Az Eurázsia Központ 2025/18. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
A szingapúri választások értékelése az eurázsiai sajtóban
A délkelet-ázsiai városállamot 66 éve kormányzó Népi Akció Párt elsöprő győzelmet aratott a szombati törvényhozási választásokon. A választási bizottság közlése szerint a Párt 82 parlamenti mandátumot szerzett, így a már korábban elnyert öt mandátummal együtt összesen 87 helye lesz a parlamentben, az ellenzék 12 képviselőt küldhet. Minden valószínűség szerint továbbra is Lawrence Wong lesz a kormányfő, aki egy éve van hivatalban. Az eredmény kihirdetése után Wong azt mondta, hálásak, amiért a lakosság megerősítette felhatalmazásukat, és meg fogják becsülni a bizalmat, mégpedig azzal, hogy még keményebben dolgoznak mindenkiért. Az alábbiakban a választásra adott eurázsiai sajtóreakciókat szemlézzük.
Délkelet-Ázsia
A délkelet-ázsiai média kiemelt hírértékű eseményként számolt be a szingapúri törvényhozási választásokról. Az olyan jelentős hírforrások, mint a Channel News Asia (Szingapúr), a Bernama (Malajzia), a Bangkok Post (Thaiföld), a VnExpress (Vietnám), vagy a Manila Times (Fülöp-szigetek) jobbára saját tudósításokban, illetve a szingapúri hírügynökségek anyagait átvéve és kiegészítve adtak hírt a fejleményekről.
A szingapúri média beszámolóinak meghatározó értékelése szerint a globális gazdasági bizonytalanságok közepette tartott választásokon a Népi Akció Párt (PAP) elsöprő győzelmet aratott, és a 97 mandátumból 87-et – vagyis a mandátumok közel 90%-át – megszerezve, a Munkáspárt (WP) kihívóit visszaverve úgy maradt kormányon, hogy nem engedett át új körzetet riválisainak. A pártok megújulásának és a vezetőségváltásnak a hátterében a szingapúriak szombaton az urnákhoz járulva a politikai stabilitást és a gazdasági biztonságot választották az ellenzék nagyobb fékek és ellensúlyok iránti követeléseivel szemben. A 2 386 452 leadott érvényes szavazat 65,57%-a a PAP-ra esett – a 2020-as általános választások 61,24%-ához képest -, ami Lawrence Wong miniszterelnök első választási megmérettetése volt a kormánypárt élén. A PAP szavazatarányának növelésével Wong szembefordult a trenddel: a korábbi, 1991-es és 2006-os választásokon a PAP szavazataránya visszaesett, miután új miniszterelnök lépett hivatalba. Megismételve, hogy a nagyobb verseny nem a politikai pártok között zajlik, hanem Szingapúr és az előtte álló kihívások között, Wong megjegyezte, hogy a választásokra Szingapúr számára kritikus időszakban került sor, mivel a világgazdaság lassulásával és a nemzetközi rend alapvető változásaival néz szembe. „Az eredmények jobb helyzetbe hozzák Szingapúrt, hogy szembenézzen ezzel a viharos világgal… Ez a stabilitás és a kormányukba vetett bizalom egyértelmű jele” – mondta Wong. „A szingapúriak is erőt meríthetnek ebből, és bizakodva tekinthetnek a jövőnk elé.” Hozzátette, hogy „mélyen hálás” az eredményekért, és hogy a PAP még keményebben fog dolgozni ezzel a mandátummal, hogy konkrét előrelépést biztosítson Szingapúr számára. Lee Hsien Loong szenior miniszter, aki tavaly augusztusban adta át a kormányfői tisztséget Wongnak, a Facebookon közölte, hogy „nagyon boldog és megkönnyebbült a GE2025 eredménye miatt”.
A Thailand Business News cikke megjegyzi, hogy a PAP dominanciája ellenére az ellenzéki Munkáspárt (WP) megtartotta 10 mandátumát, és két további, nem választókerületi képviselői helyet szerzett. A WP a 2020-as 11,2%-ról mintegy 15%-ra növelte szavazati arányát. Más ellenzéki pártok azonban nem tudtak jelentős növekedést elérni, néhányuk szavazataránya csökkent, és parlamenten kívüli párttá váltak. A 2,6 millió választópolgár több mint 92%-a vett részt a választásokon. A választási eredmények a geopolitikai bizonytalanság és a világgazdaság nehézségei közepette a stabilitás mellett tették le voksukat, Szingapúr pedig különösen sebezhető, mivel kereskedelmi forgalma meghaladja GDP-jének háromszorosát. Bár a PAP győzelme megerősíti hosszú ideje tartó politikai dominanciáját, a kormánynak olyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint a megélhetési költségek emelkedése és a GDP növekedési előrejelzések csökkenése. A választások rávilágítottak arra is, hogy a fiatalabb szavazók egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a sokszínűbb hangok és politikai viták iránt, ami jelzi a szingapúri politikai tájkép lehetséges változásait a jövőben.
A malajziai Free Malaysia Today cikke kiemeli, hogy a PAP szombaton a 14. egymást követő választást nyerte meg, és ezzel meghosszabbította hat évtizedes töretlen uralmát, erős mandátumot adva az új miniszterelnöknek, miközben a városállam a globális kereskedelmi háború okozta gazdasági zavarokra készül. A PAP Szingapúr 1965-ös függetlenné válása óta kormányoz, népszerűségének egyik fokmérője a választás, ám bizonyos jelek arra utalnak, hogy a lakosság egy része kiábrándult a hatalom szorításából az ázsiai pénzügyi központban, amelynek hatmillió lakosa nem ismer másfajta kormányt.
A választási eredmények ismertetése mellett a Fülöp-szigeteki Manila Times cikke is kitér rá, hogy a hatalmon töltött évtizedek alatt a PAP jólétbe vezette az országot, miközben bírálatok is érték az ellenvélemény elfojtásáért. A WP azt remélte, hogy ezúttal karizmatikus jelöltekkel építhet a PAP-ellenes bírálatoka. A párt hatalmas tömegeket vonzott a kampánygyűléseken, de a korábbi választásokhoz hasonlóan ezek a nagy számok nem jelentettek jelentős választási nyereséget. Várható is volt a cikk szerint, hogy a PAP könnyedén megtartja egyértelmű többségét a törvényhozásban.
Dél-Ázsia
A dél-ázsiai országokban az esemény nem került a figyelem középpontjába, alapvetően a külföldi hírügynökségektől átvett tudósítások jelentek meg. Kivétel India, ahol a média komolyabban is foglalkozott az eseménnyel.
A választások előtt a Times of India cikke mérlegelte a lehetséges kimenetelt és a fiatalok megnövekedett szerepét hangsúlyozta, miközben a kormánypárt és az ellenzék előtt álló kihívásokra is reflektált. Végül a kormányzó Népi Akció Párt (PAP) Lawrence Wong miniszterelnök vezetésével a 97 parlamenti mandátumból 87-et szerzett meg, ami 4%-os növekedést jelent a szavazatok arányában, és megerősíti a párt 66 éve tartó, megszakítás nélküli kormányzását. A győzelem tükrözi a közvélemény tartós támogatását olyan kérdésekben, mint a gazdasági stabilitás és a világjárvány utáni helyreállítás, miközben Wong személyének elfogadottságát is bizonyítja. A jelentések kiemelték a magas választási részvételt, ami a várható eredmény ellenére is a közvélemény erős elkötelezettségét jelzi. A sajtó hangsúlyozta a PAP sikeres politikáját olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a lakhatás megfizethetősége, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és a munkahelyteremtés. Narendra Modi miniszterelnök az elsők között gratulált Wongnak a fölényes győzelméhez. „Szívből gratulálok @LawrenceWongST a választásokon elért fényes győzelméhez” – írta Modi az X-en. ”India és Szingapúr erős és sokoldalú partnerséget ápol… Alig várom, hogy szorosan együttműködhessünk.” A tudósítások kitértek a választási eredmények szélesebb körű következményeire is Szingapúr kormányzása szempontjából, jelezve a politikák folytonosságát és a politikai pluralizmus esetleges korlátozását. Az elemzők kommentálták az egyre sokszínűbbé váló választóközönség változó igényeit az ellenzék nagyobb képviseletére, utalva a jövőbeli választási dinamika változásaira.
Kelet-Ázsia
A kínai médiumok is beszámoltak a szingapúri választásokról, azok eredményeiről. A kormánypárt magabiztos győzelmét úgy értelmezték, hogy a választók tudatában vannak azoknak a külső kihívásoknak – elsődlegesen Trump vámtarifáinak – amelyek különösen negatív hatással vannak a nemzetközi kereskedelemtől erősen függő országokra, mint amilyen Szingapúr is. Ezért a szavazatok aránya is azt tükrözi, hogy az emberek aggódnak a globális turbulenciák által veszélyeztetett gazdasági helyzet miatt.
A szingapúri választások a dél-koreai médiában is megjelentek, elsősorban olyan értelmezésben, hogy a szavazás a miniszterelnök politikai menedzsmentjének tesztje volt, ahol az egyetlen tényleges kérdés az volt, hogy a kormánypárt mennyire arat elsöprő győzelmet. Egy eredményekről beszámoló cikk azt részletezte, a kormánypárt győzelme mutatja, hogy a Trump és a globális vámháború korszakában az emberek inkább a politikai és gazdasági stabilitást választották a vezetőváltás, fékek és ellensúlyok megerősítése helyett, és erős jogosítványokkal ruházták fel Wong miniszterelnököt; a pénzügyi csomópont Szingapúrnak ugyanis jelenleg a vámokra adott hatékony válaszadás az elsődleges prioritás. Egy másik cikk – mely a szingapúri választások mellett az ausztrál, gaboni és a brit önkormányzati választásokról is beszámolt – azt a jelenséget emeli ki, hogy Trump a világszerte megrendezett választásokon kulcsfontosságú tényezőként jelenik meg, ami megosztja a közvéleményt és a szavazatokat. Az írás Szingapúrral kapcsolatban is azt jegyzi meg, hogy a Trump-keltette bizonytalanságok közepette a kormánypárt elsöprő győzelmet tudott aratni egy olyan stratégiával, amely a külső kockázatok minimalizálását hangsúlyozta.
A japán médiumokban a szingapúri választások korlátozottan, leíró jellegű tudósítások erejéig jelentek meg.
Közel-Kelet
Az Al Jazeera is beszámolt arról, hogy elsöprő győzelmet aratott a szingapúri kormánypárt a választásokon. A katari államilag finanszírozott hírtelevíziós hálózat emlékeztett arra, hogy bár a PAP kényelmes győzelmére számítottak, az igazi próbatétel az volt, hogy mekkora támogatottságot tud megtartani, különösen az újonnan kinevezett miniszterelnök, Lawrence Wong vezetésével. A párt 2020-as teljesítménye, amikor a szavazatok valamivel több mint 60%-t szerezte meg, az 1965-ös függetlenség óta, a Malajziától való elszakadás után elért egyik leggyengébb teljesítménye volt.
Az Egyesült Arab Emirátusok vezetői is gratuláltak Lawrence Wong szingapúri elnöknek a választási győzelemhez. Őfelsége, Sejk Mohamed bin Zayed Al Nahyan elnök az Egyesült Arab Emirátusok más vezetőivel együtt gratulált Lawrence Wong szingapúri miniszterelnöknek és a Népi Akciópártnak a szombaton lezajlott választási győzelmükhöz. Ez a jóakarat-megnyilvánulás rávilágít az Egyesült Arab Emírségek és Szingapúr közötti erősödő kapcsolatokra.
A szaúdi Arab News híradásában kitért arra, hogy az amerikai végzettségű közgazdász, aki egyben pénzügyminiszter is, Wong határozott felhatalmazást kért arra, hogy a kereskedelemtől függő Szingapúrt átvezesse a gazdasági nehézségeken, melyek Donald Trump amerikai elnök vámemelései nyomán alakultak ki.
Az Al Mayadeen a választási győzelemmel kapcsolatban óvatos optimizmusra hívja fel a figyelmet: „folytonosság a bizonytalanság közepette”. A libanoni, pán-arab híroldal szintén emlékeztet, hogy a szavazásra a második világháború utáni kereskedelmi normáktól való Washington által kiváltott globális politikai átrendeződés közepette került sor. A közelmúltbeli ausztráliai és kanadai választásokon a hivatalban lévő kormányok is megtartották hatalmukat, mivel a választók a folytonosságra törekedtek a bizonytalan időkben. Wong és a PAP magas rangú tisztviselői hangsúlyozták a romló globális rend jelentette kockázatokat. „A kiszámítható és szabályokon alapuló rend, amelyet valaha ismertünk, halványul” – figyelmeztetett a múlt hónapban, miután a Trump elnök vezette amerikai-kínai kereskedelmi háború újra eszkalálódott.
Az Anadulu Ajansı idézte Lawrence Wong miniszterelnököt az eredmények közzététele utáni sajtótájékoztatón: „Most, hogy véget ért a választás, félre kell tennünk a nézeteltéréseinket, és egységesen, Szingapúr csapataként kell kiállnunk, hogy szembenézzünk az előttünk álló viharokkal, és fényesebb jövőt biztosítsunk magunknak, családjainknak és Szingapúrnak”. A török kormánypárti lap szintén megemlítette a vámháború okozta kihívásokat: „Amint készen áll, bejelentem a kabinet felállását” – mondta a miniszterelnök, miközben új kormányának számos kihívással kell szembenéznie, az eszkalálódó megélhetési költségek válságától kezdve a lakáshiányon át az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump által bevezetett, most szüneteltetett, átfogó kölcsönös vámokig.
Oroszország és a Dél-Kaukázus
A régió oroszul és angolul elérhető médiumai nem tudósítottak a választásokról. Elvétve találhatók hírek arról, hogy az elnök feloszlatta a parlamentet és választásokra kerül kiírás. Az orosz információs teret a „Győzelem 80. évfordulója” és az annak kapcsán rendezendő május 9-ei katonai parádé uralja. A rendezvényre több mint húsz külföldi vezető is ellátogat, közülük több BRICS ország elnöke is. A rendezvény biztonságos megvalósítása érdekében, az orosz fél háromnapos tűzszünetet javasolt, aminek fogadtatása felemás reakciókat váltott ki.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki érdemben nem foglalkoztak a 2025. május 3-án megrendezett szingapúri választással. A hír csupán kisebb szerepet is csak elvétve kapott a közép-ázsiai médiában, mint a világpolitika egyik eseménye.
Ugyanakkor a közép-ázsiai országok sajtótermékeiben a vezető hírek többsége a vezető belpolitikai kérdések mellett nemzetközi szinten inkább foglalkozott a Pakisztán és India közötti lehetséges háborús konfliktus kirobbanásának esélyével, valamint Donald Trump, amerikai elnök első 100 napjának az értékelésével globális és regionális kontextusban.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Nagy Angelina, Sárkány László,
Seremet Sándor, Szakáli Máté, Veres Szabolcs