A 2025. április 2-án bejelentett amerikai vámok eltérő mértékben sújtják Eurázsia országait és az érintett országok is különböző válaszintézkedésekkel reagáltak. A következő elemzésben térségenként vizsgáljuk meg, milyen mértékben függnek az egyes országok az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemtől, és ezek a tényezők hogyan befolyásolják a stratégiájukat.
Donald Trump amerikai elnök korábban nem látott szintre léptette az Egyesült Államok vámpolitikáját, amikor az 2025. április 2-át elnevezte a „Felszabadulás Napjának” (Liberation Day), majd a Fehér Ház kertjében tartott nyilvános ceremónián aláírta az új vámrendeletet, amely csaknem az egész világra érvényes. A rendelet értelmében egységesen legalább 10%-os, alapszintű vám vonatkozik minden országra, amelyik élni akar azzal az előjoggal, hogy áruival megjelenjen a világ legnagyobb piacán. Emellett magasabb, partnerenként differenciált „viszonossági vámokat” jelentett be azon országokkal szemben, amelyek maguk is megvámolják az amerikai árukat. Elmondása szerint ezeket a vámokat úgy határozták meg, hogy összegezték az amerikai termékekre kivetett vámokat és más terheket, majd a százalékos értéket megfelezték. Az alapszintű vámok április 5-én léptek életbe, a viszonossági vámok életbeléptetését pedig április 9-re hirdették meg.
Az Egyesült Államok kereskedelmi egyenlege a világ számos országával negatív, amint azt az alábbi térkép mutatja:
1. ábra forrása: Visual Capitalist
A legnagyobb nemzetközi figyelem a Kínára kivetett, 34%-os vámra irányult, amely Kína terheit így már 54%-ra emelte. Peking április 4-én bejelentette, hogy 10-től 34%-ig terjedő viszontvámokat vet ki az amerikai árukra. Erre válaszul Donald Trump további 50%-os vámokat lebegtetett be, amennyiben Kína nem hátrál meg – ez nem történt meg, sőt, Peking bejelentette, hogy 84%-ra emeli a vámokat. Április 9-én Donald Trump bejelentette, hogy 90 napra felfüggeszti a viszonossági vámokat azon országokkal szemben, amelyek nem foganatosítottak ellenintézkedéseket az Egyesült Államokkal szemben – rájuk tehát addig a 10%-os alapvám vonatkozik –, a Kínát sújtó vámot viszont 125%-ra emeli, ez később 245%-ra nőtt. A kínai kormány úgynevezett fehér könyvet adott ki, amelyben úgy fogalmazott, hogy az amerikai intézkedések ellentétesek a piacgazdaság és a multilateralizmus elveivel, és súlyos következményekkel járnak a kínai–amerikai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra nézve.
A világ számos országa tárgyalásokba kezdett Washingtonnal és az Egyesült Államokba irányuló importnak való nagyfokú kitettsége miatt egy sor engedményt ajánlottak fel. Amint az a Reuters összeállításából kiderül, az ázsiai országok különböző mértékben vannak kiszolgáltatva az amerikai exportnak. Vietnám GDP-jének például a 23,3%-át tette ki az Egyesült Államokba irányuló export 2024-ben, de 10% felett van ez az arány Thaiföld és Malajzia esetében is.
2. ábra forrása: Reuters
Amennyiben pedig nem a GDP-hez, hanem az adott ország teljes exportjához viszonyítunk, Dél-Korea, Japán és India is nagyban függ az Egyesült Államoktól (igaz, az első kettő Kínától is).
3. ábra forrása: Reuters
Kína egyértelműsítette, hogy amennyiben az Egyesült Államok végig akar menni a vámok emelésének útján, akkor Kína is így fog tenni. Zhao Minghao, a sanghaji Fudan Egyetem Amerikai Tanulmányok Központjának igazgatóhelyettese az SCMP-nek úgy fogalmazott, a játszma már nem csak a vámokról, hanem a „stratégiai eltökéltségről” szól. Zhao Hai, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia szakértője szerint pedig Donald Trump tévesen ítélte meg a helyzetet, amikor azt gondolta, Kína engedni fog a nyomásgyakorlásnak.
Az alábbiakban azt vizsgáljuk, milyen fokú az egyes eurázsiai régiók és országok kitettsége az Egyesült Államokba irányuló importnak, milyen súlyosan érintik az amerikai vámok, és milyen lépéseket tettek a „Felszabadulás Napja” óta.
Kelet-Ázsia
Kína
Az Amerikába irányuló kínai export Kína GDP-jének 2,9%-a, Kína összes exportjának 14,7%-a. A vámok által legérintettebb kínai termékcsoport az elektronika, amely az amerikai piacra irányuló kínai export 33,8%-át teszi ki. Trump visszatérésére és a vámháborúra előre felkészültek, kapcsolataik intenzív diverzifikációjával csökkentették kitettségüket az amerikai importnak – összehasonlításképp, az első kereskedelmi háború elindulásakor, 2018-ban a kínai export 20%-a irányult az USA-ba, jelenleg ez körülbelül 14,7%-ra csökkent.
A trumpi vámpolitika elsőszámú célpontja, Kína ellen folyamatosan emelkedő vámtarifák vannak érvényben – a legfrissebb (2025.04.16.) bejelentések szerint 245%-os vám vonatkozik minden kínai importtermékre.
A kínai termékekre vonatkozó amerikai büntetővámok eddigi idővonala a következő:
- február 1.: +10%-os tarifa minden kínai importtermékre (rárakódva a már meglévő vámokra, ezzel összesen átlagosan 25%-ra emelve a kínai termékekre vonatkozó vámokat), életbe lépett: február 4-től
- Kínai válaszreakció: a kínai kereskedelmi miniszter elítélte Trump lépéseit, mondván, hogy azok alapjaiban ássák alá az amerikai-kínai gazdasági kapcsolatokat, a multilaterális kereskedelmi rendszert és megbontják a globális ellátási láncok stabilitását. Kína emellett panaszt a Világkereskedelmi Szervezetnél is. 10 és 15%-os vámokat vetett ki továbbá számos amerikai termékre, többek között az LNG-re, szénre, mezőgazdasági eszközökre, exportkorlátozásokat vezetett be bizonyos kritikus ásványokra, továbbá monopóliumvizsgálatot indított a Google ellen. A vámok a Kínába irányuló amerikai export jelentősen kisebb, részét érintették, mint fordítva, mutatva, hogy Peking kezdetben visszafogottan, inkább szimbolikus járt el, és nem törekedett a kereskedelmi háború elmérgesítésére, ugyanakkor jelezte, hogy nem hagyja magát, és megvannak az eszközei a határozott válaszcsapásokra.
- február 27.: +10%-os tarifa minden kínai importtermékre, életbe lépett: március 4-től
- Kínai válaszreakció: március 10-től Peking vámokat vetett ki amerikai mezőgazdasági terményekre, többek között 15%-ot a csirkehúsra és a kukoricára, és 10%-ot a szójabab és a gyümölcs importjára. Kína ezzel tudatosan Trump stabil szavazóbázisához tartozó csoportot – mezőgazdasági termesztőket – vett célba.
- április 2.: +34%-os tarifa minden kínai importtermékre, érvénybe lép április 9-én
- Kínai válaszreakció: április 4-én a kínai Pénzügyminisztérium bejelentette, április 10-től hogy 34%-os vámmal illet minden amerikai terméket, emellett további exportkorlátozásokat vezettek be, monopóliumvizsgálatokat indítottak, és 11 amerikai vállalatot megbízhatatlan entitásnak nyilvánítottak. Kínának nem érdeke a kereskedelmi konfliktus eszkalációja, ezért kezdetben visszafogottabb intézkedésekkel reagáltak, teret hagyva a tárgyalásoknak, de az egyre emelt amerikai tarifák fényében beleálltak a konfliktusba.
- április 7.: +50%-os tarifa minden kínai importtermékre, a kínai termékekre vonatkozó vámok így elérték a 104%-ot.
- április 9-én, az amerikai vámok életbe lépésekor Kína további 50%-os vámmal sújtotta az amerikai termékeket, Peking vámjai az amerikai exporton így 84%-ra emelkedtek. Kína elítélte Trump „hibát hibára halmozó vámpolitikáját”, és megerősítette, hogy nem fog meghátrálni a kereskedelmi háborúban.
- április 9.: Trump azonnali hatállyal 125%-ra emelte a kínai importtermékekre vonatkozó vámokat.
Japán
Az Amerikába irányuló japán export Japán GDP-jének körülbelül 4%-a, Japán összes exportjának nagyjából 20%-a. A vámok által legérintettebb japán termékcsoportok a járművek és gépezetek, amelyek az Amerikába irányuló japán export sorrendben 36,9 és 22,8%-át teszik ki.
Február 10-én Trump elnök 25%-os vámokat jelentett be az alumínium- és acélimportra, ezzel effektíve megszüntetve Japán vámmentes beviteli kvótáját 1,25 millió tonnás mennyiségi határig. Viszonyításképpen: a japán acélexport 3%-a irányult az USA-ba, az alacsony százalék az első Trump-adminisztráció vámjai miatti elmozdulásoknak volt köszönhető.
Április 3-án Washington 25%-os vámokat léptetett életbe az autók USA-ba irányuló exportjára. Ez érzékenyen különösen érinti Japánt: a járműexport az ország teljes exportjának 20%-át adja, a járműexport nagy része, 30%-a pedig az USA-ba irányul, ezzel az Egyesült Államok a japán autóexport fő desztinációja.
A japán termékek ellen Washington április 9-étől életbe lépő, 24%-os vámtarifát vezetett be, azonban még aznap bejelentette, hogy 90 napra ideiglenesen felfüggeszti azokat, addig pedig általános, 10%-os tarifa vonatkozik Japán (és Kínát kivéve a világ összes többi országának) exportjára. A 90 napos felfüggesztés nem érinti azonban az autókra, az acélra és alumíniumra vonatkozó vámtarifákat.
Az amerikai biztonsági garancia és az összefonódó ellátási láncok révén Washingtonnak kitett Japánban nem merült fel, hogy az egyébként károsnak ítélt büntetővámokra saját vámok kivetésével válaszoljon. Tokió a kezdetektől fogva tárgyalásos úton alkudná le a vámokat, és igyekszik visszafogott, de proaktív hozzáállással megnyerni Trump jóindulatát. Az Ishiba-kormányzat célja jelenleg az, hogy egy olyan ajánlatcsomagot dolgozzon ki és mutasson fel Trump felé kilátásba helyezett személyes tárgyaláson, amely megnövelt befektetésekkel és amerikai termékek – elsősorban energiahordozók, LNG – nagy mennyiségben történő importjával csökkentené a fennálló kereskedelmi deficitet. Ishiba békés reakcióját az amerikai vámokra a japán ellenzéki pártok, de még bizonyos hangok saját pártján, a Liberális Demokrata Párton belül is kritikával illették, mondván, hogy az túl gyenge és nem elég határozott.
Dél-Korea
Az Amerikába irányuló export Dél-Korea GDP-jének körülbelül 6,5%-a, Dél-Korea összes exportjának nagyjából 18%-a. A vámok által legérintettebb dél-koreai termékcsoportok a járművek és elektronika, amelyek az Amerikába irányuló dél-koreai export sorrendben 35,6 és 18,6%-át teszik ki.
Február 10-én Trump elnök 25%-os vámokat jelentett be az alumínium- és acélimportra, ezzel gyakorlatilag megszüntetve Dél-Korea vámmentes beviteli kvótáját 2,63 millió tonnás mennyiségi határig. Viszonyításképpen: a dél-koreai acélexport 13%-a irányult az USA-ba, a dél-koreai acél pedig az USA acélimportjának 9%-át képezte. A kvóták effektív megszüntetése ugyanakkor még előnyt is jelenthet a dél-koreai vállalatoknak, amelyek így a Dél-Koreára kiszabott kvótán felül terjeszkedve, kizárólag minőség és technológia alapján versenyezhetnének a világ többi USA-ba acélt importáló országával.
Április 3-án Washington 25%-os vámokat léptetett életbe az autók USA-ba irányuló exportjára. Ez érzékenyen különösen érinti Dél-Koreát, a járművek ugyanis az ország 2. legfontosabb exportterméke, a járműexport 49%-a pedig az USA-ba irányul, ezzel az Egyesült Államok a dél-koreai autóexport fő desztinációja. Az autóimportot érintő 25%-os amerikai vám becslések szerint 7%-kal is visszavetheti Dél-Korea autógyártását.
A dél-koreai termékek ellen Washington április 9-étől életbe lépő, 25%-os vámtarifát vezetett be, azonban még aznap bejelentette, hogy 90 napra ideiglenesen felfüggeszti azokat, addig pedig általános, 10%-os tarifa vonatkozik Dél-Korea (és Kínát kivéve a világ összes többi országának) exportjára. A 90 napos felfüggesztés nem érinti azonban az autókra, az acélra és alumíniumra vonatkozó vámtarifákat.
Dél-Korea Japánhoz hasonlóan kizárta a lehetőséget, hogy saját büntetővámok kivetésével válaszoljon az amerikai tarifákra, mivel az nem érné meg a washingtoni biztonsági garanciának és kereskedelmi kapcsolatoknak kitett országnak. Szöul ezért tárgyalások útján igyekszik az USA és saját maga számára is előnyös és elfogadható alkuban megállapodni, miközben intézkedéscsomagokkal igyekszik segíteni a dél-koreai vállalatoknak a vámok negatív sokkjainak tompításában. Dél-Korea ugyanakkor az elnöki pozícióban lévő vákuum miatt nehezebb tárgyalási pozícióban van, szoros figyelemmel követi ezért majd a japán-amerikai tárgyalások menetét és sikerességét, annak saját maga számára levonható tanulságait.
Délkelet-Ázsia
Regionális hatások és reakciók
Az Egyesült Államok átfogó vámintézkedései a délkelet-ázsiai országokat közvetlenül is érintik: az április 2-án bejelentett kétoldalú vámtarifák a régió vonatkozásában a minden országra kivetett 10%-tól (Szingapúr) a további 49%-ig (Kambodzsa) terjednek. A vámkivetés nemcsak megzavarja az első Trump-elnökség óta kialakult beruházási és kereskedelmi áramlásokat, pénzpiacokat és növekedési kilátásokat Délkelet-Ázsiában, de egyéni és/vagy kollektív taktikaválasztási kényszerbe is hozza a kormányokat.
A Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) idei elnöki posztját betöltő tagállam, Malajzia kormányfője, Anwar Ibrahim központi szereplővé kezd válni az egységes regionális válaszreakció kialakításában. A cél egy olyan kollektív megközelítés kialakítása, amely egyensúlyt teremt a nemzeti érdekek és az ASEAN tágabb, a szabadkereskedelem alapuló gazdasági integrációs menetrendjével. A következő hetekben egy regionális csúcstalálkozó megtartása várható, ahol az ASEAN vezetői megvitathatják a lehetséges cselekvési terveket. Ezek közé tartozhat a Washington felé irányuló közös diplomáciai kapcsolatfelvétel, az ASEAN-on belüli kereskedelem megkönnyítése, valamint a többoldalú platformokon, például a WTO-ban történő harmonizált fellépés.
Míg az ASEAN hagyományosan a konszenzusra és a konfrontációmentes döntéshozatalra helyezi a hangsúlyt, a vámok egy agilisabb és egységesebb kereskedelmi stratégia szükségességét hangsúlyozták. Egy összehangolt ASEAN-álláspont hozzájárulhatna:
- Az alkuerő erősítéséhez a két- és többoldalú tárgyalásokon.
- Az ASEAN-on belüli kereskedelem előmozdításához az Egyesült Államok piacától való függés csökkentése érdekében.
- A regionális integrációs mechanizmusok felgyorsításához az RCEP és az ASEAN Gazdasági Közösség (AEC) keretein.
- Az olyan sebezhető gazdaságok támogatásához, mint Kambodzsa, Laosz és Mianmar közös segítségnyújtás és az ellátási láncaik diverzifikálása révén.
Az amerikai kereskedelempolitika próbára teszi az ASEAN kohézióját egy olyan időszakban, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább a protekcionizmus és a stratégiai verseny alakítja. Az április első hetében adott változatos tartalmú, de egy megközelítésű válaszok tükrözik a régió gazdasági heterogenitása mellett a stabil kereskedelmi kapcsolatok fenntartásában való közös érdekeltséget is. Az ASEAN vezetői csúcstalálkozója lehetőség nemcsak az ad hoc üzleti és piaci zavarok kezelésére, hanem precedens létrehozására is a közös piac és termelési bázis megvalósítása érdekében. Az egységes front nemcsak az ASEAN globális helyzetét és reputációját javítaná, hanem egyértelmű üzenetet is jelentene: ha nagy a tét, Délkelet-Ázsia készen áll az együttműködésre, alkalmazkodásra és közös cselekvésre.
Noha egységes és közös délkelet-ázsiai álláspont még nem alakult ki, a délkelet-ázsiai reakciók közös jellemzője, hogy az egyes kormányok nem jelentették be ellenvámok kivetését, sem egyéb revansintézkedéseket, hanem az áruforgalmi többletük csökkentését célzó egyoldalú kereskedelmi engedmények bejelentésével, kétoldalú tárgyalások kezdeményezésével és esetlegesen az amerikai büntetővámok bevezetésének elhalasztását kérve törekedtek a kereskedelmi sokkhatások enyhítésére és megelőzésére. Tekintettel egyes délkelet-ázsiai gazdaságok korlátozott saját tárgyalási mozgásterére, illetve a nagymértékű kitettségére a potenciális amerikai vámoknak, a régió állami több energia, mezőgazdasági áru, védelmi felszerelés, repülőgép és orvosi felszerelés importjára készül az Egyesült Államokból, és ígéretei szerint növeli közvetlen befektetését az amerikai feldolgozóiparban.
Valószínűtlennek tűnik, hogy az ASEAN tagállamai a közeljövőben megtorló vámokat szabjanak ki, vagy egyéb kereskedelemtorzító intézkedéseket hozzanak az Egyesült Államokkal szemben. A termelési és értékesítési bizonytalanság azonban a tárgyalásokkal párhuzamosan is fennáll, ami szakpolitikai válaszokat követel. A növekedést fenyegető lefelé mutató kockázatok, az alacsony infláció és a kínai feldolgozóipari többletkapacitásból fakadó nyomás további monetáris lazítást eredményezhet. A vámháború eszkalációja így a tervezettnél és vártnál gyorsabb kamatcsökkentésekhez vezethet Délkelet-Ázsiában. A cél a lefelé irányuló növekedési nyomás proaktív kivédése lenne. Az egyik ország, ahol megnőhet a kamatcsökkentés lehetősége, Thaiföld, ahol a fő fogyasztói árindex valószínűleg negatív tartományba csúszik a második negyedévben.
A délkelet-ázsiai devizák általában szerényen erősödtek a dollárral szemben 2025 első negyedévében, kivéve az IDR-t, ami alapján feltehető, hogy a piacok alábecsülték a tarifális kockázatokat, amelyek a vártnál súlyosabbnak bizonyulnak. A délkelet-ázsiai devizákra ennélfogva fokozott leértékelődési nyomás nehezedhet, mivel a piacok kockázatkerülővé válnak, ami befolyásolja a külföldi intézményi befektetők (FII) beáramlását. A késleltetett befektetési döntések hatással lehetnek a régióba irányuló külföldi működőtőke-beáramlásra, miközben az exportőrök leértékelhetik valutáikat, hogy árversenyképesek maradjanak. Tekintettel a vámtarifák viszonylag kisebb mértékű hatására, a PHP és az SGD valószínűleg rövid távon felül fogja múlni a régió többi valutáját.
A délkelet-ázsiai országok kereskedelmi relációja az Egyesült Államokkal
Az elmúlt évtizedben a kivitelnövekedés legnagyobb részét az Egyesült Államok biztosította a délkelet-ázsiai exportőröknek, eladásaik 9%-ról 15%-ra emelkedtek. Nem nőtt azonban az Egyesült Államok részesedése a délkelet-ázsiai importból, amely az elmúlt 20 év nagy részében 6% körüli szinten alakult.
A Trump által felsorolt kilenc délkelet-ázsiai ország közül hatra a vártnál jóval nagyobb, 32-49% közötti vámokat jelentett be. Összehasonlításképpen: az Európai Unió szintje 20%, Japáné 24%, Indiáé pedig 27%. A legnagyobb büntetővámok az alacsonyabb hozzáadott értékű cikkeket, például lábbeliket, bútorokat, ruházati cikkeket és textiltermékeket exportáló országokat célozzák. Vietnám, amely Kína után a legnagyobb kereskedelmi deficittel rendelkezik az Egyesült Államokkal szemben, 46%-os vámmal néz szembe, Kambodzsát 49%-os vámtétel sújtotta. Szingapúr és a Fülöp-szigetek ugyanakkor kevésbé vannak kitéve diverzifikáltabb gazdaságuk miatt.
