Az Eurázsia Központ 2025/14. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
A magyar miniszterelnök meghívására az izraeli kormányfő 4 napos hivatalos látogatást tett Budapesten. Benjamin Netanjahut csütörtök délelőtt katonai tiszteletadással fogadták, majd Sulyok Tamás köztársasági elnökkel tárgyalt. Az izraeli kormányfőt Orbán Viktor a Karmelita Kolostorban fogadta, miután a magyar kormány bejelentette, hogy az ország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). Benjamin Netanjahu látogatása szakértők szerint Magyarország és Izrael számára is kiemelt jelentőségű. Az alábbiakban a vizit eurázsiai sajtóvisszhangját szemlézzük.
Kelet-Ázsia
Kína
A kínai híroldalakon is beszámoltak Netanjahu budapesti látogatásáról és az ICC-ből való magyar kilépés bejelentéséről. A tudósítások leíró jellegűek voltak, nem tartalmaztak állásfoglalást az izraeli-palesztin konfliktust vagy a magyar kormány lépését illetően. Előbbi nem meglepő annak a fényében, hogy bár Peking támogatja a palesztin államiságot és jó kapcsolatokat ápol az arab államokkal, megőrizte jó gazdasági kapcsolatait Izraellel is. Ami az ICC-t illeti, Kína nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, több aggály miatt nem adoptálta a Római Statútumot, többek között az állami szuverenitás megsértése, illetve az ICC erejével való politikai visszaélés lehetősége miatt. Emiatt sem váratlan, hogy az ICC-ből való magyar kilépést egy állam szuverén döntéseként értékelve nem kommentálja.
Dél-Korea
Az említett esemény Dél-Koreában is nagy médiafigyelmet kapott, számos médium közölte hírként a látogatás tényét és az ICC-ből való kilépést. Ezek általában objektív beszámolók voltak, melyek bemutatták a magyar kormány indoklását és a látogatás körülményeit. Dél-Korea – saját bevallása szerint – aktív tagja az ICC-nek, Szöul számára pedig általánosságban fontos, hogy a nemzetközi közösség felelős szereplőjének mutatkozzon és ezzel megnyerje annak támogatását, egyidejűleg elszigetelve ezzel Észak-Koreát. A nemzetközi szervezetekben való aktív részvétel tehát a Phenjan elleni diplomáciai front fenntartása szempontjából is fontos. A Nemzetközi Büntetőbíróság szerepe Észak-Koreával kapcsolatban is felmerült, születtek elemzések arról, hogy a kurszki fegyver- és csapatküldések révén Kim Jong Un megsértette a Római Statútumot, és lehetne-e az ICC-nek referálni háborús bűnsegédként.
Japán
A látogatásról és az ICC-ből való magyar kilépésről a japán sajtóorgánumokban is sok tudósítás jelent meg. A leíró jellegű beszámolók mellett jelent meg olyan cikk is, amely aggodalommal észrevételezte a Nemzetközi Büntetőbíróság hatékonyságának csökkenését azáltal, hogy a letartóztatási parancsokat nem hajtják végre. Japán számára is fontos az aktív nemzetközi diplomácia és a nemzetközi szervezetekben való tagság, így a Nemzetközi Büntetőbíróságnak is tagja, sőt, a legnagyobb hozzájáruló annak büdzséjéhez.
Dél-Ázsia
India
Az indiai sajtó széleskörűen foglalkozott a látogatással, kiemelve annak regionális és nemzetközi politikai következményeit. A látogatás egybeesett Magyarország bejelentésével, miszerint kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, amely lépést a háborús bűnökkel kapcsolatos elszámoltathatóság aláásása és Magyarország és az EU kapcsolatának megnehezítése miatt bíráltak. Érdekes, hogy Magyarország 2001-ben, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején csatlakozott a bírósághoz. Egyes szakértők szerint ez a látogatás stratégiai kockázatot jelenthet Netanjahu számára, tekintettel az ellene folyó vádemelési eljárásokra és a nemzetközi jog bonyolultságára. Netanjahu kényes politikai helyzetben van Izraelben, és sok elemző találgatja, hogy az utazás célja a nemzetközi támogatás erősítése vagy inkább a belpolitikai célok szolgálata. Elemzők megjegyezték, hogy az Izrael és Magyarország közötti partnerség azt a tendenciát tükrözi, hogy Európában a jobboldali kormányok a bevándorlással és a nacionalizmussal kapcsolatos közös nézeteken alapuló szövetségeket kötnek. Ezt a kapcsolatot Netanjahu szélesebb körű stratégiája részének tekintik, amelynek célja a hasonlóan gondolkodó európai vezetőkkel való kapcsolatok erősítése az Izrael politikájával szembeni növekvő kritikák közepette. A látogatás emellett jogi kérdéseket vetett fel Netanjahu folyamatban lévő vádemelési ügyeivel kapcsolatban, valamint azzal, hogy Magyarország ICC-tagságára tekintettel potenciális ellenőrzésnek lehet kitéve. Összességében az indiai média a látogatást a nemzetközi kapcsolatok jelentős manővereként értékelte, amely jelzi, hogy Magyarország a külső nyomásgyakorlással szemben Izrael mellé állt, miközben erősíti a kétoldalú kapcsolatokat.
Pakisztán
A pakisztáni sajtó is tudósított a budapesti eseményekről, habár többnyire a nemzetközi hírügynökségek anyagait vették át. Kiemelve, hogy az izraeli vezető szilárd szövetségesre talált Orbán Viktorban, aki korábban megakadályozta az Európai Unió Izraelt bíráló intézkedéseit. Magyarország, az ICC alapító tagja, 2001-ben ratifikálta a Római Statútumot, viszont a kormány szerint mivel a szerződést soha nem ültették át a hazai jogba, így nem járt jogi kötelezettséggel a parancs végrehajtására. A Pakistan Today arról is beszámolt, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság kritizálta Magyarország döntését, hogy ellenszegült a Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen az izraeli gázai katonai akció vezetése miatt kiadott elfogatóparancsnak. A bíróság szóvivője, Fadi El Abdallah azt mondta, hogy a Bíróság tagjai „nem jogosultak egyoldalúan meghatározni a Bíróság jogi döntéseinek helyességét”. „A résztvevő államok kötelesek végrehajtani a Bíróság döntéseit”. A média azzal is foglalkozott, hogy eközben Izraelben Benjamin Netanjahu két régóta szolgáló segítőjét három napra előzetes letartóztatásba helyezték, miután az izraeli rendőrség letartóztatta őket a magas rangú segítőik és Katar közötti állítólagos jogellenes kapcsolatok miatt, a „QatarGate” néven ismertté vált ügyben.
Banglades
A bangladesi BSS News arról írt, hogy szakértők szerint Benjamin Netanjahu stratégiai lépésként használja fel budapesti látogatását, hogy ellensúlyozza a hazájában nemrégiben hozott bírósági ítélet negatív következményeit. Egy másik cikk megjegyezte, hogy Magyarország az Európai Unión belül ellentmondásos álláspontot képvisel a bevándorlással kapcsolatban, és egyes nacionalista mozgalmakhoz csatlakozik, ami kérdéseket vetett fel az európai egységre gyakorolt tágabb értelemben vett következményekkel kapcsolatban.
