Ázsia – Földünk legnagyobb és legnépesebb kontinense, melynek közvetlen szárazföldi szomszédja az Európai kontinens. Ázsiának az Európával fennálló közvetlen kapcsolata révén az Európai Unióval is meglehetősen jelentős interakciói vannak. Tekintettel Ázsia világgazdaságban betöltött jelentőségére az Európai Unió már a kezdetektől erőfeszítéseket tett azzal kapcsolatban, hogy megerősítse az Unió és Ázsia közötti gazdasági kapcsolatokat. 1994-ben az Európai Bizottság elfogadta az „Új ázsiai stratégia felé” című dokumentumot, amely hangsúlyozta az Európai Unió ázsiai gazdasági jelenlétének megerősítését a szorosabb kereskedelem és befektetések révén. Azonban ma már kérdés, hogy a világban zajló geopolitikai események – az ukrajnai háború, a közel-keleti konfliktus – milyen mértékben és irányban lesznek képesek befolyásolni a két kontinens kapcsolatrendszerét.
A technológiai fejlődés régóta a fenntarthatóság kényes kérdésének számít. A legújabb innovációk pedig bolygónk zöldebb jövőjének megteremtésére összpontosítanak. 2024-ben az éghajlat és klímaváltozás bolygónkra és életünkre gyakorolt hatása egyre nyilvánvalóbbá válik, a technológia, az innováció területe, és a fenntarthatóság már nemcsak egy divatszó, hanem sokkal inkább egy égető követelmény. A technológiai ágazat innovációját az elmúlt években az a törekvés hajtotta, hogy többet tegyen az emberiség globális szénlábnyomának csökkentése, valamint a környezetre gyakorolt hatásainak enyhítése érdekében. Miközben a technológiai innováció soha nem látott ütemben és léptékben zajlik, újszerű, jövedelmező és hasznos termékek jönnek létre.
Kelet-Ázsia Földünk egyik legdinamikusabban, leginnovatívabban és leggyorsabban fejlődő régiója, amelynek a fenntarthatósággal kapcsolatban figyelemreméltó előrelépéseket sikerült elérnie az elmúlt két évtizedben, összehasonlítva a világ más térségeivel és ré. Ezen sikerek és a fenntartható gazdaság megvalósítására adott kelet-ázsiai válaszok ellenére azonban a régió még így is számos kihívással szembesül. A jelenlegi gazdasági és politikai változásokkal terhelt időszak pedig Kelet-Ázsia történelmének és a további fenntartható fejlődésnek meghatározó időszaka.
A globális dél kifejezés napjainkban reneszánszát éli, amely még a hidegháború éveiben ivódott be köztudatba, igaz, azóta feledésbe merült. Ez a fajta reneszánsz egyúttal igazol is bennünket, amikor blokkosodásról vagy hidegháború 2.0-ról beszélünk, mivel egy legutóbb a hidegháború utolsó szakaszában általánosan használatos fogalomról beszélünk. A globális dél tágabb értelemben Latin-Amerika, Afrika, Ázsia és Óceánia azon országait jelenti, amelyek kevésbé fejlettek, mint a gazdagabb, többnyire északi államok. Bizonyos értelemben egy geopolitikai összefogásnak is tekinthető, mivel az olyan csoportosulások, mint a BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína, India és Dél-Afrika) alternatív struktúrákként jöttek létre az olyan csoportokkal szemben, mint a Brit Nemzetközösség, az Európai Unió, a G7 és a G20 vagy az Oroszország vezette Független Államok Közössége (FÁK).
A kialakuló multipoláris világrend, az eurázsiai szuperkontinens felemelkedése és a Magyarország által képviselt „keleti nyitás”, illetve konnektivitás politikája voltak a témája az Eurázsia magazin által „Ablakot nyitunk a Keletre – Eurázsia korszaka” címmel szervezett kerekasztal-beszélgetésnek. Az eseményen Ugrósdy Márton, a Politikai Igazgatói Irodát vezető helyettes államtitkár, Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és Csizmadia Norbert geográfus, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, továbbá a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke ült egy asztalhoz a budapesti Scruton Veres Pál utcai kávéházában. A beszélgetést Horváth Levente volt sanghaji főkonzul, az Eurázsia Központ igazgatója moderálta
Az Eurázsia Központ ötödik alkalommal rendezete meg tudományos konferenciáját „Eurázsia hajnala” címmel, amely az eurázsai térséget kutató a PhD, MA és BA hallgatók, mellett a régió iránt érdeklődők egyik legnagyobb magyarországi platformja. Az eseményen több mint 100 fős közönség előtt kerültek bemutatásra az Eurázsi Központ álatal kiadott és szerkesztett Eurázsia Szemle című tudományos folyóirat III. évfolyamának mind a négy száma, mely az eurázsiai régió energetikai, pénzügyi és gazdasági, innovációs és technológiai, valamint a régió külgazdasági és külkapcsolati kérdéseit érintették. A plenáris megnyitót követően a nagy számú jelentkezésnek köszönhetően két angol és két magyar nyelvű szekcióban tartottak előadást a konferenciára jelentkező előadók.
A mintegy 85 millió lakosú Törökország területének kisebbik része Európában található, nagyobbik része pedig Ázsia nyugati részén fekszik. Egyben európai és ázsiai fekvésének és történelmének köszönhetően az ország kultúrája igen változatos, és ötvözi magában a keleti és a nyugati hagyományokat. Az alkotmánya szerint magát nemzetállamként meghatározó Törökország földrajzi fekvése az ország számára mind politikailag, mind gazdaságilag, mind pedig geopolitikailag meghatározó stratégiai jelentőséggel bír. De egy fegyveres konfliktusokkal tűzdelt átalakuló világrendben mi valójában Törökország szerepe? Milyen gazdasági és politikai folyamatokhoz köthető Ankara felemelkedése?
A 77 millió lakossal rendelkező Közép-Ázsia és a régió országainak – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán – szerepe a 21. század 20-as éveinek elejére nemcsak regionális, de globális szinten is egyre felértékelődik. A földrajzi távolság, és a közép-ázsiai régió bizonyos értelemben vett elszigeteltsége következtében kevés közvetlen kapcsolat létezik Európa országai és Közép-Ázsia állmai között, melyet azonban egyre több európai ország – köztük Magyarország is – a gazdasági, a diplomáciai és kulturális kapcsolatok bővítésével kíván áthidalni. Az Európai Unió és ezzel együtt Magyarország és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok egyik fő kérdése a közép-ázsiai régiónak a kettős és megkerülhetetlen szerepe a kelet-nyugati irányú kereskedelemben és az Európa energiabiztonságát garantáló energiaforrások útvonalának kérdésében