2025. március 17-20. között Budapesten került megrendezésre az első kazah-magyar kereskedelmi és gazdasági misszió, amelyen mintegy 20 kazahsztáni vállalkozás vett részt. Az esemény fő célja a Kazahsztán és Magyarország közötti kereskedelmi kapcsolatok erősítése, a kazah üzletemberek és a magyar vállalkozók közötti közvetlen kapcsolatfelvétel, valamint a Kazahsztán és Magyarország export- és befektetési potenciáljának bővítését célzó kétoldalú találkozó volt.
Arman Shakkaliev Kazasztán kereskedelmi és integrációs minisztere a magyar partnerekkel folytatott megbeszéléseken kiemelte, hogy a Kazahsztán és Magyarország közötti kétoldalú együttműködések bővítésében jelentős lehetőségek rejlenek, amire bizonyíték, hogy aa két ország közötti kölcsönös kereskedelem volumene 24 év alatt elérte a 200 millió dollárt.
A budapesti esemény során a kazah delegáció többek között felkereste a Richter Gedeon vállalat vezetőit is, amely érdeklődését fejezte ki a kazahsztáni termelés lokalizálása iránt. Emellett a kazah misszió magyar fővárosban tartózkodásának egyik jelentős eredménye volt, hogy a QazTrade keretében partneri irodát hoznak létre Magyarországon, amelynek feladata a kazah termékek népszerűsítése lesz Magyarországon és az európai piacokon. Ezen kívül a a kazah delegáció képviselői megállapodásokat írtak alá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és a Magyar Exportfejlesztési Ügynökséggel (HEPA) a kazah-magyar kereskedelmi kapcsolatok további erősítése érdekében.
De hogyan is sikerült ilyen szintre eljutnia a kazah-magyar kapcsolatoknak?
A magyar külpolitika és külgazdasági stratégia iránya 2011 után
Magyarország a 2012-ben elfogadott Keleti Nyitás külgazdasági stratégia részeként fokozatosan kezdett el újra kezdett el újra egyre szorosabb gazdasági kapcsolatokat ápolni a Magyarországtól keletre fekvő, elsősorban ázsiai országokkal. A stratégia keretében Magyarország nem csak a kelet-ázsiai régió országaival, hanem Közép-Ázsia országaival is aktív együttműködésekbe kezdett. Ennek oka a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítése mellett az is, hogy immár, több éve prioritás a magyarországi energetikai szektor beszerzési forrásainak diverzifikálása.
2008 után a világgazdaság drámai módon megváltozott, és az erőviszonyok eltolódtak a különböző régiók között. Ez a változás befolyásolta Magyarország külkereskedelmi lehetőségeit, és általában az uniós piacot is befolyásolta. Az EU-n kívüli kelet-európai és ázsiai országok jelentősége nőtt, ami e régiók újraértékeléséhez és gazdasági potenciáljuk felfedezéséhez vezetett.
Az Európai Unió 2008-ban kezdeményezte a Keleti Partnerség programot. A cél az volt, hogy szorosabb kapcsolatokat építsen ki Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával. A kormányzás és az intézményrendszerek javításának célja mellett ezekben a régiókban gazdasági célokat is megfogalmaztak. Például szabadkereskedelmi megállapodásokat kötöttek Ukrajnával, Grúziával és Moldovával – később Azerbajdzsánnal és Örményországgal is -, valamint lépéseket tettek az energiabiztonság és az energia- és közlekedési hálózatok jobb összekapcsolása érdekében. Erre különösen azért volt szükség, mert az Ukrajnán keresztül történő orosz földgázszállítások 2010-ig gyakran megszakadtak a kifizetetlen tranzakciós díjak és az Oroszország és Ukrajna közötti rendezetlen adósságok miatt. Ennek következtében az EU egyre nagyobb szükségét látta egy független és biztonságos energiaútvonalnak. Ezek a változások jelentősen befolyásolták Magyarország 2012-ben kialakított külgazdasági stratégiáját.
Kazah-magyar kapcsolatok
Magyarország 1992-ben azon országok közé tartozott, amelyek elsőként ismerték el Kazahsztán függetlenségét, Kazahsztán pedig 1993-ban nyitotta meg első kelet-közép-európai nagykövetségét Budapesten.
Kazahsztán és Magyarország kapcsolatrendszerét – kiváltképp az utóbbi néhány évben – stratégiai partnerség jellemzi, melynek erős jogi keretet biztosít a 2015-ben megalakult a Kazah-Magyar Stratégiai Tanács, és a Magyar–Kazah Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottságnak a két ország között a kereskedelem, a gazdaság, a parlamentközi kapcsolatok, valamint az oktatás területén kifejtett meghatározó tevékenysége.
A mintegy negyedszázados kazah-magyar partnerség alatt a két ország között aktívan fejlődtek a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, és számos közös gazdasági projekt is megvalósult. A kazah gazdaság jelentős befektetői közé tartozik a magyar olaj- és gázipari társaság, a MOL, továbbá egy közös kazah-magyar mezőgazdasági közvetlen befektetési alap is létre jött.
A Kazahsztán és Magyarország közötti kapcsolatok kiszélesedésének erőteljes lökést adtak a Kazah Köztársaság korábbi miniszterelnökeinek, Danial Kenzhetaevics Akhmetovnak 2005-ös és Karim Kazhimkanovics Masimovnak 2014-es magyarországi, valamint Schmitt Pál korábbi magyar köztársasági elnök 2010-ben Kazahsztánban tett látogatásai. Emellett a két ország közötti kapcsolatok pozitív dinamikáját is jól jelzi, hogy a Magyar Országgyűlés 2016. december 6-án az uniós országok közül elsőként ratifikálta a Kazah Köztársaság és az Európai Unió közötti, 2015. december 21-én Asztanában aláírt Megerősített Partnerségi és Együttműködési Megállapodást is.
Az (egyik) legfontosabb partner Közép-Ázsiában: Kazahsztán
2022-ben ünnepeltük a Kazahsztán és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulóját. Ezt a viszonylag rövid időszakot számos eredmény jellemezte. Az országok közötti szerződéses jogi keretek pedig jelenleg is több mint 60 dokumentumot tartalmaznak.
Gazdasági kapcsolatok
Kazahsztán a közép-ázsiai régióban az elmúlt évek során megkerülhetetlen szereplő lett gazdaságilag. Az ország földrajzi fekvése és természeti erőforrásainak köszönhetően kiváló adottságokkal rendelkezik, hogy egy megfelelő módon átgondolt befektetői környezetet hozzon létre, amely vonzó lehet a nyugat-európai FDI-nak a térségbe történő megjelenésére.
Magyarország Kazahsztánnal folytatott külkereskedelmi és diplomáciai viszonya a 2012-ben elfogadott Keleti-Nyitás külgazdasági stratégia részeként kezdett el újra megélénkülni, amely stratégia keretében Magyarország nem csak a kelet-ázsiai régió országaival, hanem Közép-Ázsia országaival is aktív együttműködésekbe kezdett. Ennek oka a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítése mellett az is, hogy immár, több éve prioritás a magyarországi energetikai szektor beszerzési forrásainak diverzifikálása.
A Kazahsztán és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok erősítésében a magyar célkitűzések között szerepel a magyar vállalkozások részvétele a kazah mezőgazdasági és feldolgozóipari modernizációban, a gyógyszeripari és egészségügyi együttműködések bővítése, a magyar tudás és technológia exportja, valamint a járműgyártási szektor és a turisztikai kapcsolatok élénkítése.
2020-ban Kazahsztán 4. legnagyobb kereskedelmi partnere volt Magyarország a FÁK-országok között (közvetlenül Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország után). A Kazahsztán és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom 2022. január-augusztusban 99,8 millió dollár volt, ami 11,8%-kal több, mint az előző év azonos időszakában (89,3 millió dollár).
A Kazah Economic Research Institute adatai szerint a Kazahsztánból Magyarországra irányuló export 2022. január-augusztusban 13,9%-kal, 8,6 millió dollárral nőtt, melynek növekedését elsősorban a (a ruházati termékek bélelésére felhasznált) madártoll export nulláról 1,2 millió dollárra történő növekedése indokolta. Ezek mellett 2022-ben a fő exporttermékek Kazahsztánból Magyarországra a cseppfolyósított propán 6 millió dollár (69,2%-os részesedéssel), madártoll 1,2 millió dollár (13,9%) és hal 510 ezer dollár (5,9%) adta.
A Magyarországról Kazahsztánba érkező termékek sora 2022. január-augusztusban 11,6%-kal, 91,2 millió dollárral bővült, melynek növekedését a számítástechnikai termékek 60,3%-os növekedése (9,1 millió dollár (15-ről 24,1 millió dollárra), levegő- vagy vákuumszivattyúk, kompresszorok és ventilátorok, valamint a gyógyszertermékek 11,7%-os az az 1,5 millió dolláros növekedése (13-ról 14,5 millió dollárra) tette ki. 2022-ben a Magyarországról a Kazah Köztársaságba irányuló fő importáruk számítástechnikai eszközök 24,1 millió dollár (26,4%-os részesedéssel), gyógyszertermékek – 14,5 millió dollár (15,9%), a levegő- vagy vákuumszivattyúk, kompresszorok és ventilátorok – 6,9 millió dollár (7,5%), egyéb gyógyszeripari termékek – 3,6 millió dollár (3,9%) és az élő baromfi – 3,5 millió dollár (3,8%) tette ki. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború kitörése miatt 2022-ben Magyarország növelte a Kazahsztánból származó kőolaj beszerzést, ami azt jelentette, hogy Magyarország kőolaj vásárlásainak 16%-át Kazahsztán fedezte.
Emellett Kazahsztánban 2016 óta működik egy kazah-magyar magántőkealap 40 millió dolláros alaptőkével (mindkét féltől 20 millió dollárt fektette bele), amelyet a Magyar Eximbank a KazAgro-val közösen hozott létre.
Ma Kazahsztán és Magyarország megbízható, kölcsönösen előnyös regionális perspektívát kínáló partnerként tekinthet és a jövőben kíván tekinteni egymásra. Asztana jelenleg érdekelt a Budapesttel való további együttműködésben a mezőgazdaság, a logisztikai útvonalak fejlesztése és az energetikai infrastruktúra bővítése terén, ami a magyar külgazdasági érdekekre egyaránt igaz.
Mivel Közép-Ázsia és benne Kazahsztán is a világ egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, ezért vélhetően a továbbiakban is meghatározó helyet fog elfoglalni a magyar keleti irányú külgazdasági törekvésekben. A régió és Magyarország közötti kiváló diplomáciai és kulturális kapcsolatok, Szijjártó Péter külügyminiszter 2022-es közép-ázsiai munkakörútja, valamint Orbán Viktor, magyar miniszterelnök 2023 végi a kazahsztáni látogatása megerősítése volt annak, hogy az Európai Unió szomszédságában zajló háborús konfliktus és a világban kialakult geopolitikai feszültségek ellenére Magyarország továbbra is folytatja a Keleti Nyitás politikáját. Az elmúlt hónapokban pedig az is bebizonyosodott, hogy ennek a külgazdasági lépésnek igenis van relevanciája a Magyarország keleti irányból érkező befektetések és tudás (know-how) formájában. Magyarország közép-ázsiai, valamint a türk világban való jelenléte a magyar gazdaság számára a diverzifikáció egyik eszköze. Emellett a Keleti Nyitás akár pozitív példa is lehet arra, miként lehet sikeresen beilleszteni egy kis ország stratégiai elképzelései és a nemzetközi kapcsolatainak rendszerébe azokat az egyedi külgazdasági lépéseket, melyek nagyobb mozgásteret engednek az adott ország számára.
A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs