabolcs