Az Eurázsia Központ 2025/15. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
A Trump-kormányzat vámpolitikájának értékelése az eurázsiai sajtóban
Az amerikai elnök közelmúltban hozott vámintézkedései a protekcionista kereskedelempolitika erőteljes eszkalálódását jelentik az Egyesült Államokban: Donald Trump egy sor magas vámtarifa bevezetését, majd differenciált felfüggesztését jelentett be szinte minden, az Egyesült Államokba importált külföldi árucikkre. Az alábbiakban a bejelentések eurázsiai sajtóvisszhangját szemlézzük.
Oroszország
Mivel Oroszországot egyáltalán nem érintik az amerikai vámok, így az önálló elemzések, értelmezések és a reakciók hiánya nem meglepő. Bár az orosz online sajtóban több cikk is foglalkozik a kérdéssel, ezek a leggyakrabban átvett cikkek, vagy nyugati kiadványokra való hivatkozásokkal íródtak. Oroszországban viszonylag óvatosak az amerikai intézkedések kritikájával tekintettel a kialakulóban lévő törékeny, ám mégis halvány reményt adó normalizációs folyamatra. Persze említésre kerülnek olyan gondolatok, mint hogy a vámháború a globális gazdaságra negatív hatással lehet, valamint az is, hogy Trump logikusan és gyorsan reagált azokra a pánikszerű hangulatokra, amelyeket választópolgárai demonstráltak az Egyesült Államokban. A helyzet ugyanis a legrosszabb forgatókönyvbe torkollhat: azok az állampolgárok érezhetik meg magukon a legjobban az esetleges árnövekedéseket, akik segítettek abban, hogy Trump visszakerüljön a Fehér Házba. Oroszország számára azonban amellett, hogy odafigyel az Egyesült Államokkal normalizálandó viszonyára, fontos kimutatnia, hogy a közeledés ellenére Kína a meghatározó partnere, ezért a kínai álláspont a vámok destruktív hatásaival kapcsolatban az orosz médiumokban erősen jelen van. Ennek nem csak politikai udvariassági, de gyakorlati gazdasági okai is vannak: Kína esetleges gyengülése Oroszország lehetőségein és helyzetén is ront.
Kína
Kína ellen a trumpi vámpolitika elsőszámú célpontjaként folyamatosan emelkedő, április 12-ére már 145%-osra emelt tarifákat vetettek ki, az amerikai-kínai kereskedelmi háború tehát egyre kiélezettebbé válik a két hatalom között. Washington vámjai nem meglepő módon rendkívül negatív visszhangot váltottak ki a kínai sajtóban. A tudósítások kiemelték, hogy bár Trump pillanatnyilag felfüggesztette a viszonossági vámokat a legtöbb ország ellen – kivéve Kínát –, a jelenlegi amerikai kereskedelmi politika a globális kereskedelmi normák és szabályok lerombolását eredményezi és minden fél számára vesztes helyzetet alakít ki. Ennek megfelelően sok cikk tárgyalja a kínai médiában a vámok a világ különböző országaiban éreztetett káros hatásait, de azt is, hogy a Trump-féle vámpolitika az amerikai fogyasztókat érintheti majd legérzékenyebben. Kína értelmezésében Trump büntetővámjai a világ államainak agresszív belekényszerítését célozzák abba, hogy Washington hibás és kudarchoz vezető gazdasági elgondolások mentén megpróbálja fenntartani a dollár hegemóniáját és feléleszteni gyártósorait. Az amerikai gazdaság strukturális problémáinak kijavítási költségeit tehát a világgazdaságra akarja átterhelni. Peking üzenete ezzel szemben egyértelmű: Kína nyitott a párbeszédre, de ha az USA harcolni akar, akkor Kína a végsőkig fog harcolni, hogy megvédje jogait és érdekeit. A legutolsó bejelentések szerint ezért az amerikai vámokra válaszolva Peking 125%-os büntetőtarifát vetett ki az amerikai termékek behozatalára, a további washingtoni tarifaemelésekre azonban már nem fog hasonlóképp válaszolni, mivel az ezen a ponton gazdaságilag értelmetlen és nevetséges lépésnek bizonyulna. Arról is születtek cikkek, hogy Trump agresszív vámpolitikája hosszú távon Kína előnyére is válhat, hiszen a világ országainak és vállalatainak szemében Amerika instabil és kevéssé megbízható, míg Peking kiszámíthatóbb gazdasági partnerként tűnhet fel.
Dél-Korea
Az amerikai vámok Dél-Koreát is rendkívül érzékenyen érintik, így a dél-koreai média szoros figyelemmel követte a gyorsan változó fejleményeket. Figyelmet kaptak a sajtóban a dél-koreai kormány és vállalatok lépései is, amelyekkel a vámok káros hatásait igyekeznek minimalizálni. Szöul számára ugyanis az amerikai biztonsági garanciától való függése, illetve a dél-koreai vállalatok amerikai piacnak való kitettsége miatt nem volt opció, hogy ellenvámokat vezessen be az amerikai termékek ellen, kiváltképp a jelenlegi belpolitikai vákuum fényében, amely Yoon Suk Yeol elnök végleges elmozdítása miatt alakult ki. A vámokat ezért tárgyalásos úton igyekeznek lealkudni. Számos olyan cikk is megjelent, amely a vámok negatív hatásait tárgyalta, kiemelve többek között, hogy a büntetőtarifák megrengették a dollár hegemóniáját, megmérgezték az Amerika iránti bizalmat, illetve megkérdőjelezhetők hatékonyságukban, tekintve az árakat, a piaci tendenciákat és Kína határozott válaszlépéseit. Az amerikai-kínai vámháborút több dél-koreai sajtóorgánum is „gyáva nyúl-játék” konfliktushelyzetnek nevezte.
Japán
Trump büntetővámjai a japán sajtót is leuralták. Nagy hangsúlyt kaptak azok a cikkek, amelyek a vámok negatív hatásait, a japán kormány tárgyalásos megoldásra tett erőfeszítéseit, illetve a japán vállalatok káros hatásokat minimalizáló lépéseit taglalják. Az ugyanis Tokióban sem merült fel, hogy a vámtarifákra saját vámjaik kivetésével válaszoljanak, ehhez ugyanis Japán védelmét és gazdaságát illetően is túlságosan kitett az Egyesült Államoknak; ugyanakkor a japán kormány rendkívül sajnálatosnak nevezte Washington kereskedelempolitikai döntéseit. A büntetővámok megítélése a japán sajtóban is negatív: jelentek meg szerkesztőségi véleménycikkek, melyek Trump kereskedelempolitikáját önző történelmi hibának nevezték, ami a globális kereskedelmi rendszer összeomlását is eredményezheti. Más cikkek hangsúlyozták, hogy a trumpi káosz kezeléséhez multilaterális szövetségekre, illetve a privát és állami szereplők közötti összefogásra van szükség.
India
Donald Trump amerikai elnök április 2-án „kedvezményes”, 26%-os vámot vetett ki az indiai importra, szemben az amerikai árukra kivetett 52%-os indiai vámmal, ami azonban a hivatalos rendelet szerint 27%-os lesz és április 9-én lépett életbe. Egy nappal később azonban az elnök 90 napra felfüggesztette a rendelet alkalmazását. Az indiai sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy ha a vámok a 90 napos felfüggesztést követően mégis bevezetésre kerülnek, akkor India jelentős visszaeséssel nézhet szembe az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben: az export 7,76 milliárd dollárral, azaz körülbelül 6,4%-kal csökkenhet az év során. Ez az előre jelzett visszaesés olyan kulcsfontosságú ágazatokat érintene, mint a textilipar, a gyógyszeripar és az információtechnológia.
Az indiai vállalkozások aggódnak a vámok miatt megnövekedett költségek miatt, ami magasabb fogyasztói árakhoz vezethet és csökkentheti a versenyképességet. Az indiai kormány szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és stratégiai intézkedéseket vezethet be a kedvezőtlen hatások enyhítésére, beleértve a kereskedelmi partnerek diverzifikálását és a helyi gyártási képességek erősítését. Az is egyértelmű, hogy a Modi-kormányzat minél előbb szeretne kereskedelmi megállapodást kötni Washingtonnal.
Emellett az indiai sajtó kiemeli a vámingadozásokból eredő befektetési lehetőségeket, különösen a technológiai és a feldolgozóipari ágazatokban. Az indiai gyártók a helyi termelés fokozására összpontosítanak, hogy csökkentsék az importtól való függőséget, különösen a mobiltelefon-ágazatban. Az Egyesült Államokban tanuló indiai diákokkal kapcsolatos aggodalmak is felmerültek, mivel a vízumpolitika változásai és a gazdasági feltételek az Indiába való visszatérés növekedéséhez vezethetnek.
Pakisztán
A pakisztáni sajtóban a Trump-féle vámokkal kapcsolatban a közelmúltban megjelent fejlemények jelentős aggodalmakról és proaktív intézkedésekről árulkodnak a pakisztáni gazdaságra gyakorolt hatásukkal kapcsolatban. Szakértők megjegyzik, hogy az USA által kivetett 29%-os vámok hátrányosan érintik a kulcsfontosságú ágazatokat, különösen a textílipart, amelyek létfontosságúak Pakisztán exportja szempontjából. A vámok csökkentik a pakisztáni áruk versenyképességét az amerikai piacon, ami az exportvolumen csökkenéséhez és munkahelyek megszűnéséhez vezethet.
Pakisztánban a 90 napos felfüggesztést a kereskedelmi kérdésekről folytatott potenciális párbeszéd és tárgyalási lehetőségnek tekintik. A pakisztáni kormány magas szintű küldöttséget menesztett Washingtonba, hogy tárgyalásokat folytasson a vámmentességekről és -csökkentésekről, ami a helyi iparágak védelme szempontjából kulcsfontosságú lépésnek tekinthető. A 90 napos szünet vegyes reakciókat váltott ki a pakisztáni közgazdászok és üzleti vezetők körében. Egyesek a gazdasági bizonytalanság csökkentéséhez szükséges lépésnek tekintik, míg mások szerint a globális kereskedelmi kapcsolatok összetettségét és kihívásait tükrözi. Pakisztáni elemzők szorosan figyelemmel kísérik, hogy ezek a fejlemények hogyan befolyásolhatják az amerikai-pakisztáni kereskedelmi kapcsolatokat. Egyes szakértők megjegyezték, hogy Pakisztán exportja továbbra is viszonylag alacsony az importjához képest. Ez az egyensúlyhiány azt jelenti, hogy az Egyesült Államok által kivetett vámok hatásai nem érvényesülnek annyira a pakisztáni gazdaságban. Sőt, egyes jelentések kiemelik, hogy bár az egyes árukra kivetett vámok növelhetik az importőrök költségeit, az általános hatás Pakisztán számára kevésbé súlyos lehet.
Banglades
A Trump-kormányzat eredetileg 37%-os vámot vetett ki a Bangladesből származó behozatalra, ami riadalmat keltett a bangladesi gazdaságra, különösen a létfontosságú ruhaiparra gyakorolt negatív hatása miatt, amely nagymértékben függ az amerikai exporttól. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a magasabb költségek csökkenthetik a bangladesi termékek versenyképességét, ami munkahelyek megszűnéséhez és gazdasági lassuláshoz vezethet. E kihívások fényében Muhammad Yunus, Banglades ideiglenes vezetője hivatalosan kérte Donald Trump amerikai elnöktől a vámok három hónapos felfüggesztését. Yunus kiemelte az amerikai piac fontosságát a bangladesi áruk számára, valamint a vámok által előidézhető potenciális gazdasági visszaesést. A különböző érdekelt felek, köztük a kereskedelmi szövetségek is erőteljesen támogatták ezt a felhívást, mivel hangsúlyozzák, hogy a globális versenyképesség fenntartása érdekében szükség van a vámmentes hozzáférésre. Trump döntését követően a bangladesi kormány megköszönte az elnök belátását és kifejezte óhaját, hogy tárgyalásos úton rendezzék a feszültséget, egyben ígéretet téve arra, hogy az ország csökkenteni fogja kereskedelmi hiányát az USA-val szemben.
Délkelet-Ázsia
Délkelet-Ázsia vezető sajtótermékei kiemelt helyen tárgyalták a Trump-adminisztráció vámkivetéseihez köthető bejelentéseket és a helyi reakciókat, hiszen a térség országait különösen súlyosan érintették az április 2-án bejelentett „kölcsönös” vámok. A 10 országot tömörítő Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) is aggodalmát fejezte ki az amerikai büntetővámok miatt, de hangsúlyozta elkötelezettségét, hogy „őszinte és konstruktív párbeszédet folytasson az Egyesült Államokkal”. „A nyílt kommunikáció és együttműködés kulcsfontosságú lesz a kiegyensúlyozott és fenntartható kapcsolat biztosításához” – áll az ASEAN gazdasági minisztereinek rendkívüli ülését követően kiadott közös nyilatkozatban. „Ennek szellemében az ASEAN vállalja, hogy az amerikai vámokra válaszul nem vezet be megtorló intézkedéseket”.
A közös nyilatkozatban ugyanakkor az is szerepel, hogy az ASEAN „mélyen aggódik” a Trump-vámok miatt, amelyek Kambodzsára 49%-os, Vietnámra 46%-os, Szingapúrra és Kelet-Timorra pedig „csupán” az egyetemes 10%-os vámtételeket vetnek ki. Bár a Trump-kormányzat azóta bejelentette a Délkelet-Ázsiára kivetett kölcsönös vámok 90 napos elhalasztását, az ASEAN gazdasági miniszterei szerint Trump drámai lépései bizonytalansági sokkot okoztak a nemzetközi kereskedelmi rendszerben. „Az Egyesült Államok által bevezetett példátlan vámok megzavarják a regionális és globális kereskedelmi és befektetési áramlásokat”, és emberek millióira lesznek hatással mind Délkelet-Ázsiában, mind az Egyesült Államokban, állapították meg. A nyilatkozat megerősítette továbbá, hogy az ASEAN támogatja a „kiszámítható, átlátható, szabad, tisztességes, inkluzív, fenntartható és szabályokon alapuló többoldalú kereskedelmi rendszert, amelynek középpontjában a Kereskedelmi Világszervezet áll”. A miniszteri találkozóra azt követően került sor, hogy Anwar Ibrahim, az ASEAN jelenlegi elnöki tisztét betöltő Malajzia kormányfője sürgette a tagállamokat, hogy koordinálják az amerikai vámbejelentésre adott egységes választ.
Az ASEAN tárgyalásokat preferáló reakciója nem meglepő. A kereskedelmi háborúk és a konfrontáció nagyon is ellenszenvesek a tagállamok párbeszédet és a pozitív összegű gazdasági interakciókat előnyben részesítő együttműködési mechanizmusaival. Ez azt is tükrözi, hogy a régió exportvezérelt gazdaságai nagymértékben függenek az amerikai piactól, és tartanak a szétválás hatásaitól a régió azon képességére, hogy fenntartsa az egyensúlyt a rivális geopolitikai blokkok között. Az, hogy az ASEAN képes lesz-e a közös nyilatkozatán túlmutató valóban kollektív választ koordinálni, illetve együttesen tárgyalni a Trump-kormányzattal, egyelőre valószínűtlen. A legsúlyosabban érintett országok közül több, köztük Vietnám, Thaiföld, Indonézia és Malajzia már jelezte, hogy kétoldalú párbeszédre törekszik a vámokról, és e célból küldött vagy küld delegációkat Washingtonba. Vietnám és Kambodzsa felajánlotta továbbá, hogy eltörli vagy jelentősen csökkenti az amerikai árukra kivetett fennmaradó vámokat, valamint Hanoi növeli is az amerikai árucikkek importját.
Hosszabb távon az ad hoc összefogás meglététől függetlenül a vámválság és az általa Délkelet-Ázsia exportfüggő gazdaságaira jelentett veszély segíthet az ASEAN céljainak újbóli megerősítésében. A gazdasági bizonytalanság kiélesítheti a délkelet-ázsiai vezetők elméjét, és új célokat és irányt adnak a blokknak. „Egy békés, globalizált és összefonódott világban az ASEAN integrációja jó, ha van” – fogalmaz a maláj gazdasági minisztérium egyik munkatársa a szingapúri székhelyű Channel News Asia-n megjelent kommentárjában. „Egy konfliktusos, protekcionista és önellátó világban azonban szükségszerűvé válik.”
Közel-Kelet
Donald Trump elnök beváltotta kampányígéretét, 10 és 50%-kal emelt vámokat vetett ki a világ országaira. E lépés USA az szövetségest és ellenfélt egyaránt érint. A Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) régió sem képez kivételt. Miközben az Egyesült Államok elnöke a Perzsa-öböl menti országokba készülődik mérföldkőnek számító látogatásra, a megemelt vámtarifák által a globális piacokra mért csapásnak várhatóan késleltetett és dinamikus hatása is lesz a MENA régióra, országonként eltérően.
Néhány MENA-ország, köztük Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Törökország, 10%-os „alapvámmal” néz szembe. Ennek ellenére akadnak regionális meglepetések a régóta ígért terv végrehajtásában. Az Egyesült Államok szövetségesét, Jordániát például 20%-os vámtarifával sújtották a Washingtonnal régóta fennálló szabadkereskedelmi megállapodás ellenére. Izrael 17%-os vámtarifát kapott annak ellenére, hogy a hét elején lépéseket tett az ilyen intézkedések enyhítésére, az Egyesült Államok által támogatott gázai háborúja folytatódása közepette.
Az amerikai vámtarifák fő célpontjai Kína és az EU, a MENA régiót nem egységesen, mérsékelten és közvetetten érintik. MENA gazdaságait azonban így is nyomás alá helyezik a magasabb importköltségek, a potenciális kereskedelemeltérítés és az energiapiaci volatilitás. A régió összetett kockázatokkal néz szembe, amelyek két kategóriába tartoznak: a Perzsa-öböl menti olajexportőrök, valamint az importfüggő Észak-Afrika és a Levante gazdaságai.
Az öböl menti olajexportőrök szorosan figyelemmel kísérik a globális kereslet és az árak alakulását. Mind Szaúd-Arábia, mind az Egyesült Arab Emírségek tekintetében az Egyesült Államokkal folytatott közvetlen kereskedelmük csak mérsékelten érintett – mindkettőjüket 10%-os amerikai vám sújtotta az árukra, de az energiaexport, például a nyersolaj, mentesül ez alól. A nagyobb aggodalom az emelt vámtarifák közvetett hatás miatt van. A kereskedelmi háború okozta recessziótól való félelmek máris lenyomták az olajárakat; a Brent index meredek, 75 dollár alá zuhanása azt az aggodalmat tükrözi, hogy a lassabb kínai és európai növekedés csökkentheti az olajkeresletet. A tartós visszaesés csökkentené a Perzsa-öböl menti bevételeket és növelné a költségvetési hiányt. Szaúd-Arábiának például hordónként közel 96 dollár olajra van szüksége a 2024-es költségvetésének kiegyensúlyozásához, ami jóval a jelenlegi árak felett van. Az IMF az Egyesült Arab Emírségek megtérülési árát körülbelül 57 dollárral alacsonyabbra becsüli, de továbbra is aggodalomra ad okot, ha az árak tovább csökkennek. Paradox módon az orosz olajra kivetett amerikai vámok fenyegetése pozitívumot is jelenthet: ha az olyan vásárlók, mint India és Kína, a szankcionált orosz nyersolajtól elállnak, azáltal a Perzsa-öböl menti termelők piaci részesedést szerezhetnek.
A közel-keleti és észak-afrikai olajimportőr gazdaságok számára a vámok másfajta kihívásokat jelentenek. A magasabb energiaárak (ha az orosz olajat ténylegesen korlátozzák) megterhelnék a kereskedelmi mérlegüket és felszítanák az inflációt. Jordánia valójában profitált az olcsóbb olajból tavaly – a folyó fizetési mérleg hiánya 2023-ban a GDP 3,7%-ára csökkent az alacsonyabb üzemanyag-importköltségek közepette. Ez a tendencia megfordulhat, ha a nyersolaj ára emelkedik, növelve Jordánia és Marokkó hiányát, és nyomást gyakorolva az államháztartásra. Egyiptom, a legnépesebb arab nemzet, különösen sebezhető. Az importált üzemanyagtól és búzától függ, és az ellátási lánc bármilyen zavara vagy az árucikkek árának emelkedése gyorsan begyűrűzik a fogyasztói árakba.
Az export oldalán az autókra és más árukra kivetett amerikai vámok alááshatják a gyártási és kereskedelmi kapcsolatokat. Marokkó például jelentős autóipari exportőrré vált, és bár főként Európát szolgálja ki, egy szélesebb körű lassulás vagy kereskedelemeltérítés közvetve sújthatja gyárait és beszállítóit. Az egyiptomi textil- és ruházati cikkek, valamint a jordániai gyógyszeripari és ruházati export most további vámokkal néz szembe az Egyesült Államokba érkező termékek esetében, ami rontja versenyképességüket, hacsak nem tudnak más piacokra áttérni.
Sok közel-keleti és észak-afrikai ország csatlakozik új blokkokhoz – Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom mind szorosabb kapcsolatokat ápolt a BRICS-országokkal és az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal –, hogy csökkentse a Nyugat-központú kereskedelmi rendszertől való függőséget. Az amerikai protekcionizmussal szemben szélesebb körű kereskedelmi átrendeződésre számíthatunk: több Dél-Dél kereskedelemre, megújult szabadkereskedelmi tárgyalásokra Európával vagy Afrikával, valamint regionális kezdeményezésekre a közel-keleti és észak-afrikai régión belüli kereskedelem fellendítésére.
Dél-Kaukázus
A posztszovjet térségben Donald Trump vámtarifái különböző mértékben kerültek megállapításra, ami jelentős mértékben befolyásolja az adott országok reakcióit, valamint azt, hogy milyen mértékben követik nyomon az eseményeket.
A Dél-Kaukázus esetében a vámokat 10%-ban állapították meg, és lévén hogy az országok amerikai importja többszöröse az Egyesült Államokba irányuló exportjának, az új vámok hatása az országok gazdaságára kisebb mértékben érezhető, mint az ennél jóval magasabb vámokkal szembenéző országokéra. Ezért a régió sajtójában a kérdéssel minimális mértékben foglalkoztak rövid közlemények és átvett híreken kívül. A vámok szüneteltetésével kapcsolatban azeri szakértők úgy vélik, hogy a Fehér Ház közelmúltbeli döntése komoly jelzés volt a piacok számára. Ezzel egy időben annak a ténye, hogy a Kínából származó behozatalra kivetett vámokat 125%-ra emelték, világosan jelzi, hogy Washingtonnal mik a prioritásai a Pekinggel fennálló kereskedelmi patthelyzetben. A szakértők a szünetet a világgazdaság stabilizálása, valamint a részvény- és árupiaci kockázatok csökkentése felé tett lépésnek tekintik. A hír hátterében például az olaj ára is emelkedett: az Azeri Light hordónként 2,05 dollárral 66,16 dollárra emelkedett.
A grúz kormány egyelőre semmilyen közleményt vagy reakciót nem tett közzé sem a vámok bevezetésével, sem azok szüneteltetésével kapcsolatban. A grúz miniszterelnök Irakli Kobahidze úgy véli, hogy az ország gazdaságát egyelőre nem fenyegeti semmi. Az Ázsiai Fejlesztési Bank pedig 6%-os növekedést jósol Grúzia gazdaságának.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki, érdemben nem foglalkozott a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett vámokkal. A hír ugyan szerepet kapott a közép-ázsiai médiában, azonban ezek hírek az angolszász (elsősorban az amerikai), német vagy orosz nyelvű sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései voltak. Ugyanakkor mindegyik közép-ázsiai ország médiatermékeiben a vámok módosításával kapcsolatos hírei napirendre kerültek, igaz ezek az anyagok is elsősorban az amerikai médiából átvett vagy a közösségi médiában posztolt anyagok fordításai, összegzései voltak.
Bár Közép-Ázsia egyetlen országának sem az Egyesült Államokat a fő gazdasági partnere, Trump kereskedelmi háborúja az EU-val és Kínával várhatóan valamennyi közép-ázsiai országra hatással lesz a Kínához fűződő szoros gazdasági kapcsolataik és az EU növekvő jelenléte miatt a régióban. A korábban bejelentett amerikai 10%-os alaptarifával megállapított vámok abba a mintegy 100 országra vonatkozó csoportra – köztük Üzbegisztán, Egyesült Királyság, Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán – igazak, amellyel az USA kereskedelmi többlettel rendelkezik. Ezekre a nemzetekre vonatkoztatva a módosított vámok maradtak 10%-on. Ugyanakkor Közép-Ázsia területileg legnagyobb országából, Kazahsztánból származó termékekre magasabb, 27%-os vám vonatkozott, ami szintén 10%-ra „csökkent”.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Nagy Angelina, Sárkány László,
Seremet Sándor, Szakáli Máté, Veres Szabolcs