Az Eurázsia Központ 2025/22. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
A 46. ASEAN csúcstalálkozó megjelenése az eurázsiai médiában
A 46. ASEAN-csúcstalálkozót és a kapcsolódó magas szintű találkozókat május 26-27-én tartották a malajziai Kuala Lumpurban. A „Befogadás és Fenntarthatóság” témája alatt megrendezett csúcstalálkozó jelentőségét az adja, hogy az ASEAN vezetőinek fontos lehetőséget kínál a véleménycserére, az előző csúcstalálkozó óta elért eredmények értékelésére és a stratégiai irányok kijelölésére az együttműködés megerősítése, az ASEAN-közösség építése lendületének fenntartása, valamint az új kihívások kezeléséhez szükséges kapacitásnövelés érdekében.
Délkelet-Ázsia
A 46. ASEAN-csúcstalálkozó délkelet-ázsiai sajtóvisszhangja általában pozitív volt, bár az egyes országok médiumai különböző aspektusokat emeltek ki. Az indonéz sajtó Prabowo elnök diplomáciai szerepére és az ASEAN egységének megőrzésére összpontosított. A maláj sajtó Malajzia vezető szerepét és az ASEAN 2045 stratégiai dokumentum elfogadásának jelentőségét hangsúlyozta. A thai sajtó a gazdasági együttműködés és a regionális integráció előmozdítására helyezte a hangsúlyt, míg a vietnámi sajtó a kétoldalú stratégiai partnerségek megerősítését és az ASEAN hosszú távú vízióját emelte ki. A fülöp-szigeteki sajtó a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos jogi keret fontosságát és az ASEAN egységének megőrzését hangsúlyozta. A kambodzsai sajtó a régió egységének és ellenálló képességének fontosságát, valamint a transznacionális bűnözés elleni közös fellépés szükségességét emelte ki. A szingapúri sajtó az ASEAN gazdasági integrációjának előmozdítására és a digitális, valamint zöld gazdaság fejlesztésére összpontosított. Ezek a különbségek tükrözik az egyes országok prioritásait és érdekeit az ASEAN keretén belül, ugyanakkor közös nevezőként jelenik meg az ASEAN egységének és együttműködésének fontossága a régió stabilitása és fejlődése szempontjából.
Az indonéz sajtó, különösen a Kompas és az Antara hírügynökség, kiemelten foglalkozott Prabowo Subianto elnök részvételével a csúcstalálkozón. Beszámolóik szerint Prabowo hangsúlyozta az ASEAN központi szerepének megőrzését a régió geopolitikai dinamikájában, valamint az együttműködés fontosságát a transznacionális bűnözés, az illegális szerencsejáték és az emberkereskedelem elleni küzdelemben. Külön figyelmet szenteltek az ASEAN-GCC és az ASEAN-GCC-Kína csúcstalálkozókra, amelyek célja a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok erősítése volt. Az indonéz sajtó pozitívan értékelte Prabowo diplomáciai erőfeszítéseit és az ASEAN egységének fenntartására irányuló törekvéseit.
A maláj sajtó, különösen a Bernama hírügynökség, részletesen beszámolt a csúcstalálkozó eseményeiről és eredményeiről. Kiemelték a „Kuala Lumpur Nyilatkozat ASEAN 2045-ről” elfogadását, amely hosszú távú stratégiát vázol fel az ASEAN közösség jövőjére nézve. A dokumentum célja egy inkluzív, fenntartható és innovatív ASEAN közösség kialakítása, különös tekintettel az oktatásra, egészségügyre és a társadalmi jólétre. A maláj sajtó hangsúlyozta Malajzia vezető szerepét az ASEAN-ban, valamint Anwar Ibrahim miniszterelnök diplomáciai erőfeszítéseit a régió egységének és együttműködésének előmozdításában.
A thai sajtó, például a Bangkok Post, a csúcstalálkozó gazdasági aspektusaira összpontosított. Kiemelték a regionális gazdasági integráció előmozdítását célzó kezdeményezéseket, valamint a digitális gazdaság és a fenntartható fejlődés terén elért megállapodásokat. A thai sajtó pozitívan értékelte az ASEAN-GCC és az ASEAN-GCC-Kína csúcstalálkozók eredményeit, amelyek hozzájárulnak a régió gazdasági növekedéséhez és stabilitásához. Emellett hangsúlyozták a Thaiföld és Indonézia közötti kétoldalú kapcsolatok erősítését célzó tárgyalásokat is. A Bangkok Post Kelet-Timor idén októberre várható ASEAN-csatlakozásáról is beszámolt.
A vietnámi sajtó, különösen a VNExpress, a csúcstalálkozó során aláírt együttműködési megállapodásokra és stratégiai partnerségek kialakítására helyezte a hangsúlyt. Kiemelték a Vietnám és Indonézia, valamint Vietnám és Szingapúr közötti átfogó stratégiai partnerségek megerősítését, amelyek célja a digitális gazdaság, a megújuló energia és a karbonkreditek terén való együttműködés. A vietnámi sajtó pozitívan értékelte az ASEAN 2045 vízióját, amely elősegíti a régió gazdasági és társadalmi fejlődését.
A fülöp-szigeteki sajtó, különösen az ABS-CBN, részletesen beszámolt Ferdinand Marcos Jr. elnök részvételéről a csúcstalálkozón. Marcos hangsúlyozta a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos jogi keret fontosságát, és sürgette egy kötelező érvényű magatartási kódex elfogadását Kínával. Emellett kiemelte az ASEAN egységének megőrzését és a regionális biztonság megerősítését célzó erőfeszítéseket.
A kambodzsai sajtó, különösen a CamboJA News, a csúcstalálkozó során elfogadott vízióra összpontosított. Kiemelték a régió egységének és ellenálló képességének fontosságát, valamint a transznacionális bűnözés, az emberkereskedelem és a kiberbűnözés elleni közös fellépés szükségességét. A kambodzsai sajtó hangsúlyozta a Mianmarral kapcsolatos kihívásokat, és sürgette az ASEAN egységes álláspontjának kialakítását a válság kezelésére. A szingapúri sajtó, különösen a The Straits Times és a szingapúri miniszterelnöki hivatal közleményei, Lawrence Wong miniszterelnök részvételére összpontosítottak a csúcstalálkozón. Wong hangsúlyozta az ASEAN gazdasági integrációjának előmozdítását, különös tekintettel a digitális és zöld gazdaságra. Kiemelte az ASEAN-GCC és az ASEAN-GCC-Kína csúcstalálkozók fontosságát a régió gazdasági fejlődése szempontjából.
Kelet-Ázsia
Kína
Kína számára nagy jelentőséggel bírt a malajziai ASEAN-csúcs, melyen Li Qiang miniszterelnök is részt vett. Az új formátum, az ASEAN, az Öböl-menti Együttműködés Tanácsa (GCC) és Kína együttműködése ugyanis fontos gazdasági potenciált rejt magában Peking számára az amerikai protekcionizmus növekedése közepette. A Xinhua szerint mérföldkőnek számító, régiókat átszelő trilaterális csúcs komoly lépés a gazdasági szinergiák kialakítása, az ellenállóképesség növelése és az ellátási láncok megerősítése felé, és példaként szolgálhat a „globális Dél” egyéb országai, országcsoportosulásai számára is hasonló kezdeményezések elindítására saját jövőjük formálása érdekében. Kínai szakértők elemzése szerint a csúcs új paradigmát teremthet az ázsiai többoldalú együttműködéseket illetően, és megerősíti Kína pozícióját az amerikai kereskedelmi nyomással szembeni ellenálláshoz, emellett a dedollarizációs trendeket és a jüan szerepét is felértékelheti. Az ASEAN-csúcs tehát fontos eseményként szolgált Kína számára, hogy megerősítse kapcsolatait és pozícióit az ASEAN-nal és a GCC országaival, illetve szerepét a „globális Dél” vezető államaként.
Japán
Az ASEAN-csúcsról, annak is legfontosabb momentumáról, a Kína-GCC-ASEAN háromoldalú találkozóról a japán sajtó is beszámolt, úgy keretezve az eseményt, hogy Peking igyekszik minél inkább kihasználni a növekvő nemzetközi bizonytalanságot az USA egyoldalú vámtarifái miatt, amelyek csak növelik a térség befogadókészségét a kínai jelenlét iránt. A Japan Times cikkében úgy jellemezte a fórumot, hogy a három régió komplementerei egymásnak, intenzívebb együttműködésük pedig nem csupán a kereskedelem és a befektetések növekedését, hanem dedollarizációs tendenciákat is erősíti majd, az új formátum pedig rámutat a világ multipoláris realitásaira.
Dél-Korea
A dél-koreai médiumokban az ASEAN-csúcs többnyire leíró jellegű tudósítások erejéig jelent meg. A beszámolók kiemelték, hogy az ASEAN együttműködése Kínával és az Öböl-menti Együttműködés Tanáccsal rámutat az ASEAN-országok stratégiájára, miszerint Trump tarifáival ellenvámok kivetése helyett úgy igyekeznek szembenézni, hogy egyéb kereskedelmi blokkokkal mélyítik el gazdasági kapcsolataikat. A gazdasági kapcsolatok diverzifikációja Dél-Korea stratégiájának is része a Trump-féle vámok hatásainak mérséklése érdekében, a gazdasági együttműködések elmélyítésének pedig az ASEAN is fontos célpontja.
Dél-Ázsia
Az indiai sajtóban többnyire csupán a külföldi hírügynökségek beszámolóit vették át a 46. ASEAN-csúcstalálkozóval kapcsolatban, kiemelve a malajziai elnökség alatt a befogadás és a fenntarthatóság kulcsfontosságú témáit. Önálló elemzések nem láttak napvilágot a témában.
Az ASEAN-GCC-Kína csúcstalálkozó jelentőségét bizonyította, hogy részt vett rajta a 10 tagú Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN), a hat országból álló Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) és Kína miniszterelnöke, Li Qiang, kihangsúlyozva, hogy ez volt az első ilyen találkozó a három fél között. A tudósítások kiemelték a gazdasági együttműködésről, az indiai-csendes-óceáni térség biztonsági dinamikájáról és a COVID-19-járvány tartós hatásairól folyó megbeszéléseket. A csúcstalálkozó megerősítette az ASEAN szerepét a regionális béke és stabilitás előmozdításában, valamint az éghajlatváltozáshoz hasonló globális kihívások kezelésében. A beszámolók hangsúlyozták a csúcstalálkozó jelentőségét a regionális együttműködés erősítésében, különösen a kereskedelem, a biztonsági koordináció és a közegészségügy területén. Elemzésre kerültek a geopolitikai dinamikáról és a külső partnerek bevonásáról szóló stratégiai megbeszélések is. A csúcstalálkozó fontos fórumot biztosított az India és az ASEAN közötti kapcsolatok erősítéséhez, India pedig a tengeri biztonságra és a gazdasági kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt. A jelentések optimizmust tükröztek a regionális stabilitás és a gazdasági integráció tekintetében, jelezve, hogy a csúcstalálkozó képes alakítani Délkelet-Ázsia jövőjét a nemzetközi nyomás és a folyamatos kihívások, többek között a kereskedelmi vámok, a mianmari polgárháború és a Dél-kínai-tengeri viták közepette.
Dél-Ázsia többi országában sem mutatott kiemelkedő érdeklődést a sajtó az ASEAN csúcsértekezlet iránt, csupán néhány cikk emlékezett meg az eseményről. A Pakistan Today szerint a legfontosabb döntések között szerepelt az ASEAN Közösség 2045-ös jövőképének (ACV) hivatalos elfogadása és a hozzá kapcsolódó stratégiai tervek négy pillérre bontva: politikai-biztonsági, gazdasági, társadalmi-kulturális és összekapcsoltság. Az ACV 2045 egy pragmatikus, 20 éves stratégiai útiterv, amely globális bizonytalanságok közepette iránymutatást ad a régió fejlődéséhez. A The Business Standard kiemelte a csúcstalálkozó potenciálját a külföldi befektetések vonzása és az ASEAN-on belüli kereskedelmi kapcsolatok erősítése terén, különösen mivel a régió továbbra is a világjárvány gazdasági hatásaitól próbál felépülni.
Közel-Kelet
A Saudi Press Agency rövid hírben számolt be a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének 46. csúcstalálkozójáról. A cikk szerint a tagállamok vezetői és képviselői összegyűltek, hogy megvitassák a regionális együttműködés fokozását és a közös kihívások kezelését. A csúcstalálkozó nyitóbeszédében Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnök hangsúlyozta az ASEAN, az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) és Kína közötti geogazdasági együttműködési modell fenntartásának fontosságát. Ezt a modellt a befogadóbb és fenntarthatóbb jövő építésének kulcselemeként jellemezte. A kétnapos csúcstalálkozó célja a regionális integráció erősítése, valamint a térség politikai, gazdasági és biztonsági kérdéseinek kezelése volt. Kulcsfontosságú platformként szolgált a közös fellépések koordinálásához és az együttműködés előmozdításához a növekvő regionális és nemzetközi kihívások közepette.
Az Al Jazeera híradásában kiemelte, hogy a 10 tagú regionális tömb minden idők első háromoldalú csúcstalálkozóját tartotta Kínával és az GCC-vel a gazdasági ellenálló képesség erősítésére irányuló törekvései részeként.
Az Al-Arabiya részletesebben ismertette a csúcstalálkozóval kapcsolatos tudnivalókat. A Bahreinből, Kuvaitból, Ománból, Katarból, Szaúd-Arábiából és az Egyesült Arab Emírségekből álló regionális blokk, valamint az ASEAN és Kína közötti, Malajziában megtartott csúcstalálkozó megnyitásakor Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnök kijelentette, hogy bízik abban, hogy a három fél „egy összekapcsoltabb, rugalmasabb és virágzóbb jövőt tud alakítani az elkövetkező generációk számára” – miután figyelmeztetett, hogy „átmenet van folyamatban a geopolitikai rendben”. Li Qiang kínai miniszterelnök kedden kijelentette, hogy az országa, a délkelet-ázsiai vezetők és az Öböl-menti államok közötti első csúcstalálkozó „válasz az idők hívására” egy geopolitikailag bizonytalan világban. Li a találkozón elmondta, hogy „a változékony nemzetközi helyzet hátterében” a csúcstalálkozó „a regionális gazdasági együttműködés úttörő munkája”. „Ez nemcsak a történelem folytatása, hanem egyben válasz is az idők hívására” – mondta.
A Times of Oman beszámolója szerint Omán küldöttségét a találkozóra Khalifa Ali Al Harthy sejk, a Külügyminisztérium politikai ügyekért felelős helyettes államtitkára vezette. Al Harthy beszédet mondott, amelyben elmondta, hogy az GCC és az ASEAN-országok közötti együttműködés eredményesnek bizonyult az elmúlt néhány évben, különösen a jelenlegi globális kihívások összefüggésében, amelyek nagyobb szolidaritást és közös fellépést igényelnek az élelmezésbiztonság, az energia, a gazdaság és az ellátási láncok területén. Al Harthy megerősítette az Ománi Szultánság azon törekvését, hogy megszilárdítsa kapcsolatait regionális és nemzetközi partnereivel, és együttműködési hidakat építsen az ASEAN-országokkal. Kifejtette, hogy Omán hosszú távú történelmi és tengeri kapcsolatokat ápol az ASEAN országokkal. Megjegyezte, ez hozzájárul a jobb gazdasági, kulturális és fejlesztési integrációhoz. Beszédében Al Harthy kiemelte a palesztin ügy jelentőségét és az összehangolt nemzetközi erőfeszítések fontosságát a Gázai övezetben zajló izraeli pusztítás megállítására, a határátkelőhelyek megnyitására a humanitárius segélyek szállítására, valamint a palesztinok övezetből való kitelepítése elleni határozott fellépésére. Hangsúlyozta továbbá egy igazságos és átfogó béke elérésének fontosságát, amely egy független palesztin állam létrehozásához vezet az 1967-es határok szerint, amelynek fővárosa Al Quds A’Sharqiyah (Kelet-Jeruzsálem).
Oroszország és a posztszovjet térség
Oroszország és a Dél-Kaukázus
Az ASEAN csúcs igen alacsony érdeklődést keltett az orosz és a dél-kaukázusi médiában. Az orosz hivatalos hírportálokon nem jelent meg hír, a Dél-Kaukázusban is csak egy hír jelent meg a témában. Az azerbajdzsáni Report.az az ASEAN mianmari helyzetről szóló nyilatkozatára összpontosított: a blokk vezetői felszólították a polgárháborúban részt vevő feleket a tűzszünet meghosszabbítására, hangsúlyozva az „ötpontos konszenzus” fontosságát a békés rendezés alapjaként. Az orosz BigAsia.ru általánosabb áttekintést adott, hangsúlyozva az inkluzivitás és a fenntarthatóság témáját, a gazdasági kihívásokat, valamint az ASEAN 2045 vízió elfogadását. Az örmény és a grúz sajtó nem reagált az eseményre.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki érdemben nem foglalkozott a maláj fővárosban megrendezett 46. ASEAN- csúcstalálkozójával. Azok az értesülések melyek megjelentek a közép-ázsiai regionális médiában a malajziai eseménnyel kapcsolatban elsősorban a regionális délkelet-ázsiai média angol nyelvű sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései voltak. A héten a közép-ázsiai médiában a híreket az olyan belföldi események határozták meg, mint például a tenge-dollár árfolyam lehetséges változásai, a kazah szállítási potenciál bővítésének perspektívái és az üzbég gazdaság helyzetével kapcsolatos kérdések.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Nagy Angelina, Sárkány László,
Seremet Sándor, Szakáli Máté, Veres Szabolcs