Az Eurázsia Központ 2025/20. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
A Genfben tartott amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások
értékelése az eurázsiai médiában
Az Egyesült Államok és Kína múlt hétfőn megállapodott abban, hogy egy kezdeti 90 napos időszakra drasztikusan csökkentik az egymás árucikkeire kivetett vámokat, ami egy meglepő, a globális piacokat fellendítő áttörést jelentett. Az egy közös nyilatkozatban tett bejelentésre a világ két legnagyobb gazdaságának tisztviselői által a svájci Genfben folytatott maratoni kereskedelmi tárgyalások hétvégéje után került sor, amelyek során mindkét fél „jelentős előrelépésről” számolt be. Az alábbiakban a fordulatra adott eurázsiai sajtóreakciókat szemlézzük.
Kelet-Ázsia
Kína
A kínai nyilatkozatok és sajtócikkek a genfi tárgyalásokat konstruktív, jókora előrelépést jelentő, a gyors és jelentős tarifacsökkentések tekintetében várakozásokat meghaladó eseményként értékelték, hangsúlyozva, hogy a megbeszéléseket az USA kezdeményezte, a megállapodást pedig Peking győzelmeként elkönyvelve. A kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője nyilatkozatában úgy jellemezte a fejleményeket, mint amelyek fontos lépésnek számítanak a különbségek egyenlő alapokon nyugvó, párbeszédalapú megoldásában, és megteremtették a jövőbeli együttműködés alapfeltételeit. Peking reményét fejezte ki aziránt is, hogy az USA a genfi találkozó szellemiségét folytatva befejezi az egyoldalú szankciók kivetését, és mindkét ország, valamint a teljes világgazdaság érdekében a konfrontáció helyett a kölcsönösen előnyös kooperációt választja Kínával. A kínai elemzések ugyanakkor kiemelik, hogy a mostani eredmények nem feltétlenül jelentik azt, hogy a tárgyalások továbbra is ilyen pozitív mederben fognak folytatódni, véget vetve a kereskedelmi háborúnak: a kilencven napos felfüggesztés egyelőre lehetőség arra, hogy mind Kína, mind az USA újraértékelje a hazai gazdasági és politikai nyomást, és ennek megfelelően kalibrálják újra politikáikat. A kínai nyilatkozatokból kiviláglik, hogy Peking továbbra is el akarja kerülni a kereskedelmi blokkok kialakulását, fenn akarja tartani Washingtonnal való gazdasági együttműködését, és nem akar kereskedelmi háborút – ugyanakkor nem is riad vissza tőle, ha érdekeit veszélyeztetve érzi. A genfi megállapodás inkább tűzszünetet, semmint tartós megoldást jelent Kína és az Egyesült Államok nagyhatalmi versengésében, a strukturális problémák változatlanok. Mindazonáltal a fejlemények de-eszkalációt jelentenek a gyávanyúl-játékban összeütközött Washington és Peking kereskedelmi kapcsolataiban.
Dél-Korea
A genfi fejleményekkel a dél-koreai sajtóban is számtalan cikk és tudósítás foglalkozott. Egyes dél-koreai cikkek úgy értékelték, hogy Trump Kínát akarta, de igazából az amerikai gazdaságot is térdre kényszerítette, ezért most kénytelen engedményeket tenni és tárgyalni annak érdekében, hogy eloltsa a tüzet, melyet saját maga gyújtott. Más cikkek azt hangsúlyozták, hogy a mostani détente jelentősen csökkentette a globális gazdasági bizonytalanságot, amelyet a kereskedelmi háború elmérgesedése okozott. Egy dél-koreai cikk kiemelte, hogy a dél-koreai exportőrök, akik Kínából szállítanak termékeket az USA-ba, vagy kínai gyártóknak biztosítanak alkatrészeket, ideiglenesen fellélegezhetnek a megállapodás hatására, a genfi megállapodás tehát pozitív fejlemény a dél-koreai exportőrök számára. Ugyanakkor Szöulnak a saját magával szemben kivetett amerikai vámokkal kapcsolatos tárgyalásokat is előre kell mozdítania, s míg az USA az eddigi Kínával és Nagy-Britanniával kapcsolatos tárgyalások során gyorsan ütött nyélbe megállapodásokat, Dél-Korea a jelenlegi belpolitikai vákuum és a június 3-i választások miatt nem akarja elsietni az alkukötést.
Japán
Az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások Japánban is kiemelt figyelmet élveztek, a fejleményeket pedig úgy értékelték, hogy azok felülmúlták a várakozásokat, valószínűleg a túl nagy gazdasági csapástól való kölcsönös félelemnek köszönhetően. Japán elemzések szerint a Trump-kormányzat jócskán elszámította magát a kínai válaszlépések határozottságával kapcsolatban, valamint azt is megjegyzik, hogy a kínai gazdaságnak nagyobb az ellenállóképessége a magas vámokkal szemben. A tárgyalások nem csupán a világgazdaságra gyakorolt hatásuk miatt keltették fel a japán sajtó figyelmét, Tokió ugyanis maga is kereskedelmi tárgyalásokat folytat Washingtonnal a viszonossági, valamint a járművekre és az acél- és alumíniumimportra kivetett vámok eltörlése érdekében, melyekben július 8-ig szeretne számára kedvező eredményeket elérni. A fejlemények Pekinggel – kiegészülve a Nagy-Britannia és Egyesült Államok közötti vámmegállapodással, melyek mindösszesen vámcsökkentést tartalmaznak – azonban aggodalmat keltettek Japánban. Tokió többek között attól tart, hogy meggyengült a tárgyalási pozíciója, és nehezebbé vált a cél elérése, hogy Donald Trump a vámok teljes eltörlése mellett döntsön. A genfi fejlemények hatására Japán fő vámtárgyalójának nyilatkozataiból már nagyobb hajlandóság mutatkozik afelé, hogy a viszonossági vámokat ne eltöröljék, csak csökkentsék.
Posztszovjet térség
Oroszország
Az Egyesült Államok és Kína között zajló genfi tárgyalásokról az orosz online sajtó visszafogottan, főként más hírügynökségek információira támaszkodva számolt be. Saját elemzések gyakorlatilag nem jelentek meg – a tudósítások főként Donald Trump, He Lifeng, valamint a Reuters, Bloomberg és a kínai Xinhua hivatalos közlésein alapultak. Például a Kommersant Trump szaúd-arábiai nyilatkozatát idézte, kiegészítve a tárgyalások rövid összefoglalásával, a TASzSz pedig lényegében a Reuters jelentését ismételte meg. Az RBC, amely bizonyos mértékben részletesebben mutatta be a kínai álláspontot, a Xinhua híreire hivatkozott. Az orosz közönség érdeklődése mérsékelt volt. Összességében az orosz sajtó reakciója leíró és másodlagos jellegű volt, ami arra utal, hogy a téma nem tartozott sem a politikai prioritások, sem a közvélemény kiemelt érdeklődési területei közé, hiszen a kivetett vámok nem érintették Oroszországot, másrészt az információs teret az orosz-ukrán tárgyalások isztambuli újraindításának lehetőségének kérdése uralta.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott és online formában megjelenő sajtóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki érdemben nem foglalkozott alapos elemzésben a Genfben lezajlott amerikai-kínai találkozón született eredményekkel. A hír természetesen szerepet kapott a közép-ázsiai médiában. Ugyanakkor azok az értesülések melyek megjelentek elsősorban az angolszász vagy orosz nyelvű sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései voltak.
A közép-ázsiai médiában a híreket az olyan belföldi események, mint például az üzbég-kirgiz-kazah energiabiztonsági csúcstalálkozó eredményei, az üzbég gazdaság helyzetével kapcsolatos kérdések, és Donald Trump amerikai elnöknek a Közel-Keleten tett látogatása és annak eredményei tematizálták.
Dél-Kaukázus
Hasonló a helyzet a dél-kaukázusi sajtóban is, amely az esetek többségében rövid közleményeket tett közzé és nem bocsátkozott bővebb elemzésekbe. A vámok kérdése csak minimálisan érinti a régiós országokat, mivel kereskedelmi egyenlegük egyébként is az Egyesült Államok javára áll, a rájuk kivetett 10%-os vám nem okoz komolyabb gondokat, így Kína és az USA vámháborúja nincs a régió sajtófókuszában.
