Eurázsia

Eurázsia alatt az Európa és Ázsia által alkotott szuperkontinenst értjük, amely geológiai értelmezésben egy kontinensnek minősül. Eurázsia területe 55 000 000 km2 teljes lakossága meghaladja az 5 360 000 000 főt. Az emberiség több mint 70%-a él a régióban, amely a Föld szárazföldi területének 36,2%-át alkotja. A jelentős politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális különbségek miatt két kontinensként kezelt terület nominális GDP-je a Nemzetközi Valutaalap szerint meghaladja az 57400 milliárd dollárt.

A régió heterogenitása ellenére a geopolitikában Eurázsia fogalma a kezdetektől számítva komoly jelentőségre tett szert, amely a 20. században már az egyes nagyhatalmak geostratégiáját is alapvető mértékben befolyásolta. A 2000-es évektől kezdve a régió jelentősége ezen túlmenően is megnövekedett, ezért beszélhetünk ettől kezdve a világtörténelemben egy eurázsiai korszak kialakulásáról, melynek során a gazdasági, politikai, katonai hatalom egyre inkább Kelet felé tolódik, miközben az Atlanti-óceán térsége elveszíti központi súlyát. Ezzel párhuzamosan egy új többközpontú világrend van kialakulóban, ahol a konnektivitás és a komplexitás révén Európa és Ázsia egysége új értelmet nyer, a 21. század pedig Eurázsia évszázada lehet. Ahogy Bruno Maçães portugál politikus megfogalmazta „az új kereskedelmi kapcsolatok létrejöttével egy új földrajzi entitás kezd felemelkedni: Eurázsia, az új szuperkontinens, amely Európától Sanghajig vagy Jakartáig terjed”. Jacopo Maria Pepe, a John Hopkins Egyetem oktatója szerint „a jelenlegi átalakulás középpontjában az eurázsiai világgazdasági rendszer és az eurázsiai világrend újjá alakulásának kezdete áll. Ez a világrendszer, amely az eurázsiai mega-kontinens folyamatos kereskedelmi, infrastrukturális és ipari összekapcsolásának köszönhető…” Jakub Gryegel, a Washingtonban található Amerikai Katolikus Egyetem professzora pedig úgy látja, hogy „körülbelül az elmúlt évtizedben stratégiai eltolódás ment végbe Európáról Eurázsiára” melynek során a dinamikus átalakulás egyértelműen Kelet-Ázsia előnyére fog válni.

Az 1960-as évektől kezdve a nyugat-európai országok azon dolgoztak, hogy Európát összekössék Ázsiával, de a 21. században, a kínai államfő, Xi Jinping kezdeményezésére az  „Egy övezet, egy út” keretében indultak el nagy infrastrukturális befektetések, hogy az eurázsiai vasút és autópálya hálózat kiépüljön. Emellett Oroszországban Eurázsia megnövekedett szerepe Vlagyimir Putyin elnök külpolitikájában is visszaköszön, aki szerint „figyelembe véve a szélesebb körű eurázsiai partnerség lehetőségét, az magába foglalja az Eurázsiai Gazdasági Uniót is, amelybe olyan országokat is bevonnának, mint Kína, Pakisztán, Irán és India.”

Az európai és az ázsiai kontinens természetesen további kisebb régiókra osztható fel, utóbbi esetében beszélhetünk Észak-Ázsiáról, valamint Közép-Ázsiáról (Oroszország és a posztszovjet térség); Nyugat-Ázsiáról (Közel-Kelet); Dél-Ázsiáról; Kelet-Ázsiáról; és Délkelet-Ázsiáról.

Észak és Közép-Ázsia (Oroszország és a posztszovjet térség)

Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletig terjed. A Föld legnagyobb területű állama, atomhatalom és katonai nagyhatalom, aki a világban meghatározó geopolitikai szerepet játszik.

