A régi, ideológiai törésvonalak eltűnésével és új kereskedelmi kapcsolatok létrejöttével az utóbbi évtizedekben egy új geopolitikai egység kezdett körvonalazódni: Eurázsia. Európa és Ázsia, két kontinensre való osztottsága inkább történelmi-társadalmi konstrukció, hiszen határaik nagy része a szárazföldön van. Összekapcsolásuk elősegíti a térség folyamatos fejlődését és ennek fényében ma már az eddig fennálló atlanti világrend kizárólagossága sem annyira egyértelmű. Az elmúlt években a kínai vezetés egyre inkább magára vállalta a kulcsszerepet a szuperkontinens megteremtésében, és az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés elnevezésű rendkívül ambiciózus fejlesztési projekttel ösztönzi a térség gazdasági integrációját, globalizációját. A mintegy 70 országot felölelő grandiózus vállalkozás implicite a globális politikai és gazdasági rend átalakítását is jelenti. A koncepcióval egy paradigmaváltásnak is szemtanúi lehetünk. A koncepciót tekintve adott esetben nem sok létjogosultsága van annak a bírálatnak, miszerint ez nem több, mint a régmúlt időkhöz való visszatérés, a kínai kezdeményezés sokkal inkább egy új globalizációs hullám legfontosabb elemeként értelmezhető.
Bruno Maçães szavaival élve, Eurázsia napjainkra már egy sokkal mélyebb jelentéstartalommal bír, ugyanis nem csak egy földrajzi egységet vagy történelmi korszakot jelöl. A világ öt legnagyobb gazdasága közül négy hamarosan ezen a kontinensen helyezkedik majd el, és a 21. században nem egy új központ kialakulásának lehetünk szemtanúi, hanem a nyugati és ázsiai pólusok közötti kiegyensúlyozott világ létrejöttét figyelhetjük meg, amely két pólus a hidegháború időszakával ellentétben mélyen integrálódik.
Habár e kötet olvasói a felemelkedő Eurázsia pénzügyeiről és gazdaságáról olvashatnak, e kiadvány mégis ennél sokkal többet képes nyújtani. Nem csak az új, kialakulóban lévő világrend gazdasági vonásai jelennek meg benne, hanem a szerzők rávilágítanak a modern világunkban uralkodó folyamatok mozgatórugóira és korunk trendjeire. Olyan témákat feszegetnek, amelyek fontos kérdésekre reflektálnak és a hazai tudományos életben mindezidáig kevesebb visszhangot kaptak, de ha korábban mégis értekeztek róluk, akkor biztosan nem az úgynevezett Eurázsia-koncepció szemszögéből tették mindezt.
A könyv első részében szereplő hat tanulmány összességében véve korszerű, releváns és magas színvonalú beszámolót nyújt a kialakulóban lévő új világrend gazdasági vonatkozásairól, amelynek tanulmányozása után egészen más megvilágításba kerülhetnek a kötetben tárgyalt kérdések. A könyv első hat cikke olyan területeket ölel fel, mint például a konnektivitás, amely téma a TEN-T és a közlekedésfejlesztés regionális fejlődésre gyakorolt hatásainak taglalásakor jelenik meg; vagy éppen a kereskedelem és a befektetések témaköre, amely több tanulmányban is hangsúlyos központi szerepet kap (pl. „A délkelet-ázsiai országok és az Európai Unió agrárkereskedelmének a sajátosságai”, az „Összehoz, vagy csak összeköt?”); vagy az elektromobilitási trendek, mely téma elemzésekor a járműiparban végbemenő technológiaváltás szolgáltatja a tanulmány kiindulási pontját; vagy a pénzügyi ágazat megújulása (pl. „Eurázsia pénzügyei – A FinTech ágazat felemelkedése”); vagy éppen a modern pénzügyi megoldások (pl. „kínai jegybankpénz” stb).
A könyv második részének a témája a geopolitikai történések változása. A következő évek és évtizedek legnagyobb kihívásai között meghatározó szerepet fog kapni a technológia fejlődése, a világgazdaság megújulása, a fenntarthatóság felértékelődése. Ám mindezek mellett a geopolitikai környezet átalakulása lehet a legmeghatározóbb eleme azoknak a folyamatoknak, amelyek meg fogják határozni a 21. századot. Az utóbbi évtizedek hegemón hatalmi szereplőinek a legmeghatározóbb kihívója lehet Kína. Ha azonban pontosabban szeretnénk fogalmazni, akkor Eurázsia. A kötet második fejezetének hat szerzőjének öt tanulmánya a 21. századi eurázsiai geopolitikai folyamatoknak az összetettségére világít rá, érintve olyan eurázsiai nagyhatalmakat, mint Kína és Oroszország és elemezve olyan meghatározó geopolitikai célokat, mint a biztonságpolitika. Emellett nem hagyja figyelmen kívül azokat a ma meghatározó gazdasági aktorokat sem, mint a koronavírus járvány hatásai Eurázsiában és a hozzánk földrajzilag közelebb fekvő Közép-Európában.
Jelenleg, amikor az eurázsiai kontinens politikai, gazdasági és technológiai fejlődése új mintákat és formákat ölt, ezen folyamat elemzése interdiszciplináris megközelítést igényel. Éppen ezzel a céllal, az Eurázsia felemelkedéséről szóló diskurzushoz való hozzájárulás érdekében jött létre ez a könyv, amely e folyamat politikai, gazdasági és társadalmi vonatkozásaira helyezi a hangsúlyt.
A teljes tanulmánykötet innen tölthető le: