2025. január 29.-én Ankarában tartott második háromoldalú találkozó Törökország-Azerbajdzsán-Üzbegisztán. A törökországi esemény középpontjában a kereskedelem, a beruházások és a közlekedés terén folytatott együttműködés előmozdítása állt, különös tekintettel a Középső Folyosó (Middle Corridor), mint az Ázsia és Európa közötti legfontosabb kereskedelmi útvonal fejlesztésére.
Az elmúlt öt év során a három ország közötti kereskedelmi forgalom közel 45%-kal nőtt, és 2024-re elérte a 3,2 milliárd dollárt. Emellett a beruházási kapcsolatok is jelentősen erősödtek. Például ma mintegy 2100 török és azeri tőkét használó vállalkozás működik Üzbegisztánban, ami 2,5-szer több, mint 2020-ban volt, miközben Taskent 577 üzbég vegyesvállalatot hozott létre Törökországban és Azerbajdzsánban.
Az Ankarában megrendezett háromoldalú találkozón – hangsúlyozva annak fontosságát – Törökország, Azerbajdzsán és Üzbegisztán külügyminiszterei mellett mindhárom ország gazdasági, kereskedelmi és közlekedésügyi miniszterei is egyaránt részt vettek. A találkozó elsődleges témája a kereskedelmi, gazdasági és befektetési kapcsolatok erősítése volt. Ugyanakkor a találkozó legfontosabb eseménye az úgynevezett ankarai nyilatkozat elfogadása, melynek aláírásával mindhárom fél kötelezettséget vállalt a regionális kapcsolatok megerősítésére az infrastruktúrafejlesztés és a gyorsabb ügyintézés érdekében a vámszolgáltatások egyszerűsítésére és digitalizálására. Emellett kulcsfontosságú stratégiai célkitűzések közé tartozik a közlekedés hatékonyságának javítása, a gazdasági kapcsolatok erősítése és a regionális stabilitás előmozdítása Afganisztánban és a Dél-Kaukázusban.
Miről szól az ankarai nyilatkozat?
A Törökországban mindhárom ország részéről elfogadott nyilatkozat egyrészről megerősítette a három ország határain áthaladó Középső Folyosó jelentőségét, és hangsúlyozták e folyosó szerepét Törökország, Azerbajdzsán és Üzbegisztán tranzitpotenciáljának növelésében, másrészről pedig megerősíti, hogy az országok szilárdan támogatják egymás szuverenitását, területi integritását és a határok sérthetetlenségét, mindamellett, hogy a dokumentum elismeri a közös projektek növekvő jelentőségét a kereskedelem, a beruházások, az ipar, az energia, a szállítás és a logisztika, a digitalizáció és a kommunikáció területén.
Európa-Kaukázus-Ázsia közlekedési folyosó
Az általánosnak mondható dolgok mellett az ankarai nyilatkozat külön figyelmet fordított arra, hogy meg kell erősíteni az Európa-Kaukázus-Ázsia Közlekedési Folyosót (TRACECA), meg kell vizsgálni, hogyan lehet javítani a tevékenységi hatékonyságát és eredményességét, és fenn kell tartani a megkezdett fejlesztési mechanizmusok teljes hatékonyságát. Emellett a nyilatkozat azt is kimondja, hogy a három ország közötti együttműködés meglévő háromoldalú formája a közös célok erősítését és a kölcsönösen előnyös kapcsolatok megszilárdítását célozza.
Hangsúly a Középső Folyosó kapacitásának növelésén
Ankarában a nyilatkozat aláírói azt is hangsúlyozták, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, a digitalizáció előmozdítására és a kereskedelmi forgalom megkönnyítésére irányuló közös fejlesztések prioritásként szerepelnek mindhárom ország külgazdasági tervei között. A Középső Folyosó kapacitásának és versenyképességének növelése érdekében pedig elengedhetetlen az új infrastrukturális projektek fejlesztésének fontossága, különösen olyan területeken, mint a közlekedés, a határátkelők és a vámeljárások digitalizálása. E célból a nyilatkozat teljes mértékben támogatja az olyan projektek előmozdítását, mint a bakui nemzetközi tengeri kereskedelmi kikötő és a Baku-Tbiliszi-Kars vasútvonal.
A nyilatkozat szerint a Logisztikai Központok és Fuvarozók Szövetségének – amelyet a három ország közösen 2024 júniusában hozott létre – kell elősegítenie a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, a beruházások vonzását az állami és magánszervezetekkel partnerségben, valamint a gyors, rendszeres és olcsó szállításra vonatkozó megoldások megtalálását.
Beruházások Karabahban és Kelet-Zangezurban
A felek megerősítették, hogy fontos hozzájárulni Azerbajdzsán újjáépítési és helyreállítási erőfeszítéseihez, beleértve az aknamentesítést is, a Hegyi-Karabah és Kelet-Zangezur régió infrastruktúrájába, közszolgáltatásaiba és intelligens városi megoldásaiba történő beruházásokkal, és kifejezték érdeklődésüket e régiókban megvalósuló beruházási projektek iránt.
Egy érdekes pont. Állásfoglalás az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban
Némileg meglepő módon a nyilatkozat üdvözölte a gázai tűzszünet kihirdetését – ilyen jellegű egyezményekben, mint ami a három ország között Ankarában aláírásra került nagyon ritkák a regionális konfliktusokkal kapcsolatban tett állásfoglalások – és felszólította az összes felet, hogy szigorúan tartsák be a támadások beszüntetésére és a humanitárius segítségnyújtáshoz való akadálytalan palesztin hozzáférés biztosítására vonatkozó előírásokat. Valamint az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldáson alapuló, igazságos és tartós megoldására szólított fel, beleértve egy független, szuverén és földrajzilag integrált palesztin állam létrehozását az 1967-es határok alapján, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem lenne.
A közelmúltban tartott ankarai találkozó és az ankarai nyilatkozat aláírása jelentős lépést jelent a Törökország, Azerbajdzsán és Üzbegisztán közötti mélyebb integráció felé. A Középső Folyosóra való összpontosítás stratégiai lépés a találkozón résztvevő országoktól az Ázsia-Európa irányú összeköttetés fokozására, azzal a céllal, hogy azt fő kereskedelmi és energetikai útvonallá tegyék, csökkentve ezzel a már kialakult tengeri útvonalakra való egyoldalú támaszkodást a kereskedelem területén.
A nyilatkozatba foglalt Afganisztán gazdasági és társadalmi stabilitásának előmozdításához nyújtott segítség – amelyet a Transz-afgán vasút megkönnyít – egy közös regionális stabilizációs célt támaszt alá mindhárom ország részéről. Ezek a közlekedési projektek, ha sikeresek, nemcsak a három ország gazdaságát fogják javítani, hanem a regionális biztonságot is növelik azáltal, hogy csökkentik az olyan hatalmak befolyását Közép-Ázsiában, mint Oroszország és Kína.
Az olyan infrastrukturális beruházások, mint a Baku-Tbiliszi-Kars vasútvonal, és az olyan digitális kezdeményezések, mint az Ankara, Baku és Taskent közötti egyszerűsített vámeljárások, a Középső Folyosó versenyképessége iránti elkötelezettséget mutatják. Ezek a fejlesztések a kereskedelem hatékonyságának növelését és a logisztikai akadályok csökkentését célozzák, ezáltal növelve a folyosó globális kereskedelmi vonzerejét.
Lehetséges geopolitikai következmények
Az egyezménnyel minden félnek megvan a saját önös érdeke. Míg Törökország és Azerbajdzsán között mély politikai és gazdasági kapcsolatok, köztük jelentős energetikai partnerségek állnak fenn addig Üzbegisztán ezzel szemben arra törekszik, hogy növelje regionális jelentőségét Közép-Ázsiában, és Törökországon keresztül erősebb összeköttetést alakítson ki Európával.
Ugyanakkor a közép-ázsiai és kaukázusi régió és környezete számára a Törökország-Azerbajdzsán-Üzbegisztán háromoldalú együttműködés egyszerre jelent lehetőségeket és kockázatokat a gyorsan változó geopolitikai környezetben.
A Törökország-Azerbajdzsán-Üzbegisztán háromoldalú együttműködésnek mélyreható geopolitikai vonatkozásai vannak, különösen Oroszország kaukázusi és közép-ázsiai befolyására, valamint Kína Övezet és Út kezdeményezésre (Belt and Road Initiative, BRI).
A Középső Folyosó sikeres bővítése ugyanis jelentős mértékben csökkentheti Moszkva regionális szállítási útvonalak feletti dominanciáját, mivel alternatívát kínál a hagyományos kereskedelmi folyosókkal szemben.
Ez az elmozdulás nemcsak a Kreml gazdasági befolyását gyengítheti meg a közép-ázsiai államok felett, hanem csökkentheti Moszkva azon képességét is, hogy az infrastrukturális függőségeket a geopolitikai befolyás eszközeként használja. Ezzel párhuzamosan a Középső Folyosó kihívást jelenthet a Kína által létrehozott Övezet és Út kezdeményezés számára is, mivel olyan konkurens kereskedelmi útvonalat kínál, amely korlátozza a kínaiak azon képességét, hogy ellenőrizni és diktálni tudják az Ázsia és Európa közötti áruforgalmat.
Mindazonáltal Ankara növekvő befolyása a posztszovjet térségben és a Közel-Keleten növeli a Moszkvával és Pekinggel való nézeteltérések lehetőségének a kockázatát. Törökország egyre erősödő gazdasági, kulturális és katonai jelenléte a Dél-Kaukázusban – különösen az Azerbajdzsánnak Hegyi-Karabahban nyújtott múltbeli támogatása és szélesebb körű regionális összekapcsolódási kezdeményezései – veszélyezteti Oroszország hagyományos „hegemóniáját” a régióban. Ahogy Törökország fokozatosan kiterjeszti befolyását Közép-Ázsiában, egy olyan régióban, amelyet hagyományosan szintén Oroszország ural, és amelyet Kína gazdasági növekedése egyre inkább elengedhetetlennek tart, mind Moszkva, mind Peking számára gondokat és diplomáciai, gazdasági válaszlépéseket vonhat maga után a stratégiai érdekek védelmét célzó határozottabb biztonsági intézkedésekig.
Az elemzést készítette: Veres Szabolcs