Az egykori Szovjetunió utódállamaira összefoglalóan mindmáig gyakran hivatkoznak „posztszovjet térségként”. Az 1991-ben összeomlott államalakulat legnagyobb és legbefolyásosabb tagja, Oroszország mellett három kaukázusi (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország), öt közép-ázsiai (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán), három nem-EU tag kelet-európai ország (Belarusz, Moldova és Ukrajna), valamint az Európai Unióhoz tartozó balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) tartoznak ebbe a körbe. Oroszországgal együtt a közép-ázsiai és kaukázusi országok összterülete: 21 317 811km2. A régió összlakossága pedig: 237 105 548 fő. Az országok teljes GDP-je: 46 526 usd/fő. Az átlag bruttó nemzeti össztermék 5169,6 usd/fő.

A Független Államok Közösségének (FÁK) 1991. december 21-i megalakulása egyben a Szovjetunió felbomlását is jelentette. A szerződést 11 ország kötötte: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán. Grúzia csak később csatlakozott. A korábbi három szovjet tagállam (Észtország, Lettország és Litvánia) pedig nem csatlakozott a közösséghez.

Függetlenségük elnyerése után a tagköztársaságok fejlődése különböző irányba tartott, ezáltal egy igen sokszínű, erősen tagolt posztszovjet térség képet kapunk, sok helyi sajátosság mellett. A szovjet előélet máig érezhető hagyatéka, hogy minden volt tagországban az orosz nyelv, hanem is államnyelvként, de a köznyelvben használatban van. Oroszországot és az Eurázsiai térség volt szovjet tagállamait folyamatos gazdasági fejlődés (Eurázsiai Gazdasági Unió) és a diplomáciai kapcsolatok aktivitása jellemzi.

Márcsak puszta területét nézve is (17 125 191 km2) Oroszország a régió domináns hatalma és globális szereplő is egyben. Kiemelt történelmi és biztonságpolitikai szerepet játszik a térségben és nemzetközi szinten. Moszkva a térség logisztikai fejlődésében, a nyersanyagok és az energiaforrások hasznosításában, valamint eladásában egyaránt érdekelt. Továbbá egyre nagyobb szerepet játszik a high-tech szektorban. Oroszország számára alapvető, hogy Közép-Ázsia egy biztonságos térség legyen, mind biztonságpolitikai és gazdasági szempontból. A térségben betöltött domináns helyzetét megerősítve 2015-ben Oroszország vezetésével megalakult az Eurázsiai Gazdasági Unió (Евразийский Экономический Союз). Az Unió alapítótagjai: Oroszország, Belorusszia, Kazahsztán, Kirgizisztán volt. Később Örményország is csatlakozott a gazdasági szövetséghez. A szervezet célja a vámunió létrehozása. A tagok gazdasági rendszereinek az összehangolása, a tárgyalási pozíciók erősítésének a kialakítása és az orosz dominancia nemzetközi megerősítése. Oroszország domináns szerepét jól mutatja, hogy a térségben minden gazdasági, katonai, technológiai, stb. folyamatban részt vállal és megkerülhetetlen szereplő.

Országok:

Nyugat-Ázsia (Közel-Kelet)

A tágabb értelemben vett Közel-Kelet 452 millió lakosával, valamint 7 millió 207 ezer km²-es összterületével Eurázsia szerves részét képezi. A régió 4428 milliárd dollárra becsült össz-GDP-jéhez mind fejlett és mind fejlődő országok egyaránt hozzájárulnak. A Közel-Kelet geopolitikai elhelyezkedésének köszönhetően hosszú évek óta a nagyhatalmi vetélkedések színhelyéül szolgál. Az új eurázsiai szuperhatalom felemelkedésében kiemelt szerepe lehet a nyersanyagokban gazdag arab államoknak, akik nem csak kőolaj- és földgáztartalékaikra alapoznak, hanem egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra és a megújuló energiaforrások fejlesztésére (pl. Szaúd Arábia, Egyesült Arab Emirátusok, Katar, stb.) is. Nem feledkezhetünk meg Egyiptomról sem, hiszen mint a régió központja és legnépesebb arab állama kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal, de napjainkban már a kínai nagyberuházásoknak is otthonául szolgál (lásd: az új egyiptomi főváros felépítésében betöltött szerepük).

Eurázsia vezető hatalma Kína már nem csak gazdasági szempontok alapján közeledik az arab országokhoz, hanem a régió geostratégiai aspektusait is számításba veszi, ezért az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés keretein belül kiterjeszti befolyását a Közel-Keleten. Ez utóbbi lépés kölcsönös haszonnal és a multilaterális kapcsolatok fejlődésével jár együtt. A konfliktusokkal sújtott államok, mint például Irak vagy Szíria sem marad ki a sorból, ahol szintén a kínai és orosz befolyás növekedése tapasztalható. A közel-keleti arab országokon túl még Törökország gazdasági és stratégiai potenciálja is megkérdőjelezhetetlen, amely ország a közeljövőben Eurázsia egyik ipari hatalma és lokációja által vezető energiaközpontja lesz. Törökország mára már nem csak kulturális aspektusait tekintve számít a keleti és nyugati világ közötti kapocsnak, hanem elhelyezkedése révén nélkülözhetetlen szereplő Európa energiaellátásában és a világgazdaságban is.

A Közel-Kelet gazdag nyersanyagkészletével, geopolitikai elhelyezkedésével, valamint nemzetközi tengeri kereskedelmi útvonalaival már egy jó ideje a nagyhatalmi vetélkedések és játszmák meghatározó színhelye. Moszkva számos célt kíván megvalósítani a térségben. Az olaj és gáz Oroszország gazdaságának kulcsfontosságú alkotóeleme, és az OPEC-országokkal fenntartott kapcsolatai rendkívül fontosak. Ellenzik a rendszerváltást és a stabilitást részesítik előnyben. Oroszország egyértelműen egy olyan lehetőséget lát a közel-keleti érdekeltségeinek kiterjesztésében, amivel képes lehet az USA hatalmának visszaszorítására. Ezzel szemben Kína érdekei főként gazdasági jellegűek. Jelentősen kibővítették a régióbeli kereskedelmi kapcsolataikat az öböl-menti államokra összpontosítva. A Közel-Kelet fontos szerepet játszik a kínaiak „Egy övezet, egy út” elnevezésű kezdeményezésében. Peking semleges óhajt maradni a regionális politikai kérdésekben, és egy olyan résztvevő kíván lenni a nagyhatalmi versengésben, aki nem akar beleavatkozni más országok belügyeibe, amely hozzáállás már régóta Kína sajátja, de az általuk szükségesnek vélt stabilitást is így érhetik el a legkönnyebben. Az Egyesült Államoknak is jelentős gazdasági érdekei vannak a régióban, noha már nincs akkora szüksége a közel-keleti olajra, mint egykor, így most fontos célja az olajipar biztonságának garantálása és hogy megőrizze vezető pozícióját a világhatalmi versengésben, ami már korántsem olyan egyértelmű, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Országok:

Dél-Ázsia

Dél-Ázsia egy nagyon sokszínű régió mind kulturális-vallási értelemben, mind a geopolitikai konfliktusok és együttműködések szemszögéből megközelítve. Lehatárolására különböző – történelmi, vallási, földrajzi alapú – elképzelések léteznek. Geopolitikai értelemben a Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Szövetség (South Asian Association for Regional Cooperation, SAARC) tagállamait érdemes egy regionális egységként kezelni, ezek az országok Afganisztán, Banglades, Bhután, India, a Maldív-szigetek, Nepál, Pakisztán és Srí Lanka. A tagállamok a regionális gazdasági integráció nevében 2004-ben megkötötték a Dél-ázsiai Szabadkereskedelmi Megállapodást.  A SAARC sikerei mellett az egyik legjelentősebb geopolitikai konfliktusgóc is Dél-Ázsiához köthető. A régió két atomhatalma, India és Pakisztán közötti ellentétek hatással vannak a régió államainak külpolitikai törekvéseire.

A régió domináns állama az Indiai Köztársaság. A környező államok gazdasága jellemzően mélyen integrált az indiai gazdaságba. Emellett pedig a régió kulturális és történelmi kapcsolatai is alapvetően India-központúak. India területe (3 287 263 km² ) a dél-ázsiai régió területének (5 134 641 km² ) kétharmadát fedi le, lakossága pedig (1,38 milliárd fő) a régió lakosságának (1,95 milliárd fő) 70 százalékát teszi ki. Dél-Ázsia nominális GDP-je 2019-ben 3 589,395 milliárd dollár (USD) volt, melynek 80 százaléka, vagyis 2 868,930 milliárd dollár az indiai gazdasághoz volt köthető. Az előjelzett 2020-as adatok alapján a Covid–19-világjárvány kisebb visszaesést okozott, ez azonban India regionális vezető szerepén nem változtat. Az indiai gazdaság fejlődésének üteme alapján feltételezhető, hogy India pár évtizeden belül túlnő regionális nagyhatalmi szerepén, egy 2017. februári jelentés (PwC) alapján pedig 2050-re a világ egyik vezető szuperhatalma lesz, egy főre jutó GDP alapján Kína után, de az Egyesült Államokat megelőzve, a második helyet foglalja majd el a világrangsorban.

Az éves GDP-növekedést tekintve a régió legtöbb országa szintén jól teljesít, azonban jellemző a jövedelmek szélsőségesen egyenletlen eloszlása, így Dél-Ázsia – szubszaharai Afrikával egyetemben – a föld legszegényebb régiójának számít, a legnagyobb számú alultáplált populációval. A dél-ázsiai országok együttesen a föld népességének 23 százalékát alkotják. A régió vallási értelemben nagyon színes, de a két domináns vallás a hinduizmus és az iszlám.

Országok:

Kelet-Ázsia

Az ázsiai kontinens legkeletibb részét nevezhetjük Kelet-Ázsiának, ami Ázsiát földrajzilag és kulturálisan is nagyban meghatározza. Általában a kínai kulturális övezetbe tartozó országokat szokás idesorolni, amelyek tradicionálisan: Kína, Japán, Dél- és Észak-Korea, valamint Mongólia. Kelet-Ázsiában megközelítőleg 1,6 milliárd ember él 11,8 millió km2-en, ezzel ez a világ legsűrűbben lakott régiója, 133 fő/km2, amely a világátlag háromszorosa. Az ázsiai kontinens lakosságának 38%-a, a világ lakosságának pedig a 20,5%-a él a régióban. A területen összpontosul a világ második, harmadik és tizenkettedik legnagyobb gazdasága, amelyek a globális GDP körülbelül 24,5 százalékát teszik ki. Ezek az országok olyan megapoliszoknak adnak otthont, mint Tokió, Sanghaj, Peking és Szöul, amelyek mind területileg mind pedig gazdaságilag az élvonalban szerepelnek világviszonylatban is. Itt található a világ legnépesebb országa, Kína, amely Kelet-Ázsia legnagyobb országa és világviszonylatban is a negyedik helyen áll, valamint a világ legritkábban lakott országa, Mongólia is.

Kína és az Övezet és Út kezdeményezés

Xi Jinping jelenlegi kínai elnököt 2012-ben választották a Kínai Kommunista Párt főtitkárává, majd 2013 őszén globális méretű projektet jelentett be, Övezet és út néven, ami még egy lépést tesz a nagyobb kínai szerepvállalás felé a világban. Ezáltal a pekingi vezetés az egykoron Európát és Ázsiát összekötő karavánutak nyomdokain a közlekedési hálózatok kiépítése, modernizálása mellett kötelezte el magát. A projekt két fő részből tevődik össze, egy szárazföldi (Kína összekötése Közép-Ázsiával, a Közel-Kelettel és Európával) és egy tengeri (Dél- és Délkelet-Ázsia, Afrika, Európa, Óceánia főbb kereskedelmi útvonalait foglalja magába) útvonalból áll. Az Övezet és Út kezdeményezés egy hálózatként ragadható meg, amely térben rendkívül rugalmasan bővíthető, amit Kína alkalmaz is és legutóbb az északi-sarki térséggel (Északi-sarki Selyemút) bővítette a nagyszabású projektet. A fő koncepciója, hogy összekösse a már meglévő kereskedelmi útvonalakat, csökkentse az áruk szállítási költségét és növelje a védelmet, de Kína számára, azért is fontos, mert így a kínai építőipar hatalmas projektekhez jut, valamint a kínai áruk új piacokra is be tudnak törni. Várhatóan tehát túlmutat majd egyszerű Kína által finanszírozott infrastrukturális fejlesztéseken, mert a valódi célja a regionális együttműködés, a pénzügyi integráció, a szabad kereskedelem és a tudományos kooperáció előmozdítása. A tervezett beruházásokat az Ázsiai Infrastrukturális Fejlesztési Bank és a Tengeri Selyemút Bank finanszírozza.

Országok:

Délkelet-Ázsia

Az ázsiai kontinens egyik meghatározó része Délkelet-Ázsia, amely a Kínától délre, Indiától keletre és az Ausztráliától észak-nyugatra található térséget jelöli. Összterülete 4 545 792 km2, lakosainak száma 653,3 millió. A régió teljes GDP-je 2020-ban elérte a 3,11 billió dollárt. Földrajzi értelemben megkülönböztethető a szárazföldi Délkelet-Ázsia, valamint a szigetvilág. A régió földrajzi, politikai és kulturális szempontból is heterogén területnek tekinthető, maga a Délkelet-Ázsia kifejezést csupán a második világháborútól kezdve használják, bizonyítva, az egyes kisebb területek közötti szoros kapcsolat meglétét. Thaiföld kivételével a térség államai részét képezték a gyarmatbirodalmaknak, függetlenségüket csupán az 1945 utáni időszakban nyerték el.

Politikai értelemben az ASEAN (Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szervezete) 10 tagállama (Mianmar, Thaiföld, Kambodzsa, Laosz, Vietnam, Malajzia, Szingapúr, Indonézia, Brunei, Fülöp-szigetek) és a 2002-ben függetlenné vált Kelet-Timor található a régióban. Az ASEAN a világ ötödik legnagyobb gazdaságát alkotja, amely a globális GDP 3,4%-át szolgáltatja. A térség legnagyobb gazdasága Indonézia, vásárlóerő paritáson számolva az ország jelenleg a 7. legnagyobb GDP-vel rendelkezik a világon, de az előrejelzések szerint 2050-re már a 4. helyre kerülhet. Szingapúr a világ egyik legfejlettebb állama, pénzügyi, kereskedelmi központ, egyes prognózisok szerint 2050-re a világ leggazdagabb állama lehet. Vietnam jelenleg a Föld 23. legnagyobb gazdasága, de az előrejelzések szerint 2050-re tartósan a világ leggyorsabban növekvő nagy gazdasága lehet, megközelítően 5,1%-os éves GDP növekedéssel számolva. Délkelet-Ázsia második legnagyobb gazdasága Thaiföld elsősorban a feldolgozóiparnak a turizmusnak és a mezőgazdaságnak köszönheti fejlődését. Csakúgy, mint Ázsia 8. legnépesebb állama a Fülöp-szigetek, valamint az oktatás és az üzleti téren is meghatározó szereplő Malajzia, melyek éves GDP növekedése 6-7% körül mozog. A Brunei szultanátus is említést érdemel, hiszen az IMF szerint a vásárlóerőparitáson mért egy főre jutó GDP esetében a világon az 5. helyet foglalja el.

A legtöbb délkelet-ázsiai ország az újonnan iparosodott államok csoportjába tartozik, világgazdasági jelentőségük azonban folyamatosan nő. Mint regionális integrációs szervezet az ASEAN 1967-ben jött létre, fő célja pedig a gazdasági fejlődés, a béke és biztonság garantálása volt. A szervezet a későbbiekben az ázsiai és a csendes-óceáni térségben kialakuló nemzetközi együttműködési rendszereknek is az alapját képezte. Délkelet-Ázsia stratégiai jelentősége már a hidegháború során is megmutatkozott, de ez a helyzet a 21. században sem változott. Napjainkban gazdasági értelemben meghatározó Kína térnyerése a régióban, miközben biztonságpolitikai értelemben az Egyesült Államok továbbra is komoly pozíciókkal rendelkezik. Az ASEAN államok fő erőssége, hogy a történelem során mindig sikerrel folytatták a nagyhatalmak közötti egyensúlyozást, melynek értelmében a kölcsönös előnyöket szem előtt tartva jelenleg is az USA és Kína közötti egyenlő távolság megtartására törekszenek.

Országok:

%d bloggers like this: