2025. április 3. és 4. között Üzbegisztán és egyben Közép-Ázsia kulturális fővárosának is tartott Szamarkandban kerül megrendezésre az első magas szintű EU-Közép-Ázsia csúcstalálkozó. A találkozó helyszíne nem véletlen, ugyanis mindkét fél ezzel szeretné kiemeli az EU és Közép-Ázsia kapcsolatainak növekvő lendületét, amelyet a globális geopolitikai változások, az összekapcsolhatóság iránti növekvő érdeklődés, valamint az éghajlat, az energetika és a biztonságpolitika körüli kihívások táplálnak.
Ugyanakkor a bővülő kapcsolatok ellenére az EU és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok még nem mutatnak stratégiai irányt. Azonban a szamarkandi csúcstalálkozó lehetőséget kínál arra, hogy ezt a fókuszt előtérbe helyezzék a felek.
Mit fognak megvitatni a csúcstalálkozón?
Brüsszel a következő témákat vázolta fel a megbeszélésekre:
- többoldalú együttműködések kiértékelése;
- közös biztonságpolitikai kihívások értékelése;
- a kereskedelmi, gazdasági és befektetési kapcsolatok erősítése;
- az energetika, a zöld átmenet és a klímasemleges gazdaság regionális kérdései;
- az EU Global Gateway[1] beruházási kezdeményezésén belüli kapcsolatok.
Az EU értékelése szerint a csúcstalálkozó a két régió geopolitikai érdekét is mutatja a kétoldalú kapcsolatok elmélyítése és a regionális együttműködés megerősítése iránt. A találkozó előtt nem sokkal Ursula Von der Leyen elmondta, hogy a Közép-Ázsiával való kapcsolatok erősítése része az EU külkereskedelmi diverzifikációs politikájának, amellyel az unió igyekszik ellensúlyozni a Donald Trump által indított vámháború hatásait (2025. március 12-én 25%-os amerikai vám lépett életbe az acél- és alumíniumimportra, 2025. április 2-án pedig ugyanez az autóimportra).
Emellett Von der Leyen a régiót „preferált partnerként” jellemezte, és az üzbegisztáni tárgyalások középpontjában a régió és az EU közötti kereskedelmi kapcsolatokat, a közlekedési és logisztikai infrastrukturális fejlesztéseket, a kritikus nyersanyagok kérdését, a víz és az energetika terén folytatott együttműködések aktuális kérdéseit helyezte.
Kérdések a ma kezdődő találkozó előtt
A ma kezdődő csúcstalálkozó előtt azonban néhány fontos kérdést már most fel lehet tenni, függetlenül attól, hogy milyen eredmények születnek Szamarkandban.
Üres szlogenek vagy cselekvés?
A Global Gateway-t gyakran a kínai Övezet és Út kezdeményezés uniós alternatívájaként emlegetik azzal a különbséggel, hogy az európai kezdeményezésnek a szavak szintjén eddig érdemi eredménye nem volt, szemben a kínai kezdeményezéssel, amelynek gazdasági eredményei mellett a közép-ázsiai infrastrukturális és logisztikai eredményei (Kína-Üzbegisztán-Kirgizisztán vasútvonal stb.) már kézzel foghatóak. A szamarkandi találkozó egyik kérdése, hogy vajon a csúcstalálkozó hozhat-e konkrét kötelezettségvállalásokat (pl. finanszírozott közlekedési folyosók, digitális infrastruktúra-tervek, vámharmonizációs erőfeszítések) EU-s részről vagy az „összekapcsolhatóság” továbbra is ígéretek és tartalom nélküli szlogenek maradnak?
Egységben az erő vagy külön utak?
Bár sok múlik azon, hogy az EU mit is tud ajánlani a közép-ázsiai országoknak az elkövetkező két nap során, a csúcstalálkozó egyben a közép-ázsiai regionális egység tesztje is lesz abban az értelemben, hogy az öt közép-ázsiai ország a jövőben továbbra is összehangolt álláspont alapján tárgyal majd az Unióval, közös prioritásokat javasolva vagy egyénileg, a bilaterális kapcsolatok mentén közelít Brüsszelhez? Ugyanilyen fontos, hogy képesek-e az EU-t a saját feltételeik szerint megszólítani – Oroszország és Kína érdekei által vezérelve, de azoktól függetlenül? Egyértelmű, közös hang és stratégiai függetlenség nélkül Közép-Ázsia azt kockáztatja, hogy továbbra is a külső stratégiák címzettje marad, ahelyett, hogy saját partnerségének társszerzője lenne.
Zsúfolt geopolitikai tér, a multivektoros politika vizsgája?
Mivel a csúcstalálkozóra egy olyan régióban – Közép-Ázsiában – kerül sor, ahol bonyolult geopolitikai prioritások, folyamatok, érdekek és kapcsolatok mellett a régió országainak óvatosan kell egyensúlyoznia az Oroszországhoz fűződő történelmi kapcsolatai, Kína gazdasági dominanciája, és Törökország külpolitikai törekvései között a találkozó egyúttal a Közép-Ázsia védjegyévé váló úgynevezett multivektoros külpolitika próbája is lesz.
A csúcstalálkozók könnyen diplomáciai rutinná válhatnak – fotózások, baráti nyilatkozatok és újrahasznosított kezdeményezések. A mai kétnapos találkozó azonban fordulópontot jelenthet az EU és Közép-Ázsia közötti kapcsolatokban. Ugyanakkor a szamarkandi csúcsot sem Moszkva, sem pedig Peking nem a legnagyobb lelkesedéssel nézi.
A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs
[1] Global Gateway – a program keretében 2021 és 2027 között a program keretében az EU 300 milliárd eurót kíván beruházni a közép-ázsiai logisztikai és kereskedelmi fejlesztésekbe.