Délkelet-ázsiai országok–Egyesült Államok kétoldalú kereskedelmi adatok (2024)
| Országnév | Amerikai export a kivitel arányában (%) | Amerikai export a GDP arányában (%) | Hozzáadott érték az amerikai exportban (a GDP %-a) | Részesedés az amerikai importban (%) | Az USA-val szembeni áruforgalmi többlet értéke (milliárd USD) | Amerikai árukra kivetett vámtétel (a Fehér Ház kalkulációja) | Amerikai vámtátelek (a 10%-os vámon felül) | A 2025. április 2-án bejelentett amerikai vámok által érintett főbb exportszektorok |
| Indonézia | 9,3% | 2,3% | 1,9% | <1% | 16,84 | 64% | 32% | textíliák, lábbelik és kapcsolódó cikkekélelmiszerek és mezőgazdasági termékekelektronikaelektronika (kivéve félvezetők) |
| Malajzia | 14% | 13,2% | 4,6% | 1,6% | 24,8 | 47% | 24% | elektronikaelektronika (kivéve félvezetők)félvezetőkgépipar |
| Szingapúr | 9,9% | 7,8% | 4,5% | 1,3% | -2,8 | 10% | 0% | elektronikaelektronika (kivéve félvezetők)gépipar vegyipar |
| Thaiföld | 18,3% | 11,2% | 5,6% | 1,9% | 45,6 | 72% | 36% | elektronikaelektronika (kivéve félvezetők)műanyagok és gumikélelmiszerek és mezőgazdasági termékek |
| Vietnám | 30% | 23,3% | 8,9% | 4,2% | 123,5 | 90% | 46% | elektronikaelektronika (kivéve félvezetők)textíliák, lábbelik és kapcsolódó cikkek |
Dél-Ázsia
India
Indiával szemben az amerikai kereskedelmi hiány: 46 milliárd dollár dollár; az ország GDP-jének 2,1-2,3%-a amerikai export és az összes export 17-18%-a amerikai export. A vámok elsősorban a vegyi anyagokat, drágaköveket, elektronikát és a textil- és cipőszektort érintik a leginkább.
Az amerikai vámok közelmúltbeli kivetése jelentős veszélyt jelent az indiai gazdaság különböző ágazataira, különösen az autóipar, az acél-, az alumínium-, a textil- és a mezőgazdasági termékgyártás területén. Legutóbb Donald Trump amerikai elnök április 2-án „kedvezményes”, 26%-os vámot vetett ki az indiai importra, szemben az amerikai árukra kivetett 52%-os indiai vámmal, ami azonban a hivatalos rendelet szerint 27%-os lesz és április 9-én lép életbe. Indiában a helyi politikusok jelentős aggodalmuknak adtak hangot e vámok gazdasági következményei miatt, hangsúlyozva a munkahelyekre és az általános gazdasági növekedésre jelentett kockázatot. Arra szólítják fel az indiai kormányt, hogy adjon határozott választ, beleértve az amerikai árukra kivetett megtorló vámokat, amelyek különösen az olyan ágazatokat érintik, mint a mezőgazdaság és az elektronika. A politikusok emellett diplomáciai tárgyalásokat szorgalmaznak a kereskedelmi feszültségek megoldása és az indiai érdekek védelme érdekében. Az ellenintézkedések tekintetében az indiai kormány különféle stratégiákat próbál végrehajtani a vámok hatásainak enyhítésére. Ezek közé tartozik az egyes amerikai termékekre kivetett megtorló vámok mérlegelése, alternatív piacok feltárása az export diverzifikálása érdekében, valamint a hazai termelési képességekbe való beruházás. Emellett folyamatos erőfeszítéseket tesznek a délkelet-ázsiai és európai országokkal való kereskedelmi kapcsolatok erősítésére. A helyzet rávilágít a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok összetettségére és a szükséges diplomáciai erőfeszítésekre, hogy olyan megoldást találjanak, amely biztosítja India gazdasági fenntarthatóságát.
Pakisztán
Pakisztánnal szemben az amerikai kereskedelmi hiány 3,3 milliárd dollár. Az ország GDP-jének 1%-a amerikai export, az összes exportnak pedig 15-20%-a amerikai export. A textil, mezőgazdaság, bőrtermékek szektora a három legérintettebb.
Április 2-án Trump 29%-os vámot vetett ki a Pakisztánból érkező exportcikkekre. Elsősorban a textiltermékeket és a mezőgazdasági termékeket érinti hátrányosan ez az intézkedés. A helyi politikusok jelentős aggodalmaknak adtak hangot e vámfenyegetések gazdasági következményei miatt, beleértve a munkahelyek megszűnését és az export csökkenését. Sürgetik a kormányt, hogy erősítse a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, javítsa a nemzetközi munkaügyi normák betartását, és folytasson kereskedelmi tárgyalásokat a kedvező feltételek fenntartása érdekében. A kormány megpróbálja kompromisszumra késztetni az USA-t, ezért egy magas rangú iszlámábádi küldöttség várhatóan április 9. előtt Washingtonba látogat, hogy a tisztviselők által „strukturált, kölcsönösen előnyös” javaslatot terjesszenek a Trump-kormányzat elé.
Egyes vezetők a helyi iparágak reformjait szorgalmazzák, hogy növeljék a versenyképességet az esetleges vámokkal szemben. E kihívásokra válaszul a pakisztáni kormány olyan ellenintézkedéseket hajt végre, amelyek közé tartozik az exportpiacok diverzifikálása az Egyesült Államoktól való függőség csökkentése érdekében, a kereskedelmi kapcsolatok erősítése olyan nemzetekkel, mint Kína és az EU országai, valamint a hazai termelési képességek fokozása. A termékminőség javítására is folynak erőfeszítések a technológiai és szakképzési beruházások révén, valamint a helyi iparágak alkalmazkodásra és innovációra való ösztönzése révén. Összességében, bár a vámveszély jelentős kihívásokat jelent, Pakisztán kereskedelmi politikájának átértékelésére és a globális gazdasági pozíciójának megerősítése iránti stratégiai elkötelezettségre késztette.
Közel-Kelet
Miközben az Egyesült Államok elnöke a Perzsa-öböl menti országokba készülődik mérföldkőnek számító látogatásra, a megemelt vámtarifák által a globális piacokra mért csapásnak várhatóan késleltetett és dinamikus hatása is lesz a Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) régióra, országonként függően.
Néhány MENA-ország, köztük Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Törökország, 10%-os alapvámmal néz szembe.
Ennek ellenére akadnak regionális meglepetések a régóta ígért terv végrehajtásában. Az Egyesült Államok szövetségesét, Jordániát például 20%-os vámtarifával sújtották a Washingtonnal régóta fennálló szabadkereskedelmi megállapodás ellenére. Izrael 17%-os vámtarifát kapott annak ellenére, hogy a hét elején lépéseket tett az ilyen intézkedések enyhítésére, az Egyesült Államok által támogatott gázai háborúja folytatódása közepette.
Bár ezek az intézkedések olyan nagy gazdaságokat céloznak meg, mint Kína és az EU, közvetve a MENA gazdaságait is nyomás alá helyezik a magasabb importköltségek, a potenciális kereskedelemeltérítés és az energiapiaci volatilitás révén. A régió összetett kockázatokkal néz szembe, amelyek két kategóriába tartoznak: a Perzsa-öböl menti olajexportőrök, valamint az importfüggő Észak-Afrika és a Levante gazdaságai.
Az Öböl-menti olajexportőrök szorosan figyelemmel kísérik a globális kereslet és az árak alakulását. Mind Szaúd-Arábia, mind az Egyesült Arab Emírségek tekintetében az Egyesült Államokkal folytatott közvetlen kereskedelmük csak mérsékelten érintett – mindkettőjüket tíz százalékos amerikai vám sújtotta az árukra, de az energiaexport, például a nyersolaj, mentesül ez alól. A nagyobb aggodalom az emelt vámtarifák közvetett hatás miatt van. A kereskedelmi háború okozta recessziótól való félelmek máris lenyomták az olajárakat; a Brent index meredek, 75 dollár alá zuhanása azt az aggodalmat tükrözi, hogy a lassabb kínai és európai növekedés csökkentheti az olajkeresletet. A tartós visszaesés csökkentené a Perzsa-öböl menti bevételeket és növelné a költségvetési hiányt. Szaúd-Arábiának például hordónként közel 96 dollár olajra van szüksége a 2024-es költségvetésének kiegyensúlyozásához, ami jóval a jelenlegi árak felett van. Az IMF az Egyesült Arab Emírségek megtérülési árát körülbelül 57 dollárral alacsonyabbra becsüli, de továbbra is aggodalomra ad okot, ha az árak tovább csökkennek. Paradox módon az orosz olajra kivetett amerikai vámok fenyegetése pozitívumot is jelenthet: ha az olyan vásárlók, mint India és Kína, a szankcionált orosz nyersolajtól elállnak, az által a Perzsa-öböl menti termelők piaci részesedést szerezhetnek.
A közel-keleti és észak-afrikai olajimportőr gazdaságok számára a vámok másfajta kihívásokat jelentenek. A magasabb energiaárak (ha az orosz olajat ténylegesen korlátozzák) megterhelnék a kereskedelmi mérlegüket és felszítanák az inflációt. Jordánia valójában profitált az olcsóbb olajból tavaly – a folyó fizetési mérleg hiánya 2023-ban a GDP 3,7%-ára csökkent az alacsonyabb üzemanyag-importköltségek közepette. Ez a tendencia megfordulhat, ha a nyersolaj ára emelkedik, növelve Jordánia és Marokkó hiányát, és nyomást gyakorolva az államháztartásra. Egyiptom, a legnépesebb arab nemzet, különösen sebezhető. Az importált üzemanyagtól és búzától függ, és az ellátási lánc bármilyen zavara vagy az árucikkek árának emelkedése gyorsan begyűrűzik a fogyasztói árakba.
Az export oldalán az autókra és más árukra kivetett amerikai vámok alááshatják a gyártási és kereskedelmi kapcsolatokat. Marokkó például jelentős autóipari exportőrré vált, és bár főként Európát szolgálja ki, egy szélesebb körű lassulás vagy kereskedelem-eltérítés közvetve sújthatja gyárait és beszállítóit. Az egyiptomi textil- és ruházati cikkek, valamint a jordániai gyógyszeripari és ruházati export most további tíz-húsz százalékos vámmal néz szembe az Egyesült Államokba érkező termékek esetében, ami rontja versenyképességüket, hacsak nem tudnak más piacokra áttérni.
Sok közel-keleti és észak-afrikai ország csatlakozik új blokkokhoz – Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom mind szorosabb kapcsolatokat ápolt a BRICS-országokkal és az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal –, hogy csökkentse a Nyugat-központú kereskedelmi rendszertől való függőséget. Az amerikai protekcionizmussal szemben szélesebb körű kereskedelmi átrendeződésre számíthatunk: több dél-déli kereskedelemre, megújult szabadkereskedelmi tárgyalásokra Európával vagy Afrikával, valamint regionális kezdeményezésekre a közel-keleti és észak-afrikai régión belüli kereskedelem fellendítésére.
Közép-Ázsia
Bár Közép-Ázsia egyetlen országa sem tekinti az Egyesült Államokat fő gazdasági partnerének, Donald Trump kereskedelmi háborúja az EU-val és Kínával várhatóan így vagy úgy, de valamennyi közép-ázsiai országra hatással lesz a Kínához fűződő szoros gazdasági kapcsolataikat és az EU növekvő jelenléte miatt a régióban.
A most bejelentett amerikai 10%-os alaptarifával megállapított vámok az üzbég termékekre vonatkoznak majd, több más posztszovjet országhoz – Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Türkmenisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán – hasonlóan. Ugyanakkor Közép-Ázsia területileg legnagyobb országából, Kazahsztánból származó termékekre azonban lényegesen magasabb, 27%-os vám vonatkozik.
Részben az ukrajnai orosz invázió következtében – részben saját gazdasági érdekeik miatt – valamennyi közép-ázsiai állam igyekezett megerősíteni a gazdasági kapcsolatokat Pekinggel és Brüsszellel. A Kínával és az EU-val való partnerségük a kereskedelem és a beruházások révén nőtt, de a kínai és európai árukra kivetett washingtoni vámok a különböző termékek iránti kereslet csökkenését is eredményezhetik Közép-Ázsiában.
Ugyanakkor az amerikai vámok hatásának ellensúlyozására a Kína akár növelheti kereskedelmi kapcsolatait a közép-ázsiai országokkal, ami pedig Peking számára tovább gyorsítaná Kína és Közép-Ázsia kapcsolatát, és azt eredményezhetné, hogy a térség államai kereskedelmi szempontból még inkább függővé válhatnak Kínától. Tekintettel Kína és Közép-Ázsia földrajzi közelségére, ez akár azt is eredményezheti, hogy a közép-ázsiai államok csökkentik a kereskedelmi kapcsolataikat az Európai Unióval (nem valószínű), valamint az Egyesült Államokkal, mivel a kínai termékek kedvezőbb árait részesíthetik előnyben.
Az Egyesült Államok kétoldalú kereskedelme a térségben soha nem volt különösen erős. Ugyanakkor valamelyest kivételt képez ebben a kérdésben Kazahsztán – a régió legnagyobb gazdasága -, amely az egyetlen közép-ázsiai ország, akinek a kereskedelme az Egyesült Államokkal meghaladja az egymilliárd dollárt. A hivatalos statisztikák szerint 2024-ben Amerika teljes árukereskedelme Kazahsztánnal 3,4 milliárd dollárra volt, míg Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán együttesen kisebb kereskedelmi forgalmat bonyolít az Egyesült Államokkal, mint Kazahsztán. Mindez azonban eltörpül ahhoz képest, hogy Kína 2023-ban 89,4 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat ért el a közép-ázsiai országgal.
| Az Egyesült Államok és Üzbegisztán közötti kereskedelmi forgalom 2024-ben (millió dollárban) | |
| Teljes kereskedelmi forgalom | 423,2 |
| Üzbegisztánba irányuló amerikai áruexport | 380,8 |
| Üzbegisztánból származó amerikai áruimport | 42,4 |
Forrás: Office of the United States Trade Representative
| Az Egyesült Államok és Türkmenisztán közötti teljes áruforgalom 2024-ben (millió dollárban) | |
| Teljes kereskedelmi forgalom | 96,8 |
| Türkmenisztánba irányuló amerikai áruexport | 82,2 |
| Az Egyesült Államok áruimportja Türkmenisztánból | 14,6 |
Forrás: Office of the United States Trade Representative
| Az Egyesült Államok és Tádzsikisztán teljes áruforgalma 2024-ben (millió dollárban) | |
| Teljes kereskedelmi forgalom | 61,5 |
| Tádzsikisztánba irányuló amerikai áruexport | 56,8 |
| Az Egyesült Államok áruimportja Tádzsikisztánból | 4,6 |
Forrás: Office of the United States Trade Representative
| Az Egyesült Államok és Kirgizisztán teljes áruforgalma 2024-ben (millió dollárban) | |
| Teljes kereskedelmi forgalom | 149,8 |
| Kirgizisztánba irányuló amerikai áruexport | 133,1 |
| Az Egyesült Államok áruimportja Kirgizisztánból | 16,7 |
Forrás: Office of the United States Trade Representative
| Az Egyesült Államok és Kazahsztán közötti teljes árukereskedelem (milliárd dollárban) | |
| Teljes kereskedelmi forgalom | 3,4 |
| A Kazahsztánba irányuló amerikai áruexport | 1,1 |
| Az Egyesült Államok áruimportja Kazahsztánból | 2,3 |
Forrás: Office of the United States Trade Representative
| Kazahsztán legfontosabb importpartnerei 2023-ban (százalékban) | Kazahsztán legfontosabb exportpartnerei 2023-ban (százalékban) | ||
| Kína | 27.4% | Olaszország | 18.9% |
| Oroszország | 26.5% | Kína | 18.7% |
| Németország | 5.2% | Oroszország | 12.4% |
| USA | 4.2% | Hollandia | 5.2% |
| Dél-Korea | 3.6% | Törökország | 5% |
| Törökország | 3.3% | Dél-Korea | 4.8% |
Forrás: saját összeállítás a Qazstat adatai alapján
| Üzbegisztán legfontosabb importpartnerei 2023-ban (százalékban) | Üzbegisztán legfontosabb exportpartnerei 2023-ban (százalékban) | ||
| Kína | 29.2% | Oroszország | 9.8% |
| Oroszország | 17.2% | Kína | 5.5% |
| Kazahsztán | 8% | Kazahsztán | 5.1% |
| Dél-Korea | 6.1% | Törökország | 3.3% |
| Törökország | 4.9% | Afganisztán | 2.6% |
| Mások | 34.7% | Kirgizisztán | 2.6% |
Forrás: Az Üzbég Köztársaság elnöke alatt működő Statisztikai Hivatal (UzStat)
Mindazonáltal a jelenlegi washingtoni vámpolitika egy szélesebb körű elszigetelődési hangulat részeit mutatják az Egyesült Államok külpolitikájában. Így, egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy ilyen körülmények között az amerikai beruházások érdemben növekedni fognak Közép-Ázsiában.
Dél-Kaukázus
A dél-kaukázusi országokat sem kerülték el Trump büntetővámjai, ezek azonban inkább a szimbolikus kategóriába tartozó 10%-ban lettek megállapítva. A régió országai tekintetében az intézkedés bár kellemetlen, nem halálos. Az országok kereskedelmi mutatói az Egyesült Államokkal jelentős import túlsúlyt mutatnak, export rendszerükben Amerika csak igen kis részt ölel fel.
Grúzia
Grúziát is az általános 10%-os vám érinti. A helyzet azonban Grúzia számára inkább szimbolikus jelentőségű, hiszen az ország 141 millió dollár értékben exportál árut az USA-ba, és csaknem 2 milliárd dollár értékben importál. A különbség 14-szeres. A fő importtermék a személygépkocsik, amelyek nagy részét ezután Kazahsztánba és Kirgizisztánba szállítják. Az Egyesült Államokba irányuló grúz export 65%-át vasötvözetek teszik ki. Az új tarifák pedig rájuk nem vonatkoznak. Washington és Tbiliszi 2012-ben kezdett dolgozni a két ország közötti szabadkereskedelmi megállapodáson. Grúzia lehet az egyetlen európai ország, amely ilyen megállapodást köthet az Egyesült Államokkal, de hatalmon lévő Grúz Álom egyelőre messze van ennek a célnak az elérésétől, mivel 2024 novemberében az Egyesült Államok akkor még demokrata adminisztrációja bejelentette, hogy felfüggeszti stratégiai partnerségét Grúziával. Ugyanakkor Grúzia továbbra is érvényben lévő szabadkereskedelmi megállapodásokkal rendelkezik Kínával és az EU-val.
Azerbajdzsán
A büntető vámok Azerbajdzsán esetében is 10%-ot tesznek ki. A globális kereskedelmi háború újabb fordulójának Azerbajdzsán gazdaságára gyakorolt lehetséges hatását elemezve a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy az Egyesült Államok által kirótt vámok valószínűleg nem fognak jelentős nyomást gyakorolni az országra. Az Azerbajdzsánból érkező exportra ugyan formálisan vonatkoznak a vámok, de nem lépik túl az általános 10%-os határt, és a kétoldalú kereskedelem szerkezetében Azerbajdzsán esetében az import jelentős túlsúlyt mutat: 2023-ban az Egyesült Államok 1,6 milliárd dollár értékben exportált árut Azerbajdzsánba, míg az azerbajdzsáni export az Egyesült Államokba mindössze 135 millió dollárt tett ki. Az export nyolcszoros növekedése ellenére mennyisége továbbra is szerény. Ugyanakkor az Egyesült Államokba irányuló export zöme nem olajszektor terméke, de még ez sem haladja meg az 55,9 millió dollárt. Figyelembe véve az áruk általános dinamikáját és sajátosságait, a szakértők nem számítanak komoly károkra. Az azerbajdzsáni-amerikai kereskedelmi együttműködés tovább fejlődik, támogatva a regionális stabilitást.
Örményország
Örményország, ahogy a többi dél-kaukázusi ország is, 10%-os vámokkal kell, hogy szembe nézzen az Egyesült Államok részéről. Ezzel együtt az ország gazdaságára nagy hatással valószínűleg nem lesz az intézkedés. Az Örmény Statisztikai Bizottság szerint az Egyesült Államok részesedése az ország külkereskedelmében 2024-ben mindössze 1,4%-ot (410 millió dollárt) tett ki, ami 40%-os csökkenést jelent 2023-hoz képest. Az Egyesült Államokba irányuló örmény export a 2022-es 78,1 millió dollárról 47,8 millió dollárra esett vissza, majd kissé megnövekedett nem érte el a korábbi szintet. A korábban kulcsfontosságú árucikknek számító alumíniumfólia exportja 2022 óta szinte teljesen megszűnt az amerikai vámok miatt. Az export zömét ma már félvezetők, ékszerek és a konyak teszik ki, amelyeket a vámok esetleges emelése veszélyeztet. Ugyanakkor sokkal nagyobb probléma, hogy a rézre, az ország egyik fő exportcikkre is nyomás nehezedik: az új kereskedelmi akadályok és az amerikai-kínai konfliktus eszkalálódásának veszélye miatt a réz világpiaci ára csökkent. A zöld energia és az elektromos járművek iránti érdeklődés azonban támogatja a keresletet, ami segít stabilizálni a fémárakat 2025-ben. Ennek értelmében, ha az amerikai vámok hatnak is bizonyos mértékben Örményországra, ez inkább a vámok a globális kereskedelemre gyakorolt hatásának a következménye, mintsem a konkrétan Jerevánra kivetett vámok miatt lehet.
Oroszországra és Fehéroroszországra nem a vámokat nem vetették ki. A hivatalos magyarázat amellett, hogy az országokon egyébként is hatalmas a szankciós teher, a Fehér Ház szóvivője elmondta, hogy a kivételt képező országokkal fenntartott kereskedelem elenyésző mértékű.
Az elemzést készítette: Klemensits Péter, Nagy Angelina, Őry Mariann, Sárkány László, Seremet Sándor, Szakáli Máté, Veres Szabolcs