Az Eurázsia Központ 2025/4. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Az eurázsiai országok részvétele a davosi Világgazdasági Fórumon
Az évente megrendezésre kerülő Világgazdasági Fórumon (WEF) rendezvényeken országok, szervezetek és globális vállalkozások vezetői osztják meg egymással tapasztalataikat, és keresik a megoldásokat a diplomáciai kapcsolatokkal, a gazdasággal vagy az új fejlesztési trendekkel kapcsolatos kérdésekre. A Világgazdasági Fórum fő rendezvénye az évente, idén január 20-24-e között Davosban megtartott gazdasági világcsúcstalálkozó, ahol a legbefolyásosabb politikusok, üzletemberek, értelmiségiek és tudósok vitatkoznak fontos globális kihívásokról. Az alábbiakban az eurázsiai országok részvételét elemezzük a Fórumon a sajtó tükrében.
Kelet-Ázsia
Kína
Kína nem képviseltette magát a legmagasabb szinten a Világgazdasági Fórumon, így a kínai kormány részéről Ding Xuexiang alelnök vett részt a rendezvényen, aki megerősítette Kína elkötelezettségét a multilateralizmus, szabadkereskedelem és a kölcsönösen előnyös és inkluzív fejlődés mellett. A kínai médiumok az idei fórumot párhuzamba állították a 2017-ben tartott találkozóval, amely ugyancsak Donald Trump elnöki ciklusának kezdetén szerveződött, a világgazdaságnak pedig hasonló módon protekcionista tendenciákkal, bizonytalansággal és fragmentációval kellett szembenéznie. Kína ezzel ellentétben változatlanul felelősségteljes hatalomként pozícionálja magát, amely az amerikai bezárkózás és kereskedelmi háború helyett a világgazdaság motorjaként a nyitásban, együttműködésben és minél vállalatbarátabb üzleti környezet megteremtésében érdekelt. Kína így a fórumon való részvételével is azt az üzenetet közvetítette, hogy a kereskedelmi háború fokozódása nem rajta, hanem az Egyesült Államokon fog múlni.
Központi téma volt az a számos gazdasági átmenet is, amelyeken Kína jelenleg keresztülmegy – hagyományosból új típusú növekedésösztönzők felé, magas széndioxid-kibocsátásból környezetbarát fejlődés felé, illetve egyszerűből a fejlett gyártás felé. Kína technológiai vívmányai is nagy figyelmet kaptak, különösen legutóbbi áttörése a mesterséges intelligencia terén a DeepSeek 3.0 nyelvi modellel, amely nemcsak kiemelkedően pontos munkavégzésre alkalmas, hozva a legfejlettebb MI-modellek szintjét, de betanítási költsége is jóval kevesebb. Ez nemcsak Kína vezető szerepét mutatja mesterséges intelligencia terén még a technológiai szankciók ellenében is, hanem a nyílt forráskódú MI-modellek térhódítását is.
Dél-Korea
A dél-koreai kormány részéről Cheong Inkyo kereskedelmi miniszter vett részt a davosi Világgazdasági Fórumon. A belpolitikai instabilitás közepette különösen fontos volt Szöulnak, hogy proaktívan demonstrálja gazdaságának stabilitását és vezető szerepét a technológiai innovációban. Ennek megfelelően Cheong miniszter az esemény farvizén több mint 10 ország és nemzetközi szervezet képviselőivel folytatott bilaterális megbeszéléseket, amelyeken hangsúlyozta, hogy a belpolitikai kihívások ellenére a gazdasági rendszer stabil és biztonságos. Az efféle diplomáciai találkozók a gazdasági partnerek megnyugtatására a dél-koreai stratégia részét képezik a katonai jogrend miatt esetlegesen felmerülő kétségek eloszlatására. Dél-Korea nevében emellett a Világkereskedelmi Szervezet reformját, illetve a multilaterális kereskedelmi rendszer megerősítését is sürgette a növekvő protekcionista tendenciák ellenében, kétségtelenül főként Donald Trump kereskedelempolitikai intézkedéseire utalva, melyek a dél-koreai vállalatokat is igen hátrányosan érintenék.
Számos dél-koreai vállalat is képviseltette magát a fórumon: idén is megjelent például a HD Hyundai alelnöke, Chung Ki-sun, aki bemutatta a Future of Shipyard (FOS) projektet, amely modern technológiákkal, például mesterséges intelligenciával forradalmasítja a dél-koreai hajógyártást. A davosi fórumon továbbá azt is bejelentették, hogy idén december 3-án, Szöulban fogják tartani az első Nemzetközi AI Sztenderd csúcstalálkozót, amely a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségteljes szabályozások létrehozását hivatott elősegíteni. Egyes médiumok ugyanakkor a davosi fórum relevanciájának csökkenését is tárgyalták a dél-koreai üzleti és politikai élet szereplőinek körében, mivel sok vállalatóriás nem, vagy nem a legmagasabb szinten képviseltette magát az eseményen.
Japán
A japán részvétel és sajtótudósítások szerények voltak a davosi fórumról, melynek fő témája Japán számára a világgazdaság kihívásai és a trumpi kereskedelempolitika által keltett bizonytalanságok voltak. Tokiót Ryosei Akazawa Gazdasági és Fiskális Politikáért felelős miniszter képviselte, aki hatékony válságkezelést és a gazdasági ellenállóképesség növelésének fontosságát emelte ki a krízisek sújtotta nemzetközi környezetben.
A legnagyobb figyelmet Takeshi Niinami, a Santury szeszipari vállalatcsoport és az egyik legnagyobb japán üzleti lobbi befolyásos vezetőjének megszólalásai kapták, miszerint a japán vállalatoknak fel kell készülniük az ellátóláncok sokkjaira Donald Trump elnöksége alatt, a negatív politikákat ugyanakkor megpróbálhatják kivédeni azzal, hogy hatásosan bemutatják amerikai befektetéseik pozitív hatásait, illetve ha Japán amerikai gyártmányú fegyverekkel erősíti meg hadseregét.
Dél-Ázsia
India
A World Economic Forum 2025 rendezvényen India jövője komoly figyelmet kapott, így több panel és számos előadó foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a globális bizonytalanságok és a növekvő geopolitikai feszültségek közepette India miként lehet képes fenntartani a növekedést. Ennek megfelelően a rendezvénnyel az indiai sajtó is részletesen foglalkozott, számos cikk jelent meg a témában.
Az „átmeneti lassulás” után a Nemzetközi Valutaalap (IMF) fenntartja 6,5%-os növekedési előrejelzését az előttünk álló évre, hangsúlyozta Gita Gopinath vezérigazgató-helyettes kiemelve, hogy a világ legnépesebb országa a vámok csökkentésével és a globális ellátási láncokba való integráció elmélyítésével további növekedést érhet el. Egyúttal amellett is kiállt, hogy az országnak sokkal nagyobb strukturális reformokra lesz szüksége ahhoz, hogy tovább gyorsítsa a növekedést, és elérje azt a célt, hogy 2047-re 10 billió dollár értékű fejlett gazdasággá váljon.
Az India gazdasági jövőjéről szóló vita túllépett az egyszerű gyártás és a szolgáltatások kettősségén. „A feldolgozóipar és a szolgáltatások kombinációjának kell lennie. Nem lehet „vagy”, „vagy” – „és” kell lennie” – fogalmazott Ashwini Vaishnaw vasúti és informatikai miniszter az India gazdasági tervéről szóló vita során.
Arról is szó esett, hogy India gyakran ünnepelt demográfiai hozadéka kihívássá válhat a megfelelő munkahelyteremtés és képzettségi infrastruktúra nélkül. Jayant Chaudhary, a készségfejlesztésért és vállalkozásért felelős miniszter arról beszélt, hogy évente körülbelül 20-24 millió fiatal lép be a munkaerőpiacra, és 2,5-3 millióan részesülnek képzésben a hosszú távú programok keretében.
Nem kérdés, hogy a technológiai fejlődés, beleértve a mesterséges intelligencia gyors fejlődését is, átformálja a globális munkaerőpiacot. A mesterséges intelligencia készségek iránti kereslet világszerte felgyorsult, és India a beiratkozási számokban vezető országok közé tartozik, a vállalati szponzoráció pedig jelentős szerepet játszik a GenAI-képzés elterjedésének fellendítésében.
Ashwini Vaishnaw uniós miniszter csütörtökön kijelentette, hogy India jelenleg jól átgondolt gazdasági stratégiával rendelkezik, amely segíteni fogja az országot abban, hogy elérje azt az álmát, hogy 2047-re fejlett országgá váljon. A 4 pilléren alapuló stratégia lényege: beruházás, technológia, növekedés, egyszerűsítés. Azt is megjegyezte, hogy India jelenleg havonta körülbelül 1,5 millió hivatalos munkahelyet teremt. A panelbeszélgetésekben a start-up-okról is szó esett. „Ma India talán a világ harmadik legnagyobb start-up ökoszisztémája” – mondta Mohit Bhatnagar a Peak XV Partners-től. „2011-ben talán egyetlen olyan cégünk volt, amelynek az értékelése átlépte a 2 milliárd dollárt. Ma Indiában körülbelül 110 ilyen cég van”. A következő 10 évben India ezen a téren Kínát is megelőzheti.
Az egészségügy India digitális átalakulását bemutató kulcsfontosságú ágazatnak bizonyult. Shobana Kamineni az Apollo Health-től rámutatott, hogy India egészségügyi kiadások 1 százalékról 2 százalékra emelkedtek, ami „nagy változás egy fejlődő ország számára”. Az olyan digitális egészségügyi technológiák, mint a mesterséges intelligencia alapú diagnosztika pedig kritikus kihívásokat kezelnek, és bővítik az ellátáshoz való hozzáférést, különösen a távoli és alulellátott régiókban.
Az ötnapos Világgazdasági Fórum éves találkozójának zárásakor az indiai vezetők elmondták, hogy a világ vezetői jelentős bizalmat mutattak India iránt, és ez a 20 millió rúpiát meghaladó befektetési kötelezettségvállalásokban is tükröződik, amelyek közül Maharashtra kaparintotta meg a legnagyobb, közel 80 százalékos részesedést. Ashwini Vaishnaw uniós miniszter, aki az eddigi legnagyobb indiai küldöttséget vezette, amely öt uniós miniszterből és számos állam vezetőjéből, köztük három főminiszterből állt, azt mondta, hogy a bizalom és a tehetség a legnagyobb tényezők, amelyek a világot Indiába vonzzák.
Pakisztán
Dél-Ázsia többi országa is képviseltette magát a fórumon és alapvetően a saját fejlődésük előmozdítása kapott prioritást. Pakisztán esetében pl. Muhammad Aurangzeb pénzügyminiszter a Világgazdasági Fórumon (WEF) a fejlődő gazdaságok globális adósságproblémáiról folytatott magas szintű megbeszélésen hangsúlyozta Pakisztán elkötelezettségét a fenntartható fejlődés mellett.
Aurangzeb kiemelte a kormányzati kiadások és az adósságszolgálat csökkentésére tett erőfeszítéseket, és megjegyezte, hogy az adósság GDP-hez viszonyított aránya 78%-ról 67%-ra csökkent. „Pakisztán célja, hogy a fenntartható gazdasági növekedés mellett kezelje a növekvő népességszámot, a szegénységet és a környezeti problémákat”. Shehbaz Sharif miniszterelnök ígéretet tett egy erős digitális befektetési ökoszisztéma előmozdítására is, ezáltal csatlakozott ahhoz a globális kezdeményezéshez, amelynek célja a közvetlen külföldi tőkebefektetések ösztönzése az országba.
Délkelet-Ázsia
Az ASEAN együttműködésre és kölcsönös tiszteletre épülő ethosza a világ más részein eluralkodó nacionalista érzelmekkel és politikai ténykedéssel szemben ellenpontként – és enyhülésként – szolgálhat. A békére, mint a gazdaságok – egyéni és közös – fejlesztésének alapjára való összpontosítása segít abban, hogy a térség gyorsan az intelligens korszakba lépjen. Az ASEAN már régóta vonzó befektetési blokknak számít hatalmas, gyorsan fejlődő piacai, fiatal, digitálisan képzett lakossága, természeti erőforrásokban való gazdagsága és erős kulturális identitása miatt. A digitális korszak felkarolásával vitathatatlanul még inkább azzá vált, és most, egy olyan korszakban, amelyet geopolitikai és kereskedelmi ténykedés jellemez, stabilitása a lehetőségek bástyájának tűnik, fejtették ki a Davos 2025 vezetői a panelbeszélgetések során.
Az ASEAN-országok vezetői tisztában vannak ezzel a vélekedéssel, és az idei találkozón eltöltött idejüket arra használták fel, hogy hangsúlyozzák az ASEAN alapértékei iránti folyamatos elkötelezettségüket, valamint a tömbre vonatkozó ambiciózus terveiket. A blokk bővül, és 2024-ben megállapodás született arról, hogy Kelet-Timor a 11. tagországgá válik. Az ország elnöke, José Manuel Ramos Horta is kijelentette, hogy Kelet-Timor fenntartja az ASEAN értékeit: „Elsődleges kötelességünk szomszédjainkkal szemben, hogy megőrizzük a békét az országunkban”.
„Úgy gondolom, hogy az intelligens korszaknak háború nélküli korszaknak kell lennie. A béke korának kell lennie. Konfliktusmentes korszaknak kell lennie. Gazdasági szempontból pedig az átfogó, inkluzív növekedés korának kell lennie.” Ez a gondolat Pham Minh Chính, Vietnám miniszterelnökétől hangzott el, aki a Davosban megrendezett Világgazdasági Fórum éves találkozóján az ASEAN: Erősebbek együtt című ülésen beszélt malajziai kollégájával, Anwar Ibrahimmal és Julie Bishoppal, az ENSZ főtitkárának Mianmarért felelős különmegbízottjával együtt. A miniszterelnök ezzel azt foglalta össze, ami az ASEAN identitásának középpontjában áll: a béke, a biztonság, az együttműködés és a kölcsönös tisztelet. Anwar miniszterelnök „példamutatónak” nevezte a blokk vezetői közötti kapcsolatokat és bizalmat, még a „meglehetősen vitatottnak ítélt” területeken is, elárulva, hogy ezekben az esetekben a megbeszélések „nagyon őszinte, barátságos módon” zajlanak.
A régió vezetői ezt a stabil, konfliktusmentes kontextust kihasználva megfogalmazták a következő évre vonatkozó prioritásaikat. Anwar miniszterelnök szerint a hangsúly az „ASEAN energiahálózatra, az alternatív technológiákra, az egész volt Indokínát, Thaiföldet, Malajziát, Szingapúrt, Indonéziát, a Fülöp-szigeteket és a Sarawakból induló tenger alatti kábelt is magában foglaló energiarendszerre” fog összpontosítani. Második prioritása az összekapcsolhatóság, és eloszlatta a verseny gondolatát, különösen az olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, és ragaszkodott ahhoz, hogy az ASEAN vezetői inkluzív megközelítést alkalmazzanak, és „inkább olyan politikát alakítsanak ki, amely egymás hasznára válik”.
Pham Minh Chính miniszterelnök öt erőterületet sorolt fel, de beszédében arra is felszólította az ASEAN-tagországokat, hogy „ambiciózusabb célokat tűzzenek ki és szélesebb jövőképet”, és a növekedést „a tudományra, a technológiára, az innovációra és a digitalizációra alapozzák”. Számára az ASEAN egy „hihetetlen vitalitású” régió. Megismételte előnyeit, és hangsúlyozta a blokk jelentőségét a világgazdaságban, valamint a hosszú múltra visszatekintő – és folyamatos kísérletezéssel járó – „integrációs keretekkel” kapcsolatos tevékenységét, és a regionális digitális gazdasági keretmegállapodással (DEFA) kapcsolatos jelenlegi munkáját ragyogó példaként használta annak érdekében, hogy a régió digitális gazdaságát 2030-ra megduplázza, és 2 ezermilliárd dollárra növelje.
A miniszterelnök azt is javasolta, hogy a WEF támogassa Vietnámot abban, hogy Ho Si Minh-városban társelnökséget vállaljon egy éves világméretű gazdasági fórum megrendezésében. A WEF a legnagyobb, minden évben Davosban megrendezett éves fórum mellett Kínában, az Egyesült Arab Emírségekben, az Egyesült Államokban és Szaúd-Arábiában is tart egy sor fórumot különböző témákban. Chinh úr ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a WEF a tagvállalatok, szakértők és tudósok összekapcsolása révén támogatni fogja Vietnámot a tudomány és technológia fejlesztésében. Ebből az alkalomból a miniszterelnök tanúja volt a Hanoi Nemzeti Egyetem Klaus Schwab úrnak, a WEF alapítójának és ügyvezető elnökének adományozott díszdoktori cím átadására rendezett ünnepségnek.
Az ASEAN: Erősebbek együtt ülés résztvevői a fentiek mellett kiemelték, hogy mit tud elérni a blokk globális szinten, és itt a Szövetség békéltető funkcióját és pártatlan megközelítését hangsúlyozták. E tekintetben az egyik kiemelt szereplehetőség az ASEAN potenciálja, hogy „hídként” működjön a Kína és az USA közötti kapcsolatokban. José Manuel Ramos Horta elnök úgy beszélt erről, mint a blokk „legjobb szerepéről”, és csodálatát fejezte ki az indonéz elnök, Prabowo Subianto Djojohadikusumo diplomáciai erőfeszítései iránt, akit e feladatra alkalmas internacionalistának nevezett. A hídépítést közelebbről szemlélve a reflektorfény a tagállam, Mianmar kérdésére terelődött. Az ASEAN Mianmarral kapcsolatos hozzáállására a legjobb leírás a pragmatikus – és ezt Anwar miniszterelnök is ösztönözte. Polgári zavargások sújtják az országot, amelyet 2021 óta ismét katonai kormányzat vezet. Ez nem illik az ASEAN ethoszába, és ez problémát jelent a blokk számára. Az ASEAN vezetői 2021-ben béketervet állítottak össze Mianmar számára, de a tárgyalások a kormányzó juntával továbbra is sikertelenek maradtak. Davosban az ASEAN vezetői a bizalomépítés és a konszenzus szükségességét hangsúlyozták, azt sugallva, hogy előrelépés tapasztalható, míg Julie Bishop azt javasolta, hogy a blokk „befolyása a mianmari emberek számára jobb eredményt hozhat”, és hangsúlyozta, hogy az ENSZ továbbra is partner a blokk számára a megoldás elérésének elősegítésére tett erőfeszítéseiben.
Közel-Kelet
Szaúd-Arábia az idei davosi Világgazdasági Fórumon való részvétele során igyekezett felhívni a figyelmet stratégiai projektjeire. Olyan projekteket népszerűsített, mint a Mohammed bin Salman herceg Alapítvány „MiSK” platformja, valamint a NEOM, mely egy új városfejlesztés a Királyság északnyugati részén; és az AlUla kezdeményezés, amelynek célja, hogy az örökség városát globális turisztikai célponttá tegye. Ezek mellett a regionális mesterséges intelligencia hatalommá válásának stratégiáját is bemutatta Davosban.
Mindez a Vision 2030 stratégia része, amely a szaúdi gazdaság diverzifikálását célozza meg. Mohammed al-Dzsadaan szaúdi pénzügyminiszter a Gazdasági átalakulások Szaúd-Arábiában című ülésén elmondta, hogy az olaj GDP-aránya 70%-ról 30-35%-ra esett vissza. Al-Dzsadaan rámutatott arra, hogy a Királyság diverzifikált, és több ágazatot is magában foglal, mint például a turizmus, a technológia és a logisztikai szolgáltatások. Hozzátette, hogy Rijád stratégiai kapcsolatot ápol az Egyesült Államokkal és szoros kapcsolatot Kínával, ami lehetővé teszi számára, hogy áthidalja a két fél közötti szakadékot. A NEOM a Vision 2030 keretében megvalósuló számos nagy projekt egyike, amely hatalmas infrastrukturális beruházásokra és fintech tehetségek vonzására összpontosít a régióból és azon túlról.
A Királyság jelentős összegeket fektet be azon törekvései megvalósításába, hogy globális technológiai központtá váljon, az Abdullah Király Tudományos és Technológiai Egyetem pedig stratégiai partnerségeken és nemzeti projekteken keresztül támogatja az MI-kezdeményezéseket a Nemzeti MI-stratégia részeként. Jack Hidari, a SandboxAQ vezérigazgatója rámutatott, hogy a Királyságot és az Egyesült Arab Emirátusokat olyan országok tapasztalatai inspirálják, mint például Szingapúr, amely a természeti erőforrások hiánya ellenére technológiai innovációra támaszkodott, és ezt a modellt igyekszik a két ország követni.
Az Egyesült Arab Emírségek is sikeresen vett részt vettek a 2025-ös davosi Világgazdasági Fórumon. H. H. Sheikha Latifa bint Mohammed bin Rashid Al Maktoum, a Dubai Kulturális és Művészeti Hatóság (Dubai Kultúra) elnöke vezetésével az Egyesült Arab Emírségek delegációja, amely az idei év legnagyobb delegációi közé tartozik Davosban, aktívan részt vett a kulcsfontosságú globális kihívásokkal foglalkozó megbeszéléseken és a nemzetközi együttműködések lehetőségek feltárásában. Az „Együttműködés az intelligens korban” fórum erős visszhangot kapott az Egyesült Arab Emírségek fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségével kapcsolatban, valamint azzal, hogy a fejlett technológiát a fejlesztési erőfeszítéseket hajtó, átalakuló megoldások kiaknázására összpontosítja. Az Invest Qatar pavilon is figyelemre méltóan debütált és az innováció és a nemzetközi szerepvállalás élénk platformja lett. A pavilon nemzetközi iparági vezetőket, befektetőket és kulcsfontosságú érdekelt feleket hívott össze, hogy felfedezzék Katar dinamikus üzleti ökoszisztémáját és változatos befektetési lehetőségeit, megerősítve ezzel Katar vezető szerepét a fenntartható gazdasági növekedés előmozdításában.
A magas szintű bahreini delegációt Őfelsége Shaikh Isa bin Salman bin Hamad Al Khalifa, az Oktatási Jótékonysági Tröszt kuratóriumának elnöke Isa bin Salman és a szervezet igazgatótanácsának elnöke vezette. A fórum során Őfelsége a delegációval együtt kétoldalú találkozókon, kerekasztal-beszélgetéseken és magas szintű stratégiai üléseken vett részt, hogy kiemelje Bahrein kezdeményezéseit és előrehaladását a gazdasági diverzifikáció, a fenntarthatóság és az innováció terén. A delegáció tagjaként Noor bint Ali Alkhulaif a „Leaders for a Sustainable MENA: Climate, AI, and Finance” című szekción kihangsúlyozta a Közel-Kelet energiaátmenetét és a fenntarthatóság integrálását a gazdasági menetrendjébe.
Az Ománi Szultánság pavilonja stratégiai nemzetközi platformot biztosított a nemzeti sikerek, valamint a folyamatban lévő gazdasági, technológiai és társadalmi fejlődés bemutatására. Kiemelte a jelenlegi és jövőbeli főbb projekteket, valamint a fenntartható befektetési lehetőségeket, megerősítve Omán pozícióját a Közel-Kelet gazdasági és környezeti átalakulásában. Omán részvétele az Oman Vision 2040, a széles körű fenntarthatóság biztosítását célzó nemzeti ütemterv keretében elért fejlődést kívánta kiemelni. Legfontosabb céljai közé tartozik a közösségi részvétel előmozdítása, a nők és fiatalok szerepének erősítése, a magánszektor és a vállalkozók támogatása, valamint a gazdasági diverzifikációra és innovációra összpontosító átfogó fejlődés felgyorsítása.
Shaybani Szíria új külügyminisztere egy rendkívüli ülésen beszélt Davosban, amelyet Tony Blair volt brit miniszterelnök moderált. Hangsúlyozva az Aszad-rezsim Szíriával szembeni szankcióinak feloldásának fontosságát, Shaybani azt mondta, reméli, hogy olyan gazdasági erők nyomdokaiba léphet, mint Szingapúr és Szaúd-Arábia, mivel országa lassan megkezdi az újjáépítési folyamatot a közel 14 éves polgárháború után.
Posztszovjet térség
Oroszország
Az orosz sajtó érthető módon kevés pozitívummal illette a Fórumot. A legnagyobb hangsúly a fórum súlyának elveszítésén, valamint annak elfogultságára került. Oroszország ugyanis ismét nem vesz részt a fórumon, de a szervezők érthető okokból meg sem hívták. Szergej Garmonin svájci orosz nagykövet még a rendezvény előtt azt nyilatkozta, hogy Moszkva nem dramatizálja a helyzetet, és nem tekinti veszteségnek. Megjegyezte, hogy az Alpokban tartott nagyfórumok, mint amilyen a davosi is, gyakran hatástalannak bizonyulnak. Szerinte Oroszország a valós kilátásokkal rendelkező nemzetközi formátumokra, köztük a BRICS-re fog összpontosítani. Hangsúlyozta, hogy a BRICS vezetőinek októberi kazanyi csúcstalálkozója bizonyította jelentőségét és konkrét eredményeket hozott a nemzetközi politikában és gazdaságban.
Dél-Kaukázus
Az azerbajdzsáni médiumok a davosi Világgazdasági Fórummal kapcsolatban a legtöbb hírt az azeri méltóságok részvétele kapcsán közölték. A legtöbb figyelmet Lejla Alijeva, az elnök feleségének részvétele kapta. Aliyeva a Fórum keretén belül a „Fenntarthatóság felgyorsítása innováción és együttműködésen keresztül” rendezvényen szólalt fel. Felszólalásában a Kaszpi-tenger környezetvédelmi problémáit vitatta meg, különös tekintettel a vízszint elmúlt 10 éve tartó csökkenésére. Hangsúlyozta a Kaszpi-tenger, mint a világ legnagyobb tava stratégiai jelentőségét és a regionális környezeti fenntarthatóságra gyakorolt hatását. Beszélt a Kaszpi-tengeri Kutatóközpontról, amelyet a környezeti problémák tudományos nyomon követésére és megoldások kidolgozására hoztak létre. Aliyeva mellett megemlítik Mikail Jabbarov gazdasági miniszter találkozását Ashley Johnsonnal, az amerikai Planet Labs PBC pénzügyi igazgatójával és műveleti igazgatójával. A találkozó során a felek megvitatták az innovatív megoldások fontosságát az energetika, az ökológia és a vállalkozói szellem területén, valamint az együttműködési lehetőségeket.
Az örmény sajtóban Nikol Pasinyan miniszterelnök részvétele kapott figyelmet. A beszámolók szerint Pasinyán több panelbeszélgetésen is részt vett és találkozókat tartott nemzetközi partnerekkel. Résztvételének fő csapásvonala Örményország nemzetközi partnerekkel való együttműködése és a svájci örmény közösséggel való találkozó volt.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtójóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki érdemben nem foglalkozott a 2025. január 20 és 25 között a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórummal. A hír ugyan szerepet kapott, a közép-ázsiai médiában, mint a globális politikai jelenleg legmeghatározóbb eseménye, azonban ezek hírek az angolszász (elsősorban az amerikai), német vagy orosz nyelvű sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései voltak.
Ugyanakkor mindegyik közép-ázsiai ország sajtójában Donald Trump, amerikai elnöknek davosi fórumon elhangzott kijelentései napirendre kerültek, igaz ezek az anyagok is elsősorban az európai médiából átvett anyagok fordításai, összegzései voltak. A négynapos világgazdasági fórumon történt hírek mellett a közép-ázsiai médiában a híreket az olyan belföldi események, mint például a tenge-dollár árfolyam lehetséges változásai, vagy az üzbég gazdaság helyzetével kapcsolatos kérdések dominálták.
Összességében elmondható, hogy a közép-ázsiai média a Davosban meredezett Világgazdasági Fórummal kapcsolatban jelentősen nem foglalkozott. Az elmúlt héten a regionális nyomtatott és online közép-ázsiai sajtó sokkal jobban fókuszált azokra a regionális eseményekre, ülésekre belpolitikai eseményekre és katasztrófákra, melyek a régió rövid és hosszútávú jövőjét szorosan érintik.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Nagy Angelina, Sárkány László,
Seremet Sándor, Szakáli Máté, Veres Szabolcs