Az Eurázsia Központ 2025/16. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Miként jelent meg az eurázsiai sajtóban Xi Jinping kínai elnök
délkelet-ázsiai körútja?
A kínai elnök idei első, három országot érintő, Délkelet-Ázsiában tett körútja az értékelések szerint számos eredményt hozott. Kína ugyanis több területen államközi egyetértésre jutott Vietnámmal, Malajziával és Kambodzsával, amit a több mint 100 együttműködési dokumentum aláírása is bizonyít. Az alábbiakban a körút eurázsiai visszhangját szemlézzük.
Oroszország
Oroszország egyik legrégebbi online is elérhető gazdasági fókuszú lapja, a Kommersant hosszabb elemzésben vizsgálta Xi Jinping útját, azon belül leginkább Vietnámra összpontosított. A cikkben kiemelték az út pozitív hatását a Vietnám és Kína kétoldalú kapcsolataira: közel 40 megállapodás aláírására került sor, emellett Xi kifejezte Kína hajlandóságát három határon átnyúló vasútvonal megépítésére Vietnám északi részén, és üdvözölte az országba irányuló megnövekedett vietnámi exportot, valamint az 5G, a mesterséges intelligencia és más új technológiák terén folytatott együttműködést. Mindazonáltal az orosz elemzés szerint Vietnám lehetőségei igen korlátozottak, hiszen az ország 2025 első negyedévében közel 30 milliárd dollárnyi árut importált Kínából, de 31 milliárdnyit exportált az USA-ba. Arról, hogy Vietnám jelentős mennyiségű kínai terméket exportál az USA-ba „Made in Vietnam” brand alatt Washingtonban is tudják. Hasonló helyzetben van Malajzia is, amelynek kiemelten fontos a semlegesség fenntartása, ugyanis közel egyenlő mértékben függ Kínától és az Egyesült Államoktól. Nem meglepő, hogy Xi pont most, 12 évvel utolsó látogatása után utazott Kuala Lumpurba.
Ennek értelmében mind Vietnámnak mind Malajziának óvatosan kell egyensúlyoznia, hogy megtartsa szoros gazdasági kötelékeit Kínával, de el is tudja kerülni az amerikai vámokat. Még Kambodzsának is meg kell fontolnia a lépéseit, az orosz cikk szerint, ugyanis Kambodzsa amerikai exportja az ország GDP-jének 25%-át teszi ki. Ezért Trump vámjai a 750 ezer embert foglalkoztató kambodzsai ruhaipar tönkretételével fenyegetnek. A cikk szerzője szerint a nehézségek ellenére Peking nem adja fel, és továbbra is igyekszik majd egy Amerika-ellenes frontot kialakítani az egyre fokozódó kereskedelmi háborúban. Nem kizárt, hogy ebbe az olyan hagyományos amerikai szövetségeseket is megpróbál bevonni, mint a Fülöp-szigetek és az EU.
Kína
A kínai média – nem meglepő módon – nagy figyelemmel követte Xi Jinping ötnapos délkelet-ázsiai körútját, amelynek a látogatások kontextusa, a trumpi védővámok bejelentése és a világkereskedelmi rendszer instabilitása és átalakulása is kiemelt fontosságot kölcsönzött. A kínai állami Global Times cikkében olvasható, hogy Peking a jószomszédi viszonyok, az ázsiai regionalizmus, az összekapcsolt fejlődés és a szomszédi szinergiák erősítésének jelszavaival fémjelezte az elnök látogatásait. A kínai médiumok nagy részletességgel tudósítottak a látogatások mozzanatairól Vietnámban, Malajziában és Kambodzsában, kiemelve a bilaterális kapcsolatok eddigi eredményeit és a találkozókon lefektetett célkitűzéseket. A körútról született beszámolók nyomatékos elemét képezte a kínai és az amerikai külpolitikai és külkereskedelmi stratégiák szembe állítása. A cikkek hangsúlyozták, hogy míg az USA az unilateralizmus és a protekcionizmus jegyében, kizárólag saját érdekeit nézve – kínai szakértők szerint azt is rosszul megítélve – a multilaterális világkereskedelmi rendszert romboló intézkedéseket hoz és megrendíti a belé vetett bizalmat, addig Kína a multilateralizmust, a kiszámítható, megbízható, békés és kölcsönösen előnyös partnerségek, illetve a nemzetközi jogot és normákat figyelembe vevő nemzetközi rendszer építésén dolgozik.
Japán
Xi körútja a japán médiumokban is figyelmet kapott. A leíró jellegű hírközlések, tudósítások mellett jelentek meg olyan írások is a médiában, amelyek a délkelet-ázsiai látogatások szimbolizmusát, illetve az amögött húzódó stratégiai kalkulációkat elemezték. A cikkek észrevételezték a körút időpontjának jelentőségét, kiemelve, hogy az „America First” jelszava alatt végrehajtott vámpolitika eszkalációja közepette a cél, hogy az ázsiai politikai architektúra ázsiai érdekek és akarat szerint fejlődjön, most még erősebben rezonálhat majd, és még látványosabb, ahogy az amerikai protekcionizmussal szemben Kína a körút keretében saját magát megbízható, kiszámítható (kereskedelmi) partnerként prezentálja. A The Japan Times a látogatásokat úgy értelmezte, hogy Kína igyekszik szembeszállni az amerikai nyomással, amely az államokat a Kínával való kereskedelmi kapcsolatok limitálása felé akarja szorítani. A Yomiuri Shimbun szerkesztőségi cikke szerint Peking célja Xi látogatásával, hogy a maga oldalára állítsa az egyoldalú amerikai büntetővámok által különösen érintett államokat, és megállapítja, hogy a régió az amerikai-kínai versengés egyik fő színtere lehet.
Dél-Korea
Xi Jinping körútját a dél-koreai médiumok is figyelemmel követték. A látogatások mozzanatairól való tényszerű beszámolók mellett számos olyan írás is napvilágot látott, amelyek a körút jelentőségét elemezték az amerikai-kínai versengés és kereskedelmi háború fokozódásának kontextusában. Bizonyos cikkek a délkelet-ázsiai utat a régió geopolitikai környezetének változásaként, Kína növekvő befolyásának jeleként értelmezték az amerikai befolyás csökkenése közepette. A Hankyung Business Magazine cikke mosolyoffenzívának nevezte a körutat, megállapítva, hogy a vámokkal kezdődő amerikai-kínai versengés globális hegemóniaversenybe csap át, ahol Kína kihasználja az amerikaiak által hagyott vezetési vákuumot. A Korea International Trade Association cikke a délkelet-ázsiai államok dilemmáit, a kereskedelmi háború közepébe csöppenést illető félelmeit taglalta, Xi útját úgy értelmezve, mint Amerika-ellenes kampányt, mely során szövetségeseket biztosít be magának a trumpi vámok ellenében. Az elemzés következtetése szerint a délkelet-ázsiai országok nem akarnak oldalt választani és megpróbálnak egyensúlyozni politikai és gazdasági számításaiknak megfelelően – amely stratégiával Dél-Korea is tud azonosulni.
India
Xi Jinping körútja az indiai sajtóban fontos diplomáciai kezdeményezésként jelent meg, amelynek célja Kína befolyásának megerősítése a régióban. Az indiai média kiemelte az utazás regionális geopolitikai következményeit, különösen Kína szomszédos országokkal való kapcsolatait illetően, az Indiával fennálló feszültségek közepette. A jelentések azt közvetítették, hogy Xi látogatásának célja a kereskedelem és az együttműködés fokozása volt, különösen az olyan kezdeményezéseken keresztül, mint az Övezet és Út megaprojekt. Elemzők aggodalmakat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy Kína egyre mélyülő jelenléte hogyan szoríthatja háttérbe India befolyását Délkelet-Ázsiában, amely régió történelmileg jelentős Újdelhi számára. A Xi és a délkelet-ázsiai vezetők közötti megbeszéléseket úgy jellemezték, hogy Kína stabilizáló erőként pozícionálta magát a globális bizonytalanságok közepette, szembeállítva megközelítését a biztonsági kérdésekre összpontosító amerikai megközelítéssel. A narratíva kitért az USA és Kína közötti versenydinamikára is az ázsiai-csendes-óceáni térségben, Xi látogatását pedig úgy értelmezték, mint Kína ázsiai vezető szerepének megszilárdítására irányuló stratégiai erőfeszítést. Összességében az indiai sajtó az utazást a regionális partnerségek megerősítését célzó, kiszámított lépésként ábrázolta, miközben kiemelte, hogy Indiának e fejlemények fényében újra kell értékelnie stratégiai jelenlétét Délkelet-Ázsiában.
Pakisztán
Dél-Ázsia többi országában kisebb figyelemben részesült az esemény a média részéről, többnyire a nemzetközi hírügynökségek tudósításait vették át. A pakisztáni The Dawn például arról írt, hogy Xi felszólította Vietnámot, Malajziát és Kambodzsát, hogy szálljon szembe a „hegemonizmussal” és a „protekcionizmussal”, miközben újabb infrastrukturális befektetésekről és gazdasági együttműködésről állapodtak meg. A Pakistan Today cikke pedig Xi vietnámi látogatásával kapcsolatban kiemelte, hogy a két ország idén ünnepli diplomáciai kapcsolatainak 75. évfordulóját. Ennek alkalmával a kínai elnök szorosabb többoldalú együttműködésre szólított fel a nemzetközi rendszer védelme érdekében, amelynek középpontjában az Egyesült Nemzetek Szervezete áll, és a többpólusú világ megvalósítását szorgalmazta. A tárgyalások során a vietnámi kormány ígéretet tett arra, hogy felgyorsítja a két országot összekötő három vasúti projekt előrehaladását. Ezek közé tartozik a 8,4 milliárd dolláros határon átnyúló vasútvonal, amely az északi határ menti Lao Cai várost fogja összekötni Hanoival és Haiphong kikötővárossal.
A bangladesi Dhaka Tribune kiemelte, a kínai elnök nyilatkozatát, mely szerint Kína reméli, hogy újabb „50 aranyév” kezdődik a Malajziával fenntartott kétoldalú kapcsolatokban, utalva arra, hogy Kína és Malajzia tavaly ünnepelte diplomáciai kapcsolatainak 50. évfordulóját.
A Maldív-szigeteki Mid-Day szerint Kína regionális erőfeszítései arra is szolgálnak, hogy elhatárolódjon az USA globális kereskedelemmel kapcsolatos megközelítésétől, amely a kritikusok szerint kényszerítő és öncélú. Vietnám, amely bonyolult kapcsolatot ápol Kínával és az Egyesült Államokkal egyaránt, kényes helyzetbe került a kereskedelmi háború közepette, mivel az Egyesült Államok azzal vádolja, hogy a kínai export csatornájaként szolgál.
Délkelet-Ázsia
Délkelet-Ázsia vezető sajtótermékei kiemelt helyen tárgyalták a Xi Jinping kínai elnök délkelet-ázsiai körútjának előkészületeit és menetét. A kínai elnök Vietnámba, Malajziába és Kambodzsába tett, a kínai tisztviselők által „kiemelkedő jelentőségűnek” minősített nagyszabású körúttól a fogadó országok újságírói előzetesen jellemzően azt várták, hogy a kétoldalú kapcsolatok erősítésére fog törekedni a kereskedelmi és vámháború eszkalálódása közepette, hiszen Kínát és a délkelet-ázsiai térség országait is különösen súlyosan érintették az április 2-án az amerikai elnök által bejelentett „kölcsönös” vámok.
Xi elnök legutóbb decemberben járt Vietnámban, de Kambodzsába és Malajziába már kilenc, illetve 12 éve nem utazott. Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerint a malajziai látogatás „fontos mérföldkő” a két ország számára, Kambodzsát pedig „vasszilárd barátnak” nevezte. A kétnapos vietnámi állami látogatása során pedig Vietnám és Kína közös nyilatkozatot adott ki az átfogó stratégiai együttműködési partnerség további elmélyítéséről és a közös jövőjű, stratégiai jelentőségű vietnámi-kínai közösség építésének előmozdításáról. A két vezető abban is megállapodott, hogy több területen is megerősítik az államközi együttműködést, beleértve egy vasúti együttműködési bizottság létrehozását a vietnámi és a kínai kormány között. To Lam, a Vietnámi Kommunista Párt főtitkára azt kérte, hogy Kína erősítse meg Vietnámmal az együttműködést a digitális átalakulás, valamint a tudomány és technológia terén, és tegye azt a vietnámi-kínai kapcsolatok egyik legfontosabb elemévé; mozdítsa elő a kiegyensúlyozottabb kereskedelmet; összpontosítson a vietnámi projektek megvalósítására; és támogassa Hanoit és a nagyobb városokat a légszennyezés kezelésében. Lam arra is kérte Vietnámot és Kínát, hogy tartsák fenn a stratégiai cserekapcsolatokat és erősítsék meg az együttműködést a létfontosságú területeken: a külügyek, a védelem és a biztonság terén. A stratégiai közlekedési infrastruktúrákkal kapcsolatos összeköttetések fokozását, a kölcsönökre, a technológiaátadásra és a személyzeti képzésre vonatkozó legjobb ajánlatok biztosítását, valamint a Lao Cai-Hanoi-Hai Phong vasúti projekt előrehaladásának biztosítását is kérte.
A kínai elnök Hanoiból Kuala Lumpurba utazott tovább. „Remélem, hogy ezzel a látogatással tovább mélyíthetjük hagyományos barátságunkat, erősíthetjük a kölcsönös politikai bizalmat, előmozdíthatjuk a modernizációs együttműködést, elősegíthetjük a civilizációk közötti kölcsönös tanulást, és új magasságokat érhetünk el a közös jövőjű kínai-malajziai közösség fejlesztése terén” – fogalmazott az elnök a Kuala Lumpur-i kínai nagykövetség által kiadott angol nyelvű nyilatkozatban. A malajziai állami látogatásának második napján tartott üdvözlő vacsorán pedig Xi elnök hangsúlyozta az egység fontosságát az „ázsiai család” közös jövőjének megőrzésében. „A globális sokkhatásokkal és a gazdasági globalizáció kihívásaival szemben Kína és Malajzia együtt fog állni a regionális országokkal, hogy szembeszálljanak a geopolitikai rivalizálás és a blokkalapú konfrontáció, valamint az egyoldalúság és a protekcionizmus visszahatásával”. Megjegyzéseihez csatlakozott Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnök, aki dicsérte Kína kifelé irányuló megközelítését, szembeállítva azt a máshol tapasztalható, befelé irányuló rivalizálással. „Bizonyos területeken a szabályokon alapuló rend a feje tetejére állt – a párbeszéd átadta helyét a követeléseknek, a vámokat féktelenül vetik ki, az együttműködés nyelvét pedig fenyegetések és kényszerítés fojtja el… Amit ma látunk, az nem a globalizáció hiányosságainak őszinte számbavétele, hanem a visszatérés gazdasági törzsiségbe. A piacra jutást fegyverként használják. Ami egykor a közös növekedés multilaterális szövetsége volt, most az önkényes megszakítások és az egyoldalú szeszélyek súlya alatt meghajlik.” A kormányfő Kínát „racionális, erős és megbízható partnernek” ismerte el az amerikai vámok okozta globális bizonytalanság közepette.
Malajzia után a kínai elnök Phnom Penhben tesz egy történelmi jelentőségű kétnapos állami látogatást, amelynek célja a Kambodzsa és Kína közötti, már amúgy is szoros kapcsolatok megerősítése. A látogatás során a felek várhatóan számos kétoldalú megállapodást írnak alá, ami új fejezetet jelent a kambodzsai-kínai kapcsolatokban. A megállapodások részleteit azonban hivatalosan még nem hozták nyilvánosságra. Az ősi tengeri selyemút mentén fekvő Kambodzsa ugyanakkor az első országok között volt, amelyek csatlakoztak az Övezet és Út kezdeményezéshez. Vezetői az elmúlt években részt vettek minden Övezet és Út Nemzetközi Együttműködési Fórumon. Az évek során a BRI kulcsfontosságú kambodzsai projektjei gyümölcsöző eredményeket hoztak: a Sihanoukville-i különleges gazdasági övezet (SSEZ) több mint 200 nemzetközi vállalkozást és intézményt vonzott, és 32 000 munkahelyet teremtett; Kambodzsa első gyorsforgalmi útja, a Phnom Penh-Sihanoukville gyorsforgalmi út a két város közötti utazási időt több mint öt óráról kevesebb mint kettőre csökkentette; a Siem Reap Angkor nemzetközi repülőtér hozzájárult Kambodzsa turizmusának fellendüléséhez, és tavaly év végéig 17 útvonalat létesített. A kínai elnök a Kína és Kambodzsa közötti együttműködés átfogó megközelítését szorgalmazza. Ezért hangsúlyozta többször is a kétoldalú „gyémánt hatszög” együttműködési keret fontosságát, amely hat fő területet foglal magában: politika, termelési kapacitás, mezőgazdaság, energia, biztonság és emberek közötti cserekapcsolatok.
Közel-Kelet
Az Al Jazeera beszámolt arról, hogy Xi Jinping malajziai látogatása egy személyes üzenetet közvetít, miszerint Peking megbízhatóbb kereskedelmi partner, mint az Egyesült Államok a Washingtonnal vívott heves kereskedelmi háború közepette. A kínai elnök kedden este érkezett a fővárosba, Kuala Lumpurba, ami 2013 óta az első malajziai látogatása. Vietnámból repült át Hanoiba, ahol több tucat kereskedelmi együttműködési megállapodást írt alá a mesterséges intelligenciától a vasútfejlesztésig számos területen. Xi ismertette, hogy a „magas szintű stratégiai együttműködés” elmélyítése jót tesz Kína és Malajzia közös érdekeinek, valamint a régió és a világ békéjének, stabilitásának és jólétének. A kínai elnök három országot érintő körútjának üzenete az, hogy Peking Délkelet-Ázsiának jobb barátja, mint Donald Trump amerikai elnök kíméletlen kormányzata. A tíztagú Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) számos országa elégedetlen a velük szembeni bánásmóddal, miután az Egyesült Államok hatalmas vámokat vetett ki a világ országaira.
Ezen eseménnyel kapcsolatban az Al Khaleej tájékoztatta az olvasóit arról, hogy Kína és Malajzia megerősítette a béke és stabilitás fenntartásának fontosságát a Dél-kínai-tengeren – közöle a két elnök közös nyilatkozatukban csütörtökön, a kínai elnök hivatalos látogatásának végén. A két ország megújította elkötelezettségét az ENSZ, a Kereskedelmi Világszervezet, az Egészségügyi Világszervezet és a BRICS-csoport keretében folytatott együttműködés fokozása iránt. A Közel-Kelettel kapcsolatban ismertették, hogy Gáza „Palesztina földjének szerves része”, és a tűzszüneti megállapodás teljes és hatékony végrehajtására szólítottak fel.
Az Al Arabiya idézte a kínai elnök szavait, miszerint „a vámháborúban nincsenek nyertesek… országainknak határozottan meg kell védeniük a multilaterális kereskedelmi rendszert, a stabil globális ipari és ellátási láncokat, valamint a nyitott és együttműködő nemzetközi környezetet.” A közel-keleti híroldalnak nyilatkozó Nguyen Khac Giang, a szingapúri ISEAS–Yusof Ishak Intézet vendégkutatója azt mondta, hogy Xi Jinping dél-keleti ázsiai körútján megmutatja Délkelet-Ázsiának, hogy „Kína felelősségteljes szuperhatalom, ellentétben azzal, ahogyan az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége alatt az egész világgal szemben fellép”. Az Alabiya ismertette, hogy a látogatás időzítése erős politikai üzenetet küld, miszerint Délkelet-Ázsia fontos Kína számára, hozzátéve, hogy Trump vámtarifáinak súlyossága miatt és a 90 napos szünet ellenére a délkelet-ázsiai nemzetek aggódnak amiatt, hogy a vámok, ha bevezetik őket, megnehezítik a fejlődésüket.
A török sajtó a kambodzsai látogatásról beszámolva idézte a kínai elnököt, aki arra buzdította Kínát és Kambodzsát, hogy működjenek együtt „egy békés, biztonságos, védett, virágzó, szép, barátságos és harmonikus ázsiai otthon” megteremtése érdekében. „Együtt kell fellépnünk a hegemonizmus, a hatalmi politika és a táborok közötti konfrontáció ellen, és meg kell védenünk két országunk és más fejlődő országok közös érdekeit” – mondta a kínai elnök, egy „egyenlő és rendezett, többpólusú világ, valamint egy egyetemesen előnyös és befogadó gazdasági globalizáció” létrehozására szólítva fel.
Dél-Kaukázus
Xi Jinping dél-kelet ázsiai utazása kisebb mértékben foglalkoztatta a régió sajtóját, ettől függetlenül jelentek meg publikációk a témában, bár többségében átvett hírek és közlemények kerültek publikálásra. Érdekes, hogy az adott országokban a más-más témákat emeltek ki. Örményország esetében például a legkiterjedtebb cikk a Dél-kínai-tengerre helyezte a hangsúlyt kiemelve, hogy a kínai elnök megjegyezte az országoknak hatékonyan végre kell hajtaniuk az érintett felek magatartásáról szóló nyilatkozat rendelkezéseit. Xi Jinping hangsúlyozta, hogy a két félnek fel kell oldania a nézeteltéréseket, és a Dél-kínai-tengert a béke, a barátság és az együttműködés tengerévé kell alakítania.
Azerbajdzsánban az út kapcsán a The Wall Street Journal-ra hivatkozva azt hangsúlyozták, hogy azáltal, hogy a kínai elnök vámellenes kampányba kezdett a régióban új diplomáciai és gazdasági lehetőségeket nyit meg Peking előtt.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki, érdemben nem foglalkozott Xi Jinping kínai elnök Délkelet-Ázsia országaiban történő látogatásával. A hír csak kis mértékben kapott szerepet a médiában, mint a globális politikai folyamatok egyik fontos eseménye, azonban ezek az angolszász (elsősorban az amerikai) vagy orosz nyelvű sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, valamint összegzései voltak. Ugyanakkor például a kazah sajtó figyelme inkább a kínai árukra kivetett amerikai vámok következményeivel foglalkozott. Az üzbég média figyelme inkább az üzbég gazdasággal kapcsolatos kérdésekkel volt elfoglalva. Összességében elmondható, hogy a közép-ázsiai média a kínai elnök délkelet-ázsiai körútját inkább egyfajta regionális eseményként kezelte, amely a közép-ázsiai országokkal kapcsolatban nem eredményezett meghatározó történéseket.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Nagy Angelina, Sárkány László,
Seremet Sándor, Szakáli Máté, Veres Szabolcs