Közel-Kelet
Az angol nyelvű szaúdi napilap, az Arab News az eseménnyel kapcsolatban arról tájékoztatta olvasóit, hogy Orbán, mint Netanjahu közeli szövetségese „felháborítóan szemtelennek” és „cinikusnak” nevezte az elfogatóparancsot. Ennek értelmében a Nemzetközi Büntetőbíróság tagállamai, így Magyarország is köteles lenne őrizetbe venni azon gyanúsítottakat, akik ellen elfogatóparancsot kapnak, amint az illetők belépnek az országukba. A bíróságnak ugyanakkor nincs módja ennek érvényesítésére, és az államokra hagyatkozik az ítéletek betartásában. A nagyíves formátumban megjelenő szaúdi lap, melynek célközönsége üzletemberek, vezetők és diplomaták, megemlítette, hogy „a jobboldali populista Orbán vezette magyar kormány novemberben hívta meg Netanjahut, miután a hollandiai hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene, amelyben emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolták.” Az Al Jazeera beszámolt arról, hogy közvetlenül Netanjahu látogatása előtt Magyarország bejelentette, hogy kilép az ICC-ből (International Criminal Court – Nemzetközi Büntetőbíróság). A katari alapítású lap Idézte Gulyás Gergelyt, Orbán kabinetfőnökét: „Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A kormány az alkotmányos és nemzetközi jogi kereteknek megfelelően csütörtökön kezdeményezi a kilépési eljárást.” A pán-arab The Arab Weekly ezzel összefüggésben megírta, hogy a tervek szerint vasárnapig Magyarországon tartózkodó izraeli miniszterelnök azt reméli, hogy „eltereli a figyelmet az otthoni feszültségről, amikor találkozik a hasonló gondolkodású szövetségesével, Orbánnal.” Az arab nyelvű Al-Arabiya szintén az ICC-ből való kilépésre helyezi a hangsúlyt Netanjahu magyarországi látogatásával kapcsolatban. A híroldal idézte ezzel kapcsolatban Moshe Klughaft nemzetközi stratégiai tanácsadót és Netanjahu volt tanácsadóját: „kezdetben Netanjahu olyan helyekre utazik, ahol nem tart a letartóztatástól, így előkészítve az utat jövőbeli utazásainak normalizálása előtt.” Klughaft kijelentette, hogy „magyarországi látogatása kapcsolódik Nemzetközi Büntetőbíróság elleni amerikai szankciókhoz”, utalva Donald Trump amerikai elnök februárban hozott büntetőintézkedéseire, amiért a hágai intézmény „alaptalan jogi eljárást kezdeményezett az Egyesült Államok és közeli szövetségesünk, Izrael ellen”. Az Egyesült Királyságban működő hírcsatorna, amely elsősorban a Közel-Kelethez, Észak-Afrikához és a szélesebb muszlim világhoz kapcsolódó hírekre összpontosít, a Middle East Eye (MEE) kitért a fentiekkel kapcsolatban arra még, hogy „ez a kilépés egyúttal visszalépésként értelmezhető a nemzetközi igazságszolgáltatás számára.” A Római Statútum 127. cikkelye értelmében Magyarországnak először írásos értesítést kell küldenie az ENSZ főtitkárának a szerződésből való kilépési szándékáról, s a kilépés az értesítés kézhezvételétől számított egy év elteltével lépne hatályba. A lap még megemlíti, hogy Maxime Prevot belga külügyminiszter „mélyen sajnálatosnak” minősítette Magyarország döntését. „Ez jelentős visszalépés a nemzetközi igazságszolgáltatás és a legsúlyosabb bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelem számára, ideértve a népirtást, az emberiesség elleni bűncselekményeket, a háborús bűnöket és az agresszió bűncselekményét. Egy olyan világ előtt nyitja meg az utat, ahol az erő érvényesül az igazságszolgáltatás felett.” Az arab nyelvű, libanoni Al Akhbar tényként említi meg a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépést, nem szólva annak hosszabb, hivatalos menetéről. Ugyanakkor idézi Gideon Sa’ar izraeli külügyminisztert, aki méltatta Magyarországot, amiért „erős erkölcsi álláspontot” foglalt el a kilépésről szóló döntésében.
Az izraeli külügyminiszter az X platformon keresztül köszönetet mondott Orbánnak, mondván: „köszönet Magyarországnak világos és határozott erkölcsi kiállásáért Izrael mellett, valamint az igazságosság és a szuverenitás elveiért!” Továbbá bírálta a bíróság döntését, amiért „megkísérelték megsérteni Izrael önvédelemhez való jogát”.
A Times of Israel megírta, hogy Gideon Sa’ar külügyminiszter üdvözli Magyarország délelőtti bejelentését, miszerint az kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból: „Dicsérem Magyarország fontos döntését, hogy kilép az ICC-ből. Szijjártó Péter külügyminiszter és én sokat foglalkoztunk ezzel az üggyel. Az úgynevezett Nemzetközi Büntetőbíróság elvesztette erkölcsi tekintélyét, miután a nemzetközi jog alapvető elveit lábbal tiporta Izrael önvédelemhez való jogának megsértésével. Köszönöm @PM_ViktorOrban és köszönjük Magyarországnak világos és határozott erkölcsi álláspontját Izrael mellett, valamint az igazságosság és szuverenitás elvei mellett!”
Az iráni Tehran Times Netanjahu látogatását és az ehhez kapcsolódó ICC-ből való magyar kilépést és annak nemzetközi elítélését írta meg szűkszavúan és tényszerűen. A török Anadolu Ajansı szalagcíme azt hirdette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatási parancsával dacolva Orbán Viktor miniszterelnök vendégül látta izraeli kollégáját, Benjamin Netanjahut a magyar fővárosban, Budapesten. A kormányközeli török híroldal beszámolt arról is, hogy Orbán szerint „az ICC politikai bírósággá és politikai eszközzé változott, és az Izrael elleni döntés a legvilágosabban jelzi ezt.” A török hírek kitértek arra is, hogy „Orbán elégedett az Izrael által Magyarországon végrehajtott beruházásokkal, és reméli, hogy a két ország együttműködése, különösen a védelmi ipar területén folytatódik. Magyarország a harmadik ország a legnagyobb zsidó lakossággal Európában, és a zsidó közösség itt érzi magát a legnagyobb biztonságban. Magyarországon soha nem lengett a Hamasz zászlója, és ezután sem fog” – mondta Orbán. Az izraeli miniszterelnök is barátként jellemezte Orbánt, azt állítva, hogy Magyarország azon kevés európai országok egyike, amely megértette hazáját. Netanjahu kitért Magyarország azon döntésére is, hogy kilép az ICC-ből, azt állítva, hogy az ICC egy „elrohadt” struktúra, és a budapesti kormányzat ezzel a döntésével fontos lépést tett az antiszemitizmus ellen.
Délkelet-Ázsia
Az izraeli miniszterelnök magyarországi hivatalos látogatásáról a délkelet-ázsiai média is hírt adott, jobbára a nemzetközi hírügynökségek, főként a Reuters és az AFP anyagait közölve, és a Nemzetközi Büntetőbíróságból való magyar kilépés megkezdésének bejelentésére összpontosítva. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak a délkelet-ázsiai államok közül jelenleg egyedül Kambodzsa és Kelet-Timor a tagja, mindketten 2002-ben csatlakoztak. A Fülöp-szigetek 2011-ben ugyan ratifikálta a Római Statútumot, ám 2018-ban, azután, hogy az ICC előzetes vizsgálatot indított emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával az országban, Manila bejelentette a kilépési szándékát; a kilépést egy évvel később véglegesítették. Délkelet-Ázsia különösen alulreprezentált alrégió az ICC-tagok között: Thaiföld, Mianmar, Laosz, Malajzia, Indonézia, Szingapúr, Brunei és Vietnám nem fogadja el a Bíróság joghatóságát.
A kambodzsai, a kelet-timori és a Fülöp-szigeteki kormány hivatalosan nem kommentálta az ICC-ből történő magyar kilépési szándék meghozatalát. Délkelet-Ázsia vezető sajtótermékei nem közöltek saját helyi tudósításokat vagy kommentárokat az izraeli miniszterelnök budapesti látogatásáról, a leíró jellegű híradások továbbá sem Rodrigo Duterte korábbi Fülöp-szigeteki elnök (2016-2022) közelmúltbeli letartóztatására és hágai kiadatására, sem a közel-keleti konfliktusra nem reflektáltak.
A kambodzsai Khmer Times cikke beszámolt róla, hogy az ICC hangsúlyozta Magyarországnak „jogi kötelessége” és „felelőssége a többi részes állam felé” a bíróság határozatainak végrehajtása. A magyar kormányfő azonban fogadkozott, hogy az EU-tagállam nem hajtja végre az elfogatóparancsot, mondván a bíróság döntése „politikai céllal avatkozik be egy folyamatban lévő konfliktusba…”. „Ez már nem egy pártatlan bíróság, egy jogállami bíróság, hanem egy politikai bíróság. Ez az Izraellel kapcsolatos döntései fényében vált a legvilágosabbá” – fogalmazott a miniszterelnök.
A szingapúri Channel News Asia cikke kiemelte, hogy Benjámin Netanjahu a magyar miniszterelnök meghívására érkezett az országba és az izraeli kormányfő „bátor és elvi döntésnek” nevezte, hogy Magyarország elhagyja a Nemzetközi Büntetőbíróságot. A thai Bangkok Post cikke egyúttal megjegyezte, hogy a magyar lépés „kéz a kézben jár az ICC elleni amerikai szankciókkal”, melyeket Donald Trump amerikai elnök februárban vezetett be.
A maláj Malaysia Gazette cikke kiemeli, hogy a mostani budapesti volt Netanjahu első formális európai útja 2023 óta. Az indonéz Kompas cikke pedig a hivatalos izraeli látogatás és a magyar bejelentés egybeesését emelte ki, megjegyezve, hogy ez volt az izraeli miniszterelnök második külföldi útja a rá vonatkozó ICC-elfogatóparancs tavaly novemberi kiadása óta. A híradás szintén hangsúlyozta az izraeli kormányfő reakcióját a magyar kormány bejelentésére: „Önök az első ország, amelyik kilép ebből a korrupcióból, és azt hiszem, ezt nagyra fogják értékelni, nemcsak Izraelben, hanem a világ sok-sok országában”.
Posztszovjet térség
Oroszország
A posztszovjet térségben egyelőre korlátozott vélemények láttak napvilágot arról, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A TASZSZ orosz hírügynökség ugyanakkor arról számolt be, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök bírálta az ICC izraeli vezetők elleni elfogatóparancsait, és azokat az intézményt hiteltelenítő és a közel-keleti feszültséget fokozó átpolitizált akcióknak minősítette. A Kommersant inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy a magyar miniszterelnök azt a kritikát fogalmazta meg a Büntetőbírósággal szemben, hogy az politikai bírósággá vált, és inkább politikai célok nem pedig elfogulatlan elvek mentén működik. Említik az esetet az ellenzéki orosz sajtóban is, a Meduza például a kilépés mellett nagyobb hangsúlyt helyezett arra, hogy 2023 márciusában a magyar hatóságok kijelentették nem tartóztatják le Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ICC-parancsa alapján, ha az országba érkezik. Összességében az orosz sajtóban kevés reakció található az eseményről, azok is inkább tényszerű és leíró anyagok, amelyek mellőzik az esemény elemzését és értelmezését.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtótermékei függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki, érdemben nem foglalkoztak Izrael miniszterelnökének budapesti látogatásával. A hírek között szerepet kapott az esemény, annak apropóján, hogy Magyaroroszág kilépett a Nemzetközi Büntető Bíróságból. Ugyanakkor a magyar kilépéssel kapcsolatos pontos okok nem kerültek fókuszba a közép-ázsiai médiában. Azok az értesülések melyek megjelentek a regionális médiában az eseménnyel kapcsolatban elsősorban az angolszász (például a The Guardian) vagy orosz nyelvű sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései voltak.
Mindazonáltal az átvett hírek összefoglalói mellett az üzbég, a kazah és a kirgiz média is csak a Nemzetközi Büntetőbíróságból történő magyar kilépést emelte ki, mint érdemi hírt, megjegyezve, hogy a kilépési folyamat akár egy évet is igénybe vehet.
Összességében elmondható, hogy a közép-ázsiai média érdemben nem foglalkozott Benjamin Netanjahu budapesti látogatásával vagy Magyarországnak a Nemzetközi Büntetőbíróságból történő kilépésével. Az elmúlt héten a regionális nyomtatott és online közép-ázsiai sajtó sokkal jobban fókuszált arra a kétnapos eseményre, amely a régió hosszútávú jövője szempontjából kiemelten fontos, ami az első Európai Unió-Közép-Ázsia csúcstalálkozó volt 2025. április 3-4 között az üzbegisztáni Szamarkandban.
Dél-Kaukázus
A grúz, örmény és azerbajdzsáni média minimálisan foglalkozott Magyarország kilépésével a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A sajtóban csak rövid közlemények olvashatók a hírről, bővebb elemzések nélkül. A kérdéses országok számára egyrészt az ügy nem élvez prioritást, másrészt más-más viszony fűzi őket Izraelhez és Magyarországhoz is. Azerbajdzsán esetében mind Magyaroroszág, mind Izrael kiemelt partner, Örményország konfliktusos viszonyt ápol Izraellel, viszont jó kapcsolatai vannak Iránnal, amely a Hamászt is támogatja, emellett Magyarországgal is új lendületet vettek a kétoldalú kapcsolatok. Grúzia pedig egyre nagyobb mértékben ábrándul ki a nyugati intézményekből az októberi parlamenti választásokkal kapcsolatban rá nehezedő nyomás miatt.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Nagy Angelina, Sárkány László,
Seremet Sándor, Szakáli Máté, Veres Szabolcs