Dél-Ázsia
India
Az indiai sajtó széles körben tudósított a genfi amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalásokról, óvatos optimizmust tükrözve a két ország közötti kapcsolatok javulásának lehetőségét illetően. A jelentések kiemelték, hogy az amerikai tisztviselők „produktívnak” minősítették a megbeszéléseket. Kína miniszterelnök-helyettese pedig „őszintének” nevezte a tárgyalásokat, jelezve, hogy nyílt párbeszéd folyt az alapvető kihívásokról. Az elemzők hangsúlyozták a tárgyalások stratégiai jelentőségét, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti stabil kereskedelmi kapcsolatok jelentős hatással lehetnek a globális piacokra, különösen az olyan feltörekvő gazdaságokra, mint India. Az indiai média rámutatott, hogy a folyamatos feszültségek és vámvisszavágások lehetőséget teremthetnek India számára gyártási és exportszektorának megerősítésére, mivel a vállalkozások alternatívákat keresnek Kínához. Összességében a tudósítások aláhúzták a diplomáciai kapcsolatok fontosságát és a két legnagyobb gazdaság közötti konstruktív együttműködés szükségességét, mivel a tárgyalások eredménye átalakíthatja a régió kereskedelmi stratégiáit és gazdasági partnerségeit. Az indiai sajtó felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai-kínai kapcsolatok változásai hatással lehetnek India saját kereskedelempolitikájára és gazdasági növekedési kilátásaira a globális gazdaságban.
Pakisztán
A genfi amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalásokról a pakisztáni sajtó is számos cikket közölt, kiemelve azok jelentőségét a két ország közötti folyamatos kereskedelmi feszültségek megoldásában. A tárgyalásokon részt vettek többek között az amerikai pénzügyminiszter és Kína magas rangú képviselői, és a megbeszélések olyan kritikus kérdésekre összpontosultak, mint a vámok, a kereskedelmi egyensúlyhiány és a szellemi tulajdonjogok. Az elemzők óvatos optimizmust fejeztek ki, jelezve, hogy a tárgyalások stabilabb globális kereskedelmi környezethez vezethetnek, ami Pakisztán számára is előnyös lehet, mivel az ország mindkét gazdaságtól függ. Egyes cikkek kihangsúlyozták a tárgyalások regionális dinamikára gyakorolt hatását, különös tekintettel Pakisztán stratégiai partnerségeire és a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosóból fakadó kereskedelmi megállapodásokra. A pakisztáni sajtó kiemelte a folyamatos párbeszéd fontosságát a kereskedelmi viták eszkalációjának megelőzése érdekében, és figyelmeztetett, hogy a tartós geopolitikai kihívások akadályozhatják az előrelépést. Összességében a tudósítások a genfi tárgyalásokat a kereskedelmi feszültségek enyhítésének fontos lépéseként mutatták be, amelynek jelentős következményei vannak a globális piacokra és a pakisztáni gazdaságra.
Banglades
A genfi tárgyalások jelentős figyelmet kaptak a bangladesi sajtóban, ahol óvatos optimizmussal számoltak be azok globális kereskedelmi dinamikára gyakorolt hatásairól. A tudósítások kiemelték a két ország közötti széles körű megbeszéléseket. Az elemzők megjegyezték, hogy egy esetleges megoldás javíthatna a kereskedelmi kapcsolatokon, ami különösen olyan gazdaságoknak kedvezne, mint Banglades, amelyek exporttól és külföldi befektetésektől függ. A bangladesi média a tárgyalásokat fordulópontnak tekintette, hangsúlyozva, hogy a konstruktív párbeszéd stabilabb kereskedelmi környezethez vezethet. A megfigyelők reményüket fejezték ki, hogy a kereskedelmi konfliktus enyhülése pozitív hatással lehet a nemzetközi piacokra és a gazdasági együttműködésre, különösen a fejlődő országok számára. Bár konkrét áttörésre nem került sor, a tárgyalásokat a feszültségek enyhítésének és a jobb gazdasági kapcsolatok előmozdításának fontos lépéseként értékelték.
Délkelet-Ázsia
Az Egyesült Államok és Kína közötti 90 napos vámcsökkentési megállapodás 2025. május 13-i bejelentése különböző reakciókat váltott ki Délkelet-Ázsiában, tükrözve az egyes nemzetek gazdasági kapcsolatait és stratégiai érdekeit.
A maláj sajtó beszámolói szerint Tengku Zafrul Aziz malajziai kereskedelmi miniszter optimizmusát fejezte ki a Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselővel folytatott közelmúltbeli megbeszéléseket követően, és arra törekedett, hogy még a 90 napos határidő lejárta előtt kereskedelmi megállapodást kössön a vámok csökkentéséről. Malajzia, amely 24%-os amerikai vámtétellel néz szembe, különösen az olyan ágazatokra összpontosít, mint a repülőgépipar és a félvezetők. A központi bank azonban figyelmeztetett a globális kereskedelmi feszültségek miatti lehetséges gazdasági lassulásra, ami az ország növekedési előrejelzésének lehetséges lefelé történő felülvizsgálatát vonhatja maga után.
Kriangkrai Thiennukul, a Thai Iparszövetség elnöke pozitív fejleményként értékelte a kereskedelmi feszültségek átmeneti enyhülését. Hangsúlyozta azonban, hogy Thaiföldnek fel kell készülnie a lehetséges jövőbeli kihívásokra, és azt javasolta, hogy az országnak el kell végeznie a „házi feladatát”, hogy versenyképes maradjon a változó kereskedelmi környezetben.
Airlangga Hartarto gazdasági koordinációs miniszter kijelentette, hogy miután az Egyesült Államok és Kína 90 napra megállapodott a vámok csökkentéséről, Indonézia is arra fog törekedni, hogy saját vámmegállapodást kössön az Egyesült Államokkal. „Kínával 90 napos szünetet tartanak. Így ezt az időszakot arra használjuk fel, hogy tárgyalásokat folytassunk az Egyesült Államokkal” – mondta. Tájékoztatott, hogy csapata jelenleg tanulmányozza a tárgyalási anyagokat, és előkészíti a tárgyalások során szükséges stratégiai árucikkekre vonatkozó információkat. Úgy vélte, hogy makrogazdasági szempontból a 90 napos átmeneti szünet nem tekinthető az USA és Kína közötti kereskedelmi feszültségek enyhülésének. Elmondta továbbá, hogy bár a piac pozitívan reagált erre a bejelentésre, az indonéz kormány nem vonhat le azonnal következtetéseket, mivel a megállapodás még mindig ideiglenes.
Gan Kim Yong szingapúri kereskedelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy az ország gazdasági növekedési előrejelzése a globális bizonytalanságok fennmaradása miatt további felülvizsgálatra szorulhat, annak ellenére, hogy az USA és Kína közötti kereskedelmi tárgyalásokon előrelépés történt. Áprilisban Szingapúr a korábbi 1-3%-os sávról 0% és 2% közöttire módosította 2025-ös GDP-növekedési előrejelzését. Mivel Szingapúr erősen kereskedelemfüggő gazdaság, a globális piacokon bekövetkező változásokra érzékeny. Az Egyesült Államok 10%-os alapvámot vetett ki Szingapúrra, ami jelentősen alacsonyabb, mint a több délkelet-ázsiai országra kivetett vámok, de gazdasági kockázatokat jelent.
Vietnám exportvezérelt gazdasága, amely nagymértékben függ az amerikai piactól és a kínai ellátási láncoktól, szintén bizonytalan növekedési kilátásokkal szembesül. A Genfben bejelentett vámszünet visszafoghatja a Kínából kivonuló vállalatok lendületét, ami negatívan befolyásolhatja Vietnám, mint alternatív gyártási központ vonzerejét. A külföldi beruházási ígéretek áprilisban már 30%-kal csökkentek, ami rávilágít az ország kitettségére a változó kereskedelmi dinamikának.
Az ideiglenes amerikai-kínai vámmegállapodás összességében arra késztette a délkelet-ázsiai országokat, hogy folytassák a globális ellátási láncokban elfoglalt pozícióik átértékelését. Bár a szünet rövid távú enyhülést jelent, bizonytalanságot is teremt, és arra ösztökéli az országokat, hogy gazdasági érdekeik védelme érdekében óvatosan navigáljanak az Egyesült Államok és Kína között.
Közel-Kelet
Az Arab News is ismertette a genfi kereskedelmi tárgyalások részleteit. A szaúdi híroldal kiemelte, hogy „amit ezekben a tárgyalásokban kapunk, az új narratívának kezdete, a párbeszéd kezdete. Ez egy folyamat kezdete, a labda gurul.” A genfi találkozóra néhány nappal azután került sor, hogy Trump bejelentette a Nagy-Britanniával kötött kereskedelmi megállapodását, amely az első országgal kötött megállapodás azóta, hogy elindította a globális vámok villámháborúját. Az ötoldalas, nem kötelező érvényű megállapodás megerősítette a nyugtalan befektetők számára, hogy Washington hajlandó ágazatspecifikus vámmentességről tárgyalni. Trump azonban fenntartotta a 10%-os vámot a legtöbb brit árura, és azzal fenyegetőzött, hogy ezt alapértékként tartja fenn a legtöbb más ország számára.
Az Al-Arabiya az eseménynek azt a szalagcímet adta, hogy „újra indultak az amerikai-kínai kereskedelmi viták Genfben.” Szombaton egyik fél sem kommentálta még a megbeszélések tartalmát, és nem is jelzett konkrét előrelépést a meredek kereskedelmi akadályok csökkentése felé, miután Svájc ENSZ-nagykövetének rezidenciáján lezárultak a találkozók. Később Donald Trump amerikai elnök pozitívan értékelte a tárgyalásokat, mondván, hogy a két fél „teljes újraindításról… barátságos, de konstruktív módon” tárgyalt. „Nagyon jó találkozó volt ma Kínával, Svájcban. Sok mindenről beszéltünk, sok mindenben egyetértettünk” – írta Trump a Truth Social platformján.
A török Anadolu Ajansi szerdán ismertette, hogy Kína megkezdte az amerikai importvámok kiigazítását. Ennek értelmében a kínai kereskedelmi minisztérium szerdától kezdődően 90 napra felfüggesztett 17 amerikai vállalatot a megbízhatatlan szervezetek listájáról – közölte a minisztérium szóvivője egy közleményben. A kormányközeli lap arról is beszámolt, hogy „Kína ennek megfelelően módosítja az Egyesült Államok árucikkeire vonatkozó kiegészítő ad valorem vámtétel alkalmazását, amelyet az Államtanács Vámtarifa Bizottságának 2025. évi 4. számú közleménye határoz meg, azáltal, hogy 90 napos kezdeti időszakra felfüggeszti az említett vámtétel 24 százalékpontját, miközben fenntartja a fennmaradó 10%-os kiegészítő ad valorem vámtételt ezekre a cikkekre”.
A Tehran Times szintén lehozta, hogy a globális piacok pozitívan reagáltak a hírekre, Hongkongban, az Egyesült Államokban és Európában a tőzsdék emelkedtek. Az iráni lap idézte Peking és Washington közös nyilatkozatát, melyben a két fél kijelentette, hogy felismerik a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatuk fontosságát mindkét országban, mind a globális gazdaságban. A felek kijelentették, hogy tovább lépnek „a kölcsönös megnyitás, a folyamatos kommunikáció, az együttműködés és a kölcsönös tisztelet szellemében”.
A Közel-Kelet diplomáciájában kiemelkedő jelentőséggel bíró ország, Omán is üdvözölte a Washington és Peking genfi egyeztetését, fontos lépésként értékelve azt a kereskedelmi háború de-eszkalálásában. Az Al Qahera News egyiptomi híroldal kiemelte, hogy ez az esemény rugalmas jel a kínai oldalról, amely előkészítheti az utat a kereskedelmi tárgyalások új fordulójához és a két ország közötti gazdasági kapcsolatok újra fogalmazásához, a folyamatos geopolitikai és kereskedelmi kihívások fényében, különösen a technológia és a kölcsönös beruházások területén.
A Kína-Izrael kapcsolatokat a gazdasági együttműködés és a politikai nézeteltérések keveréke jellemzi, különös tekintettel az izraeli-palesztin konfliktusra. Kína Izrael egyik fő kereskedelmi partnere, az utóbbi években a kereskedelem jelentősen bővült, ideértve az olyan területeket is, mint a technológia és a védelem. Ennél fogva az izraeli média is üdvözölte a genfi fejleményeket.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Nagy Angelina, Sárkány László,
Seremet Sándor, Szakáli Máté, Veres Szabolcs