2024. június 10-15. között Dél-Korea elnöke Yoon Suk Yeol hivatalos látogatásra érkezett Közép-Ázsia három országába Türkmenisztánba, Kazahsztánba és Üzbegisztánba. A dél-koreai elnök hivatalos programja szerint június 10-én Asgabatban csúcstalálkozón vett részt Serdar Berdimuhamedov türkmén elnökkel, majd másnap június 11-én személyesen vett részt a dél-korai-türkmén üzleti fórumon. A további program szerint június 12-én Yoon Suk Yeol kétnapos látogatásra Kazahsztánba érkezett, ahol személyes tárgyalásokat folytatott Kassym Jomart Tokajev elnökkel. Közép-ázsiai körútja zárásaként a dél-koreai elnök szintén két napot töltött el Üzbegisztánban, ahol személyesen folytatott hosszabb tárgyalást Shavkat Mirziyoyev üzbég elnökkel.
A koreai-közép-ázsiai kapcsolatok múltja
Az 1990-es években, valamint a 2000-es évek elején Szöulnak a közép-ázsiai térség iránti érdeklődése nem szerepelt a dél-koreai külpolitikai és gazdasági célok kiemelt régiói között. A 21. század elején a Dél-Korea és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok csupán a helyi koreai etnikai közösségek oktatási csereprogramjára és támogatására koncentrálódtak. Ugyanakkor a 2000-es évek közepére, Roh Moo-hyun dél-koreai elnök hivatali ideje alatt (2003-2008) a dél-koreai kormány fokozatosan elkezdte megnövelni portfólióját a régióban. Különösen igaz ez a 2007-es évet követő időszakra, amikor Szöul kezdeményezésére elindult a Korea-Közép-Ázsia Fórum, amelynek célja a már meglévő kapcsolatok elmélyítése volt. Később Lee Myung-bak kormánya (2009-2013) fokozatosan hangsúlyozni kezdte Közép-Ázsia jelentőségét a dél-koreai külpolitikában azzal, hogy egyre határozottabb álláspontot képviselt a régió és Dél-Korea közötti kapcsolatokban.
A szöuli kormánynak a Közép-Ázsiával kapcsolatos erőfeszítéseit a 2009-ben indított Új Ázsia Kezdeményezés révén valósították meg, amely Közép-Ázsiát különleges helyre helyezte Dél-Korea ázsiai kapcsolatrendszerében. Ez a „kiváltság” a gazdasági kapcsolatok aktivitásában volt tetten érhető. A Park Geun-hye kormány (2013-2017) fennállása alatt 2013-tól kezdődő dél-koreai „Eurasia Initiative” a közép-ázsiai országokat az eurázsiai együttműködés fontos partnereinek tekintette. Intézményi szempontból a közép-ázsiai térség fontosságára a 10. Korea-Közép-Ázsia Együttműködési Fórum (2016. november) hívta fel a figyelmet, amikor bejelentették a Korea-Közép-Ázsia Együttműködési Titkárság létrehozásáról szóló egyezményt és 2017 júliusában Szöulban a titkárság megnyitotta kapuit. 2017-et követően pedig Moon Jae-in közép-ázsiai körútja megerősítette Szöul azon szándékát, hogy tovább erősítse a meglévő kapcsolatait az Új északi politika alapján, amelynek célja a dél-koreai gazdasági és diplomáciai kapcsolatok erősítése a közép- és észak-ázsiai országokkal.
A látogatás céljai
Ezen gazdasági és külpolitikai prioritások mentén 2024. június 7-én a dél-koreai elnöki hivatal bejelentette, hogy Yoon Suk Yeol dél-koreai elnök 2024. június 10 és 15 között hivatalos látogatást tesz Türkmenisztánban, Kazahsztánban és Üzbegisztánban, hogy megerősítse a közép-ázsiai országokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatait, továbbá az innovációs képességét a bizalom és szolidaritás alapján hajtja végre. Később az is kiderült, hogy Yoon Suk Yeol elnök közép-ázsiai útjának célja a három régiós ország elnökével történő személyes találkozó és megbeszélés, valamint a kétoldalú partnerségek erősítésének lehetőségei az energetikai és vegyipar, az egészségügy, az oktatás, valamint nem titkolt módon a dél-koreai autó- és chipgyártáshoz nélkülözhetetlen a kritikus ásványi anyagok beszerzésével kapcsolatos lehetőségek. Ugyanakkor már az utazás megkezdése előtt arra is fény derült, hogy a látogatásokkal összhangban Dél-Korea célja, hogy jövőre, 2025-ben a hat országból álló Dél-Korea+C5[i] csúcstalálkozó létrejöjjön.
Közép-Ázsiai reakciók és hozzáállás
Yoon Suk Yeol dél-koreai elnök látogatását a közép-ázsiai országok vezetői egy szélesebb stratégia részének tekintik, amely Szöulnak többoldalú kapcsolatok erősítését célozza azzal a régióval, amely egy jelentős koreai diaszpórának[ii] otthont adó régió, ami a „Korea-Közép-Ázsia K-Silkroad” vagy „K-Silkroad” néven ismert. Ez a kezdeményezés Dél-Korea egyre bővülő diplomáciai lábnyomát tükrözi, Yoon közelmúltbeli csúcstalálkozóit követően a csendes-óceáni szigetországok és afrikai nemzetek vezetőivel. A K-Silkroad az ázsiai térségre vonatkozó új koreai diplomáciai stratégia részeként az öt közép-ázsiai országgal hozna létre minden korábbinál aktívabb gazdasági kapcsolatokat. Ennek megfelelően pedig Yoon elnök közép-ázsiai látogatása stratégiai jellegű a természeti erőforrásokban gazdag és jelentős gazdasági növekedési potenciállal rendelkező Türkmenisztánban, Kazahsztánban és Üzbegisztánban.
Ugyanakkor a dél-koreai elnök közép-ázsiai látogatása során erősen látható és érezhető volt, hogy Dél-Korea célja a Közép-Ázsiával történő gazdasági kapcsolatok gyors elmélyítése. E kezdeményezésnek pedig a három közép-ázsiai országban tett látogatása során Yoon Suk Yeol elnöknek a szavaiból, valamint a közép-ázsiai reakciókból arra lehet következtetni, hogy Szöul és Közép-Ázsia közötti partnerségnek négy fő pillére van, ami: 1.) energiaforrások, 2.) technológiai segítségnyújtás, 3.) hálózatépítés a kormányok és a magánszektor szintjén, 4.) kulturális kapcsolatok fejlesztése. Ezekkel a pillérekkel összhangban volt, illetve megerősítette az is, hogy látogatása során a koreai elnök szavaiban a régióval kapcsolatban a „kulcspartner és testvéri ország” fogalompárt, az innováció és technológia kifejezéseket gyakran és mély értelemben használta.
A dél-koreai nyitás Közép-Ázsia irányába nem egyedi. Szöul kezdeményezése összhangban van a régió növekvő stratégiai fontosságával, amely gazdag földgázkészletekkel és olyan kulcsfontosságú ásványi anyagokkal és ritkaföldfémekkel rendelkezik, mint az urán, lítium, volfrám, stb. Ez az oka annak, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió, Nagy Britannia és Németország 2022 óta aktívan szervezi a C5+1 csúcstalálkozókat, míg Oroszország, Törökország és Kína elmélyíti kapcsolatát a térséggel. A régió nyitottnak tűnik új energetikai versenyekre. Ezenkívül Közép-Ázsia fiatal és dinamikus demográfiai szerkezettel és növekedési potenciállal rendelkezik. Az olyan globális hatalmak, mint az USA és Kína, megpróbálják megerősíteni kapcsolataikat a térséggel. Megfigyelhető azonban, hogy a közép-ázsiai országok nyomást éreznek arra, hogy befektetéseket és támogatást kapjanak. Ezért Korea megközelítésében megvan a lehetőség, hogy pozitívan fogadják az országokat.
Fennmaradó kérdőjelek
Fontos kérdőjel azonban, hogy Korea hogyan fog egyensúlyozni a térség többi jelentős szereplője között (Egyesült Államok, Kína, Oroszország), valamint ezek az országok saját stratégiai és gazdasági érdekeiknek megfelelően mennyire igyekeznek, lesznek képesek befolyást gyakorolni a térségre. Ugyanakkor az is fontos kérdőjel, hogy a Közép-Ázsiában egyre növekvő szereplőkkel – EU, Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Törökország stb. – kapcsolatban a közép-ázsiai országok milyen álláspontot fognak képviselni, tehát szorosabbra fűzik-e a kapcsolatokat Szöullal vagy maradnak az eddigi Nyugati irányba történő orientációs úton. Ugyanakkor Szöul Közép-Ázsiában meglehetősen „ártalmatlan” középhatalmi partnerek közé tartozik – mint például Japán is –, és nem éri olyan éles helyi kritika, mint Kínát, és nem is túlzottan „irritáló” szereplő az olyan nagy regionális hatalmak számára, mint Kína és Oroszország, annak ellenére, hogy Dél-Korea és Japán is az Egyesült Államok szövetségesei. Mindezen kérdések ellenére Dél-Korea kapcsolatai Közép-Ázsiával összetett folyamat, amelyet a térség geopolitikai és gazdasági dinamikája miatt gondosan kell kezelni. Az összesen hat szereplős – Dél-Korea–C5 – együttműködés sikere vagy kudarca a sokrétű és átfogó együttműködési stratégiákon múlhat, amely nemcsak a gazdasági érdekekre korlátozó
Az elemzést készítette: Veres Szabolcs
[i] A C5+ vagy angolul Central Asia + – a közép-ázsiai országok diplomáciai platformja, ahol közösen lépnek fel és tárgyalnak a régiót érintő meghatározó kérdésekről. A közép-ázsiai országok leginkább ezt a platformot a nagyhatalmakkal folytatott egyeztetések céljából használják. C5+ formátumban létezik platform a közép-ázsiai országok és az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Európai Unió, Japán, Dél-Korea és India között is.
[ii] Koryo-saram (koreai: 고려사람; oroszul: Корё сарам) vagy Koryoin (Koryo-mar: 고려인). Így nevezik a volt Szovjetunió területén élő etnikai koreaiakat, akik az orosz Távol-Keleten élő koreaiak leszármazottai. 1937-ben az orosz távol-keleti koreai lakosságot Közép-Ázsiába deportálták. Számos koryo-saram jelentős koreai függetlenségi aktivista volt a japán gyarmati időszakban, mint például Hong Beom-do és Chŏng Sang-chin. Jelenleg körülbelül 500 000 Koryo-saram él Szibériában, Üzbegisztánban és Kazahsztánban, a volt Szovjetunió területén elsősorban Közép-Ázsiában maradtak fenn ezek a közösségek. Nagyobb koreai közösségek vannak még Dél-Oroszországban (Volgográd környékén), az orosz Távol-Keleten (Vlagyivosztok környékén), a Kaukázusban, Kirgizisztánban, Türkmenisztánban és Dél-Ukrajnában is.