Az Egyesült Államok kedden beleegyezett abba, hogy újraindítja a katonai segítségnyújtást és a hírszerzési információk megosztását Ukrajnával, miután Kijev kijelentette, hogy kész támogatni Washington javaslatát egy 30 napos tűzszünetre Oroszországgal – közölték az országok egy közös nyilatkozatban. A szaúd-arábiai Dzsiddában az ukrán tisztségviselőkkel folytatott több mint nyolcórás megbeszélések után Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy a labda Moszkva térfelén pattog. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön kijelentette, hogy Oroszország elvben támogatja az ukrajnai tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot, de a harcokat nem lehet szüneteltetni, amíg nem dolgoznak ki vagy nem tisztáznak számos döntő feltételt. Az alábbiakban az eurázsiai sajtó reakcióit szemlézzük.
Kelet-Ázsia
Kína
Az amerikai-ukrán fegyverszüneti kezdeményezést a kínai külügyminisztérium is kommentálta, melyet a kínai sajtóorgánumok is közöltek az eseményekről való tudósításaikban. A nyilatkozat szerint Kína a konfliktus első napjától kezdve párbeszéden és tárgyaláson alapuló politikai megoldást sürgetett, és aktívan támogatta a béketárgyalásokat, amelyek tartós megoldásként szolgálhatnak és mindkét fél érdekeit és szempontjait figyelembe veszik. Kínai szakértők a híreket kommentálva azt mondták, ellentmondásos lenne, ha Oroszország elutasítaná az ideiglenes fegyverszüneti kezdeményezést – melyet aztán Moszkva meg is tett –, ami a javulásnak induló amerikai-orosz kapcsolatokat is visszavetheti. Ugyanakkor a fegyverszüneti kezdeményezés egyelőre csak Ukrajna és az Egyesült Államok közötti konszenzust jelent, nem Oroszország és Ukrajna, illetve Oroszország és az Egyesült Államok közöttit, a tartós béke pedig még mindig messze van, mivel az USA és Ukrajna is mellőzik az orosz-ukrán tárgyalások kulcsproblémáit. Ahogy a Xinhua cikke hangsúlyozta, a jelen előrelépések ellenére korai lenne a békét ünnepelni, mivel a fronton még mindig intenzívek a harcok. A Global Times szerkesztői véleménycikke szerint pedig bár a tűzszünet egy szükséges első lépés, de a probléma teljeskörű megoldásához szisztematikus kezelési tervre van szükség, amely elveti az egyoldalú törekvéseket az „abszolút biztonság” másik kárára történő garantálására. A biztonság nem épülhet mások bizonytalanságára, ez az elv pedig kulcsfontosságú a hosszú távú eurázsiai béke garantálásához. Emellett olyan véleménycikkek is napvilágot láttak, hogy a szaúd-arábiai tárgyalások igazából mindösszesen Washington azon célját szolgálják, hogy ellenőrzést szerezzen Ukrajna erőforrásai felett, és megerősítse saját globális dominanciáját.
Dél-Korea és Japán
Az amerikai-ukrán fegyverszüneti kezdeményezésről a dél-koreai és japán sajtóban is jelentek meg cikkek, ezek azonban jellemzően tényszerű tudósítások voltak. A japán miniszterelnöki kabinet főtitkára, Yoshimasa Hayashi sajtótájékoztatón azt nyilatkozta az eseményekkel kapcsolatban, hogy Tokió fontos előrelépésnek tartja a tűzszüneti tervet, és reménykednek Moszkva pozitív válaszában. A háborúval kapcsolatos fejlemények nagy érdeklődésre tartanak számot mindkét országban, mivel úgy tartják, saját régiójuk biztonságára vonatkozóan is döntő következményekkel jár.
Dél-Ázsia
India
Az Ukrajna és Oroszország közötti esetleges tűzszünetről szóló, az Egyesült Államok által Dzsiddában közvetített tárgyalások jelentős figyelmet kaptak az indiai médiában. A leközölt cikkek azonban elsősorban a külföldi hírügynökségektől átvett anyagokat tartalmazták. Kiemelték ugyanakkor, hogy Ukrajna támogatását fejezte ki a 30 napos tűzszünetet javasló amerikai kezdeményezéssel kapcsolatban, amelyet a folyamatban lévő konfliktus de-eszkalációja felé tett döntő lépésnek tekintenek. A megbeszélések célja nem csupán az ellenségeskedések leállítása volt, hanem az Ukrajna és Oroszország közötti azonnali tárgyalások keretének kialakítása is, amelyek célja a konfliktushoz vezető, régóta fennálló kérdések megoldása. Az indiai média kiemelte e tárgyalások stratégiai jelentőségét a nemzetközi diplomácia összefüggésében, kiemelve az Egyesült Államok közvetítő szerepét és a régió geopolitikai helyzetére gyakorolt lehetséges következményeit. Továbbá az indiai sajtó különböző elemzései tárgyalták a tűzszüneti javaslat jelentőségét mindkét fél számára. Ukrajna támogatását taktikai lépésnek tekintik, hogy nemzetközi támogatást szerezzen és megerősítse pozícióját a jövőbeli tárgyalásokon. Másrészt Oroszország válasza, valamint az, hogy milyen feltételek mellett egyezne bele egy ilyen tűzszünetbe, a szakértők és elemzők körében a találgatások középpontjában állt. A későbbiekben Vlagyimir Putyin válaszát, mely szerint Oroszország ragaszkodik az általa támasztott feltételekhez, szintén közölte az indiai sajtó. Összességében a tudósítás kiemelte a konfliktus összetettségét, a párbeszéd fontosságát és a tartós béke diplomáciai csatornákon keresztül történő elérésének lehetőségét. Az indiai média nézőpontja nemcsak a tárgyalások közvetlen következményeit tükrözi, hanem a globális biztonság és stabilitás szempontjából is tágabb jelentőségűek.
Pakisztán
Pakisztán esetében szintén figyelmet kapott az esemény, de Indiához hasonlóan itt is alapvetően a külföldi hírügynökségektől átvett anyagok olvashatóak. A Pakistan Today arra is kitért, hogy Washington és Kijev megállapodott abban, hogy a lehető leghamarabb átfogó megállapodást kötnek Ukrajna kritikus ásványkincseinek fejlesztéséről, amely megállapodás a Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt heti, a Fehér Házban tartott csípős találkozója miatt függőben maradt.
Délkelet-Ázsia
Donald Trump amerikai elnök véget akar vetni a három éve tartó háborúnak, és nyomást gyakorol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, hogy kezdjen tárgyalásokat. Az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segítség felfüggesztésére napokkal azután került sor, hogy Zelenszkij és Trump egy feszült fehér házi találkozón vitatkozott a konfliktusról. Az adminisztráció döntése a katonai segélyezés folytatásáról a magas rangú ukrán tisztségviselőkkel Szaúd-Arábiában folytatott keddi megbeszélések után azonban egyértelműen álláspontváltást jelent. Ennélfogva ugyan a délkelet-ázsiai országok nem vették részt a szaúd-arábiai találkozón, a délkelet-ázsiai média beszámolt róla. Az olyan jelentős, mint a The Straits Times (Szingapúr), a Astro Awani (Malajzia), a Bangkok Post (Thaiföld), vagy a Manila Times (Fülöp-szigetek) jobbára a nemzetközi és arab hírügynökségek anyagait átvéve és kiegészítve adtak hírt a fejleményekről.
A Jakarta Globe cikke is beszámolt róla, hogy az amerikai fegyverszállítások Ukrajnának szerdán újraindultak, egy nappal azután, hogy Donald Trump kormánya feloldotta a Kijevnek az orosz invázió elleni harcban nyújtott katonai támogatás felfüggesztését, és a tisztviselők várták a Kreml válaszát az Ukrajna által jóváhagyott 30 napos tűzszüneti javaslatra. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint fontos, hogy ne „előzzük meg” a Washington által javasolt tűzszünetre adott válasz kérdését. Újságíróknak azt mondta, hogy Moszkva „részletes információkat” vár az Egyesült Államoktól, és azt sugallta, hogy Oroszországnak ezt meg kell kapnia, mielőtt állást foglalhatna. A Kreml korábban ellenzett mindent, ami a konfliktus végleges befejezésétől kevesebb, és nem fogadott el semmilyen engedményt. A híroldal arról is beszámolt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön kijelentette elvben egyetért az Egyesült Államok 30 napos ukrajnai tűzszünetre vonatkozó javaslatával, de hangsúlyozta, hogy a feltételeket még ki kell dolgozni, és megjegyezte, hogy bármilyen tűzszünetnek meg kell nyitnia az utat a tartós béke felé. „Maga az elképzelés helyes, és mi természetesen támogatjuk” – mondta Putyin egy moszkvai sajtótájékoztatón. Donald Trump elnök szerint „jó jelek” érkeztek Oroszországból, és visszafogott optimizmussal nyilatkozott Putyin nyilatkozatáról, majd megismételte, hogy kész beszélni Putyinnal. Putyin „nagyon ígéretes nyilatkozatot tett, de nem volt teljes” – mondta Trump csütörtökön a Fehér Házban Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott megbeszélésének kezdetén. „Most meglátjuk, hogy Oroszország ott tart-e vagy sem. És ha nem, az egy nagyon kiábrándító pillanat lesz a világ számára”. Putyin, aki több mint három évvel ezelőtt megindította Ukrajna teljes körű megszállását, megjegyezte, hogy ellenőrizni kell a tűzszünet esetleges megsértését, és jelezte, hogy Oroszország garanciákat kér arra, hogy Ukrajna nem használja fel az ellenségeskedések szünetelését az újrafegyverzésre és a mozgósítás folytatására.
A Straits Times cikke kiemeli, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki Szaúd-Arábiában tartózkodott, de nem vett részt a tárgyalásokon, azt mondta, hogy a tűzszünet „pozitív javaslat”, amely a konfliktus frontvonalára vonatkozik, nem csak a légi és tengeri harcokra. Zelenszkij szerint a 30 napos tűzszünet lehetővé tenné a feleknek, hogy „teljes mértékben előkészítsenek egy lépésről lépésre haladó tervet a háború befejezésére, beleértve a biztonsági garanciákat Ukrajna számára”. Szaúd-Arábiában az Egyesült Államok és Ukrajna azt is közölte, hogy megállapodtak abban, hogy a lehető leghamarabb átfogó megállapodást kötnek Ukrajna kritikus ásványkincseinek fejlesztéséről, amely megállapodás már hetek óta készül, és amelyet a Fehér Házban tartott csípős megbeszélése tett bizonytalanná. A cikk megjegyzi, hogy a fejlemények a Kreml Kurszki területéről az ukrán erők kiszorítására irányuló orosz erőfeszítések fokozódása közepette történtek, amelyek az elmúlt napokban áttörést hoztak. A harcok a tűzszüneti tárgyalások kiéleződésével párhuzamosan eszkalálódtak, mivel Moszkva vissza akarja szerezni a területét, Kijev pedig eltökélten ragaszkodik hozzá, hogy az esetleges tárgyalások során tárgyalási alapként tartsa meg azt. Az ukrán erők tavaly augusztusban végrehajtott merész kurszki rajtaütése a második világháború óta az első idegen megszállás volt orosz területen. Azóta az ukrán erők több tízezer orosz és észak-koreai katona intenzív nyomása ellenére tartottak ki.
A Fülöp-szigeteki Manila Times cikk híradása kiemeli, hogy a fegyverszünet kérdésének óvatos orosz megközelítése azt tükrözi, hogy Putyin tisztában van azzal a kockázattal, hogy az ajánlat elutasítása felboríthatja az orosz-amerikai kapcsolatok normalizálására tett kísérleti erőfeszítéseket. Megfigyelők szerint Putyin a nyílt elutasítás helyett valószínűleg azt fogja javasolni, hogy a tűzszünetet bizonyos feltételekhez kössék, amelyek megvédik Moszkva érdekeit. Trump bizakodását hangsúlyozta ugyanakkor egy másik híradás, mely szerint orosz hírügynökségek korábban arról számoltak be, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség és az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetői évek óta először telefonáltak egymással. Rubio amerikai külügyminiszter pedig a kanadai Charlevoix-ban, a G7-ek találkozóján külön is beszámolt az amerikai-ukrán fegyverszüneti kezdeményezésről.
Közel-Kelet
Konstruktívan kezdődtek meg az ukrán-amerikai béketárgyalások Szaúd-Arábiában. Maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is Dzsiddában volt, de ő nem volt jelen a tárgyalásokon, négyszemközti egyeztetésen vett részt Mohammed bin Szalmán miniszterelnök-trónörökössel. Az Asharq Al-Awsat beszámolója szerint a tárgyalásoknak otthont adó Királyság üdvözölte az ukrajnai válság megoldására irányuló erőfeszítéseket. A Szalmán bin Abdulaziz al Szaúd által vezetett kabinet kedden Dzsiddában megvitatta Mohamed bin Szalmán koronaherceg és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti tárgyalások eredményeit. A Királyság hangsúlyozta elkötelezettségét az ukrajnai válság megoldására és a tartós béke elérésére irányuló nemzetközi erőfeszítések támogatására. Ezen túlmenően mindkét ország méltatta gazdasági kapcsolataik erősségét, és üdvözölte a Közös Üzleti Tanács 2025-ös újraalapítását. A kabinet üdvözölte az Egyesült Államok és Ukrajna közötti tárgyalások megkezdését is, mondván, hogy ez a kezdeményezés tükrözi a Királyság kiegyensúlyozott kapcsolatait a különböző érdekelt felekkel, a globális biztonság és béke előmozdításában betöltött vezető szerepét, valamint a párbeszéd, mint a konfliktusmegoldás leghatékonyabb eszköze melletti elkötelezettségét.
Katar állam szintén üdvözölte, hogy a Szaúd-Arábiai Királyság házigazdája az Amerikai Egyesült Államok és Ukrajna közötti tárgyalásoknak, reményét fejezve ki, hogy a tárgyalások hozzájárulnak az ukrajnai válság megoldásához. Az iráni Tehran Times a tárgyalásokkal kapcsolatban szűkszavúan megemlítette, hogy az Egyesült Államok feloldotta a segélyezési szünetet, mivel Ukrajna immáron támogatja a 30 napos tűzszünetet Oroszországgal. A The Jerusalem Post kitért arra is, hogy a lehető leghamarabb átfogó megállapodást kötnek Ukrajna kritikus ásványkincseinek fejlesztéséről, s hogy az Egyesült Államok külügyminisztériumának közlése szerint az USA „azonnal” folytatja a hírszerzési információk megosztását és a katonai segítségnyújtást az ukrán fegyveres erők számára. A héber lap másik elemzése azt fejtegeti, hogy Szaúd-Arábia szerepe az ukrajnai tárgyalásokon a Királyságnak még nagyobb befolyást hozhat. A trumpi Fehér Házban betöltött nagyobb befolyással a szaúdiak úgy pozícionálhatják magukat, hogy a régióban megkerülhetetlen kulcsszereplőkké válnak. A Middle East Monitor szintén a békefolyamat közvetítőire kitérve egyfajta közvetítői versengést említett meg Törökország és Szaúd-Arábia között Ukrajna kapcsán. Magukon a tárgyalásokon kívül ugyanilyen fontos tényező volt a fejleményben, hogy ki vezette a tárgyalásokat. Az a tény, hogy Szaúd-Arábia – az Egyesült Államokkal együtt – volt a közvetítő fél, tovább erősítette az Öböl-királyság szerepét Európa jelenlegi leghalálosabb háborújának potenciális békefolyamatában. A katari alapítású híroldal elemzése rámutat arra, hogy a nemzetközi diplomácia csarnokaiban és folyosóin a diplomáciai erőt nemcsak az határozza meg, hogy egy nemzet milyen mértékben tud befolyásolni egy másik nemzetet vagy a környező régiót, hanem az, hogy milyen hatékonyan tud közvetíteni rivális vagy konfliktusban álló államok között. Minél nagyobb a konfliktus vagy szélesebb a hatása, annál nagyobb pontszámot kap egy állam, ha be tudja tartani életképes és megbízható közvetítő szerepét a szembenálló felek között. A török-szaúdi közvetítői versengés azonban nem jelent szembenállást a két ország között. Amit ékesen bizonyít, hogy Szaúd-Arábia és Törökország kétoldalú védelmi együttműködésről tárgyal.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtójóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki érdemben nem foglalkozott a Szaúd-Arábiában megrendezett, az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos amerikai-ukrán tárgyalásokkal. Bár a hír a világpolitikai események kiemelt történése volt, ennek ellenére sem kapott nagyobb szerepet a közép-ázsiai médiában. Ugyanakkor azok az értesülések melyek megjelentek a közép-ázsiai regionális médiában a dzsiddai eseménnyel kapcsolatban elsősorban az angolszász vagy orosz nyelvű sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései voltak.
Ugyanakkor a kairói találkozóval ellentétben a közép-ázsiai médiában a híreket az olyan belföldi események, mint például a tenge-dollár árfolyam lehetséges változásai, az üzbég gazdaság helyzetével kapcsolatos kérdések vagy az Üzbegisztán és Katar közötti partnerségi megállapodás létrejöttének lehetséges következményei vagy az üzbég-francia tárgyalások tematizálták az elmúlt hetet.
Összességében elmondható, hogy a közép-ázsiai média a Dzsiddában megrendezett amerikai-ukrán tárgyalásokkal érdemben nem foglalkozott. Az elmúlt héten a regionális nyomtatott és online közép-ázsiai sajtó sokkal jobban fókuszált azokra a regionális eseményekre, ülésekre belpolitikai eseményekre és katasztrófákra, melyek a régió rövid és hosszútávú jövőjét szorosan érintik.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Nagy Angelina, Sárkány László,
Szakáli Máté, Veres Szabolcs