Az Eurázsia Szemle jelen tematikus száma Dél-Ázsiára fókuszál. Dél-Ázsia túlzás nélkül a legek földje. Egy olyan hallatlanul sokszínű és összetett térség, mely voltaképpen egy kis világot alkot az emberiség nagy közösségén belül. E (nem is annyira) mikrovilág centruma pedig földrajzi, gazdasági, katonai, demográfiai és történelmi megközelítésben egyaránt az Indiai Köztársaság, Földünk hetedik legnagyobb területű és rövidesen legnépesebbnek számító állama.
A fent leírtak nyomán aligha meglepő, hogy az Eurázsia Szemle kiemelt figyelmet szentel az Indiával összefüggő kutatási eredményeknek. Jelen lapszámunkat is ezeknek szenteltük. Szerzői a dél-ázsiai óriás ismert szakértői, akik olyan témákkal ismertetik meg az olvasót, amelyekről Magyarországon nagyon ritkán hallunk. Wilhelm Zoltán az indiai gazdasági fejlődés és az ország fennálló konfliktusainak összefüggéseiben vizsgálja Újdelhi geopolitikai helyzetét. Szenkovics Dezső ezt követően India külpolitikájának korszakolásával hozza közelebb az óriásállam külpolitikai dilemmáit és eredményeit az érdeklődők számára. Tarrósy István még szélesebb kitekintésre vállalkozik, amikor az indiaiak szemében alapvető fontossággal bíró indiai-óceáni térség nyugati lezárását jelentő Afrikába kalauzolja az olvasót. Tanulmánya bemutatja a különböző dél- és délkelet-ázsiai népek afrikai szerepvállalásának lehetőségeit, ezzel pedig a szakirodalomban nagyon ritkán előforduló témát elemez. Kosztur András ugyanakkor egy napjainkban nagyon aktuális témával egészíti ki az India nemzetközi kapcsolatairól rajzolt képet. Újdelhi és Moszkva viszonyára az orosz-ukrán konfliktus 2022 februári, nyílt háborús eszkalációja különös figyelmet irányított. Nagyon is indokolt tehát az orosz-indiai kapcsolatok történetének áttekintése és a jelenlegi háború hatásainak elemzése erre a viszonyrendszerre nézve. Veres Szabolcs a magyar szakirodalom egyik nagy hiányosságát orvosolja az indiai-közép-ázsiai kapcsolatokról szóló művével. Nem vitás, hogy a térség a történelmi időktől fontos szerepet játszik az indiai világképben, a jövőben pedig az eddigieknél élénkebb figyelmet kell szentelnünk neki.
A kül- és biztonságpolitikai elemzések után szerzőink a hallatlanul sokszínű indiai társadalom belső életének egyes aspektusait vizsgálják. Zagyi Nándor számba vesz néhány mély társadalmi konfliktust a jelenkori Indiában, melyek legalábbis erősen árnyalják az elfogadó és békés indiai nemzet régóta létező képét, egyúttal súlyos kérdésekkel terhelik meg az ország jövőjét. Ezt követően Majoros Pál India integrációs törekvéseit emeli vizsgálatának középpontjába, hallatlanul adatgazdag tanulmányában. Szivák Júlia viszont egy könnyedebb témával foglalkozik: a világszerte ismert indiai filmipar átalakulásának folyamatát, illetve okait mutatja be Bollywood, azaz az észak-indiai eredetű, hindi nyelvű filmgyártás válságán keresztül. Végül Lázár Imre bemutat nekünk néhány rendkívüli magyar hölgyet, akikről minden bizonnyal illett volna korábban is hallanunk. Nem csak férfiak voltak ugyanis, akik a 19. század során elkezdték megismertetni Indiát a magyar közvéleménnyel, hanem vállalkozó szellemű hölgyek is, akiknek megfigyelései, hozzájárulásuk a szubkontinensről kialakult korai tudásunkhoz méltatlanul szorultak ki a köztudatból.
Mindezek a témák persze csak kiragadott elemek abból a páratlanul nagy halmazból, amit az Indiával összefüggő kutatási lehetőségek alkotnak. Azzal a reménnyel prezentáljuk őket, hogy az olvasó legalább annyira hasznosan forgatja majd az Eurázsia Szemle ezen tematikus számát, mint amilyen örömmel mi készítettük azt.
A teljes szám, illetve az egyes fejezetek innen tölthetők le: