A Sanghaji Együttműködési Szervezet (Shanghai Cooperation Organisation, SCO) 2025-ös csúcstalálkozójának 2025. augusztus 31. és szeptember 1. között Kína adott otthont. Az idei SCO-csúcstalálkozó több szempontból is különösen nagy jelentőséggel bírt, mivel a szervezet 10 tagállamából négy közvetlenül részt vesz vagy részt vett valamilyen forró konfliktusban az elmúlt hónapokban.
Jubileumi esemény
Mint a szervezet közép-ázsiai alapítótagjainak – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán – elnökei is részt vesznek majd a Kínában megrendezésre kerülő éves ülésen. Közülük például a kazah elnök, Kassim-Zhomart Tokayev 2025. augusztus 30. és szeptember 3. között négynapos hivatalos látogatáson is részt vesz Kínába Xi Jinping elnök korábbi meghívásának eleget téve, amely során a két ország elnöke a kazah-kínai stratégiai partnerség elmélyítéséről fog tárgyalni.
Miért Tianjin? Stratégiai választás
Egyes elemzők Tianjint a kínai Övezet és Út kezdeményezés (Belt and Road Initiative, BRI) stratégiai központjának tartják, kiemelve, hogy a város a kezdeményezés tengeri és szárazföldi útvonalak találkozási pontján fekszik, emellett pedig a Kína–Mongólia–Oroszország kereskedelmi folyosó kiindulópontja, és kulcsfontosságú láncszeme a Kínát, Közép-Ázsiát és Európát összekötő úgynevezett új eurázsiai szárazföldi hídnak is.
Kik vettek részt a tiencsini csúcstalálkozón?
Az idei találkozó a szervezet 25. évfordulója keretében megvalósuló esemény volt, amely a megalakulása óta a legnagyobb SCO-csúcstalálkozó is egyben. A jubileumi csúcstalálkozó pedig több mint 20 ország vezetőjének részvételével került megrendezésre, melyen több nemzetközi szervezet képviselője is jelen volt. Mindazonáltal a találkozót több dolog miatt is különösen nagy nemzetközi figyelem kísérte. Ugyanis a kínai SCO csúcstalálkozó volt az első esemény, melyen Narendra Modi indiai miniszterelnök hét év után először látogatott el Kínába. Emellett Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett a találkozón egy négy napos hivatalos munkalátogatás keretében, mintegy viszonozva a kínai elnök májusi moszkvai látogatását. Ugyanakkor a tiencsini eseményen az SCO tagállamainak vezetői mellett jelen voltak Törökország, Malajzia, Indonézia, Mongólia, Azerbajdzsán, Örményország, Türkmenisztán és több más ország elnökei is.
Közép-Ázsiai várakozások
A szervezet közép-ázsiai tagjai számára az SCO 25. évfordulójának ülése várakozásokkal teli, mivel a tianjini csúcstalálkozó előtt több kérdés is felmerül. Az első az, hogy a tagállamok egymásnak ellentmondó érdekei, „nézeteltérései” (India és Pakisztán) ellenére képesek-e konszenzust elérni egy közös nyilatkozatban. Második, hogy a változó geopolitikai és világgazdasági környezetben a szervezet képes-e, képes lehet e aktívan valódi intézményesített rendszer működésére és a szervezet képes lesz-e túllépni a szimbolizmuson annak érdekében, hogy az eddigieknél is komolyabb tartalommal töltse meg működését, melyre, ha el akarja érni a regionális stabilitás előmozdításának célját, akkor nagy szükség van intézményi reformokra.
Közép-Ázsia szerepe a csúcstalálkozót követően
A csúcstalálkozó ideje alatt mind az öt közép-ázsiai ország elnöke Pekingben tartózkodott. Emellett mind az öt ország vezetőjének sikerült kétoldalú találkozót folytatnia Xi Jiping kínai elnökkel és más kínai vezető politikusokkal is. Mindazonáltal majdnem mindegyik közép-ázsiai ország elnökével Vlagyimir Putyin orosz és Narendra Modi Indiai elnök is személyes megbeszéléseket folytatott Tiencsinben. Emellett a kínai tartózkodásuk ideje alatt az összes közép-ázsiai ország elnökének sűrű programja volt. Például Kassim-Jomart Tokajev kazah elnök találkozott a Huawei, a China National Nuclear Corporation (CNNC), a China National Petroleum Corporation (CNPC) és más kínai vállalatok vezetőivel, Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök pedig több tucat kínai üzleti vezetővel és autóipari képviselővel folytatott tárgyalásokat, amely események mintegy előszelei lehetnek egy második hullámú kínai tőkebeáramlásnak Közép-Ázsiába (az első ilyen jellegű tőkebeáramlás 2023 után kezdődött).
Mindazonáltal a csúcstalálkozó végén a résztvevők egy 24 dokumentumból álló csomagot fogadtak el, amelyek célja a biztonsági, gazdasági és kulturális együttműködés elmélyítése a szervezet tagországai között. Emellett kiadásra került egy mérföldkőnek számító közös, úgynevezett Tiencsini-nyilatkozat is, valamint a SCO új fejlesztési stratégiája 2035-ig. Itt érdemes megjegyezni, azt is, hogy a most aláírt dokumentumok a 2022-es szamarkandi SCO-csúcstalálkozón hozott döntésekre épülnek, amelyek meghatározzák a szervezet működésének irányvonalát a következő évtizedre.
A közép-ázsiai országok szempontjából ugyanakkor a Tiencsini-nyilatkozat aláírása és a benne foglaltak azért is különösen fontosak, mivel a nyilatkozatban foglaltak már nemcsak szóban, hanem írásban is meghatározzák és kiemelik – inkább kijelentik – , hogy „Közép-Ázsia a Sanghaji Együttműködési Szervezet központi területe”, és hogy a szervezet „támogatja a közép-ázsiai országok erőfeszítéseit a béke, a biztonság és a stabilitás fenntartása érdekében saját országukban és a régióban”. A nyilatkozatban ezen módon megfogalmazott megállapítások azért is kiemelhetőek, mivel eltérnek (tartalmában és kontextusában is) a szervezet által korábban kevés szerepet kapott Közép-Ázsiával kapcsolatban.
Közép-Ázsia országainak érdekei végigszövik a Tencsini- nyilatkozatot, a terrorizmus elleni küzdelemre és a kábítószer-kereskedelemre, valamint a gazdaságfejlesztésre vonatkozó részekben.
Mindazonáltal bizonyos mértékben a közép-ázsiai államok számára az SCO a Kínával való kapcsolatok elmélyítésének és az Oroszországgal való kapcsolatok egyensúlyának fenntartására szolgáló szervezet, amely Kína és Oroszország segítségével összeköti Közép-Ázsiát más közösségekkel és piacokkal, és olyan platform, ami biztosítja a közép-ázsiai államok számára, hogy hangot adjanak véleményüknek.
Ugyanakkor a tiencsini SCO-csúcstalálkozó rámutatott Kína diplomáciai és gazdasági aktivitására és közép-ázsiai országokkal kapcsolatban szinte minden területen meglévő jelenlétére. Az a lépés pedig, hogy Kína Üzbegisztán után Kazahsztánnal is „minden időjárás közötti” stratégiai partnerséget kötött kínai értelmezésben egy gazdaságstratégiai szövetség is, amilyen együttműködés csak e két ország számára fogalmazódott meg. Emellett a kétoldalú kínai-üzbég és kínai-kazah tárgyalások során létrejött közös kezdeményezésekről és több milliárd dolláros új projektfinanszírozásról szóló megállapodásokkal Peking jelezte szándékát, hogy a globális változások közepette jelentősen szeretné megerősíteni kapcsolatait Közép-Ázsiában.
A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs