2025. május 20-21-én Budapesten kerül megrendezésre a Türk Államok Szervezetének Informális Csúcstalálkozója. A budapesti informális csúcstalálkozó célja, hogy Magyarország megerősítse közvetítő szerepét Kelet és Nyugat között, valamint, hogy a tagállamok képviselői meghatározzák a szervezet jövőbeni stratégiai irányvonalait. Az esemény keretében Orbán Viktor miniszterelnök meghívására valószínűleg Budapestre érkezik Recep Tayyip Erdogan, a Törökország elnöke, Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke, Shavkat Mirziyoyev, Üzbegisztán elnöke, Kassym-Jomart Tokayev Kazahsztán elnöke, Sadyr Zhaparov Kirgizisztán elnöke, valamint Kubanychbek Omuraliev, a Türk Államok Szervezetének főtitkára is.
Stratégiai szempontból egy ország külkapcsolataira vonatkozó közép- és hosszú távú tervek kidolgozása kulcsfontosságú, és magában foglalja a gazdasági, politikai és diplomáciai dimenziókat. Az ilyen stratégiák kulcsfontosságúak, mivel lehetővé teszik egy állam számára, hogy kiterjessze és gazdagítsa globális kapcsolatait, és új szövetségeket kössön, amelyek elősegíthetik a nemzeten belüli gazdasági sokszínűséget. Magyarország példa egy olyan európai nemzetre, amely következetesen ezeket a célokat helyezi előtérbe. Az elmúlt években ez a hangsúly az országnak a keleti piacokkal való kapcsolatok ápolására irányuló politikájában tükröződött.
Magyar külpolitika és külgazdasági stratégia iránya 2011 után
2008 után a világgazdaság drámaian megváltozott, és a különböző régiók közötti erőviszonyok eltolódtak. Ez a változás befolyásolta Magyarország külkereskedelmi lehetőségeit, és általában az Európai Unió (EU) piacát is. Az gazdasági erőviszonyoknak a 2000-s évek végén történő fokozatos átrendeződése során az EU-n kívüli kelet-európai és ázsiai országok jelentősége szignifikánsan megnövekedett, ami e régiók újraértékeléséhez, felértékelődéséhez és kiaknázatlan gazdasági és piaci potenciáljuk felfedezéséhez vezetett az európai országok részéről.
Részben a fentebb említett eseményeknek is köszönhetően pedig 2009-ben az Európai Unió elindította a Keleti Partnerség programját. A program célja az volt, hogy a szorosabb kapcsolatokat építsen ki Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával. Emellett azonban a programmal kapcsolatban cél volt az is, hogy ezekben a régiókban különböző gazdasági célok is megfogalmazódjanak. Például az EU szabadkereskedelmi megállapodásokat kötöttek Ukrajnával, Grúziával és Moldovával – később Azerbajdzsánnal és Örményországgal is -, valamint lépéseket tettek az energiabiztonság és az energia- és közlekedési hálózatok jobb összekapcsolása érdekében. Erre különösen azért volt szükség, mert az Ukrajnán keresztül történő orosz földgázszállítások 2010-ig gyakran megszakadtak a kifizetetlen tranzakciós díjak és az Oroszország és Ukrajna közötti rendezetlen adósságok miatt, melynek következtében az EU egyre nagyobb szükségét látta egy független és biztonságos energiaútvonal kelet-nyugati irányú létrehozásának. Részben ezek az Uniós intézkedésekre, változásokra válaszul 2012-ben Magyarország is átalakította saját külgazdasági stratégiáját.
Magyarország számára bizonyos értelemben a keleti (ázsiai) országokkal való szoros kapcsolatok természetesek és nélkülözhetetlenek. Ugyanakkor Magyarország számára kulcsfontosságú az is, hogy a magyar külkapcsolatok fejlesztése anélkül történjen, hogy a nyugati szövetségi rendszerben meglévő megállapodások megkérdőjeleződjenek. Tulajdonképpen pedig 15 éve ebből a kettős szükségszerűségből született meg a Magyar Nemzetgazdasági Minisztérium által 2012-ben bemutatott „Keleti Nyitás – Nyugati Tartás” stratégia, melynek fő célja az ázsiai – a délkelet-ázsiai és közép-ázsiai országokkal együtt – országokkal történő közvetlen export és gazdasági kapcsolatok bővítése. A Keleti Nyitás fő célkitűzései közé tartoztak:
- A magyar export megduplázása;
- A magyar kis- és középvállalkozások exportjának fejlesztése;
- A Magyarországra irányuló közvetlen külföldi befektetések megduplázása.
E célok elérése érdekében pedig Magyarország kormánya három elsődleges eszközrendszert vezetett be:
- A gazdaságdiplomáciai tevékenység fellendítése új külkereskedelmi irányok felé;
- Külkereskedelmi diplomáciai hálózatának megerősítése;
- Kereskedőházak létrehozása, amelyek összekötik a hazai kkv-kat a nemzetközi piacokkal, hogy a magyar termékeket külföldön népszerűsítsék.
Nemcsak Közép-Ázsia és Magyarország
Amikor Magyarország közép-ázsiai országokkal való kapcsolatairól beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Türk Államokat tömörítő szervezetet. A Türk Államok Szervezetét[1] (korábbi nevén Türk Tanács vagy Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa), amelynek Magyarország is megfigyelő tagja (Türkmenisztánnal és Észak-Ciprussal együtt).
Magyarország és a Türk Államok Szervezete közötti kereskedelmi kapcsolatok 2010 és 2024 között sokat változtak, melyben a pozitív dinamikát vett fordulópont 2012, a magyar Keleti Nyitás elindítása volt. A Magyarország és Azerbajdzsán, közötti importot és exportot egyaránt vizsgálva, a magyar import Azerbajdzsánból 2018-ban meredeken emelkedni kezdett. Az Azerbajdzsánból Magyarországra exportált áruk mennyiségének jelentős növekedése pedig már 2014-ben elérte a 71 milliódollárt, amit elsősorban az Azerbajdzsánból származó nyerskőolaj és nyersolajtermékek exportját eredményezte.
2018-tól kezdve pedig Magyarország már jelentős mennyiségű baromfit, növényi magvakat, zöldségkonzerveket, ásványvizeket és szénsavas vizeket, gyógyszereket, vegyipari termékeket, vaskohászati termékeket, könnyűipari termékeket is importált.
1. táblázat. Az Azerbajdzsán-Magyarország közötti kereskedelmi forgalom (millió dollárban)
| Év | Kereskedelmi forgalom | Import | Export |
| 2014 | 95.9 | 23,9 | 72,0 |
| 2015 | 27,9 | 27,7 | 0,240 |
| 2016 | 41,1 | 40,1 | 0,911 |
| 2017 | 43.2 | 41.34 | 1.9 |
| 2018 | 67.4 | 65.9 | 1.5 |
| 2019 | 35.697 | 35.027 | 0.670 |
| 2020 | 38.8 | 37.7 | 1 |
| 2021 | 35.16 | 33.37 | 1.79 |
| 2022 | 47.4 | 45.1 | 2.3 |
Forrás: Saját gyűjtés, Azerbajdzsán Gazdasági Minisztériuma, https://www.economy.gov.az/en
Ami a Magyarország és a Türk Államok Szervezetének területileg egyik legnagyobb országát, Törökországot illeti, a két ország közötti kereskedelmi forgalom 2010 óta folyamatosan emelkedik, ami a világjárvány alatti 2019 és 2022 közötti időszakról is elmondható volt.
2. táblázat. Törökország és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom (millió dollárban)
| Évek | Export | Import |
| 2019 | 1.423 | 1.308 |
| 2020 | 1.263 | 1.471 |
| 2021 | 1.40 | 1.645 |
| 2022 | 1.597 | 1.849 |
Forrás: Saját gyűjtés, Türkiye İstatistik Kurumu (TÜİK), https://www.tuik.gov.tr/Home/Index
Összefoglalva elmondható, hogy Magyarország és a türk országok közötti kereskedelmi kapcsolatok 2010 óta jelentős mértékben szélesedtek és növekedtek, melynek köszönhetően mind az import, mind az export tekintetében jelentős változások álltak be Magyarország és a Türk Államok Szervezetének országai között. Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy e pozitív változások nagy része az állami szektorban történt együttműködéseken kívül konkrét ágazatoknak (például: mezőgazdaság, baromfitenyésztés stb.) és egyedi projekteknek a kezdeményezéséhez egyaránt köthető, melyek gyakran ad hoc jellegűek voltak.
Magyarország és a Türk Államok Szervezete közötti befektetési kapcsolatok
Az elmúlt 15 év során a Türk Államok Szervezetének országai közül mind az import, mind az export tekintetében Törökország volt Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere, amelyet szorosan Kazahsztán követ. A többi tagország, köztük Azerbajdzsán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Türkmenisztán kisebb arányban vesz részt Magyarország külkereskedelmében.
A türk országokkal történő magyar együttműködés fontos mérföldköve volt Magyarország csatlakozása a Türk Befektetési Alaphoz, amely Isztambulban tartotta első ülését. Az alap létrehozásához pedig a magyar Eximbank mintegy 380 millió euró hitelkeretet biztosított a tagországok számára.
A Türk Befektetési Alap mellett a Magyarország és a türk államok közötti befektetési kapcsolatok másik legutóbbi mérföldköve az a közelmúltban, a 2023 márciusában megrendezett magyar-üzbég üzleti fórum során megerősített hír, hogy hamarosan egy speciális ipari övezetet hoznak létre magyar cégek számára Taskent közelében. Ez a zóna különleges kedvezményekkel teszi majd lehetővé a magyar cégek számára az üzbegisztáni és közép-ázsiai regionális beruházásokat. Ezzel kapcsolatban pedig a magyar külügyminiszter korábban azt is bejelentette, hogy hamarosan létrehoznak egy alapot, amely pénzügyi támogatást nyújt a régió piacaira belépni szándékozó magyar vállalatoknak.
Ugyanakkor a Türk Befektetési Alap mellett Kirgizisztánban a Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alap 16 millió dolláros induló tőkével már 2021 óta működik. Az alap 2022 óta finanszírozza mind kirgiz, mind pedig a magyar vállalatok azon pályázatait, projektjeit, melyek a két ország közötti gazdasági kapcsolatok erősítését és bővítését célozzák.
Hasonlóan a Kirgizisztánhoz, Közép-Ázsia területileg legnagyobb országában, Kazahsztánban is 2016 óta működik egy kazah-magyar magántőkealap 40 millió dolláros (mindkét féltől 20 millió dollár értékben) alaptőkével, amelyet az Eximbank a NUH KazAgroval közösen hozott létre. A cél itt is a magyar vállalatoknak a kazah piacokra történő bejutásának segítése.
Magyarország számára a Keleti Nyitás politika részeként a Türk Államok Szervezetének tagországaival folytatott kereskedelmi partnerkapcsolatai meghatározóak. Különösen igaz ez a megállapítás a Törökországra, akinek kulcsfontosságú szerep jut e tekintetben, mivel Budapest és Ankara az elmúlt 15 év során számos stratégiai ágazatban erősítette meg szakmai kapcsolatait, melyek mellett a két ország közötti beruházások volumene is jelentősen növekedett.
5. A Keleti Nyitásban résztvevő közép-ázsiai partnerek
A jelenleg Közép-Ázsiában kibontakozó gazdasági fejlődés jelentős ugyan jelentős kihívásokat tartogat a régió országai számár, amit a politikai reformok iránti növekvő társadalmi igényekben, a fiatal és gyorsan növekvő népesség kérdésében, a fenntartható gazdasági fejlődés szükségességében, valamint a regionális gazdaságok diverzifikációjában jelentkezik, azonban ezek a kihívások alapvetően.
A térségben az 1991-es függetlenné válást követő strukturális változások – tervgazdaságról történő átállás a piac alapú gazdaságra – alapozták meg a 2000-es évektől kezdődő erőteljes gazdasági növekedést. A Szovjetunió 1991-es összeomlását/felbomlását követően a közép-ázsiai országok azzal a kihívással voltak kénytelenek szembesülni, hogy a központilag tervezett gazdaságról a piacorientált gazdaságra kell, hogy váltsanak. A modellváltásból fakadó időszakot – érhető módon – jelentős gazdasági nehézségek jellemezték az egész régióban, ideértve a negatív GDP-növekedést, a hiperinflációt, amelyet a privatizáció bonyolultsága, a különböző jogi reformok, valamint a társadalmi és politikai instabilitás hatványozottan tetézett. E nehézségekre – pl. a piac liberalizálására – a közép-ázsiai országok a lehető legszélesebb és legkülönbözőbb fejlesztési stratégiákkal igyekeztek válaszolni. Többek között azáltal, hogy hatalmas infrastrukturális fejlesztésekbe és a természeti erőforrások hasznosítására/kiaknázására kezdtek el koncentrálni.
Ezen irányvonalak mentén a századfordulóra Közép-Ázsia országai már érezhető gazdasági fellendülésen mentek keresztül, ami már szembetűnő és érezhető kontrasztot jelentett az 1991-es függetlenséget követő első évtizedhez képest.
3. táblázat A közép-ázsiai országok GDP növekedésének átlaga évtizedenként százalékban
| 1991-2000 | 2000-2010 | 2010-2020 | |
| Kazahsztán | -2,7% | 8,3% | 3,9% |
| Kirgizisztán | -3,9% | 4,6% | 3,9% |
| Tádzsikisztán | -9,3% | 9,1% | 7,6% |
| Türkmenisztán | -2% | 8,7% | 9,3% |
| Üzbegisztán | -0,2% | 6,8% | 6,7% |
| Közép-Ázsia | -3,6% | 7,5% | 6,3% |
Forrás: a Világbank (World Bank, WB) adatbázisa alapján
Az adatokból kivehető, hogy a közép-ázsiai országok GDP-je évtizedes megoszlás alapján a 2000-es évek végére megduplázódott és a 21. század második évtizedében is tartotta a 6% feletti növekedést, amit a magyar kormány is sikeresen felismert és elkezdett nyitni a közép-ázsiai piacok felé.
Kazahsztán. Az (egyik) legfontosabb partner Közép-Ázsiában
Az elmúlt években Kazahsztán a közép-ázsiai régió nélkülözhetetlen gazdasági szereplőjévé vált. Földrajzi elhelyezkedésének és természeti erőforrásainak köszönhetően az országnak kiváló lehetőségei vannak egy olyan jól kialakított befektetési környezet megteremtésére, amely képes a nyugat-európai közvetlen külföldi befektetéseket a régióba vonzani.
Magyarország külkereskedelmi és diplomáciai kapcsolatainak újjáélesztése Kazahsztánnal a 2012-ben elfogadott Keleti Nyitás külkereskedelmi stratégia keretében történt, amelynek keretében Magyarország nemcsak a kelet-ázsiai régió országaival, hanem a közép-ázsiai országokkal is aktív együttműködésbe kezdett. Ennek oka a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítése mellett az, hogy a magyar energiaszektorban évek óta prioritás a beszerzési források diverzifikálása.
A kazah-magyar gazdasági kapcsolatok erősítése során Magyarország céljai között szerepel a magyar vállalatok bevonása a kazah mezőgazdasági és feldolgozóipari ágazatok modernizációjába, az együttműködés bővítése a gyógyszeriparban és az egészségügyben, a magyar tudás és technológia exportja, valamint a kapcsolatok felélénkítése a járműgyártás és a turizmus területén.
Gazdasági kapcsolatok
2022-ben ünnepeltük a Kazahsztán és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulóját. Ezt a viszonylag rövid időszakot számos eredmény jellemezte. Az országok közötti szerződéses jogi keretek pedig jelenleg is több mint 60 dokumentumot tartalmaznak.
Kazahsztán a közép-ázsiai régióban az elmúlt évek során megkerülhetetlen szereplő lett gazdaságilag. Az ország földrajzi fekvése és természeti erőforrásainak köszönhetően kiváló adottságokkal rendelkezik, hogy egy megfelelő módon átgondolt befektetői környezetet hozzon létre, amely vonzó lehet a nyugat-európai FDI-nak a térségbe történő megjelenésére.
Magyarország Kazahsztánnal folytatott külkereskedelmi és diplomáciai viszonya a 2012-ben elfogadott Keleti-Nyitás külgazdasági stratégia részeként kezdett el újra megélénkülni, amely stratégia keretében Magyarország nem csak a kelet-ázsiai régió országaival, hanem Közép-Ázsia országaival is aktív együttműködésekbe kezdett. Ennek oka a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítése mellett az is, hogy immár, több éve prioritás a magyarországi energetikai szektor beszerzési forrásainak diverzifikálása.
2020-ban Kazahsztán 4. legnagyobb kereskedelmi partnere volt Magyarország a FÁK-országok között (közvetlenül Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország után). A Kazahsztán és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom 2022. január-augusztusban 99,8 millió dollár volt, ami 11,8%-kal több, mint az előző év azonos időszakában (89,3 millió dollár).
A Kazah Economic Research Institute adatai szerint a Kazahsztánból Magyarországra irányuló export 2022. január-augusztusban 13,9%-kal, 8,6 millió dollárral nőtt, melynek növekedését elsősorban a (ruházati termékek bélelésére felhasznált) madártoll export nulláról 1,2 millió dollárra történő növekedése indokolta. Ezek mellett 2022-ben a fő exporttermékek Kazahsztánból Magyarországra a cseppfolyósított propán 6 millió dollár (69,2%-os részesedéssel), madártoll 1,2 millió dollár (13,9%) és hal 510 ezer dollár (5,9%) adta.
A Magyarországról Kazahsztánba érkező termékek sora 2022. január-augusztusban 11,6%-kal, 91,2 millió dollárral bővült, melynek növekedését a számítástechnikai termékek 60,3%-os növekedése (9,1 millió dollár (15-ről 24,1 millió dollárra), levegő- vagy vákuumszivattyúk, kompresszorok és ventilátorok, valamint a gyógyszertermékek 11,7%-os az az 1,5 millió dolláros növekedése (13-ról 14,5 millió dollárra) tette ki. 2022-ben a Magyarországról a Kazah Köztársaságba irányuló fő importáruk számítástechnikai eszközök 24,1 millió dollár (26,4%-os részesedéssel), gyógyszertermékek – 14,5 millió dollár (15,9%), a levegő- vagy vákuumszivattyúk, kompresszorok és ventilátorok – 6,9 millió dollár (7,5%), egyéb gyógyszeripari termékek – 3,6 millió dollár (3,9%) és az élő baromfi – 3,5 millió dollár (3,8%) tette ki. Ugyanakkor az orosz-ukrán háború kitörése miatt 2022-ben Magyarország növelte a Kazahsztánból származó kőolaj beszerzést, ami azt jelentette, hogy Magyarország kőolaj vásárlásainak 16%-át Kazahsztán fedezte.
Emellett Kazahsztánban 2016 óta működik egy kazah-magyar magántőkealap 40 millió dolláros alaptőkével (mindkét féltől 20 millió dollárt fektettek bele), amelyet a Magyar Eximbank a KazAgro-val közösen hozott létre.
Ma Kazahsztán és Magyarország megbízható, kölcsönösen előnyös regionális perspektívát kínáló partnerként tekinthet és a jövőben kíván tekinteni egymásra. Asztana jelenleg érdekelt a Budapesttel való további együttműködésben a mezőgazdaság, a logisztikai útvonalak fejlesztése és az energetikai infrastruktúra bővítése terén, ami a magyar külgazdasági érdekekre egyaránt igaz.
Mivel Közép-Ázsia és benne Kazahsztán is a világ egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, ezért vélhetően a továbbiakban is meghatározó helyet fog elfoglalni a magyar keleti irányú külgazdasági törekvésekben. A régió és Magyarország közötti kiváló diplomáciai és kulturális kapcsolatok, Szijjártó Péter külügyminiszter 2022-es közép-ázsiai munkakörútja, valamint Orbán Viktor, magyar miniszterelnök 2023 végi a kazahsztáni látogatása megerősítése volt annak, hogy az Európai Unió szomszédságában zajló háborús konfliktus és a világban kialakult geopolitikai feszültségek ellenére Magyarország továbbra is folytatja a Keleti Nyitás politikáját. Az elmúlt hónapokban pedig az is bebizonyosodott, hogy ennek a külgazdasági lépésnek igenis van relevanciája a Magyarország keleti irányból érkező befektetések és tudás (know-how) formájában. Magyarország közép-ázsiai, valamint a türk világban való jelenléte a magyar gazdaság számára a diverzifikáció egyik eszköze. Emellett a Keleti Nyitás akár pozitív példa is lehet arra, miként lehet sikeresen beilleszteni egy kis ország stratégiai elképzeléseit és a nemzetközi kapcsolatainak rendszerébe azokat az egyedi külgazdasági lépéseket, melyek nagyobb mozgásteret engednek az adott ország számára.
Kazah-magyar kapcsolatok ma
Kazahsztán és Magyarország több mint 30 éves partnersége óta – a Keleti Nyitás elindítását is beleszámítva – a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági projektek főleg az utóbbi években gyorsan fejlődtek. Erre jó példa, hogy a Kazahsztán és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom 2024 január-augusztusában 131,1 millió dollár volt, ami már ekkor 6,3%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában mért 123,3 millió dolláros kereskedelmi mérleg.
2024 első nyolc hónapjában a Kazahsztánból Magyarországra irányuló export 8 hónapos eredmények szerint 29,8%-kal csökkent és mintegy 2,7 millió dollárt tett ki. Ugyanakkor a Magyarországról Kazahsztánba irányuló import 2024 január-augusztusában ezzel szemben 7,5%-kal nőtt, és elérte a 128,3 millió dollárt.
4. táblázat Magyarországra Kazahsztánból importált termékek 2024 január és augusztus között
| Termék megnevezése | Ezer dollár | Százalékban |
| Madártoll | 865,8 | 31,9 |
| Propilén polimerek | 613,5 | 22,5 |
| Furnér | 111,1 | 4,1 |
| Hal | 247,7 | 9,1 |
| Vasútikocsi kerekek | 223,2 | 8,2 |
| Ventilátorok | 302,6 | 11,1 |
| Telefonkészülékek | 92 | 3,4 |
| Szivattyúk | 57,7 | 2,1 |
| Földmunkagépek | 52,7 | 1,9 |
| Kozmetikumok | 48,2 | 1,8 |
Forrás: Министерство торговли и интеграции РК
Az elmúlt 20 évben több mint 300 millió dollár értékű beruházás érkezett Magyarországról Kazahsztánba. Emellett a Keleti Nyitás keretében Budapest és Asztana 2023-ban csaknem 490 millió dollár értékű beruházási projektek megvalósításáról szóló tárgyalásokról számolt be a gépipar, a mezőgazdaság és a logisztika területén köztük olyan magyar nagybefektetőkkel, mint a MOL magyar kőolaj- és gázipari vállalat, a Richter Gedeon vagy az Egis.
5. táblázat Kazahsztánba Magyarországról importált termékek
| Termék megnevezése | Millió dollár | Százalékban |
| Gyógyszerek | 24,6 | 19,2 |
| Vasúti alkatrészek | 7,2 | 5,6 |
| Növényvédő szerek | 6,4 | 5 |
| Sugárhajtóművek | 6,3 | 5 |
| Mezőgazdasági gépek | 6,3 | 5 |
| Szivattyúk | 5,9 | 4,6 |
| Konzervtermékek | 5,5 | 4,3 |
| Gyógyszeripari termékek | 5,5 | 4,3 |
Forrás: Министерство торговли и интеграции РК
Kazahsztánban jelenleg 32 magyar vállalkozás működik sikeresen, valamint 39 közös kazah-magyar vállalat is jelen van a kazah piacon a mezőgazdaság, a kereskedelem, az építőipar és a bányászat területén.
6. táblázat. Legnagyobb magyar vállalatok Kazahsztánban
| MOL Csoport |
| Richter Gedeon |
| Egis |
| UBM Csoport |
| Elitmag |
| Alfaseed |
| L.A.C. Holding |
Forrás: Министерство сельского хозяйства Республики Казахстан, saját gyűjtés
A MOL 2023 decemberében a KazMunaiGas Exploration Production JSC-vel (KMG) és a First International Oil Corporationnel (FIOC) partnerségben beindította az egyik legnagyobb gázkondenzátum-mezőt, a Rozhkovskoje-t[2]. Az altalajhasználati jogokat a KazMunayGas (50%), a magyar MOL-csoport (27,5 százalék) és a kínai Sinopec (22,5%) vegyesvállalata, az Uralsk Oil and Gas (UOG) birtokolja.
A mező a tervek szerint 2040-ig 14,2 milliárd köbméter nyersgázt és 7,1 millió tonna kondenzátumot termel ki. Eddig mintegy 534 millió dollárt fektettek már be a projektbe. Az előrejelzések szerint a Rozhkovskoje mezőnek köszönhetően a Kazah Köztársaság Nemzeti Alapja 501 milliárd tengével, a helyi költségvetés pedig 110 milliárd tengével fog feltöltődni. Ezenkívül a részvényesek legalább 3,1 milliárd tenge-t terveznek a régió társadalmi-gazdasági fejlődésére fordítani, és évente a beruházási összeg 1%-át a kazahsztáni munkaerő képzésére fordítani.
Egy másik ígéretes projekt a kazah-magyar kapcsolatok területén a Globalia cég által Kazahsztánban épülő naperőművek és hidrogéngenerátorok építése. A magyar vállalat az Atyrau régió Arzgir övezetében négy település és egy ipari létesítmény áramellátását tervezi öt, 10,3 megawatt kapacitású napelemparkon keresztül. Emellett pedig 2024 júliusában jelentették be, hogy a Globalia egy 27 hektáros mezőgazdasági ipari park projekt megvalósításán is egyaránt dolgozik. A projekthez a magyar vállalat Akmola régió egyik fő mezőgazdasági körzetét, az Arshalyn körzetet választotta.
A magyar-kazah gazdasági kapcsolatok fő irányai, mint a gabonatermesztés, halgazdálkodásra, mezőgazdaság stb. kivételes helyet foglalnak el a közös energetikai fejlesztések. 2023 novemberében találkozóra került sor a kazahsztáni Külügyminisztérium, az NC KAZAKH INVEST és a Magyar Gépipari és Energetikai Országos Egyesület (MAGEOSZ) képviselői között. A tárgyalások során szóba kerültek a különböző típusú és felhasználási területet érintő magyar energetikai berendezések gyártásának kazahsztáni lokalizálásának lehetőségei. Mivel Kazahsztánban jelenleg ezen a területen még igen gyér az úgynevezett erőművi berendezésgyártás, ez az az iparág az egyik legígéretesebb terület a lehet a magyar-kazah kapcsolatok szempontjából.
Üzbegisztán
A Magyarország és Üzbegisztán közötti gazdasági kapcsolatok a Keleti Nyitás után új szintre emelkedtek. Az új magyar külpolitika egyik meghatározó eredménye volt a magyar nagykövetség megnyitása Taskentben. Ugyanakkor a magyar-üzbég gazdasági és diplomáciai kapcsolatok dinamikus fejlődésére jó példa a két ország miniszterelnökének gyakori találkozói. 2021. márciusában Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatalos üzbegisztáni látogatása is, amelynek során személyesen fogadta Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök. A taskenti találkozón a magyar és az üzbég miniszterelnök közös nyilatkozatot írt alá Üzbegisztán és Magyarország stratégiai partnerségéről és a két ország 2021-2023-as együttműködési programjáról.
A magyar-üzbég kapcsolatok további dinamizmusát jellemzi Magyarország külgazdasági és külügyminiszterének, Szijjártó Péternek 2022 májusában Üzbegisztánba tett látogatása is. A magyar delegáció májusi Üzbegisztáni látogatása volt az egyik állomása a külügyminiszter közép-ázsiai munkakörútjának, ahol a magyar küldöttség részt vett az Üzbég-Magyar Gazdasági Együttműködési és Kormányközi Bizottság ülésén, amelyen üzbég kollégáival megvitatták a két ország közötti kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi együttműködéseknek aktuális kérdéseit. A tárgyalások egyik fő területe a nukleáris energetika kérdése volt, amellyel kapcsolatban a magyar külügyminiszter jelezte, hogy az Üzbegisztánban tervezett újabb atomerőmű magyar hűtési technológiával épülhet meg. E projekt keretösszege pedig hozzávetőlegesen 300-400 millió euró körüli.
Ugyanakkor, ha a Magyarország és Üzbegisztán közötti együttműködések legmeghatározóbb területeit keressük akkor az oktatást mindenképp ki kell emelnünk. 2022-es taskenti látogatása idején a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy az Üzbegisztánnal kötött oktatási megállapodás keretében Magyarország 100 helyett a jövőben 170 főre emeli az ösztöndíjas helyek számát azon üzbég diákok számára, akik a magyar felsőoktatásban szeretnék folytatni a tanulmányaikat.
A két ország közötti oktatási kapcsolatok elmélyítése részeként Taskent és Budapest létrehozta a Magyar-Üzbég Rektori Fórumot, melynek második ülésére 2023. május 19-én Budapesten került sor. Az eseményen többek között részt vett dr. habil. Fülöp Tamás a kecskeméti Neumann János Egyetem rektora is, aki találkozott a Jizzakh Polytechnic Institute és a Samarkand Institute of Economics and Services képviselőivel. A budapesti fórum során a magyar és üzbég egyetemek képviselői közösen írtak alá megállapodásokat, amelyek középpontjában a közös oktatási kezdeményezések, valamint az oktatók és hallgatók kölcsönös csereprogramja állt.
Mindazonáltal Magyarország és Üzbegisztán között a felsőoktatás területén egyéb megállapodások is léteznek más intézményekkel. Ezek egyike például a budapesti Semmelweis Egyetemmel, amely kapcsolatban áll a taskenti Gyógyszerészeti Intézettel, valamint a budapesti Metropolitan Főiskolával, amely az Andizsáni Gazdasági és Építőipari Intézetben talált partnerre. A debreceni főiskola szintén új kampusz építését tervezi Üzbegisztánban.
Az oktatási együttműködések mellett az üzbég-magyar kapcsolatok területén az olyan magyar vállalatok, mint például a Bonapharm is komoly beruházásokat fontolgatnak, mint a baromfifarmok létesítése Üzbegisztán Taskent régiójában. Emellett olyan magyar cégek, mint a pilisborosjenői Meditop Gyógyszeripari Kft. és a miskolci Joyson Safety Systems Hungary Kft., szintén aktívan részt vesznek az üzbég piacon.
Üzbegisztán és Magyarország kapcsolatrendszerében kiemelt esemény volt, hogy az OTP Bank Nyrt. 2023 júniusától közel 75%-os részesedést szerzett az üzbég Ipoteka Bank-ban, amely lépéssel lényegében a magyar tulajdonú pénzintézet aktív szereplője lett a közép-ázsiai regionális és üzbég bankszektornak. Emellett a magyar bank tervei között szerepel az Ipoteka Bank-nak fennmaradt 25%-os részesedésének a megszerzése a következő három évben.
Az üzbég-magyar kapcsolatok során 2010 óta elindult fejlemények nem csak egy erőteljes gazdasági és oktatási cserét mutatnak a két ország között, hanem a magyar-üzbég kapcsolatok mélyreható dinamikáját is hangsúlyozzák olyan mérföldkőnek számító eseményekkel, mint az OTP Bank sikeres integrációja az üzbég és a közép-ázsiai regionális piacra. Emellett az olyan kezdeményezések is, mint az újonnan létrehozott üzbég-magyar burgonyakutató központ Taskentben ígéretes előjelei a jövőbeli további együttműködéseknek Budapest és Taskent között.
További regionális együttműködés lehetőségei: Magyarország és Türkmenisztán
A nemzetközi kereskedelem és együttműködés területén a Keleti Nyitás keretein belül Magyarországnak lehetősége van arra, hogy más közép-ázsiai országokkal is jó kapcsolatokat építsen ki olyan kevésbé fejlett piacokkal, mint a türkmén. Bár Türkmenisztán politikai keretei miatt kihívást jelenthet, ugyanakkor az ország a magyar export számára nagy lehetőségeket is magában rejt, mint a szolgáltatások kiépítésének a lehetősége.
Ugyanakkor Türkmenisztán politikai berendezkedése miatt a helyi jogi és politikai rendszer hiányosságai nehézségekhez vezethetnek a piacra lépés során. A földrajzi adottságokból adódó rossz megközelíthetőség és az elmaradott infrastruktúra pedig korlátozhatja a magyar külkereskedelem lehetőségeit Türkmenisztánban.
A Türkmenisztánba irányuló magyar export jelenleg nagymértékben az egészségügy, a mezőgazdaság, a vegyipar, a gumi, a műanyag és az elektronikai ipar felé irányul. Mindazonáltal ezen ágazatok célzott fejlesztése ígéretes lehet a Magyarország és Türkmenisztán közötti gazdasági kapcsolatok szempontjából.
S bár a türkmén piac összetettségében való eligazodásnak vannak akadályai, Magyarországnak Türkmenisztánban lehetőségei vannak a gazdasági siker elérésére.
Magyarország és Kirgizisztán
A közép-ázsiai Kirgizisztán gyors fejlődésen megy keresztül. A Magyarországgal folytatott kétoldalú kereskedelem jelenlegi szerény volumene ellenére a magyar oldalon kereskedelmi többlet keletkezhet.
A kirgiz egészségügyi ellátás területén figyelemre méltó, hogy Magyarország vezető gyógyszeripari vállalata, a Richter Gedeon Nyrt. Már 1995 óta erős jelenléttel rendelkezik Kirgizisztánban. A magyar vállalat jelenleg a hetedik legnagyobb piaci részesedéssel büszkélkedhetnek a közép-ázsiai országban.
Magyarország és Kirgizisztán 2023-ban ünnepli a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 31. évfordulóját. A két ország közötti partnerség vonatkozásában az előző évekhez hasonlóan minden jel szerint az idén is több gazdasági, oktatási és kulturális együttműködés aláírása várható.
Kirgizisztán függetlenségének 1991-es elismerését követően Magyarország volt az első európai országok egyike, amely felvette a diplomáciai kapcsolatokat a közép-ázsiai országgal. A magyar-kirgiz államközi kapcsolatok dinamikájában 2018 kulcsfontosságú év volt. 2018 szeptemberében Cholpon-Atában tett hivatalos látogatása során Orbán Viktor magyar miniszterelnök Szooronbaj Dzseenbekovval, Kirgizisztán korábbi miniszterelnökével folytatott kétoldalú tárgyalásokat, melynek köszönhetően a közép-ázsiai ország és Magyarország közötti kapcsolatok iránya egy új, partnerségi szintű viszony kialakulásához vezetett. Magyarország miniszterelnökének 2018-ban Kirgizisztánban tett látogatása nagyban köszönhető volt a magyar kormány által 2010-ben meghirdetett keleti nyitás politikának, valamint a magyar és kirgiz partnerekkel folytatott aktív külpolitikai munkának.
A 2019 végén kirobbant Covid-19 világjárvány és az ezt követő pandémiás időszak ellenére a magyar-kirgiz kapcsolatok dinamikája nem lassult.
2021-ben Budapest adott otthont a Kirgiz-Magyar Stratégiai Tanács első ülésének, amelyen a kirgiz küldöttséget Ruszlan Kazakbaev, a Kirgiz Köztársaság külügyminisztere képviselte. A tanács ülésén hozott döntések pedig megerősítették Magyarország és Kirgizisztán gazdasági és kulturális kapcsolatait.
2022 volt az év, amikor Magyarország és Kirgizisztán a tényleges stratégiai partnerség szintjére emelte a két ország közötti együttműködést.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter 2022-es közép-ázsiai országokat érintő munkakörútja keretében Kirgizisztánba is ellátogatott, ahol részt vett a Biskekben megrendezett magyar-kirgiz kétoldalú kereskedelmi, gazdasági és kulturális együttműködésekkel foglalkozó Kirgiz-Magyar Stratégiai Tanács második ülésén. A biskeki találkozón a diplomáciai és a két ország közötti felsőoktatási diákcsereprogramok mellett a Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alap jövőbeli terveivel kapcsolatban is egyeztetés folyt.
A biskeki látogatás eredményeként további két dokumentum aláírására is sor került. Ezek közül az egyik meghatározta a Kirgizisztán és Magyarország 2022-2025 közötti kétoldalú együttműködés ütemtervét. A másik dokumentum pedig egy, a 2022-2025 közötti időszakra szóló memorandum, amely a két ország kulturális, oktatási és ifjúságpolitikai együttműködését segíti elő.
A magyar-kirgiz kapcsolatok rendszerében gazdasági együttműködések mellett a másik dinamikusan fejlődő elem a kulturális és oktatási szféra. 2021-ben Magyarország a Stipendium Hungaricum program keretében 200 férőhelyre emelte a kirgiz hallgatók magyarországi egyetemi oktatására vonatkozó kvóták számát, melyet a következő években lehetséges, hogy bővíteni fognak. Emellett több magyar felsőoktatási intézmény is – mint például az egri Eszterházy Károly Egyetem – szorosan együttműködik és jó tudományos kapcsolatokat alakított ki kirgiz felsőoktatási intézményekkel.
A magyar-kirgiz kapcsolatokban a legutóbbi jelentős előrelépés a 2023. január végén Szadir Zsaparov, Kirgizisztán elnöke által aláírt Kirgizisztán és Magyarország közötti nemzetközi közúti személy- és áruszállításról szóló – 2021. április 8-án Biskekben aláírt – megállapodás ratifikálása volt. E szerződés aláírása kedvező feltételeket teremt a kirgiz és magyar logisztikai és szállító cégek számára a két ország közötti kereskedelmi és áruszállítási kapcsolatok egyszerűsítésében.
Miért lehet fontos a Türk Államok Szervezetének tagállamai számára a jó kapcsolat Magyarországgal?
A válasz erre a kérdésre – a kulturális, diplomáciai és gazdasági tényezőkön kívül – a Középső Közlekedési folyosó. A Közép-Európában fekvő Magyarország stratégiai geopolitikai helyzete miatt kulcsfontosságú. Keletről Ukrajna és Románia, Nyugatról pedig Ausztria közé beékelődve Magyarország hídként működik e régiók között. A Nyugat felé vezető Középső Folyosón belül is az egyik legfontosabb útvonal.
2022. szeptember 28-án a Türk Államok Szervezete által szervezett 2. Energetikai Konferencián találkoztak Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Magyarország energiaügyi miniszterei. Az Almatiban megrendezett találkozón kiemelték Magyarország növekvő szerepét Közép-Ázsia, a Kaukázus és a Türk Államok Szervezete központi csomópontjaként az Európához való kapcsolódásban nemcsak a kereskedelem és a közlekedés révén, hanem az energiaszektorban is.
Mindazonáltal Magyarországnak a Középső Folyosón belüli központi csomóponttá válása számos érdekelt fél számára előnyös lesz. A Zangezur-folyosó megvalósítása Európa belépési pontján ezen az útvonalon növeli a Türk Államok Szervezetének jelentőségét. Következésképpen ez a fejlemény Magyarországot a Középső Folyosón belül kulcsfontosságú szereplővé pozícionálja, és erősíti a szervezet befolyását az európai geopolitikára. Különösen azért, mert az orosz-ukrán háborút követően Európa egyre nagyobb érdeklődést mutat a kaukázusi és közép-ázsiai térség iránt. Az Európához fűződő új kapcsolatok között különösen fontosak az energetikai kapcsolatok. Ebben az összefüggésben az energiaforrásokban gazdag országok, mint Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán, fontos partnerekké válnak.
Magyarország számára maga a regionális központi csomóponttá (hub-á) történő – ahogy ezt ma a közép-európai energetika infrastruktúra fejlesztések mentén láthatjuk – válás jelentős gazdasági, politikai és stratégiai lehetőségeket kínál. Az európai energiaigények és a biztonságos szállítási útvonalak közepette Magyarország kihasználhatja geopolitikai helyzetét a nagyobb befolyás érdekében. Emellett Magyarország jelentős bevételekre tehet szert azáltal, hogy Európa jelentős kereskedelmi és közlekedési csomópontjává válik. Bár Magyarország és az Európai Unió között feszültségek vannak, egyértelmű, hogy a Középső Folyosó előnyeinek kihasználása Magyarországot az európai ügyek nélkülözhetetlen szereplőjévé teszi.
Mindazonáltal a Türk Államok Szervezete ma a közös történelem, egység és stratégiai együttműködés 21. századi példája. Csaknem 15 év alatt ugyanis a szervezet egy vízióból egy teljesértékű és működő nemzetközi szervezetté alakult, amellett, hogy a Türk Államok Szervezete a 2040-es jövőképet is építi a gazdasági és kereskedelmi folyosók, az innováció, a digitalizáció révén egy Európa és Ázsia közötti együttműködésben.
Az elemzést készítette: Veres Szabolcs
[1] A szervezet egy geopolitikai és gazdasági szervezet, amely több török nyelvű országot egyesít, és 2009. október 3-án alakult. Hivatalos tagjai jelenleg: Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán.
[2] Rozhkovskoye gázkondenzátummezőt 2008-ban fedezték fel, a mező gáz- és kondenzátumtermelésére vonatkozó szerződést pedig 2015-ben írták alá. A mező 12,5 millió tonna kitermelhető kondenzátumkészlettel és 26,8 milliárd köbméteres tározó gázkészlettel rendelkezik.